KÖLYÖK

Vega tinik - nem veszélyes ez?

Puskás Pálma 2015. június 29., hétfő 18:32

A kamaszok és kiskamaszok étkezési szokásai időnként egészen érdekes fordulatokat vesznek, részben múló diétadivatoknak, részben az aktuális testképüknek megfelelően. Barátnőm tizenhárom éves lánya most éppen azt vette a fejébe, hogy vegetáriánus lesz, mivel egyetlen cuki állatnak sem szeretne kellemetlenséget okozni táplálkozási szokásaival.

A nagyszülők természetesen ki vannak borulva, és egymást túllicitálva sütik az ínycsiklandó csirkeszárnyakat, sőt, az egyik nagymamát már rajtakapták, hogy darált húst csempészett a "vega" rakott zöldségbe. Hiszen a gyereknek hús kell a fejlődéshez!

De tényleg ennyire nagy a baj? Vagy vegetáriánus diétán is felnőhet egy tini? És mi a helyzet a vegánokkal, akik még sajtot, tojást, tejet sem esznek? Ha a gyerekünk húsmentes vagy állati fehérjementes étrendet követ, az milyen kockázatokkal járhat?

Hazai adatokat nem találtunk, de az USÁ-ban a 6-17 éves korosztálynak körülbelül 2 százaléka vegetáriánus, és a kölykök 0,5 százaléka vegán étrenden él. Mind az Amerikai, mind a Kanadai Gyermekgyógyászati Társaság, valamint az Amerikai Dietetikus Társaság is foglalkozik az üggyel, és ebben a témában elég nagy egyetértés van köztük. Állásfoglalásaikat az eddigi tudományos kutatásokra alapozzák, és az elmúlt évtizedekben viszonylag sok kutatás jelent meg ezen a területen. Érdemes tehát leszámolni a témával kapcsolatos előítéleteinkkel (ha voltak).

shutterstock 230876509

A kanadai gyermekgyógyászati társaság állásfoglalása szerint nincs katasztrófahelyzet, a gyerek valószínűleg túl fog élni grillcsirke nélkül is: a jól kiegyensúlyozott vegetáriánus diéta megfelel a gyermekek és tinik táplálkozási igényeinek.

A kulcsszó itt a "jól kiegyensúlyozott": azaz ha elhagyjuk az étrendből a húst, vagy akár az állati fehérjéket, akkor onnantól nagyon oda kell figyelni arra, hogy mit is eszünk. Különösen igaz ez gyermek- és serdülőkorban, hiszen a növekedésben lévő szervezet fehérje- és aminosav igénye, valamint a növekvő csontok kálcium- és D-vitamin igénye sem maradhat kielégítetlenül. Mire kell tehát figyelni, ha vega lett a gyerek?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az összes elitegyemre felvették a bevándorló fiút

mzd 2015. június 28., vasárnap 12:25

Már az is sikertörténet lett volna, ha a mexikói bevándorlóktól származó Fernando Rojas-t bármelyik főiskolára felveszik, de a 17 éves fiú ennél is többet ért el: az összes, Borostyán Ligába tartozó egyetemre (vagyis az USA 8 legelitebb intézményébe) felvételt nyert – olvasható a Yahoo oldalán.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A kamaszokat éri a legtöbb nyári bringásbaleset

Primilla 2015. június 27., szombat 17:06

Alaposan megsűrűsödnek a gyermekeket érő közlekedési balesetek a nyáron, minden harmadik ilyen eset a vakáció idején történik – holott ez az időszak ugyebár csak az év negyedét teszi ki. A rendőrség a 2012-13-as évek tapasztalataira támaszkodva készített egy elemzést, eszerint a legtöbb közlekedési baleset a nyáron a 10-14 éveseket éri, több mint amennyi a 0-5 és a 6-9 éves korosztályt összesen.

Külön kimutatást készítettek a közlekedésbiztonsági szakemberek a gyermekeket érő kerékpáros balesetekről, és e téren is a 10-14 évesek a legveszélyeztetettebbek: háromból két bringás baleset ezt a korosztályt éri.  A kerékpáros baleseteknek egyébként a 40 százaléka történik a nyári vakáció idején.

Azt is megnézték, hogy földrajzilag mi a helyzet, és az derült ki, hogy a bringás balesetek 94 százaléka lakott területen történik a kölykökkel. Halálos kimenetelű bringás baleset 2012-13-ban összesen három történt, ebből kettő azonban lakott területen kívül. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ilyen a táborozásra érett gyerek

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. június 26., péntek 18:01

Sok szülőben merül fel most a dilemma a táboroztatás kapcsán: küldje vagy ne, engedje vagy ne a gyereket, és ha igen, mennyi időre, és milyenbe?

