Diafilmből a Szívek szállodájába

Általános iskolás koromban nagy divat volt diavetítőn levetíteni a kötelező olvasmányokat. A kőszívű ember fiait így például 15 perc alatt ki lehetett olvasni, a Légy jó mindhalálig még addig sem tartott. Igaz, a tesztkérdésekre így nemigen tudtunk válaszolni, de, mint ebből is látszik, már a diafilmgyártó-vállalat is tudta: bár az olvasás az emberek sajátja, azért ha ki lehet váltani filmmel, akkor sokan inkább azt választják...

 

gilmoreA lektűrirodalom sok darabja pedig nagyon is alkalmas a megfilmesítésre, hiszen, mint láttuk, az író sokszor előre gyártott elemekből dolgozik, a cselekmény egyenes szálú, a történet filmen is könnyen követhető, a szöveg eleve sok párbeszédet alkalmaz, ami megint csak megkönnyíti az adaptációt.

Klasszikusok a moziban

A bestsellerek megfilmesítése szinte egyidős a filmmel. Bram Stoker 1897-ben íródott regényét már 1931-ben filmre vitték, így lett világhírű Lugosi Béla, aki később ugyan szabadulni próbált a vámpírjelmeztől, de mindhiába: ő lett az ügyeletes horrorsztár. Ugyanebben az évben riogatta a nézőket a moziban Frankenstein is, akit a híres angol költő, Shelley felesége, Mary Shelley álmodott papírra még 1818-ban, alig húsz évesen. A két film minden horror, thriller és zombifilm alapja. A vámpírok pedig nem halnak meg: napjainkban újra virágkorát éli a vérszívó-kultusz. A vámpírtörténetek elözönlötték a könyvpiacot, Stephenie Meyer könyvei már filmváltozatban is élvezhetők.
A BBC évtizedek óta dolgozik a klasszikusok megfilmesítésén: Jane Austen, A Brontë-nővérek, Dickens és a többi klasszikus a magyar nézők és olvasók számára is elérhetők DVD-n. Az igényes feldolgozást az jellemzi, hogy a forgatókönyvíró megtartja az eredeti párbeszédet, ami megőrzi a könyv stílusát, a szemet gyönyörködtető helyszínek és korabeli díszletek, jelmezek pedig még közelebb visznek az adott korhoz. (Kedvencem ebből a sorozatból a BBC Büszkeség és balítélet című, hat részes, remek adaptációja. Férfiak is nyugodtan megnézhetik!) A klasszikusokba pedig a krimiírás nagyjai is beletartoznak: díszdobozban kaphatók már Agatha Christie és Sir Arthur Conan Doyle megfilmesített történetei.

Nők a láthatáron

Természetesen nem kerülhették el a megfilmesítést a szingli-regények sem. Sőt, Candace Bushnell Szex és New York című könyvét, melynek alapján a híres sorozat készült (igaz, elég jelentős változtatásokkal), alig ismerték a tévéváltozat sikere előtt, utána azonban évenként újra kellett nyomni. Később Bushnell Lipstick Jungle című könyvéből is sorozatot forgattak Rúzs és New York címen, ami azonban nem hozta a várt sikert. A Szex és New Yorkról viszont újabb bőrt húztak le, amikor 2008-ban elkészült a nagyfilm, és hamarosan várhatjuk ennek folytatását is.


A Szívek szállodája című sorozat alapján készült könyvek viszont már csak a sorozat sikere után kerülhettek a boltok polcaira, előtte ugyanis nem is léteztek. Az ismerős figurák már az olvasóközönséget is vonzzák; ha emlékszünk rá, ez történt a 80-as években Magyarországon is, amikor megjelent az Isaura, a rabszolgalány című brazil, illetve a Klinika című német sorozat könyvváltozata.
Aztán 2001-ben jött Bridget Jones. Fielding bevallottan a Büszkeség és balítélet parafrázisát írta meg a könyvben, evidens volt tehát, hogy a Bridget-beli Mr. Darcyt ugyanaz a Colin Firth játsssza, aki a BBC-sorozat Mr. Darcyját is alakította. Igaz, némelyekből felháborodást váltott ki, hogy Renée Zellweger, egy amerikai kapta Bridget szerepét, de kukkantsunk csak bele a filmbe: el kell ismerni, Zellweger annyira magáévá tette a brit akcentust, hogy aki nem tudja, nem mondaná meg, hogy texasi lány.
Természetesen a Terézanyu sem kerülhette el a vásznat: 2004-ben Bergendy Péter forgatott filmet Rácz Zsuzsa könyvéből. Igaz, az írónő egy idő után kiszállt a munkálatokból, mert úgy érezte, ő nem egészen így képzelte a filmváltozatot. Valóban nem ugyanazt kaptuk, mint amit a könyv alapján vártunk volna, de végül is a rendezőnek is jár alkotói szabadság. Lehet választani.

Lesz-e még lektűr?

A tévésorozatok az utóbbi évtizedekben hihetetlen népszerűségnek örvendenek. Manapság a kifinomult ízlésűek is találnak maguknak tetsző darabokat, hiszen Amerikában mesterfokra fejlesztették a sorozatkészítést. A könyviparnak, a bestseller-gyáraknak ennek ellenére valószínűleg nem kell aggódniuk: könyv és film nagyon jól megfér egymás mellett, sőt, ahogy láttuk, a két műfaj kölcsönösen támogatja is egymást. Másrészt, a könyv befér a táskába, előkaphatjuk a metrón, a postán sorban állás közben, vagy kivihetjük a strandra - márpedig kevesen olvasnak az uszodában vagy a tengerparton Dosztojevszkijt vagy Kafkát.
Most pedig itt a legújabb csoda, az e-book, amin akár több kötetnyi könyvet magunkkal cipelhetünk; biztos, hogy az új médium a lektűrírók és -olvasók számára is új fejezetet nyit majd.

Szerzőnk irodalmár, író

Oszd meg másokkal is!
Mustra