KÖLYÖK

Nem kellene, hogy koloncként éljenek az autik

Primilla 2017. február 1., szerda 12:13

Dórának négy gyereke van, a 22 éves Dani hat nyelven beszél anyanyelvi szinten, Levi pedig hétéves korára magától megtanult angolul. Zalán 11 évesen mindent tud az erdőkről, és bármilyen térképről profin tájékozódik. Dani aspergeres, a két kicsi pedig autista. Dóra autizmus-specifikus mentorszülőként igyekszik a sajátjai mellett más, érintett családok sorsát is egyengetni, miközben folyamatos létbizonytalansággal küzdenek.

Pedig a felnőttek dolgoznak, csakhogy a gyerekek fejlesztése minden pénzüket elviszi. Nem azért, mert szörnyen igényesek, és nekik csak a fizetős megoldások felelnek meg, hanem mert az állami rendszer egyszerűen nem tud mit kezdeni az okos autistákkal.

Interjú, egy csomó hasznos információval. Ön például felismerné, ha a gyermeke autista, vagy aspergeres?

Dívány: Négy gyereketek van, közülük három autista. Bemutatnád a családotokat?

Tóth-Turgonyi Dóra: Három fiam és egy lányom van, Dani 22, Bernadett 20, Zalán 11 éves lesz hamarosan, és Levente 7 éves. Dániel aspergeres, a két kicsi, Zalán és Levente pedig autizmusban érintett.

Mind a három magasan funkcionáló autista, (vagyis okosak, intelligensek), de Levente az, aki a legjobban érintett az autizmusban. Az első három gyerek az első férjemtől származik, aki sajnos nagyon korán meghalt. Levi a második férjemmel közös gyermek.

Dani az ELTE BTK Skandinavisztika szakos hallgatója, most fog diplomázni. A nyelvek a speciális területe, zseni, ez tény, de jó bogaras. Hat nyelven beszél anyanyelvi szinten. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Már a 6 évesek is elhiszik, a férfiak okosabbak

Böszörményi Edina 2017. január 31., kedd 07:38

Már a 6-7 éves kislányok fejében is élénken él az a sztereotípia, hogy a férfiak okosabbak és tehetségesebbek a nőknél. - derült ki egy friss amerikai kutatásból, ami a Science tudományos lapban jelent meg, és a U.S News-on bukkantunk rá.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Regina: négy gyerekkel élünk Alaszkában

Primilla 2017. január 30., hétfő 07:35

Regináék nyolc éve élnek négy gyermekükkel Fairbanks-től nem messze, az alaszkai North Pole-ban. Ez nem azt jelenti, hogy az északi sarkon laknak, de innen nézve majdnem: az alig kétezer lelket számláló városka csak 190 kilométerrel fekszik délre az északi sarkkörtől. Innen negyedórányi autózásra van Fairbanks, Alaszka második legnagyobb városa, ami 30 ezer fős népességét tekintve egy közepes méretű magyar településnek felel meg, viszont van például egyeteme is.

Vagyis pontosabban Fairbanks-ben van Alaszka három egyeteme közül az egyik, a másik pedig a fővárosban, a 6-7 órányi autózásra fekvő Anchorage-ben, és van még egy kisebb Juneu-ban is. A három Spanyolországnyi kiterjedésű Alaszkában egyébként nem túl nagy a népsűrűség, 2014-ben összesen mintegy 740 ezren éltek az egész államban.

Ez a rövid bevezető azért kellett, hogy érzé keltess ük: ott azért egészen mások a léptékek, és nyilván az éghajlat is. Az a mínusz 10-13 fok, amit itt mi itt jelenleg farkasordító hidegnek gondolunk, meg sem kottyan Alaszkában, vagyis hozzátartozik a normál ügymenethez. Amikor Reginával beszé lgett ünk, Fairbanks-ben éppen mínusz 45 fok volt. Nappal. Az azért már ott is elég hidegnek számít, de mínusz harminc fokig egész jól bírják, különösebb fennakadást nem is okoz az életükben.

A nyár maga az idill

Regina magyar, a férje pedig magyar származású amerikai, és egy állásajánlat nyomán döntöttek úgy, hogy három kislányukkal Alaszkába költöznek. Azóta megszületett a negyedik lányuk is, eltelt jó pár év, és egészen megszerették ezt a vidéket. Regina szerint annál idillibbet el sem lehet képzelni gyerekneveléshez, minthogy egész nyáron mezítláb szaladgálnak a ház körül az erdőben (North Pole-ban a városon kívül minden házhoz tartozik nagyjából félhektárnyi földterület, nagyrészt erdővel). Nap mint nap találkoznak például jávorszarvasokkal, velük állandó versenyben vannak, hogy ki legelheti le a bogyókat, áfonyát, ilyesmit – általában az állatok nyernek. Mivel a lányok tudják, hogy hogy kell viselkedni ezekkel a hatalmas patásokkal, nem is történt még semmi baj. 