Néhány alapszabály megfogalmazható, de nincsenek univerzális válaszok arra, hogy pontosan hány éves kortól és hány napra, mert ez több tényezőn múlik. A legfontosabb ezek közül, hogy a gyereknek van-e kedve menni.

shutterstock 66007153

Csak akkor menjen, ha ő szeretne, és beszéljük meg (és tartsuk is be!), hogy bármikor hazajöhet: ha szól, érte megyünk! Még az sem írja felül ezt a megállapodást, ha drága volt: akkor se kösse ki a szülő, hogy „befizetlek, de akkor ott maradsz végig!”, mert ezzel olyan terhet ad útravalóul, amit a hátán cipelve még akkor sem fogja jól éretni magát, ha egyébként nem lett volna probléma.

Hiszen a jó táborozáshoz kell, hogy biztosnak érezze az otthoni hátteret: gondolnak rá, és segítenek, ha arra lenne szükség. Minél inkább biztos ebben a gyerek, annál valószínűbb, hogy nem lesz rá szüksége. Olyan ez, mintha kötélen kellene egyensúlyoznunk: ha tudjuk, hogy van alattunk védőháló, kevésbé remeg a lábunk, és biztosabban átjutunk a túloldalra.

Persze, ez nem jelenti, hogy aggodalmaskodni kell a gyerek helyett, és naponta öt SMS-sel zaklatni, hogy ugyan, biztos-e, hogy jól érzi magát, kapott-e elég ételt reggelire, kényelmes-e az ágya, tényleg nincs-e semmi baj.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így tudhatja meg, szekálják-e a gyerekét

Puskás Pálma 2015. június 25., csütörtök 09:20

A felnőttkori depresszió rengeteg embert érintő, súlyos betegség, okai között genetikai és környezeti tényezők is szerepelnek. A környezeti tényezők közül most egy újabbra derített fényt a tudomány: kiderült, hogy azok a tinédzserek, akiket kortársaik bántanak, zaklatnak, felnőve jóval nagyobb eséllyel betegszenek meg klinikai depresszióban.

A depresszió tipikusan felnőttkori betegség: kisgyermekek körében még ritka, a kamaszkorban gyakorisága emelkedni kezd, és a tizennyolc évesek ebben a tekintetben már sajnos felnőttnek tekinthetőek: körükben a depresszió előfordulási gyakorisága már megegyezik a felnőttekével. A depressziós tünetek megjelenését környezetünk, tágabb életterünk is befolyásolja, a kiskamaszok és kamaszok pedig a kortársaikkal töltik a legtöbb időt, ráadásul ebben az életkorban kiemelten fontos számukra, hogy a kortárscsoport befogadja őket - magyarul az, hogy népszerűek-e vagy sem.

shutterstock 151845968
Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezt csomagolja a gyereknek az egyhetes táborba

Primilla 2015. június 24., szerda 09:05

A csomagoláspara nemcsak az összcsaládi nyaralást előzi meg, de legalább ekkora izgalommal jár az is, ha a gyerek megy táborba (halleluja!). Sőt, ha lehet, még nagyobbal, mert ott még ki sem tudjuk húzni a pácból, ha valami nincs, mivel nem vagyunk ott. Úgyhogy jól át kell gondolni, hogy mi kerüljön a csomagba. 

Amit ugye, amikor a gyerek meglát, azonnal elszörnyed és közli, hogy ő ezzel egy tapodtat sem megy, elég lesz ennek a fele is. Mi pedig aggódva meggyőzzük, hogy dehogyis nem, feltétlen szüksége lesz a második pulóverre is. Végül persze az idő őt igazolja, és a fele cókmókot viseletlenül hozza majd vissza, de ez legyen a legnagyobb bajunk, mert mi van, ha egész héten tíz fok lesz és jégeső?

Segítünk a listával, amit gyakorlott táboroztatók és a gyereket hétvégi apukáknak rendszeresen átadó, vagyis meglehetős csomagolási rutinnal rendelkező szülők segítségével állítottunk össze. 

shutterstock 146708702
Távolról sincs vége, olvasson még »

A beképzelt kamasznak sincs ám önbizalma!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. június 23., kedd 18:24

Bármennyire is elfogult a szülő, és a gyermekét a legszebbnek és legjobbnak látja a világon, még így is érhetik meglepetések, mikor a gyerek belelép a tinédzser korba, és tátva maradhat a szája: „nahát, ennek a srácnak aztán van önbizalma!”. Megtévesztőek lehetnek bizonyos megnyilvánulások, mert valójában nem valós, masszív önbizalom áll mögöttük, ezért is fontos, hogyan reagál a szülő ezekre a gesztusokra.

A túlzott önbizalom persze elsősorban a gyerek kritikusságában jelenik meg: szerinte ő tűhegy pontossággal látja, milyenek a szülei, a tanárai, általában a felnőttek. És ő, a maga részéről sokkal jobb, de legalábbis azzá fog válni. Nem ezt a kispolgári, álszent, pénzközpontú, megalkuvó életet fogja élni, ő szabad lesz, őszinte és kreatív. A vágy megvan, a kritikai észrevétel megszületett, de a tudás hiányzik azzal kapcsolatban, vajon miért döntenek a felnőttek bizonyos helyzetekben kompromisszumos megoldások (azaz a megalkuvás, sunnyogás) mellett.

shutterstock 262322273

A tapasztalat még hiányzik arról, vannak helyzetek, mikor két fontos érték ütközik, és nem lehet mindkettő oltárán áldozni. Ha a szülő elkezd prédikálni arról, hogy az élet sokkal bonyolultabb, mint ahogy a gyerek látja, akkor ő a mellébeszélő hülye, aki magyarázza a bizonyítványát – a tini legalábbis így értékeli.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Táborral sem lehet olcsón megúszni a nyarat

Primilla 2015. június 22., hétfő 10:49

A nyári szünidővel eljött a nagy szabadság ideje. Mármint a gyerekeknek, a felnőtteknek már korántsem ilyen magától értetődő, hogy szabaddá tudják tenni magukat két és fél hónapon keresztül, sőt, inkább nem, mint igen. Ez pedig nem kis fejfájást okoz a legtöbb családban.

Azt gondolnánk, meg vagyunk mentve, ha a gyerek igazi közösségi lény, és alig várja, hogy különböző táborokban új kalandokra és ismeretségekre tegyen szert. Gyakorlatilag a hegymászóktól a színjátszókig mindenféle érdeklődést lefednek a táborok, valódi megoldást azonban az átlagos keresetű, pláne többgyerekes családoknak ezek sem jelentenek. Kiszámoltuk, miért nem.

shutterstock 16098280

A táborfigyelő.hu adatbázisa szerint a legolcsóbb napközis tábor egy hétre 15 ezer forintba kerül. Ez nagyjából reális, ennél olcsóbb lehetőséggel mi sem nagyon találkoztunk még. A legdrágább táborokért körülbelül 60 ezer forintot kell kifizetni egy hétre, és akkor még csak egy hetet fedtünk le a 11-ből, egyetlen gyereknek. A példánkban nem az utóbbival fogunk kalkulálni, érthető okból. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Menő és hazai: ilyen is lehet a tanulás!

Primilla 2015. június 21., vasárnap 15:59

Egy igazán jó projektre bukkantunk a minap: a KórházSuli programra, aminek az a lényege, hogy hónapokig, vagy akár évekig kórházban fekvő, beteg gyerekeknek készítenek tananyagot gimnazisták. Valójában ez egy zseniális terv, mindenki csak nyerhet rajta: a beteg gyerekek tablettel a kezükben tanulnak, a gimnazisták rendezik és feldolgozzák az egyébként is a fejükben lévő anyagot, ráadásul még az 50 óra kötelező közösségi munka javára is írhatják az így eltöltött időt, a kórházpedagógusoknak pedig végre nem csapnak össze a fejük felett a hullámok.

shutterstock 113231725

Miről is van szó?

Ha egy iskoláskorú gyerek, ne adj’ Isten olyan súlyosan megbetegszik, hogy huzamos ideig nem járhat iskolába, attól még elvileg ugyanúgy haladnia kellene a tananyaggal. A kórházakban azonban – és most beszéljünk a Heim Pál Gyermekkórházról, mert konkrétan innen indult a kezdeményezés – egyetlen kórházpedagógus dolgozik.

Egy ember pedig nem tud fejenként napi négy órát foglalkozni 10 gyerekkel. Ráadásul ezek a gyerekek más-más korúak, van, akinek a B betűt kellene megtanulni kanyarítani, és van, aki éppen Buda visszafoglalásáról kellene, hogy tanuljon. Olyan polihisztor pedig nincs, aki első osztálytól tizenkettedikig, matektól a történelemig mindent meg tudna tanítani.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha törik a csont, nyáron is irány a biztosító!

