Zanza!

Egy, a hatvanas években megtörtént bűnügyi eset szolgál a Jó estét nyár, jó estét szerelem című darab alapjául, amelyet most a Nemzeti Színház vitt színre. Egy pszichésen zavart munkásfiú görög diplomatának adja ki magát és pár nap alatt elszórja összes pénzét, csak hogy minél több lány fejét elcsavarhassa.

A Nemzeti Színház érdekes módon nem egy melegebb időszakra időzítette új bemutatóját, a Jó estét nyár, jó estét szerelem című Fejes Endre-Presser Gábor szerzeményt, bár az is igaz, hogy talán épp ebben a fagyos időszakban tudja jobban beindítani az emberek fantáziáját. Aki nem ismeri a darab alapjául szolgáló, hatvanas években megjelent Fejes-regényt, illetve a könyv alapján '72-ben készült tévéfilmet, azt gondolhatja, hogy ez egy csupaszerelem, csöpögős történet. Pedig a csalóka cím korántsem egy felhőtlen sztorit vezet fel: a kezdeti könnyed hangvételt ugyanis fokozatosan egy sötét, vágyakkal és hazugságokkal teli dráma váltja fel.

Fülbemászó dallamok és lélektani dráma

Mostanság igencsak kevés olyan zenés darabot találni, ami ilyen furcsa módon elegyíti a vérpezsdítő táncdallamokat, fülbemászó dalokat és a lélektani drámát. A nehezen kategorizálható, eklektikus színpadi műveknek pedig általában megvan az az előnyük, hogy jóval az előadás vége után is komoly csikorgásra késztetik az agytekervényeket. Hát még ha maga a színpadra vitel is rengeteg ellentmondást és érdekes megoldást rejt magában.

Az eredetileg színész Rába Roland már nem először rendez hazai pályán, viszont ez az első próbálkozása a nagyszínpadon: így külön érdekes figyelni, hogy hogyan igyekszik belakni a Nemzeti Színház nagyszínpadának óriási terét. A darab sztorija egyébként egy, a '60-as években megtörtént esetet dolgoz fel, hiszen Fejes Endre is ezt vette alapul regénye megírásakor.

Megtörtént bűneset zenés formába öntve

Annak idején ugyanis egy fiatal lakatos keserves munkával összekuporgatott keresetét arra verte el pár nap alatt, hogy magát görög diplomatának kiadva csavarja el a gyanútlan lányok fejét. A dolog pikantériája, hogy az átvert lányok egykori vallomásai szerint – amelyeket regénye írásakor a szerző is elolvasott – a csaló nem akart mást, csak beszélgetni.

Így még érthetetlenebb és felkavaróbb a történet, amelyben Viktor (Fehér Tibor), a munkásfiú néhány napnyi pénzszórással mindent egy lapra tesz fel: a nyugati életről, gazdag férjről és karrierről álmodó lányok pedig naivan elhiszik minden szavát. „Hinni akarunk valamiben, és vannak, akik ezzel nagyon visszaélnek, erről is szól a darab, meg a nő-férfi kapcsolatról. És szerintem egyben egy jó krimi is, egyfajta magyar pszicho 1960-ból” – nyilatkozta a rendező, Rába Roland az MTI-nek. Az előadás szereposztása pazar: a történetben modernkori párkákként közlekedő szilvaárus-lányokat például a kaméleonként több alakban is megjelenő Péterfy Bori, Bánfalvi Eszter és Gerlits Réka formálja meg.

A nők mindent visznek

Talán nem véletlen, de az egész előadásban a nők viszik a prímet – ha a történet nem is igazolja ezt minden ponton –: a megalázott, átvert lányokat alakító színésznőket (Schell Judit, Martinovics Dorina, Radnay Csilla és Tompos Kátya) öröm nézni és hallgatni. Ráadásképp a zseniális Törőcsik Mari is feltűnik két kisebb szerepben, ami túlzás nélkül már önmagában is elég ok arra, hogy megnézzük az előadást. (A színésznő egyébként a hetvenes években készült filmváltozatban az egyik fiatal lányt alakította, így külön érdekes összehasonlítani a kettőt.)

Presser Gábor zenéje is üdítő és változatos – eltekintve az időről időre visszatérő „Jó estét nyár, jó estét szerelem” refréntől –, a folyamatosan süllyedő és emelkedő színpadelemek pedig remekül követik a jelenetváltásokat. (Különösen a Balaton-parti díszlet csemege a szemnek.) Az előadás kevés gyengepontja közül az egyik sajnos a főszereplőt alakító Fehér Tibor, aki számára kissé nagy falatnak bizonyul a magyart törő, magát görögnek kiadó fiú. A mindössze 22 éves színészt talán kicsit korán találta meg a szerep, ráadásul az énekhangja is sokszor alulmarad a mostanra slágerré vált dalokkal szemben.

Kárpótol minket viszont Péterfy Bori, Radnay Csilla és Tompos Kátya, akik hol finomabb, hol pedig kirobbanó energiával megszólaló hangjukkal újra és újra lenyűgözik a hallgatót. A darab ugyan évtizedekkel ezelőtt született, mégis találunk benne kapcsolódási pontokat a jelennel: ma is szép számmal léteznek olyan nők, akik képesek bármit elhinni egy férfinak, csak mert az látszólag biztos jövővel kecsegteti őket.

Blogmustra