Állati ürüléket azonosítanak. Adott esetben fontos lehet a túléléshez. Regina fotója
Állati ürüléket azonosítanak. Adott esetben fontos lehet a túléléshez. Regina fotója
Távolról sincs vége, olvasson még »

A D-vitamin az új C-vitamin. Ön szedi?

Puskás Pálma 2017. január 29., vasárnap 15:35

A D-vitaminnal kapcsolatban az utóbbi években változtak az ajánlások: sok olyan kutatás látott ugyanis napvilágot, amely szerint többre van szükségünk, mint eddig gondoltuk. Ez azt jelenti, hogy hazánkban a felnőtteknek, a kamaszoknak és a kisgyerekeknek is D-vitamin pótlásra van szükségük a téli hónapokban.

A Semmelweis Egyetem felmérése szerint a magyarok 95 százaléka tél végére D-vitaminhiányossá válik – pedig a D-vitamin - többek között - az influenza ellen is véd. Vagyis, ha eddig nem szedett, és adott a gyereknek D-vitamint, akkor itt az ideje!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Segítség, menstruálni fog a kislányom!

Primilla 2017. január 28., szombat 17:03

Attól a pillanattól kezdve, hogy egy anya észreveszi a kislányán a nemi érés első jeleit, normálisan elkezd legalább lélekben felkészülni az első menstruációra. Meg persze felkészíteni a lányát is, ami mégiscsak egy vicces és hihetetlen dolog, mert hiába kezdett el már kicsit csúcsosodni a cicike, meg zsírosodni a haja, és a dezodor sem egészen felesleges már, azért látszik, hogy nagyon kislány még. Félig mesevilágban él, és az életről szőtt elképzelései sokkal közelebb állnak a fantáziához, mint a realitásokhoz, a kedvenc énekese pedig Justin Bieber.

Hogy lehet ebbe a gyereklélekbe véres betétekkel és hasgörcsökkel belerondítani? Hát nagyjából úgy, hogy nincs más választás. Másrészt pedig, lássuk be, nem olyan szörnyű az, mi is túléljük valahogy, és még mindig itt vagyunk. Szóval jobb, ha elfogadjuk, hogy ez van, és próbáljuk kihozni a dologból a legjobbat. Mármint nem a menstruációból, hanem a gyerek felkészítéséből.

Azt ugye nem nagyon kell senkinek sem magyarázni, hogy nem igazán lehet megúszásra játszani, „majd úgyis megtudja” felkiáltással, mert ez kimerítené a szemérmességből elkövetett, gyerekkel való tudatos kicseszés tényállását.

shutterstock 540945814

Mikortól válik aktuálissá?

A szakirodalom szerint a mellek fejlődésének kezdetétől számított másfél-két év múlva, illetve a hónaljszőrzet megjelenése után fél évvel szokott megjönni az első menstruáció. Nos, körbekérdeztem, és jól kifaggattam több lányos anyatársat is, és a tapasztalatok szerint ez nagyjából annyira megbízható prognózis, mint a kávézaccból jóslás.

Maradjunk abban, hogy a fenti tünetektől kezdve nagyjából bármikor megjöhet, lehet, hogy két hét, de az is lehet, hogy három év múlva. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Bajnok kiállítás: miben leszek olimpikon?

Edicsek 2017. január 27., péntek 16:32

1500 m2-en, 50 állomáson, 10 sportot lehet kipróbálni a Millenárison nyílt Champion kiállításon, amin a gyerekek letesztelhetik, hogy a képességeiknek melyik sport lenne a legmegfelelőbb, a felnőttek pedig megnézhetik hol csúszott el az olimpikon karrierük néhány évtizede.

Egy csendes hétköznap délelőtt mentünk el megnézni milyen bajnok lehetett volna belőlünk, ha időben tudjuk melyik sport felé kellett volna orientálódni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezek az ózdi gyerekek simán ugorják a PISA lécet

Miklya Anna 2017. január 26., csütörtök 09:57

Pocsék a PISA-teszt eredménye? Ezeknél az ózdi gyerekeknél tutira nem. 

Bódis Krisztával sokszor, sokféle formában összefutottam már, persze főleg a munkáira gondolok: ismerem írónőként, de követem azt a hihetetlenül hatékony tevékenységét is, amit a hátrányos helyzetű gyermekekért folytat. Ez a Van helyed stúdió, és annak pesti testvére, a Stúdió plusz. Interjú arról, hogy ha akarjuk, és dolgozunk rajta, a szép elméletek nagyon is működővé tehetők a gyakorlatban.