Primilla 2015. június 20., szombat 12:37

Nyáron, a szünidő alatt éri a gyerekeket a legtöbb baleset. Ilyenkor a nagy ijedségben sokan el is feledkeznek róla – ha egyáltalán tudták – hogy Magyarországon minden 3-18 év közötti gyermeknek van általános balesetbiztosítása. Ezt az állam köti meg és fizeti, a szülőknek semmit sem kell tenniük érte.

Az állam ebben az évben a Groupama Garancia Biztosítóval áll szerződésben, tehát a balesetet a bekövetkezése után 30 napon belül ennél a társaságnál kell bejelenteni. Ennek módjairól itt talál pontos információkat. A biztosító az összes irat beérkezése után két héttel fizet. A kárigény érvényesítéséhez szükség van az orvosi leletre és a röntgenfelvételre.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Sokat gépezik a gyerek? Legfeljebb megmenti a világot!

Primilla 2015. június 19., péntek 16:34

Itt a nyári szünet, és vele a nagy dilemma: vajon mivel tudjuk 10 héten át lekötni a gyerek figyelmét és energiáit, hogy ne csak a számítógép előtt üljön naphosszat. Ha őszinték vagyunk legalább magunkhoz, kis gondolkodás után nyugodtan rávághatjuk, hogy semmivel. De ez nem baj, egyáltalán nem kell, hogy emiatt lelkiismeret-furdalásunk legyen. Létezik ugyanis elmélet, ami szerint kimondottan hasznos és jó dolog, ha a gyerek órákat tölt minden nap számítógépes játékokkal. Lehet ugyan, hogy a gerincén és a látásán nem segít a dolog, de a világot attól még simán megmentheti egyszer. Nem vicc.

Egy átlagos, fejlett világban élő gyerek 21 éves koráig nagyjából 10 ezer órát tölt számítógépes játékokkal. Ugyanannyi időt, mint tanulással 5. osztályos korától az érettségiig. Márpedig bármiben szakértővé válik az ember, amire rászán 10 ezer órát. Olyan ez, mintha létezne egy másik, alternatív tanterv, ami legalább akkora nyomot hagy az emberiség tudatán, mint az iskola. Legalább is ezt állítja Jane McGonigal, az Institute for the Future (jövőkutató intézet) nevű szervezet játékok kutatásával és fejlesztésével foglalkozó ágának vezetője. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Stigma és megkönnyebbülés az autizmus diagnózisa

Puskás Pálma 2015. június 18., csütörtök 09:47

Az autizmus korai jeleiről, az autizmussal élő kisgyerekekkel kapcsolatos problémákról már korábban is írtunk. De mi a különbség autizmus és Asperger-szindróma között? És mi lesz a kamasz és a felnőtt autistákkal? Hol vannak, mit csinálnak, ki segít nekik? Mit jelent egyáltalán a segítség?

Kanizsai-Nagy Ildikó klinikai szakpszichológust, az Autizmus alapítvány ambulanciájának munkatársát faggattuk. A szakember tevékenységei közé tartozik az autizmus spektrum zavarok diagnosztizálása, autizmussal élő embereket nevelő családok gondozása, tanácsadás, autizmussal élő emberek terápiás támogatása, módszertani fejlesztés, kutatás és oktatás - ezeket a kérdéseket jártuk körül.

Mi az az autizmus, illetve az Asperger-szindróma?

Az autizmus az idegrendszer veleszületett fejlődési zavara. Elsősorban a kölcsönös kommunikáció, a társas kapcsolatok kialakítása és megértése, és az érdeklődés és viselkedés rugalmas megszervezésének zavarában mutatkozik meg. Az állapot nemzetközileg bevett szakmai elnevezése az autizmus spektrum zavar (autism spectrum disorder; ASD), amely kifejezi a tünetek sokszínűségét, egyedi megjelenését.

Az autizmus spektrumán belül megkülönböztetünk néhány alcsoportot, ilyen az Asperger szindróma is. Asperger szindrómáról akkor beszélünk, ha a fent említett jellegzetességek mellett átlagos nyelvi fejlődés és nyelvhasználat, valamint átlagos vagy afeletti intellektuális, tanulási képességek figyelhetők meg.

Az utóbbi időszakban a kiterjedt kutatások alapján egyébként egyre kevésbé gondoljuk, hogy az autizmus spektrumán belül valóban jól elkülöníthető alcsoportok lennének, ezt tükrözi a legújabb, az USA-ban, 2013-ban bevezetett diagnosztikus kritériumrendszer, ahol már nem szerepel külön Asperger szindróma diagnózis, kizárólag az autizmus spektrum zavar.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Élsportoló gyerek: edzés, iskola, edzés, tanulás

Edicsek 2015. június 17., szerda 20:58

Azt már számtalanszor megírtuk, hogy miért jó, ha sportol a gyerek, de mi van akkor ha a hobbi szinten túljut, vagy nagyon megtetszik neki egy sport a táborozás után? A kajak-kenusaink világszinten a legjobbak között vannak, ezért a világbajnok Dudás Miklóssal és az egyik legreménytelibb utánpótlással, Piller Szabinával beszélgettünk arról, miért is fontos az, hogy a gyerek sportoljon, olyan sportot találjon magának, amiben sikerélményei lesznek, és egyáltalán, mi vár rá (és a szülőkre), ha világklasszis lesz belőle. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A kölyökkor a rendberakás ideje is lehet

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. június 16., kedd 11:34

A gyereknevelésben az a nehéz, hogy kevés dobása van az embernek: születik egy-két-három gyermeke, és mire kitapasztalná, milyen helyzetekre mik a jó megoldások, hogyan kell bánni fiúval, lánnyal, ilyen és olyan temperamentumú gyerekkel, már vége, nincs több próbálkozási lehetőség. Ha ki-ki negyven, ötven gyereket nevelne fel, a végére már egész jól menne!

Viccet félretéve: a szülőség nagy részében tényleg valami újra reagál az ember, olyanra, ami addig még nem volt, hiszen minden életkor más és más kihívások elé állítja az anyát, az apát. Az első gyereknél ez különösen igaz, a másodiknál már van egy kis tapasztalat, de az nem mindig hasznosítható, hiszen nyilván más a gyerek habitusa, az is számít, hogyha a neme más. Ezért ritka az érzés, hogy a gyereknevelés már olyan jól megy, hogy szinte becsukott szemmel is működne.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az osztály ingyen-közmunkásai - az SzMK anyukák

Primilla 2015. június 14., vasárnap 18:50

A június nemcsak a tanév-végi hajrának az ideje, hanem a szülői munkaközösségi (továbbiakban SzMK) szülők tömeges lemondásának a szezonja is egyben. Ekkor csúcsosodnak ugyanis a feladatok, de még ennél is jobban a munkájukat ért kritikák.

A szülői munkaközösség tagjait, (régebbi nevén osztálybizalmit) ideális esetben megválasztják év elején. Ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a szülői értekezleten jelenlévők 90 százaléka úgy tesz, mintha ott sem lenne, nehogy véletlenül felmerüljön, hogy ő is lehetne az. És ez nem véletlenül van így, mivel egy roppant hálátlan munkakörről van szó, és ezt a legtöbben könnyen be is látják.

Szerencsére minden osztályban akad egy-két anyuka, aki szeret a tűz közelében lenni, mindenről tudni. Ők ezért hajlandók komoly áldozatokat is hozni, mint például a többi szülő részéről rendkívül alacsony megbecsültségnek örvendő, de legalább iszonyatosan idő- és energiarabló SzMK tagság.  Természetesen társadalmi megbízatásból, ingyen. Cserében állandó kapcsolatban áll az osztályfőnökkel és az iskolavezetéssel, ami a gyereknek is határozott előnyt jelent, mint azt már kutatások is bebizonyították.  

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kvíz: tudja, milyen játékról beszél a gyerek?

Divany.hu 2015. június 12., péntek 11:44

Amikor legelőször megkaptam a lányomtól a karácsonyi kívánságlistát, akkor jöttem rá, hogy egyrészt a gyerek túl sok tévéreklámot lát, másrészt, hogy én túl keveset. Egyes dolgokról fogalmam sem volt, hogy mit jelentenek, végül méltóságomat megőrizve órákat töltöttem az internet előtt, hogy kisakkozzam, vajon nulla angol nyelvtudásával mire is gondolhatott a kisiskolás, amikor pl. leírta azt, hogy "grill" (később kiderült, girl volt az), meg hogy egyáltalán hol keressem majd a játékboltban az áhított darabot.

Lehet ezen röhögni, de lefogadom, nemcsak én vagyok agyilag zokni, ha a kölök bejelenti, Very Bellát szeretne. Ki is lehet rögtön próbálni, olvasóink mennyire vannak otthon a témában. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Agressziót okoznak a videojátékok. Vagy nem

Puskás Pálma 2015. június 11., csütörtök 20:52

Az erőszakos tartalmú videojátékok valós erőszakot okozó hatása néhány évente napirendre kerül. Általában valamilyen iskolai lövöldözés apropóján veszi elő a témát a sajtó és a tudományos közvélemény: ilyen volt például az 1999-es Columbine-i mészárlás, amelyet követően több család is beperelt videojátékokat gyártó cégeket. Legutóbb a 2012-es Sandy Hook-i lövöldözés kapcsán lángoltak fel az indulatok, és kapott ismét nagyobb médiafigyelmet a téma.

Eközben a témával foglalkozó kutatók folyamatosan igyekeznek kideríteni az igazságot: hogy tudniillik van-e összefüggés a videojátékokban "megtapasztalt" erőszak és a valós erőszak között. Magyarul, agresszívebb lesz-e a lövöldözős-mészárlós játékokkal játszó kölyök, vagy sem?

shutterstock 277673456
Fotó: Shutterstock

És ha igen, miben nyilvánul meg mindez, és mire kell figyelni? Van egy rossz hírünk: a több évtizede zajló kutatások sajnos még mindig csak részben nyújtanak választ ezekre a kérdésekre.

A virtuális erőszak valódi erőszakhoz vezethet

Néhány évvel ezelőtt Craig Anderson kutatócsoportjával kimutatta, hogy a virtuális erőszak és a valódi erőszak között van összefüggés. A kutatócsoport ezt követően több összefoglaló tanulmányt is készített, amelyekben az eddig kutatásokat összegezték.

Eredményeik szerint az erőszakos videojátékok használata növeli az agresszivitás esélyét a való életben. Az erőszakos játékok emellett csökkentik az empátia, azaz az együttérzés képességét az áldozatokkal szemben, valamint növelik az erőszakos gondolatok és érzések gyakoriságát. Magyarul, aki többet játszik agresszív játékkal, annak megváltozik a gondolkodása és az érzésvilága, erőszakosabb lesz és kevésbé együttérző, és ezek hatására aztán nagyobb eséllyel követ el erőszakos cselekményeket a valóságban is. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Előadói rutin 10 évesen? Hollandiában alap

Primilla 2015. június 10., szerda 15:47

Emlékeznek még Larára, a Hollandiában élő magyar kislányra, akinek a segítségével bemutattuk, hogyan tanulnak ott a gyerekek? Most, hogy közeleg a tanév vége, Larának egy újabb kihíváson kellett megfelelni: ki kellett állni az osztálytársai elé, hogy egy komoly, 10 perces előadást tartson nekik. 

Emlékeim szerint gyerekkoromban soha nem kellett kiselőadást tartanunk az iskolában. Az első prezentációra a főiskolán került sor, na, ott sem a magyar nyelvű órák valamelyikén, hanem az anyanyelvi angoltanárnál. Aki egyébként egy floridai beach-boy volt, talán még nálunk is fiatalabb, és nyilván a kalandvágy hajtotta ebbe a távoli, egzotikus országba. Az ő oktatási rendszerükben azonban szintén alapértelmezett volt, hogy a diákok időnként prezentációt tartanak.

shutterstock 200784344

 

Alighanem ez a mai gyerekekkel sincs másképp, rögtönzött felmérésemből, mely korántsem reprezentatív, az derül ki, hogy most sem bevett gyakorlat Magyarországon, hogy az iskolások előadást tartsanak az órákon. Önszorgalomból azonban, aki szeretne, kipenderülhet beszélni, ha akar. Az elvárás pedig ennek megfelelő. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Beteg a kölök? Nem baj, majd ápolja saját magát

Primilla 2015. június 9., kedd 14:07

Ön nyugodt szívvel otthon merné hagyni egyedül a 12 éves, beteg gyermekét? A törvény szerint ez egy teljesen normális megoldás, a gyermekápolási táppénz ugyanis csak eddig jár a szülőknek, 12 éves kor után már nem, legfeljebb méltányosságból kérhető.

Végül is egy 12 éves gyerek már simán tud vizet forralni a teához, és meg tudja melegíteni magának az ebédet. Ezek nyilván olyan alapértelmezett készségek, amik betegen is simán működnek. Sőt, azzal sincs semmi baj, ha egy ekkora gyerek 8, de inkább 9-10 órán át, amíg a szülők dolgoznak, felügyelet nélkül van otthon. Ügyesen feltalálja magát, és különben is, mi baj történhet vele?

shutterstock 183131108

Egy 12 éves beteg gyerek nyilván pontosan be fogja venni a gyógyszerét, és a megfelelő időben vesz magához probiotikumot. Természetesen bíztatás nélkül is eleget iszik, és megmelegíti, majd bekanalazza a gyógyító tyúkhúslevest. A betegségére való tekintettel belátja, hogy most aztán mindennél fontosabb elfogyasztani az öt adag gyümölcsöt/zöldséget, és természetesen ágyban marad, nem fog ugrálni a fekvőgipszével. Csak mértékkel tévézik és játszik a számítógépen, egyáltalán nem szörfözik órákig a neten, ellenben sokat alszik, valamint értékes irodalmat olvas. Kizárólag. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Miért van nyári szünet egyáltalán?

etelka 2015. június 8., hétfő 09:24

Teszi fel a kérdést a Mental floss, aki igyekszik választ adni a kérdésre. A hivatalos anekdota szerint, azért van szükség a nyári szünetre, mert a XIX. században a gyerekeknek dolgozniuk kellett a földeken. A történet szép, de nincs sok köze a valósághoz.

Inkább ahhoz van köze, hogy a gazdag, nagyvárosi gyerekek kipihenhessék az iskolaév fáradalmait. A polgárháború előtt a parasztgyerekeknek nem volt nyári és téli szünetük, viszont lazíthattak ősszel és tavasszal, már amennyiben a vetés és az aratás lazításnak minősül.

A városi gyerekeknek még ennyi sem jutott, egész évben suliba jártak. 1842-ban Detroitban a tanév 260 napon át tartott. Összehasonlításképp, nálunk egy tanév 180-181 napon át tart. De ahogy a városok növekedésnek indultak, a tégla és a beton közé megült a meleg, és iszonyatos forróságban éltek a városi népek. Ezért a tehetősebbek a nyáron elutaztak. Ez pedig problémákhoz vezetett. Mivel az iskolalátogatás nem volt kötelező akkoriban, ezért a tantermek kiürültek. Valamit tenni kellett.

fortepan 32083
Fotó: FORTEPAN

A törvényhozók vitát kezdeményeztek, amihez hozzájárult, hogy a szabadidő szerepe társadalmi szinten is megnőtt. A szakszervezeteknek, és a 8 órás munkaidőnek köszönhetően, egyre több szabadsághoz jutottak a munkavállalók. A támogatók azzal érveltek, hogy az agy is izom, és túlterhelése sérülésekhez vezethet. Ha ez nem lenne erős indok, a légkondi még nem is létezett ebben az időszakban, ezért a városi iskolákban kibírhatatlanul meleg lehetett.

A századfordulón tehát a városi iskolákban a legmelegebb 60 napon szünetet rendelek el, amit a vidéki iskolák hamarosan átvettek. A cápák üzletet szimatoltak, nem véletlenül. A nyári vakáció manapság az egyik legjobban jövedelmező iparág Amerikában.

Ezeknek a gyerekeknek a története a pszichológust is kikészíti

Mártonffy Zsuzsa 2015. június 6., szombat 13:47

Szőke András pszichológus egy évtizede foglalkozik a gyerekként szexuális bántalmazást elszenvedett áldozatok terápiájával. Az SOS Gyermekfalvak és a Norvég Civil Támogatási Alap közös, egyéves projektjében nevelőszülőknek és gyermekvédelmi szakembereknek tart szupervíziót és képzést a szexuális abúzus kezeléséről.

MG 2216
Fotó: Szőke András

Arról beszélgettünk, hogy zajlik a terápia egy gyereknél, mikor van rá szüksége az elszenvedőnek, mikor jelentkezik a trauma, fel lehet-e dolgozni a bántalmazást.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hagyja már szexelni azt a kamaszt!

olvir 2015. június 5., péntek 16:33

Régebben a lányok teherbeesésének veszélye miatt tartották indokoltnak a szüzesség elvesztésének eltolását, illetve egyfajta erénynek számított érintetlenül férjhez menni. Ma már mindenféle fogamzásgátló módszerek állnak rendelkezésre a nem kívánt terhesség megelőzésére, melyek megfelelő, biztonságos használata mellett az egyik érv elvileg máris okafogyottá vált.

A mai kamaszok szülei mégis feszülten, némelyek rettegve várják azt a napot, amikor a gyerekük (jó esetben) eléjük áll, hogy tanácsot kérjen a szexuális élet elkezdéséhez, vagy egyértelműen kiderül, hogy már el is veszítette a szüzességét. Bevallom, én is féltem a lányom és a fiam is, korábban már volt cikkünk, amelyben arról (is) írtunk, milyen veszélyei vannak a túl korán kezdett nemi életnek. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tényleg jobban lát majd a gyerek a sok sárgarépától!

Puskás Pálma 2015. június 3., szerda 15:09

Valószínűleg mindannyian megtanultuk a szüleinktől: ha nem akarunk szemüveget, akkor sok sárgarépát kell enni. A sárgarépában valóban van béta-karotin, ami a látásban nagy szerepet játszó retinol képződéséhez szükséges. Ugyanakkor a répa jelentőségét kissé túlbecsüljük ezügyben, amely a legenda szerint javarészt a brit titkosszolgálat félrevezető propagandaakciójának köszönhető.

A répa mellett azonban vannak más zöldségek és egyéb ételek, amelyek javítják a szem egészségét, lassítják annak romlását vagy csökkentik egyes, korral járó szembetegségek kialakulását. Mit etessünk tehát a gyerekkel, ha azt akarjuk, hogy egészséges maradjon a szeme?

Sárgarépát

A sárgarépa az A-vitamin előanyagát, bétakarotint tartalmaz, amely elengedhetetlen a retina egészséges működéséhez: évente világszerte több százezer gyerek veszíti el teljesen vagy részlegesen a látását A-vitamin hiány miatt. 

shutterstock 162617555

A városi legenda szerint ezt az egyébként valós hatást tupírozta fel a II. világháború alatt a brit légvédelem a táplálkozási minisztériummal karöltve: az állították, hogy a brit pilóták az extrém magas répafogyasztásnak köszönhetően kiválóan látnak a sötétben – így szerették volna titokban tartani a sötétben is „látó” radaros felderítést a németek elől. A sárgarépától sajnos nem fogunk látni a sötétben, mindemellett a béta-karotin tartalma miatt érdemes fogyasztani – ha nem szeretjük, jó helyette a sütőtök is.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Minden osztályba ilyen tanárt! - Joós Andrea, szupertanár

mzd 2015. június 2., kedd 09:52

„Tanár vagyok. Egy olyan világban, ahol válságban van az oktatás. Ez egyszerre inspiráló és nagyon nehéz" – kezdi történetét Joós Andrea, akinek TEDxDanubiás előadásába a Youtube-on futottunk bele.

A hétperces videóban Joós többnyire két ellentétes oldalt mutat be: hogyan működnek általában az iskolai tanórák, és hogyan lehetne (elképesztően kevés változtatással) valami teljesen mást csinálni helyette. Kiderül, hogy sokkal jobban járunk, ha partnerként és lehetőségként kezeljük tanárként a diákokat – hiszen ők nem azt tanulják meg, amit mondunk, hanem azt, ahogy. „ Ráadásul a tanulók között ott ül a leendő ügyvédem, orvosom, és ki tudja, talán a miniszterelnöknőm is" – teszi hozzá Joós.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem akar tanulni a gyerek? Ezt a posztot mutassa meg neki!

Primilla 2015. június 1., hétfő 15:50

A rossz hír röviden az, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál nagyobb az esélye, hogy szegénységben nő fel a gyereke. Lehet persze ezzel az állítással vitatkozni, biztosan még neveket is fel tud majd hozni a kölyök, hogy XY-nak is csak nyolc általánosa van, mégis mekkora celeb, és nyilván csipkésre keresi magát. A tények azonban makacs dolgok. Az adatokat a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete gyűjtötte össze és értékelte.

shutterstock 107801009

Eszerint a jövedelmi szegénység és az iskolai végzettség erősen összefügg. Minél alacsonyabb végzettségű valaki, annál nagyobb annak az esélye, hogy a családja szegénységben él. Szegény háztartás alatt a szakemberek azt értik, amikor a családban az egy főre jutó jövedelem kevesebb az átlag 60 százalékánál. 

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27

Blogok, amiket olvasunk

HATÁRÁTKELŐ A finn csoda testközelből is csoda?

Tényleg a finn a legjobb iskolarendszer? Mesés ott anyának lenni? Mindenki jól él? Tapasztalatok első kézből, hat év után.

TÉKOZLÓ HOMÁR Tényleg bármit kicserélhetünk 3 napon belül?

Három munkanapon belül visszavihetjük a terméket a kereskedőhöz, aki köteles azt kicserélni vagy visszafizetni az árát? Van ilyesmi, de jó tudni, mikor élhetünk a lehetőséggel!

KISZÁMOLÓ Mennyire koszos a pénz?

Nem biztos, hogy megnyugtató ötlet azt vizsgálgatni, mi minden van a bankjegyeken. De azért megvizsgálták.
Ajánlok blogbejegyzést

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés