Mr. Incognito: Egy új zenész nekem olyan, mint egy első csók

Zanza!

A boldogsághormon-tuningnak is beillő koncertjeiről híres londoni Incognito ezúttal július 28-án, a VeszprémFest színpadán örömködik együtt a magyar közönséggel. Az acid-jazz banda alapítóatyja, a gitáros-zeneszerző-producer Jean Paul „Bluey” Maunick e-mailben mesélt nekünk.

Fülbemászó dallamok, profizmus és végtelen lazaság: röviden így lehetne jellemezni az acid-jazz egyik legstabilabb csillagát, a folyamatosan megújuló, mégis ugyanazt a színvonalat hozó Incognitót. Az általában tömény örömködésbe torkolló koncertjeiről ismert zenekar vezetőjétől, a mauríciuszi születésű Jean-Paul „Bluey” Maunicktól pont olyan válaszokat kaptunk, amelyek tökéletesen illenek az acid-jazz-funk-soul egyik legzseniálisabb egyéniségéről kialakított képünkbe. Árad belőlük az optimizmus, de a szánsájn-fílingbe azért komoly világlátás és segíteni akarás is vegyül.

Egyszerre tízen a színpadon

Bluey-ról egyébként nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen ő maga az Incognito egy személyben – még ha legtöbbször több mint 10 zenésztárssal osztozik is a színpadon. Kissé hihetetlen, de már több mint 30 éve alapította a zenekart, amely a '90-es években vált igazán népszerűvé. Olyan dalokat adtak az emberiségnek, mint például a Don't You Worry 'Bout a Thing, a Still a Friend Of Mine vagy az Always There. Igényes, mégis fülbemászó: ritka ez a kombináció manapság.

1500 zenész fordult már meg a bandában

A hírek szerint közel 1500 (!) zenész fordult meg az együttesben a megalakulás óta (talán ezért sem találtuk a zenekar hivatalos honlapján a jelenlegi pontos felállást), és - ahogy interjúalanyunk elárulta - valahol éppen ez adja meg a kulcsát a töretlen sikernek. „Azt hiszem, a leghosszabb idő, amit ugyanabban a felállásban töltöttünk, egy év volt, de már a megalakulásnál sem volt tervben a fix tagság. Az alapot sokkal inkább az jelentette, hogy a zenészekkel közösen fedezzünk fel új dallamokat, hangzásokat, és bárkivel játsszunk, aki izgalmas személyiség és hasonlóan gondolkodik a zenéről. Ez ébren tartja a zeneszerzés és az alkotás iránti érdeklődésemet. Kicsit olyan, mint egy csók. Az első csók élményét egy későbbi sem tudja megismételni, bár mindegyiknek megvan a maga története. De az első... az igazán különleges” – érzékeltette az újonnan csatlakozott zenészek jótékony hatását.

Énekesnő a közönségből

A sűrű tagcserék ellenére az Incognito egyik legfontosabb tulajdonságának azt tartja, hogy a banda mindig hű marad önmagához. Arra a kérdésünkre, hogy ennek teljesüléséhez pontosan mik a legfontosabb kritériumok, elárulta: „Fontos, hogy elég bátrak legyünk nem kötni kompromisszumot egy kompromisszumokra hajlamos világban. Naponta harcolnom kell a zenémért. Nem könnyű talpon maradni, ha az embernek olyan műfaj a szívügye, amely nem a kommersz vonalat erősíti”. A zenekarnak egyáltalán nincs könnyű dolga, ezért a kreativitás és az udvariasság önmagában nem elég: olykor a jó cél érdekében is fel kell venni a kesztyűt – mondja.

Ez a fajta határozottság nem csak a saját célkitűzések megvalósításában van jelen a zenekar életében: Bluey előszeretettel karol fel fiatal tehetségeket. Az indonéz énekesnőt, Dirát például mesébe illő körülmények között fedezte fel. A fiatal lány még tinédzserként csápolt egy indonéziai Incognito-koncerten, amikor a közönségnek lepasszolt énekeltetős mikrofon éppen hozzá került. „A tehetsége és a magabiztossága egészen megdöbbentett minket” – mesélte a szerencsés csillagzat alatt született találkozásról. „Megígértem neki, hogy ha befejezte a tanulmányait és megtalálja a saját útját énekesként, besegítek az első albuma elkészítésénél”. És lőn: az első találkozásuk óta nővé és igazi énekessé érett Dira nem csak saját lemezt adott ki, de nemrég Andrea Bocellivel duettezett (nem is akárhogyan), ami ugye nem éppen minden előadónak adatik meg.

Azonnal Japánba utaztak a földrengés után

Bluey – és így az Incognito – segítőkészsége nem csak az ifjú titánok felkarolásában mutatkozik meg: a banda a japán földrengés és cunami után mindössze 2 héttel a katasztrófasújtott országba utazott és számos koncertet adott. „A legtöbb külföldi zenekar az utórengésektől és a sugárzástól tartva távolmaradt, de mi kötelességünknek éreztük, hogy ott legyünk. Ekkor tapasztaltam csak meg igazán a zene erejét és azt, hogy mennyire lélekemelő és közösségépítő tud lenni. A közönségből felénk áradó szeretet egyszerűen fantasztikus volt. Összefogtunk helyi énekesekkel és zenészekkel, és az ott tartózkodásunk alatt felvettünk egy lemezt: az ebből befolyt összes bevételt a hajléktalanná vált emberek kapják, hogy újjáépíthessék az otthonaikat”. A Love For Japan elnevezésű projekt eredménye a Love Will Find A Way című, kizárólag az iTunes-on elérhető lemez lett.

Úgy fest, a gitáros-zeneszerző-producer egy percre sem tud leállni: most éppen a zseniális olasz énekes, Mario Biondi albumánál bábáskodik producerként (a feketehangú előadó egyébként a legutóbbi Incognito-lemezen is közreműködött), emellett a Brand New Heavies dobos-billentyűsével, Jan Kincaiddal is új projektbe kezdett. És ha ez még nem lenne elég, a veszprémi koncert után a billentyűszseni Ski Oakenfullal tervez egy nagy dobást, ami, ha minden igaz, az első önálló vállalkozása lesz énekesként. A 28-án esedékes veszprémi koncert kapcsán arról faggattuk, mennyire sikerült megismerkednie Magyarországgal és a magyar kultúrával az itt tartózkodásaik alkalmával.

Ti, magyarok nagyon jó vendéglátók vagytok

„Azt tudom, hogy az ottani közönség mindig jól informált és energikus, Budapest pedig nagyon jó partihelyszín. Ha a koncertszervezők és a közönség reprezentatívak a magyar vendégszeretet szempontjából, akkor azt mondanám, hogy nagyon jó vendéglátók vagytok”. Bár bevallása szerint nem töltött annyi időt Magyarországon, hogy a kultúránkról teljes képet kapjon, de az alatt a kis idő alatt nagyon jókat beszélgetett magyarokkal művészetről, zenéről, ételekről, politikáról és utazásról. Pályája során találkozott néhány magyar zenésszel, de akinek a zenéjét és a játékát különösen kedveli, az az 1982-ben elhunyt jazzgitáros-zeneszerző Szabó Gábor, akinek a hetvenes években rendszeresen vette a lemezeit: „Bárcsak visszatekerhetném az időt, hogy együtt dolgozhassunk!”

Stevie Wondertől Chaka Khanig

Bár Szabó Gáborral már nem valósulhat meg az együttműködés, rengeteg olyan előadóval dolgozott együtt, akikre már gyerekként is felnézett. Például Stevie Wonderrel és az Earth, Wind & Fire ex-gitáros Al McKay-jel, de a George Bensonnal, Steve Winwooddal és a legendás énekes-zeneszerző Leon Ware-rel közös munkát is a legkedvesebb emlékei között említette. Legutóbb Chaka Khan sem tudott ellenállni a felkérésnek: gyakorlatilag mindenkit megérint az a muzikalitás, ami belőle és a zenéjéből árad.

Ha jót akarunk – márpedig miért ne akarnánk –, akkor irány a VeszprémFest, ahol 28-án a svéd Nils Landgrennel egy estén lépnek fel az acid-jazz istenei. És hogy mire számíthat aznap este a közönség? „A celebration of Life! (Az élet ünnepére!)” – vázolta fel a koncert várható hangulatát Bluey.

Blogmustra