Következő kérdés – mondta minden magyarázat nélkül Eugene Hütz a Szigeten az egyik újságíró Madonnáról szóló kérdésére. Az énekes egy pohár borral a kezében érkezett meg a koncertje utáni sajtótájékoztatóra, amely ezzel a felelettel mondhatni nem indult túl biztatóan, de a végére azért elég jó hangulat kerekedett. Madonnával ellentétben Bartók Béláról – akit egyébként kora Sonic Youth-ának tart – Eugene nagyon is szívesen beszélt, mint ahogy arról is, hogy szerinte mi az élet értelme. Az újságíróktól hozzá záporozó kérdésekből válogattunk.
Nem először léptetek fel a Szigeten. Mi a véleményed a fesztiválról?
A Roskilde és a Sziget a két kedvenc fesztiválom. A Sziget egy nagyon jól szervezett, sokszínű rendezvény, minden tiszteletem a szervezőké azért, hogy olyan sátrakat is létrehoznak, mint a roma sátor, ahol a romák csodálatos zenéjével lehet megismerkedni.
Mennyire fontos neked az utazás?
Kényszerűségből kezdtem utazni, mára viszont a szenvedélyemmé vált. Az utazás fontos az információszerzéshez is. Ahogy a világ fejlődik, úgy van szükség arra, hogy egyre több helyre eljussunk. Nem lehet valamit úgy megismerni, hogy nem látjuk a saját szemünkkel.
Mi az élet értelme számodra?
Jó, hogy kérdezed. Erre megvan a tökéletes válaszom, a megoldás. Az élet értelme a létezés élvezete. Ez nem valami olyan dolog, ami megvehető, hanem egy állapot, amit magadnak kell megtalálnod, elérned. Hogy ezt a művészetek, a zene vagy a szex által teszed, esetleg a barátaid segítségével, az a te dolgod. De ez a lényeg.
Mi az emberiség legnagyobb találmánya?
Az óvszer.
Elég sokat borozol, most is egy pohár borral a kezedben jöttél a beszélgetésre. Milyen bort választasz általában?
Amilyen a backstage-ben van. Jó lenne választani, de abból iszom, ami van. A borozás már egyfajta tradíció nálam.
Le tudnád írni a napodat egy szóval?
A napomat? Őrültek háza. A nappalokat egyébként csak azóta fedeztem fel, amióta Brazíliába költöztem. Korábban csak az éjszaka létezett számomra. Most már azonban tudom, hogy nappal is van élet. Persze vannak olyan dolgok, amelyek meghatározzák a napjaimat, amelyek miatt mégis tudok egyfajta rendszert tartani. De ezek olyan dolgok, amelyek az én titkaim, amelyekről nem akarok beszélni.
Szerepeltél már egy-két filmben is. Gondoltál rá, hogy valamikor újra megmutasd magad színészként a közönségnek?
Eszembe jutott már. De ennél komolyabban még nem foglalkoztam vele. Majd, ha jön valami, ami tetszik, elvállalom. A színészet nehéz dolog, reggel hatkor kell kezdeni...
Mielőtt a Gogol Bordellót választottad volna a zenekar nevének, az Eugene Hütz and the Béla Bartokos nevet kapta a csapat. Hogy találkoztál Bartók Béla nevével?
Korábban egy punk-rock zenekarban játszottam. Az egyik fellépésünk után New Yorkban odajött hozzám egy dzsesszzenész, aki azt kérdezte, hogy ugye tudom, hogy az, amit én csinálok az nem az igazi. Ekkor még nem értettem miről beszél. Ezek után felajánlotta, hogy megmutatja számomra, hogy milyen az igazi zene. Ekkor hallottam először Bartók Béla zenéjét. A szavam is elakadt: korábban soha nem hallottam még ennyire energikus és erőteljes zenét. Rögtön megértettem, hogy miről beszél a zenész kolléga.
Ekkor döntöttem el, hogy kilépek a zenekarból és saját zenét csinálok. Ezért egyértelmű volt számomra, hogy az új együttesnek viselnie kell Bartók Béla nevét. De rá kellett, hogy jöjjek, sajnos Bartók Béla nevét világszerte sokan nem ismerik. Így jött a Gogol Bordello. Azt gondoltam, hogy Gogolról mindenki hallott már. Nos, a mai napig rengeteg embernek kell elmondanom, hogy ki az az Gogol.
Fotó: Somay Márk / Kellegyfotos.com