Kriszta felfogása szerint neki pedagógusként és oktatásszervezőként az a legfontosabb feladata, hogy olyan oktatáshoz és egyéb lehetőségekhez segítse a gyerekeket, amit a környezetük – az iskolák, vagy a szülők – forrás hiányában nem tudnak számukra biztosítani.

Ha hosszútávú, folyamatos és következetes odafigyelést, gondozást és tehetséggondozást kap, egy gyerek, akkor is képes kihozni magából a legjobbat, ha sokkal, de sokkal rosszabb körülmények közül jön, mint mondjuk egy rózsadombi kamasz - állítja Kriszta, aki szerint a gyerekekbe alapból nincs „belekódolva” a sikertelenség, a továbbtanulás hiánya, vagy a jövőről való lemondás, ha van olyan intézményrendszer vagy pedagógus, aki segít nekik utat találni, és támogatja őket.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Apa felvilágosít: a pizza sokszor jobb, mint a szex

Primilla 2017. január 25., szerda 14:58

Apa és tini lánya között őszintén és nyíltan beszélgetni a szexről olyan, mint a középiskola: fájóan kellemetlen, nem igazán tanul belőle senki semmit, és hamarabb vége, mint gondolnánk. Nos, többek között ezért nem szeretné egyetlen kamaszlány sem kimondani az apja előtt a pénisz szót. Soha. És többek között ezért az a refrén az esetleg mégis feltett kérdésekre, hogy „menj, és kérdezd anyádat!”, mint a helyzet kezelésére bevett stratégia apa és lánya között.

Ugyanakkor Peggy Orenstein, a Girls & Sex című bestseller szerzője szerint, ha egy apa azt szeretné, hogy a lánya felelősségteljesen éljen szexuális életet – márpedig nyilván azt szeretné – be kell látni, hogy ez, mármint a felelősség, a szülőnél kezdődik. Vagyis, hogy mit ad át a gyerekének, milyen példát mutat, és milyen tanácsokkal látja el őt. A Fatherly remek cikkben foglalta össze a lényeget, ami magyar apáknak sem jön rosszul hasonló esetben, sőt, alighanem most egy információs vákuumba csusszantunk be szemfülesen, mert adott esetben minden tanács jól jön a témában tapasztaltabbaktól.

shutterstock 519289519

A legtöbb apának a gyerek tinédzserkorára kikristályosodik az agyában a mesterterv, ami nagyjából és egységesen úgy néz ki, hogy puskával a kezében fogja elhajtani azokat a vakmerő hapsikat, akik harmincéves koráig legyeskedni próbálnának a lánya körül.

Csakhogy ez nem egy hasznos és előremutató viselkedés, mivel egy apának mégiscsak az lenne a feladata, hogy egészséges lelkű nővé nevelje a gyerekét. Aminek része az egészséges szexualitás és az ezzel kapcsolatos önkép is. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Útmutató tanároknak a tragédia feldolgozásához

Dívány 2017. január 23., hétfő 10:06

Két pszichológus szakértő pontokba szedte, mit érdemes és hogyan átbeszélni a tanároknak a diákokkal a hétfői tanórákon január 23-án a pénteki, veronai buszbaleset áldozatainak emlékére elrendelt nemzeti gyásznapon. 

Révész Renáta Liliána pszichológus gyásztanácsadó és Kiss Kinga klinikai gyermekszakpszichológus egy teljes óravázlatot állított össze, hogy ezzel segítsék a pedagógusok munkáját. A hétfőt gyásznappá nyilvánító kormányrendeletben külön kitérnek arra, hogy az iskolákban pedig tanóra vagy külön diákrendezvény keretében méltó módon megemlékezést kell tartani.

Ehhez nyújtanak az interneten bárki számára elérhető gyakorlati segítséget. A tansegédlet főirányvonala a Prevenció (elszigetelődés túlzott befeléfordulás, érzelmek kifejezésének hiánya és képtelenségének megakadályozása), Ártalomcsökkentés (szorongás, megnövekedett halálfélelem csökkentése) Méltó megemlékezés fontossága (kegyelet, mintanyújtás a megemlékezés formáihoz) és a Gyász, veszteség témájának csoportos feldolgozása.

Emellett az egyes témák közös, az egész osztály bevonásával történő átbeszéléséhez javasolnak kérdéseket és irányvonalakat is.

A budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai és tanárai péntek éjjel szenvedtek buszbalesetet Veronánál. A tragédiában tizenhatan meghaltak, huszonhatan megsérültek, többen még az életükért küzdenek. A hírek szerint a két válságos állapotú sérült kivételével vasárnap estére minden túlélő hazaérkezett Magyarországra. A balesetet túlélők és az áldozatok hozzátartozói számára azonban még hátravan a gyász és a történtek feldolgozása.

A gyászterapeuta és a pszichológus korábban már mesélt lapunknak arról, hogy mi a szerepe ilyen helyzetekben a krízisintervenciós csoportnak, és hogy a környezet mivel segíthet (vagy szándéka ellenére akár árthat is) a feldolgozás folyamatában.

Úgy nem lehet, hogy a tanár nem ér rá tanítani

Primilla 2017. január 23., hétfő 09:56

Mit tud tenni egy ország, ha azt tapasztalja, hogy túl sok gyerek bukik ki az iskolából, mielőtt letenné a vizsgáit, sőt, sokan már felsőre úgy le vannak maradva a tananyaggal, hogy reménytelen a felzárkóztatásuk? Holott az oktatás elvileg mindenkinek ingyen jár, ingyenesek a tankönyvek is, még ösztöndíjak is vannak, a szülők nagy része mégis inkább egy másik, magániskolát választ a gyerekének?

Ha ön azt gondolná, hogy Magyarországról beszélünk, téved. Ezekkel a problémákkal küzdött ugyanis az indiai Haryana állam (is). Három évvel ezelőtt, az ottani oktatási hivatal felkérésére szakemberek felmérték a helyzetet, és kemény munkával kitalálták, hogy hogyan tudnának segíteni a bajokon.

Az oktatás színvonala rövid idő alatt valami elképesztő módon emelkedni kezdett, ráadásul ingyen, vagyis az egész nem került semmibe az államnak. A projekt vezetője, Seema Bansal egy TED előadásban mesélt róla.

Drága, és egyáltalán nem hatékony

Az átlagos indiai osztálytermek rettenetesen lepusztultak, a gyerekek a földön ülnek, a falak koszosak, eszközök nincsenek, egészen szívszorító belépni egy ilyen iskolába. 11 éves korukra a gyerekek fele annyira le van maradva, hogy arra már nem lehet tovább építkezni. Nem képesek egy egyszerű összeadásra, nem tudnak megfogalmazni egy nyelvtanilag helyes mondatot. 13-14 éves korukban pedig végleg lemorzsolódnak az iskolából.

GettyImages-481687391
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

Holott Indiában az állami iskolák ingyen biztosítják nemcsak az oktatást, de az étkezést, és a tankönyveket is, aki viszont teheti – ez a családok 40 százalékát jelenti – inkább méregdrága magániskolába adja a gyerekét. Az USA-ban ugyanez az arány 10 százalék.

Legalább felismerték, hogy létezik a probléma

2013-ban a Haryana állami oktatási hivatal vezetője felhívta Seema Bansalt, hogy valamit találjon ki, mert a helyzet tarthatatlan. Haryana tartomány méreteiben Kanadával versenyez, fejlettségében persze egyáltalán nem. A szakember munkatársaival végignézte, hogy milyen példákat tudnának használni a világból a problémák megoldására, de nem találtak semmit, amit át tudtak volna ültetni a helyi viszonyokra. Vagyis saját tervet kellett kidolgozni.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az e-cigi a kamaszok kapudrogja a dohányzás felé

Puskás Pálma 2017. január 22., vasárnap 16:42

Az utóbbi években hazánkban is elterjedtek az elektromos cigaretták, amelyekre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint a dohányzás egészségesebb verziójára. A kutatások ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kamaszoknak nem csak dohányozni nem kellene, de e-cigarettázni sem volna szabad – több okból sem.

A fő ok a nikotin: az e-cigik ugyanis a „sima” cigarettákhoz hasonlóan tartalmazzák ezt az összetevőt, ami pedig természetesen addiktív, vagyis függőséget okoz.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Foglakozása: mesemondó. Interjú

Puskás Pálma 2017. január 20., péntek 18:57

A gyerekek számára az egyik legfontosabb és legkedveltebb elfoglaltság a mesehallgatás. A mesét sokféle formában befogadhatjuk: ma már köztudott, hogy nem igazán jó hatású, nem fejleszti a fantáziát a képernyőn nézett mese, ugyanakkor igen hasznos a szülő által olvasott mese hallgatása, a leghasznosabb pedig, ha valaki fejből mesél a gyereknek..

Ami viszont kevésbé köztudott, hogy léteznek hivatásos mesemondók is, akik nem felolvassák, hanem előadják a meséket. Mit jelent mindez, hogy néz ki, mit szólnak hozzá a gyerekek? Lovranits Júlia hivatásos mesemondóval beszélgettünk.

A te mesélésed miben különbözik attól, mint amikor olvasok a gyereknek?

Én nem olvasom nekik a meséket. Persze rengeteg népmesét olvasok, a kedvenceimnek több változatát is összegyűjtöm, aztán megírom belőle a sajátomat, és azt fejből mesélem. Ez alapvetően egy színpadi műfaj, és nem csak egy gyereknek, hanem egy vagy több osztálynyinak szól, őket kell tudnom lekötni hosszabb időre, ezért igyekszem ezt interaktívabban tenni, mint az otthoni, elcsendesedős meseolvasás vagy akár az óvodai, elalvás előtti mesélés.

Igyekszem a gyerekeket bevonni, beszéltetni, mozgatni. Van a mesének olyan pontja, amikor szabad hangosan kiabálni, vagy eljátszani egy-egy állatot. Több kolléga ilyenkor dramatizálja is a meséket, a gyerekek eljátsszák a mese szereplőit.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hopp, hirtelen megváltoztak az érettségi szabályok

Primilla 2017. január 17., kedd 17:55

Normálisan a középiskolások négy éven át készülnek az érettségire, az utolsó év pedig már tényleg másról sem szól nekik, csak a Nagy Lezárásról. Aki érettségizett, alighanem egész életében tisztán emlékszik majd, hogy milyen nagy volt az utolsó hónapokban a nyomás, a stressz, és sok a tanulnivaló. Nem véletlen, hogy aki ezt végigcsinálja, az „érett” lesz.

A kiszámítható körülményekre ilyenkor nagy szükség van, mondhatni, alap lenne, de sajnos nem jött össze, legalább is a szakgimnáziumokba járóknak nagyon nem. Helyette csak néhány nappal ezelőtt derültek ki egyáltalán az új érettségi követelmények. A jelenlegi végzős szakgimnazisták már ezek szerint vizsgáznak májusban.

shutterstock 444332533

Az érintettek ezért egy nyílt levéllel fordultak a döntéshozókhoz, amiben felsorolják és alaposan alátámasztják a bajaikat. A kezdeményezést a Tanítanék Mozgalom, és a Független Diákparlament is felkarolta, és máris több százan csatlakoztak hozzá.

Az idei végzősök egyik gondja az, hogy ők az első olyan évfolyam, amelyiknek szakmai tantárgyból is érettségizni kell, ám hogy pontosan miből és hogyan, az csak pár nappal ezelőtt, december 29-én derült ki. Vagyis négy év felkészülés helyett maradt 5 hónapjuk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Menő: a diák, aki Rippl-Rónaira írt programot

Brownie 2017. január 17., kedd 16:25

mixed.p1.x = p1.a.x*(1-amt)+p1.b.x*amt. Egy árva kukkot sem ért ebből? Nem baj, mi sem, de nem is ez a lényeg. A rejtélyes képlet egy animáció születésének apró részlete, amit egy 11. osztályos neumannos tanuló készített - önszorgalomból. A munkafolyamat egyes lépéseit pedig egy érdekes és tanulságos blogbejegyzésben részletezte.

„Az eljárás neve face morphing, és kicsit bonyolultabb, mint elsőre gondoltam... Elképesztően sokat foglalkoztam ezzel a bejegyzéssel, annak ellenére, hogy senki nem fogja elolvasni – lehet, hogy kezdem elveszíteni a kapcsolatot a valósággal”  – írja Pintér Tamás, aki osztályfőnöke meghívására látogatott el a Festők, múzsák, szerelmek című kiállításra, ahol megihlette egy képernyőn vetített Zorka-animáció. Annyira, hogy elkezdett azon gondolkodni, hogyan lehetne egy programozási nyelv segítségével reprodukálni a mozgóképet.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ez a baj: nincs már bizalom az iskolában

Primilla 2017. január 16., hétfő 08:01

Nem kell hozzá lángésznek lenni, hogy lássuk, az oktatási rendszer ezer sebből vérzik, cseppet sem hatékony, és meglehetősen természetellenes, ami az iskolákban folyik. Hogy mást ne mondjunk, hétéves gyerekek napi nyolc órát ülnek a padban, a nagyobbak pedig, ahelyett, hogy kíváncsian várnák, milyen új dolgokat tudnak meg aznap a világról, azért magolnak, hogy elkerüljék a büntetést. Nem éppen inspiráló környezet, viszont kénytelenek vagyunk eltűrni, mert ez van, ilyen a rendszer.

Vagyis, hoppá, tényleg kénytelen eltűrni? Ön mit csinál akkor, ha úgy érzi, a gyerekét igazságtalanság érte az iskolában?

A minap felháborodva hív a lányom osztálytársának az édesanyja, kérdezi, hányast kapott a gyerek a múlt órán testnevelésből, mert az ő ikrei egyest. Testnevelésből. Úgy, hogy mind a kettő leigazolt sportoló, versenyzők, csomó kiegészítő mozgásformát is űznek már negyedik éve, szóval egyáltalán nem mondhatók ügyetlennek vagy tohonyának, sőt, jóval magasabb szinten van a testkultúrájuk, mint az általános iskolai tananyag. Ugyanakkor jelenleg hármasra állnak tesiből, mert ezen kívül egy jegyük van még.

shutterstock 143758903

Kikérdeztem a gyerekemet, hogy mi történt. Elmesélte, hogy igen, néhányan az osztályból heti két tesióra helyett edzésre járnak, természetesen mindenki egyetértésével és beleegyezésével. Vagyis ők egy csomó órán konkrétan nincsenek ott. A lányom ezt jelezte is a tanárnak (jelezni kell?) ezért kapott másik feladatot, amit hiba nélkül végrehajtott, és ötös lett. A másik két lány nem szólt (miért kell külön szólni?), és őket az órai anyagból osztályozták, elégtelenre.

A szóban forgó szülő maga is pedagógus, és egyszerűen nem tudta, hogy mit lépjen.

A tesitanárnak nyilvánvalóan nem volt igaza, olyan nincs, (bár mégis van), hogy az egyik gyereknek megengedi, hogy más feladatot hajtson végre, a másiknak pedig, ugyanebben a helyzetben nem.

Na de mit mondjon a pedagógus szülő a gyerekének?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Jé: az apák is képesek gondoskodni a gyerekekről

Primilla 2017. január 13., péntek 15:59

Néhány évvel ezelőtt nevetgélve mesélte egy barátnőm, hogy milyen szuper lesz, elutazik egy hétre egyedül, bár egy kicsit aggódik amiatt, hogy a gyerekek meg itthon maradnak az apjukkal. A felkészülés java részét nem az út megszervezése és a bőrönd bepakolása jelentette, hanem az itthon maradókról való gondoskodás. Mert egy rendes anya nem megy el anélkül, hogy ne hagyna otthon megfelelő mennyiségű és minőségű ételt, amit csak melegíteni kell, de ez még csak a kisebb ügy.

A nagyobb a délutáni logisztika felvázolása, hogy a férj is teljesíteni tudja a flúgos futamot. Melyik gyereket, melyik nap, honnan, hová, milyen cuccal felszerelve kell elszállítani, és mikor, honnan kell őket begyűjteni.

shutterstock 539133763

A barátnőm efelől láthatóan nem volt túl nyugodt. Azt azért sejtette, hogy éhen halni senki sem fog, abban viszont már nem volt olyan biztos, hogy a kislány nem fog órákig ülni a zeneiskola portáján, mert apuka véletlen ottfelejti, vagy hogy a kisfiúnak lesz tiszta póló a karate ruhájához, vagy ha nem, akkor verekedhet a saját trikójában.

Mivel ez egy vidám és kötetlen csajos összejövetel volt, és a fesztelen jellegre némi alkohol is rásegített, felhőtlenül kacarásztunk hosszú percekig az apák bénaságán. Mekkora poén már, hogy gondot okoz lecsekkolni, hogy minden bent van-e a szolfézs táskában! Nem kell ahhoz egyetemi diploma (habár éppenséggel van), hogy megtalálja reggel a tiszta pólót a saját házában, a gyerek szekrényében, mégsem szokott mindig összejönni, érdekes! 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A cigányiskola olyan, mint az adóelkerülés

Primilla 2017. január 11., szerda 14:08

Az iskolai szegregáció bizonyos szempontból olyan, mint a környezetszennyezés, vagy az adóelkerülés: könnyen meg lehet magyarázni, hogy ki miért csinálja, sőt, vannak, akik kifejezetten hasznot húznak belőle, össztársadalmi szinten azonban rendkívül káros jelenség, aminek végeredményben mind megisszuk a levét.

Ennek ellenére (vagy éppen ezért) a szegregáció létezik – ahogy az adóelkerülés és a környezetszennyezés is. Ráadásul nagyobbrészt nem is az oktatáspolitika, hanem éppen hogy az érintettek a motorjai a szegregálódás folyamatának.

Persze nem akarnak ők rosszat másoknak, csak a saját gyereküknek akarnak jót, vagyis a szegregáció nem cél, csupán a döntés velejárója.

Az MTA Gyeremekesélykutató Csoportja a 23 leghátrányosabb helyzetű térségben azt kutatta, hogy kik azok, akik inkább vállalják a gyerek ingáztatásával járó kényelmetlenséget, de semmiképpen sem szeretnék a helyi iskolát igénybe venni. Illetve mik az indokaik, és milyen következményekkel jár ez a döntés.

GettyImages-180873206
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

Mint kiderült, ezekben a leghátrányosabb helyzetű falvakban így dönt szinte mindenki, aki megteheti: vagyis a középosztálybeli, tanult, és nem roma anyák jellemzően elhordják a helyi iskolából a gyerekeiket. Hátrahagyva ezzel a leghátrányosabb helyzetű családok gyerekeit, és nem kis mértékben hozzájárulva a szegregálódáshoz.

Miért baj?                                               

Még mindig nagyon sokan nem értik, hogy miért baj az, ha a gyerekek képességeik, szociokulturális hátterük, vagy mondjuk aszerint, hogy romák vagy nem romák, egymástól elkülönülten tanulnak. Hiszen minden iskolában van csoportbontás matekból, ami nagyon helyes: a jók szárnyalhatnak, a kevésbé ügyeseknél pedig így több időt fordíthatnak a felzárkóztatásra. Csakhogy ez az iskolai elkülönülés szintjén nem egészen így néz ki. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha így eltunyulsz, apa el fog hagyni, és igaza lesz!

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. január 10., kedd 14:44

Tizenéves korban a legtöbb gyereknél megszaporodnak a kritikus megjegyzések, a csipkelődés, az elégedetlenkedés. Az ember elméletben úgy áll hozzá, hogy a gyerek szavain nem érdemes megsértődni, egyrészt, mert még nem érzi át, hogy a másikat megbántja, másrészt, mert sokszor csak provokálni akarja a szülőt. De amikor élesben találkozik vele, akkor nem könnyű az elméletet megvalósítani.

Ráadásul a gyerek képes a legkönnyebben a gyenge pontunkra tapintani. Van benne tapasztalata, mi hat anyára, apára, és nem fél használni a tudását. Van, akiben felmerül ilyenkor, hogy „Ennyire érzéketlen a gyerekem? Lehet, hogy nem is egészséges lelkileg?” (Utóbbi kérdés szó szerint így hangzik el: „Egy kis pszichopata?”), vagy, legalábbis az, hogy „Nagyon elrontottam valamit, ha itt tart a kapcsolatunk.” Érthető, hogy az első reakció a sértettség, hiszen nem erre tanítottuk, nem ezt érdemeljük stb.

shutterstock 176638514
Távolról sincs vége, olvasson még »

Előbb bízzunk a gyerekben, aztán lesz megbízható

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. január 8., vasárnap 14:34

A tini szüleit számtalan helyzet elé állítja az élet, mikor el kell dönteniük: eléggé érett és felelős-e már a gyerek ahhoz, hogy ezt vagy azt megengedjék neki. Ilyen kérdések korábban is felmerülnek, de a tini életkorával növekszik a tét, komolyodnak a helyzetek. Például rábízzanak-e jelentősebb pénzösszeget, annyit, ami már nemcsak egy rágóra elég, hanem akár rossz célokra is használható, például egy komolyabb berúgásra. A legfőbb kérdés persze az szokott lenni, hova engedjék el: mehet-e a buliba, koncertre, ott alhat-e az ismerősnél, hányig maradhat ki.

A szülők döntésében sok tényező szerepet játszik. Annál jobb, minél inkább látják a gyereket a maga valójában, és nem csak a szorongásaik mentén döntenek túl szigorúan, vagy, a másik véglet, ha a népszerűségnyerés motiválja az engedékeny választ. Utóbbinak komoly a veszélye elvált szülőknél, főleg, ha nem jó az együttműködés, és riválist látnak egymásban. Ilyen helyzetben sokan belecsúsznak abba a hibába, hogy nem akarják a „rossz rendőr” szerepét vállalni, és egymásra licitálva engednek meg olyasmiket a gyereknek, amiket a valós érettsége és életkora nem indokol.

shutterstock 225203728
Távolról sincs vége, olvasson még »

Könyvutalványt kapott a kamasz? Ajánló!

Schütz Gabriella 2017. január 7., szombat 18:09

A kamaszoknak már gyakrabban vesz a rutinos nagyi könyvutalványt, mint könyvet. Ha ez a helyzet, mit vegyünk belőle? Íme, az elmúlt év legizgalmasabb, legkalandosabb, legmenőbb és persze legszórakoztatóbb regényei, mesekönyvei, albumai.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kiderült, mit csinál a kuruc kismalac a nyolcadikos földrajzkönyvben!

Szűcs Gyula 2017. január 6., péntek 15:09

Nagyon furcsa EU-karikatúra szerepel abban a kísérleti földrajzkönyvben, amiből több állami iskolában is tanulnak a nyolcadikosok, derült ki egy Tumbler-bejegyzésből, ami mostanra végigsöpört a fél magyar interneten.

tumblr ojb53qipnB1qzcej2o1 1280.png
Fotó: konyvtaros.tumblr.com

A kép és a mellé tartozó magyarázó szöveg szerint az anyakocaként ábrázolt Németország az Európai Unió legfontosabb politikai és gazdasági szereplője. A németek fizetik be a legtöbb pénzt az EU kasszájába, és karikatúra szerint a német koca emlőin csüng a görög, a spanyol, a belga és a portugál gazdaság - a magyar kismalac azonban nem!

Ő ehelyett kurucos virtussal vigyorog, és valami furcsa fehér izét rág, esetleg köpköd. Ez a valami lehet tej, arra utalva, hogy ő már teleszívta magát EU-pénzből. Viszont ha nem tejet köpköd, akkor mit? Az lenne itt a poén, hogy a magyar gazdaság erős, nincs rászorulva a németek csecsére?

Távolról sincs vége, olvasson még »

A tini, aki komolyan vette az első benyomást

Menő/Ciki

(sze) 2017. január 5., csütörtök 13:45

A 18 éves Grant annyira komolyan vette azt, hogy két ember találkozásánál az első benyomás életre szóló, hogy öltönybe és nyakkendőbe öltözött, amikor először meglátogatta újszülött unokahúgát a kórházban – írta meg a BuzzFeed.

Távolról sincs vége, olvasson még »
749 szavazat 2321 szavazat

A beszélgetés fontosabb a gyerekeknek, mint a pénz

Dívány 2017. január 5., csütörtök 13:05

Tízmillió szorongó országa vagyunk, és ez a szorongás a legfrissebb adatok szerint már fiatalkorban elkezdődik. És hogy mitől tartanak a középiskolások? Elsősorban családjuk elvesztésétől, de az önbecsülés hiánya is meghökkentően magas százalékban jellemzi a fiatalokat, és minden második lány retteg a szexuális erőszaktól.

Az SOS Gyermekfalvak több mint 1000 középiskolás fiatalt kérdezett országszerte arról, milyen félelmeik, vágyaik vannak. Az eredményekből az látszik, hogy a családban élő, és a gyermekvédelmi rendszerben felnövő gyerekek vágyai és félelmei nem különböznek egymástól jelentősen. És az is, hogy ebben a korban még nagyon is a helyén van az értékrend, a válaszoló gyerekek hihetetlen érettséggel választják szét a valóban fontos dolgokat a nem boldogítótól.

Minden második gyerek szorong valami miatt, és nem bízik magában, majdnem minden harmadik középiskolás pedig úgy gondolja, hogy szülei nem elégedettek vele.

„A szorongás az elvált szülők gyerekei és a gyermekvédelmi gondoskodásban élők között valamivel magasabb. A gyerekekkel dolgozó szakemberek egyik legnagyobb kihívása, hogy feloldják a szorongást és visszaadják önbecsülésüket. A legidőigényesebb munka a bizalom kialakítása, ez kell ahhoz, hogy egy gyerek el tudjon kezdeni fejlődni. Ebben nincs különbség állami gondozott és családban élő gyerek között”- mondta Szlankó Viola, az SOS Gyermekfalvak pszichológusa.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Anyafogadalom: 11 dolog az új évre

Miklya Anna 2017. január 4., szerda 19:44

Önök szoktak dolgokat megfogadni az újévre? Mondjuk állítólag semmi értelme, de arra talán jó, hogy az ember rendszerezze kicsit magában az elmúlt évet, az elért eredményeket, a saját attitűdjét, és megfogalmazza magának, miben kell még fejlődnie. Én ezen a szilveszteren, mivel volt pár gyerekmentes napom (nagyszülők), szépen listába szedtem magamnak, miben szeretnék változni, vagy változtatni. Le is írom, hogy ne felejtsem el. És önök?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Büntessük-e a kamaszt? És hogyan?

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. január 2., hétfő 13:03

Sokszor beszéltünk már róla, milyen fontos, hogy egyre több beleszólása legyen a tininek a családi életbe, hogy ő is alakíthassa a szokásokat, hogy közösen hozzuk meg a szabályokat. A szülők egy részének nehéz elfogadnia, hogy a tizenévest már nem lehet úgy irányítani, mint a kisgyereket, akivel ugyan sokat küszködik az ember, de azért előbb vagy utóbb tudomásul veszi, hogy egyes helyzetekben a szülő a főnök.

A tiniben már komoly kétségek támadnak ezzel kapcsolatban. És mégis: vannak helyzetek, mikor muszáj határt húzni, egy szabályt betartatni, megtiltani valamit. Kérdés, milyen eszközöknek van értelme, és miknek nincs.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28

Blogok, amiket olvasunk

HATÁRÁTKELŐ Rabszolgasors: szobalány a svájci hotelben

Egy szálloda élete nem csak luxus és csillogás, a munka rengeteg és gyakran elég gusztustalan, a pénzzel pedig trükköznek

MENŐ LAKÁS Okosan kihasználni a tetőteret

A ferde falsíkok határolta térből is ki lehet hozni fantasztikus végeredményt, mutatjuk is, hogyan, és tippeket adunk a hőszigeteléshez, hogy télen ne fagyjunk meg, nyáron pedig ne legyen szauna

STÍLER 4 dolog, amit férfi 40 felett felejtsen el

A tapinaciban például mindenki úgy fest, mint egy rosszul csomagolt kolbász, ami pedig sosem férfias. Még a rocksztároknak sem áll jól sajnos.
Ajánlok blogbejegyzést

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés