KULTÚR

Ez a fesztivál nem néz ki fesztiválnak, hanem burjánzik

2011. július 19., kedd 13:27 |

Sosem hittem volna, hogy egyszer még képes leszek őszintén rajongani egy fesztiválért, de a július 13-16-ig megrendezett Veszprémi Utcazene Fesztivál jócskán bebizonyította, hogy létezik elfogadható alternatíva az egy kaptafára működő, leginkább a mocsokkal és az elviselhetetlen tömeggel jellemezhető nyári fesztiválokra.

Persze van, aki kifejezetten az utóbbi feelingre esküszik, de jómagam már évek óta kerestem egy olyan helyet, ahol az említett két tényezőt kiküszöbölve, mégis fesztiválhangulatban mulathat az ember.

Az utcazenész még mindig csak megtűrt státusz

Utcazene Feszt lévén azzal a szándékkal vágtunk neki a forgatagnak, hogy a fesztivál keretében egymással versengő 20 utcazenész(banda) közül kifaggatunk néhányat erről a sajátos műfajról, amely itthon valahogy még mindig nem jutott tovább a megtűrt-státusznál. Pécsett például július 1-jétől él az a zajrendelet, amely kiköti, hogy az egészségügyi intézmények, kórházak 50 méteres körzetében tilos zenélni, illetve munkaidőben – 8 és 16 óra között – a nevelési-oktatási intézmények, közhivatalok és a bíróságok 50 méteres körzetén belül sem lehet muzsikálni. Budapesten sem jobb a helyzet: nemrég elfogadták azt a rendeletet, amely megtiltja a zenélést a fővárosi aluljárókban, a felszínen pedig engedélyhez köti azt.

Rendőri fellépés a Wonderwall és a Summertime között

Az ismert külföldi neveket is felvonultató fesztivál fellépőinek listáját böngészve jól éreztük, hogy a 11 éve létező eseménysorozat mostanra már nem annyira a szó szoros értelmében vett utcazenészek terepe, sokkal inkább a színpadhoz, klubokhoz és erősítőkhöz szokott bandáké. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne látnánk a köztereken, utcákon zenélő amatőröket: egy helyen például két villamosmérnöknek látszó, kockásinges férfi énekli torkaszakadtából a Wonderwall-t, ami egyébként az egyik legnépszerűbb dal a Beatles-számok és a Summertime-hoz hasonló standardek mellett.

Néhány szemérmetlenül fiatal tini éppen az utóbbiba kezdene bele lelkesen a Kossuth utca egyik kirakatánál, amikor a járőröző rendőrök egyike a fiatalok elé lehelyezett kalapra mutatva barátságtalanul rájuk mordul: „Azt fel kellene venni!”. A kissé kiábrándító jelenet hál'istennek nem gyakori, általában az egyenruhások is kedélyesen vigyorogva figyelik az eseményeket (és a kalap is sokszor a helyén marad).

Itt nincsenek kordonok

„Szerintem Magyarországon nem nagyon van olyan, hogy utcazenész, inkább zenészek vannak, meg olyan emberek, akik kijárnak zenélgetni az utcára. A kezdeti veszprémi fesztiválok inkább erről szóltak, igazán profi előadó nem nagyon volt, a zenélni szerető emberek és társaságok jelentek itt meg” – mesélt a kezdetekről Babarci Bulcsú, a TükeZoo "underground lokál-anarcho popduó" énekes-gitárosa, akit a Gizella udvarban található kisszínpadon adott koncertjük után kaptunk el. A zenész egyébként fiatal kora ellenére már veteránnak számít a fesztiválon, hiszen kilencedik alkalommal van kint, 2008-ban pedig szólóban nyerte el a legjobb előadónak járó szakmai díjat. „A zenészek is ráéreztek arra, hogy itt van a legjobb hangulat abból a szempontból, hogy nem úgy jössz ide, hogy vagy valaki, hanem nagyon sokan itt fognak először hallani. És ha sokan vannak a színpadod előtt, az valószínűleg azért van, mert jó, amit csinálsz” – tette hozzá.

A pécsi illetőségű banda másik tagja, a dobos Restás Gergő szerint remek kompromisszum ez a fesztivál. „Itt nem az van, hogy a zenekar hullafáradtan kiesik a turnébuszból, hogy 4-kor játsszon az x metálszínpadon 3 másnapos rocker előtt. Az emberek itt együtt élnek a fesztivállal: bent van a város szívében, nincsenek kordonok meg mindenféle erős emberek, akik kihajtják a rosszul szituált egyetemistákat a fesztiválsátorból. Meg tudták azt csinálni, hogy a fesztivál effektíve nem néz ki fesztiválnak, hanem burjánzik. Felrobbant a zenegránát, kivirágzottak a kis szilánkjai”.

Már nem kalapoznak, hanem cédét árulnak

És hogy pécsiként mit gondolnak a nemrég életbe lépett zajrendeletről? „Nagy butaságnak tartom ezt a döntést, főleg úgy, hogy egy olyan városról beszélünk, amelyik kulturális főváros volt és még mindig a kultúra városának hirdeti magát” - mondja Babarci Bulcsú. Szerinte elég nevetséges, hogy egy sétálóutcás belvárosban ne lehessen utcazenélni. Restás Gergő úgy gondolja, valamilyen szintű szabályozás kell, viszont érdemes lenne az utcazenész-regisztrációt ingyenessé tenni. „Sok zenekar már nem kalapozik, hanem cédét árul. Ezt viszont tényleg nem lenne szabad megtiltani, ők nem koldulnak”.

A pécsi rendelet ellen szervezett korábbi, szerény létszámú demonstráció kapcsán az énekes-gitáros Babarci megjegyezte: „Én kicsit keveslem azt a húsz főt, lehetett volna mozgósítani több embert is, akik kiállnak az ügy mellett”. Szerintük ezt a helyzetet nagyon jól meg lehetett volna oldani Pécsett egy háromtagú szakmai bizottság felállításával, akikhez presztízs lenne elmenni és átesni egy ilyen rostán. Azoktól a hivatali műveletektől viszont, amelyeket egy utcazenésznek ma el kell szenvednie, elmegy az ember kedve – mondják. „Pont az lenne a lényege az egésznek, hogy az ember szabadnak érezze magát”.

Hó Márton és a Jégkorszak itt nyaral

A hazai utcazenészek sorsáról és a tiltó rendeletekről a különbejáratú kabalapingvinnel (Herold) bíró, Szeles Mónikáról és a hazafelé tartó lányokról előszeretettel daloló Hó Márton és a Jégkorszak zenészeit is faggattuk. „Hülyeségnek tartom a tiltást, ez sosem jó, főleg egy belváros esetében, bár ez nyilván városfüggő” – mondja a zenekarvezető énekes-gitáros Hó Márton. Bár a fesztivál versenyprogramjának részeként őket is utcazenészként tüntették fel, korántsem azok (ezzel a felállással tavaly decemberben, a West-Balkánban debütáltak), ide is félakusztikus műsorral érkeztek.

„Majd akkor fogok utcazenélni, ha már nagyon nem lesz pénzem, amúgy év közben nem szoktam kiállni kalapozni egy szál gitárral, de ez itt Veszprémben a fesztivál alatt sokkal jobban működik, erről szól ez az egész, hogy bárki jöhet és sikere lehet. Igazából azért jöttünk, hogy egy jót bulizzunk, zenéljünk és számokat írjunk, ez a zenekar nyaralása, a versenyrésze minket annyira nem is izgat. Ha valami jó, az úgyis eljut a közönséghez”.

A Most Mizu Pontosan egy kísérlet volt

Külföldi viszonylatban jóval elfogadhatóbb a helyzet utcazene-fronton, de persze azt sem árt figyelembe venni, hogy ott a közönség is másképp áll az új zenékhez. „Az emberek külföldön úgy mennek el egy számukra ismeretlen, külföldi vagy akár az adott országban működő zenekar koncertjére, hogy utánanéznek a neten, belehallgatnak a számokba, megnézik a zenekaros koncertvideókat. Ez itthon nem feltétlenül van így. Itt a közönség inkább ugyanazokra a megszokott nevekre megy el, ugyanazokat a bevált számokat várja, amiket ismer” – vázolta a helyzetet Hó Márton.

Itt pedig szinte tálcán kínálja magát a kérdés, hogy akkor vajon az általa elkövetett, a Youtube-on nemrég hatalmas nézettséget produkáló Most Mizu Pontosan című Quimby-Fluor-mashup is ezt a jelenséget kritizáló üzenet-e. „Ez csak egy vicc, egy kísérlet volt a részemről. Nem akartam kigúnyolni egyik számot se, ez egyszerűen egy mashup: a Most múlik pontosan alapjára rátettem a Mizu szövegét”. Bár sokakban felmerült, ez egyáltalán nem volt egy tudatosan megtervezett médiahekk – teszi hozzá a zenekarvezető. „A telefonommal vettem fel körülbelül 5 perc alatt, fölraktam a Youtube-ra, és negyed óra múlva már fent volt Fluor Facebook-oldalán, egy hét múlva pedig már 30 ezren látták. Ennyi” – összegezte röviden a tényállást.

"Volt, aki egy kommentben fejbe akart lőni"

Egyszerűen kíváncsi volt, hogy hova jut el a dolog: arra számított, hogy pár ezren megnézik, lesz egy-két komment, ehhez képest országos szinten elterjedt. „A kísérletnek az lett az eredménye, hogy mindenki mást látott bele, pedig ez csak egy kétperces kis vicc. Érdekes, hogy mennyire másképp értelmezik ugyanazt, volt olyan is, aki egy kommentben fejbe akart lőni – de hát ez nem engem minősít, sokkal inkább azt, aki ott névtelenül fenyegetőzik”.  Horváth Kristóf basszusgitáros szerint azért érdekes ez a dal, mert tükör a magyar valóságra, arra, hogy erről a két számról szól a hazai könnyűzene az utóbbi két évben. „Ezek a dalok már annyira túlnőtték magukat, hogy az már megszűnt, hogy ezek jók-e vagy nem, annyira elcsépeltekké váltak sajnos. Hozzátéve, hogy mindkettő jó dal, nem akarom bántani őket, de mostanra klisé lett a Most Múlik Pontosan-t énekelni például a tehetségkutatókban”.

És nem csak ott: a veszprémi UtcaZenén is jó pár utcasarkon volt hallható a Quimby-örökzöld. Végül, de nem utolsósorban, aki esetleg a világsztárokra izgult, az sem maradt üres kézzel a fesztiválon: 14-én este, az Irie Maffia Soundsystem fergeteges basszusorgiája után például a német reggae-isten Gentleman és kísérőzenekara, a The Evolution emelte tetőfokára  a hangulatot. Egészen különös élmény volt figyelni, ahogy a Várban található, palotaépületektől és templomoktól övezett nagyszínpadon teltházzal dübörög a reggae, miközben a Bíró-Giczey-ház emeletén, nyitott ablakoknál freskókat restaurálnak. És ez a kép, azt hiszem, kellőképp érzékelteti, miért is számít ritkaságnak ez a remek kis fesztivál.

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta