KÖLYÖK

A "legyen könnyebb élete mint nekem" nevelés buktatói

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 9., hétfő 21:22

A szülő szeretné óvni-védeni a gyerekét, minél könnyebbé tenni az életét, ugyanakkor szeretné neki megtanítani, hogy a tetteinek, mulasztásainak van következménye – és ez a két cél sokszor ütközik. Kimentsük a galibákból vagy ne, mit adjunk meg neki, és mit várjunk el tőle, ez itt a kérdés.

Az anyai és apai vágyak között az első helyek egyikén szerepel, hogy próbáljuk meg simává tenni a kölyök útját: a gyerekkorát mindenképp, de ha lehet, még a felnőttként való indulását is. Van, aki úgy fogalmazz: „legyen könnyebb élete, mint nekem volt”. Van, aki egyszerűen csak nem bírja nézni a fiatal küszködéseit, és ezért old meg sok mindent helyette, ezért tesz meg érte olyat is, amire maga is képes volna.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Napi 9 órát töltenek kütyükkel a kamaszok

mzd 2015. november 8., vasárnap 21:07

A (kis)kamaszok médiafogyasztási szokásaira lehet legyinteni és lehet rajta bosszankodni is, egy dolog viszont biztos: létező jelenség az, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek a képernyők előtt – legyen szó akár mobiltelefonról, tabletről vagy televízióról. Olyannyira létezik, hogy már kutatják is: a Common Sense nemrég 8 és 18 év közötti amerikai diákok szokásait vizsgálta, és tette közzé az ezzel kapcsolatos tapasztalatait. Kiderült: már a 8-12 évesek is napi hat órát töltenek valamilyen kütyüvel, és az is, hogy bár használják a különböző közösségimédia-felületeket, nem feltétlenül élvezik is azt.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nagy a baj a kamaszok állóképességével

Primilla 2015. november 8., vasárnap 11:19

Tavaly először kellett felmérniük a testnevelő tanároknak a rájuk bízott 10-18 éves tanulók fizikai állapotát. Az adatokat egy egységes értékelő rendszerben rögzítették, ez a NETFIT rendszer. Ami az első ránézésre is szembetűnő, hogy a kamaszok állóképessége zavarba ejtően gyenge. Statisztikáról beszélünk, vagyis nyilván vannak olyan 10-18 évesek, akik fittek és ügyesek, és akár órákon át is képesek kifulladás nélkül futni, a többség azonban egyáltalán nem ilyen.

A „többséget” itt szó szerint kell venni: a 18 éves lányok 58 százalékának a fokozottan fejlesztendő kategóriába, és további 21 százaléknak a fejlesztendő kategóriába esik a teljesítménye alapján. A fiúknál sem sokkal jobb a helyzet, itt ugyanez 48 illetve 16 százalék.

Ami összességében annyit jelent, hogy az érettségiző lányoknak csak 21 százaléka, a fiúknak 36 százaléka mondható jó kondiban lévőnek. A tízéveseknél a fenti arány még éppen fordított, 80 százalékuk kiváló állóképességnek örvend, ám ahogy nőnek, a helyzet úgy romlik. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

7 ok, amiért a hatalmas korkülönbség jó

Steiner Kristóf 2015. november 7., szombat 09:54

Nem sokan tudják rólam, mert erről speciel nem szoktam hencegni a Facebookon, pedig bevallom, nagyon büszke vagyok rá: van egy kishúgom. Ő most kezdte az általános iskolát, én pedig már a krisztusi korból is kifelé battyogok - ebből adódóan már akkor is meglett férfi voltam (már amennyire ez tőlem kitelik), amikor született.

Sosem felejtem el a napot: a jeruzsálemi The Coffee Bean & Tea Leaf kávézóban kavargattam a szójatejes kapucsínómat, amikor felhívott az apukám: megszületett a kistesóm. A kávét azonnal egy gigantikus ünnepi reggelire cseréltem fel örömömben - a lelkesedésem pedig azóta sem hagyott alább, minden találkozásunkkor a torkomban dobog a szívem: mekkorát nőtt, örül -e majd nekem, mi foglalkoztatja manapság, milyen a frizurája, hogyan öltözködik - hiszen csupán néhány havonta talákozunk: ő Budapest él, én pedig Tel Avivban.

Sok szülő mondja, hogy azért akar iparkodni a második-harmadik gyerekvállalással, mert minél kisebb a korkülönbség, annál jobb barátok lesznek majd a tesók, sőt olyannal is találkoztam, aki a képembe mondta: "Ja, ha ennyivel fiatabb nálad, akkor nincs is semmilyen kapcsolatotok, mi?" Ezért most úgy határoztam, 7 pontba szedem, miért is örülök annyira, hogy a húgom és én pont annyi idősek vagyunk, amennyi (amellett, hogy vele sütit sütni sokkal érdekesebb, mint egyedül). Plusz egy extra okként pedig: biztos vagyok benne, hogy a szülők sem bánják, ha nem csaknem egyszerre kell több gyereket felnevelni a nulláról, aztán pedig - ismét csak majdnem egyszerre - mindet elbúcsúztatni, mikor kirepülnek otthonról...

Távolról sincs vége, olvasson még »

Felnőttnek tűnik, de nem az!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 5., csütörtök 19:07

Ha az embernek tizenéves gyereke van, az egyik gyakori hiba, amibe könnyű belefutni, hogy nem veszi észre, ez már nem az a kisgyerek, aki régen volt. Illik másképp kezelni, például ne akarjuk minden titkát tudni, fogadjuk el, van már magánélete, önálló elképzelései, véleménye stb. Csakhogy ott van a másik lehetséges hibaforrás is, ha elhisszük, hogy már-már felnőtté vált a gyerekünk, hiszen olyan nagy már, néha annyira komoly, szinte bölcsebb, mint mi. Ez a tévedés azzal járhat, hogy olyan kérdésben is megpróbálunk rá hagyatkozni, ami nem az ő felelőssége. Ezzel túl nagy, felnőtt léptékű terhet teszünk a vállára.

Lehet, hogy a nagyfiunknak egészen mély már a hangja, egy fejjel magasabb nálunk, felelős feladatokat lát el túravezetőként vagy kortárssegítőként, de akkor is szüksége van a szülői háttérre, támaszra. Kellenek neki a rendezett viszonyok, az, hogy anya és apa legyen az ő szülője, ne pedig fordítva: ő adjon tanácsot és nyújtson támaszt nekik.

Na persze, ha valamihez jobban ért, gyakorlati tanácsot kérhetünk tőle, ezzel mindenki jól jár: számára önbizalom növelő, a szülő pedig büszke lehet a gyerekére, nem mellesleg megoldódik a probléma. De érzelmi kérdésekben, komoly döntési helyzetekben ne tegye át a felelősséget a szülő a gyerek vállára!

shutterstock 107053310
Távolról sincs vége, olvasson még »

Kisherceg film: Saint-Exupéry nem forog a sírjában

cukorka 2015. november 4., szerda 17:59

Antoine de Saint-Exupéry fő műve az egyik legszívesebben elővett és feldolgozott, nyomokban gyermekek számára írt alkotás, amit most a Kung Fu Pandáért is felelős Mark Osborne rendezett úgy meg, mintha egyszerre próbálna A kis herceg feldolgozása és folytatása lenni.

Pedig a folyamatos feldolgozási próbálkozást nagyban nehezíti, hogy Saint-Exupéry a franciák Rejtő Jenője, A kis herceg pedig hiába a világirodalom egyik remeke, ha egyszer megérteni és befogadni másfél órában szinte lehetetlen. Pláne, ha hat éves kor alatt nem ajánlott karikával ellátva az egészet gyerekmeseként próbálják letolni a torkunkon. 

Mi egy öt (és háromnegyed) és egy mindjárt nyolcévest vittünk el rá, magukhoz mérten mindketten jól viselték, de a pulzusszámuk aligha emelkedett meg a 108 perc alatt, amíg néztük az amúgy meseszépen megrajzolt filmet. A kicsi, neki nem felróható módon nem értette (bár azóta a rajzolást dolgozásnak nevezi, nem tudni van-e köze a filmhez), a nagy sem nagyon tudta megmondani, hova is futott ki valójában a történet, de még azt sem, hogy mi miért történt úgy ahogy. Nem hibáztatom érte. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így kezelje az iskolafóbiát

Puskás Pálma 2015. november 2., hétfő 14:58

A tapasztalatok szerint az iskolás gyermekek körében a szeptemberi izgalom lecsillapodása után gyakran ilyentájt válik nyilvánvalóvá az iskolától való szorongás, illetve az iskolába járással szembeni ellenkezés. A szorongás tárgya természetesen függ a gyermek életkorától: az iskolával kapcsolatos tipikus stresszorok az új osztályba, új társaságba való bekerülés, az új (vagy régi, de még mindig félelmetes) tanároktól való félelem. Kicsiknél ehhez társulhat még némi szeparációs szorongás is a szülőktől való elválás miatt, nagyobbaknál a felsőbb osztályba vagy másik iskolába való átlépés kapcsán megnövekedő terhelés lehet ijesztő.

Sajnos még ma is gyakran előfordul, hogy egyes tanulási zavarok, nehézségek (figyelemzavar, diszlexia, diszkalkulia enyhébb esetei) feltáratlanok maradnak, és az ezekkel küzdő gyermek az iskolai és házi feladatokkal nem boldogulva szorongani kezd.

Az iskolakerülő és iskolától szorongó gyermekek körében alaposabb vizsgálódással gyakran pszichés zavarok is feltárhatóak: a kutatások gyakorinak találták a szeparációs szorongást (22,4%), a generalizált szorongást (10,5%), az úgynevezett oppozíciós típusú magatartászavart (8,4%), a depressziót (4,9%), a specifikus fóbiákat (4,2%) és a szociális fóbiát (3,5%).

shutterstock 200190830
Távolról sincs vége, olvasson még »

Megnéztük a világ legjobb gyerekmúzeumát

Becca 2015. november 1., vasárnap 16:13

Annyira belejöttünk a múzeumlátogatásba – de legalábbis a gyerekkiállításokba – hogy londoni utunk során nem hagyhattuk ki a Science Museumot (a Tudomány Múzeumát) sem. Meg egyébként is, a szerkesztőségben többen is ódákat zengtek róla, szóval feltétlenül meg kellett néznünk, hogy mit tudhat, na meg hogy mitől annyira menőség gyerekekkel is körbejárni.
 
Őszintén szólva először nem tűnt valami frenetikus élménynek ez a program, ugyanis nem biztos, hogy mindenkit érdekelnek az űrhajók, régi autók, vagy a gőzgép működése, de szerencsére az is megtalálhatja a számításait a gigantikus építményben, akit az interaktív okulás jobban leköt.  

Amit mindenképpen tudnia kell

Olyan hatalmas a múzeum, hogy amikor már azt hinné, az utolsó kiállítást is látta, még mindig simán rádöbbenhet, hogy vagy van még egy emelet, ahol még nem járt, vagy éppen még egy terem áll ön előtt felfedezetlenül. Javasoljuk, ha gyerekkel megy, minimum egy napot szánjon a programra, mert mindegyik tematikus kiállítás érdekes lehet, és bizony nagyon fárasztó egyszerre bejárni az összeset. Nézze meg, hol van a környéken olyan pihenésre alkalmas étterem (igen, a múzeumon belül is van, sőt, még 3D-s mozi is), ahol egy kicsit átgondolhatja és átbeszélheti a gyerekkel a látottakat, és közben még akár ebédelni is tudnak (no, meg persze az sem árt, ha van működő WiFi is). Egyébként a múzeumon belül is van, de ott a kütyük nyomkodása helyett, inkább a kiállításokra érdemes koncentrálni.

Tipp: A közvetlen szomszédságában lévő Natural History Museum (Londoni Természettudományi Múzeum) földszintjén  van egy nagyon kényelmes kis étterem, tiszta mosdóval és ingyenes internettel.

Na, de ebben a múzeumban látható többek között Stephenson első gőzmozdonya, a világ első sugárhajtóműve, és a világ első DNS-modellje is. Plusz, csak hogy fokozzuk az izgalmakat, itt van az Apollo–10 parancsnoki kabinja is, melyben három űrhajós jutott a Holdig ’69-ben. Akit ez nem annyira köt le, megcsodálhatja a 10 000 évesre tervezett órát, amelyik csak egyet üt évente, és a mutatója évszázadonként megy egyet előre. (Egészen jó lenne ilyen tempóban öregedni, nem?!) És ha szerencsés, talán még a kakukkot is elcsípheti, bár erre elég kicsi a sansza, ugyanis ezerévente szólal meg, de azért jó lenne szelfizni vele, persze. 

Ha már nagyon elfáradt és megpihenne kicsit, beülhet akár a 3D-s moziba is. Itt a felnőtt jegyek 6 fonttól indulnak (2530 forint), a legolcsóbb gyerekjegyért, 5 fontot (2110 forint) kell fizetni.

Science Museum, London

A világ egyik legnagyobb tudományos gyűjteménye a londoni Science Musemban található. Átfogja a tudomány valamennyi ágát: mezőgazdaságot, ipart, repülést, autókat, hajózást, az emberi testet, orvostudományt és a természettudomány legkülönbözőbb ágait.

A hajtás után megtudhatja, mi melyik kiállítást szerettük a legjobban!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Négy dolog, ami nem tudtunk a figyelemzavarról

Puskás Pálma 2015. október 31., szombat 13:28

A hiperaktív figyelemzavar, közismert rövidítéssel ADHD viszonylag sok kisgyerek és kisgyerekes szülő életét képes megkeseríteni. A betegség gyakorisága évről évre nő, amely részben a fejlettebb diagnosztikának, részben pedig környezeti hatásoknak tudható be.

A probléma a kutatások kereszttüzében is áll, így egyre többet tudunk róla. Ha lemaradt volna a legújabb fejleményekről, összefoglaljuk, mi derült ki az ADHD-ról az utóbbi időben.

ADHD - attention deficit and hyperactivity disorder

Figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban (ADHD) szenvedő gyerekeknek problémát okoz az önfegyelem, a koncentráció fenntartása. Szétszórtak, ezért bár az intelligenciájuk nem különbözik a többi gyerekétől, tanulási nehézséggel bajlódnak. A betegség krónikus, az esetek 60 százalékában a tünetek intenzitása felnőttkorban sem csökken, ami döntően befolyásolhatja az érintettek életét és párkapcsolatát.

Négy újdonság, amelyet csak 2015 óta tudunk a hiperaktív figyelemzavarról.

shutterstock 304156559

1. A környezetszennyezés az egyik oka

A legújabb kutatások szerint erősen befolyásolja az ADHD előfordulási kockázatát az a tény, hogy mennyire van kitéve a magzat a környezetszennyezés hatásainak. Kiderült, hogy a fejlődési zavarok, mint amilyen az ADHD vagy az autizmus, nagyban függenek a környezetszennyező anyagok mennyiségétől. Különösen veszélyesek a PCB (poliklór-bifenil) vegyületek, amelyeket elektromos eszközökben, illetve hűtőfolyadéknak használtak, erősen környezetszennyezőek, de szerencsére ma már több országban betiltották alkalmazásukat.

Az autóforgalomból adódó légszennyezés szerepe is szóba került. Még nem teljesen világos, hogy pontosan melyek azok a szennyező anyagok, amelyek, ha magzatkorban találkozunk velük, károsítják az idegrendszer fejlődését – ez a téma további kutatásokat igényel. Az eddigi eredmények azonban felhívják a figyelmet a téma fontosságára, azaz arra, mekkora tétje van annak, tiszta-e a vizünk és a levegőnk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Önnek kell félnie a gyerek kamaszkorától?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. október 30., péntek 12:51

Ha két régi ismerős összefut az utcán, és egyik megkérdezi a másiktól: „Hogy van a gyerek?”, mire ő úgy felel: „Hát, kamaszodik!”, nem is kell, hogy különösebben gondterhelt arccal mondja ezt, rögtön érteni fogja a másik, hogy ez inkább problémákat, gondot és feszültséget jelent, mintsem azt, hogy jól vannak. Ha úgy fogalmaz, „nagyon kamasz már!”, akkor még inkább egyértelmű a közlés. Holott csak egy semleges állítás hangzott el. De már maga a korszak elnevezése rosszul cseng. Sok szülő előre fél, hogyan fogja venni az akadályt, és ha választhatna, kitolná az addig tartó időszakot, vagy átugorná az egészet. De vajon miért félnek tőle ennyire?

A kamaszkorhoz gondolatban társítunk egyfajta hirtelen jövő, kiszámíthatatlan változást, ami aztán hullámokban csap fel: magyarán a gyerek hol olyan, mint rég, hol előtör belőle a vadállat. Az egészet még ijesztőbbé teszi, hogy emögött biológiai változás is áll, azaz nem bízhat benne a szülő, hogy ha elég ügyesen neveli a csemetét, akkor valahogy megússza a dolgot. Tovább ront a helyzeten, hogy a serdülőkor egyben valamiféle eltávolodást is jelent, amit nem minden szülő fogad jó szívvel, ráadásul az egész a felnőttkorba torkollik, azaz nem várható, hogy a gyerek idővel lecsillapodik, és minden visszatér a normális kerékvágásba.

shutterstock 195908582

Aztán sokaknak eszébe jut még a tiszteletlenség, az, hogy a gyermek ebben a korszakban már el fogja utasítani az alá-fölé rendeltséget, ha úgy tetszik neki, figyelmen kívül hagyja a szülői szót, hülyének nézi anyját, apját, sőt, kínosnak érzi őket. Aztán ott vannak a veszélyek: az alkohol, a drog, a szexuális úton terjedő betegségek, nem kívánt terhesség.

Lehet ijesztő az is, hogy lazul a kontroll, és kevésbé tudja az ember megvédeni a kölyköt. És ez nemcsak arra vonatkozik, hogyha felelőtlen a csemete, hanem, hogyha mások bánnak vele rosszul. Például, ha nem talál barátokat, vagy szerelmi csalódás éri. Ez megtörténhet korábban is, de egy hétévest még könnyebben vigasztal meg a szülő, a tizenhárom évesnek már kevés, ha anya és apa nagyon szereti, de lepattintotta a vágyott fiú vagy lány.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Aki felelősséget vállal az oktatási rendszer hibáiért

Dívány 2015. október 29., csütörtök 18:36

Különös dolgok történnek Amerikában. Az elnök nyílt levélben fordul a szülőkhöz és a tanárokhoz, amelyben a véleményüket és a segítségüket kéri, hogy együtt tegyék jobbá az oktatási rendszert. Mindeközben a jelenlegi, szerinte nem túl szerencsés és hatékony rendszer létezéséért felelősséget is vállal. Leírja, hogy bár nyilvánvalóan alapvetően jószándékú intézkedések és lépések során alakult ki a mostani helyzet, mégis kénytelen elismerni, hogy változtatásokra van szükség.

"Egyszerű a kérdés. Ha a gyereknek több szabadideje lenne az iskolában, mit szeretne, mihez kezdjen vele? Ha ön is olyan, mint a legtöbb szülő, akkor gyanítom, hogy amit szeretne a több időben, az nem még több központosított felmérés. Én legalábbis biztos nem ezt kívánnám a lányaimnak. Hiszek abban, hogy a nem túlzásba vitt, okos, fontos felmérések segítenek abban, hogy megmérjük, hogyan teljesít egy gyerek az iskolában. - fogalmaz az elnök"

Ugyanakkor bizonyos iskolatípusokban az átlagos gyerek az érettségiig 112 darab különféle felmérést és tesztet tölt ki. Mint szülő - írja az elnök - szeretném tudni, hogy teljesít a gyerekem az iskolában, és szeretném, hogy ezt a tanárai is tudják. Mint elnök viszont azt akarom, hogy valamennyien, akik ezért felelősek vagyunk, tegyünk azért, hogy minden gyerek, mindenhol azt tanulhassa meg, amire szüksége van arra, hogy sikeres lehessen - teszi hozzá Obama.

shutterstock 158049410
Távolról sincs vége, olvasson még »

Három budapesti gimi vezeti a középiskolák rangsorát

Dívány 2015. október 28., szerda 15:53

Fazekas, Radnóti, Eötvös - ezek ma Magyarország legjobb középiskolái. A HVG október 28-án megjelenő kiadványában a tanulmányi és a felvételi adatok alapján elkészítette a 100 legjobb gimnázium és szakközépiskola összesített listáját. Jöjjenek az eredmények, köszi az infót Eduline!

A 10 legjobb középiskola

1. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium (tavaly: 1. hely)

2. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, Budapest (tavaly: megosztott 3. hely)

3. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (tavaly: 2. hely)

4. Lovassy László Gimnázium, Veszprém (tavaly: 9. hely)

5. ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium, Budapest (tavaly: 7. hely)

6. ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Hat Évfolyamos Gimnázium, Budapest (tavaly: 6. hely)

7. Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola, Budapest (tavaly: 8. hely)

8. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium, Budapest (tavaly: megosztott 3. hely)

9. Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium (tavaly nem volt az első 10-ben)

10. Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (tavaly nem volt az első 10-ben)

A tavalyi és az idei lista első tíz helyezettje között nem meglepő módon elég sok az átfedés, idén a Toldy és a Budaörsi Illyés Gyula került be újonnan a top 10-be, kiesett a tavalyiak közül a Budapest XIV. kerületi Szent István Gimnázium (akkor megosztott harmadik helyen állt), és a Budapest XXII. kerületi Kempelen Farkas Gimnázium (a 10-edik helyről).

Tavaly a kiadvány megjelenése után elég alaposan kiveséztük a különböző alkategóriák top 15-jét is, ha kiváncsi arra, kik vezették a felvételi rangsorokat, hol sikerült legjobban a matek érettségi, vagy éppen melyik iskolák a nyelvtudás fellegvárai, kattintson ide

Távolról sincs vége, olvasson még »

Iskolai gépírásórát minden gyereknek, most!

Primilla 2015. október 24., szombat 20:38

Míg Finnországban és az Amerikai Egyesült Államok egyes részein már nem is tanítják az iskolában a folyóírást, nálunk a gyöngybetűs kézírásnak gyakorlatilag nincs alternatívája. Jelenleg fényévekre vagyunk attól, hogy az iskolában megtanítsanak minden gyereket gépelni. Pedig a tízujjas, vakon gépelésnek számtalan, nem is kérdéses előnye van: gyorsabb, hatékonyabb és nyilvánvalóan olvashatóbb, mint a kézzel írt szöveg.

shutterstock 259614569
Fotó: Shutterstock

Ma már megmosolyogják, aki kézzel ír meg egy hivatalos levelet vagy szerződést, de például egy jó mester árajánlata is komolytalannak tűnik, ha nem kinyomtatva adja oda. Erről már írtunk, ma már gyakorlatilag senki sem úszhatja meg a számítógép használatot, aki munkát szeretne magának. Érthető: a XXI. században nem szívesen silabizálunk kézírást, és senkinek sem hiányzik a végén egy vita arról, hogy kilences, vagy hármas van-e odaírva. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Villával esznek a gyerekek, hogy maradjon kéz a telefonnak

Primilla 2015. október 23., péntek 19:59

Egyre kevesebb fiatal használ kést az étkezéshez. Egy felmérés szerint Európában erősen terjed az egy evőeszközzel artistáskodás, bármilyen étellel elbánnak egyetlen villa segítségével. A fiatalok egy ötöde pedig az amerikai módszert használja, vagyis vágáshoz „szabályosan”, bal kézben tartják a villát és jobb kézben a kést, majd leteszik a vágóeszközt, és a falatokat már a jobb kezükben tartott villával emelik a szájukhoz.

Az Ask Jeevs felmérését a 444 szúrta ki, és hozzátették, hogy ez utóbbi egyébként az amerikai módszer, ami az Újvilág meghódítása előtt Európában is divatban volt. A késsel-villával evést most már főleg az idősebb korosztály tartja csak fontosnak, a fiatalabbak egyáltalán nem. Aminek egyébként egy erősen konzervatív brit lap szerint praktikus okai is lehetnek, ugyanis szabadon marad az egyik kéz, amivel így nyugodtan lehet a telefont nyomkodni.

shutterstock 293008187

Mi lesz a gyerekből, ha nem tud normálisan enni?

Feldobtam a témát egy harmincas-negyvenes szülőkből álló társaságban, komolyan érdekelt, hogy mások, főleg nagyobb gyereket nevelő szülők mit szólnak ehhez. Volt, aki a homlokára csapott, egyenesen aha élménye lett, tényleg, milyen praktikus! Igaz, annak már ő sem örülne annyira, ha a gyereke a mobiljával játszva enné meg az ételét, különösen, ha éppen együtt a család. Majd, ahogy haladt a társalgás, többen beismerték: ők is így csinálják, ha evés közben nincs társaságuk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hogyan készüljünk a gyerek leválására?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. október 22., csütörtök 14:50

Szinte misztikus ez a szó: leválás. Használjuk, aztán sokszor kiderül, nem is egyértelmű, ki mit ért alatta. Mikor azt mondjuk, „noha felnőtt, nem vált még le a szüleiről”, sok mindent érthetünk ez alatt. Van, aki azt, az illető otthon lakik, nem költözött el, és nincs párkapcsolata, más inkább arra céloz, túl sokat ad a szülői véleményre, megint más azt érti ez alatt, hogy anyukának nagyobb szava van, mint a feleségnek.

Van fizikai leválás: egy önálló életforma kialakítása új, felnőtt kapcsolatokkal, és van érzelmi leválás, ami valami olyasmiben ragadható meg, hogy az ember hogylétét nem a szülői visszajelzések, a szülők lelkiállapota határozza meg.

Lehet egyfajta le nem válás, ha valaki csak azért hajt a diplomára, mert anya annyira büszke lenne rá – miközben neki nem is fontos, és az is a leválás hiányára utal, ha az ember amiatt morózus, mert apa ma is többet ivott a kelleténél, így hát anya szomorú, ő pedig sajnálja - miközben esetleg van három gyermeke, és nem is egy városban élnek. De egy láthatatlan szál összeköti őket, és mintha nem teljesen a saját életét élné, nem a saját dolgai határozzák meg a hogylétét.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Jól hangzik a külföldi egyetem, de ki engedheti ezt meg magának?

Edicsek 2015. október 21., szerda 15:35

A végzős diákok a szalagavatós tánc és az érettségi tételek mellett már bőszen törhetik a fejüket azon is, hogy hogyan és hol tanuljanak tovább. Egyre többen gondolkoznak abban, hogy a tanulmányaikat külföldön folytatják, nem csak azért, mert jól mutat az önéletrajzban egy külföldi egyetem, vagy mert a nyelvet egyszerűbb így elsajátítani, de sokszor a hazajutás sem sokkal drágább egy fapados járattal, mintha az ország másik végéből vonatozna haza a gyerek, sőt egyre több európai egyetemen lehet ingyen tanulni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Van agyfejlesztő videójáték, hurrá!

Primilla 2015. október 20., kedd 19:21

A videójáték kifejezés alatt sok mindent érthetünk, a számítógépen játszható pasziánsztól az aprólékosan kidolgozott, részletgazdag és valósághű fantáziavilágig, a magányos játéktól a hálózatban, több ezer ember által használt programokig bármit. A kérdés az, hogy ezek vajon jót tesznek-e a gyereknek, vagy éppen ellenkezőleg, ártanak.

Egy kifejező hasonlattal élve, senki sem teszi fel azt a kérdést, hogy hogyan hat a testre a táplálkozás, mivel ez annál sokkal bonyolultabb dolog. Attól függ, például, hogy mit eszik az ember, hogy hány kalóriát, mennyi és milyen fehérjét, zsírt, szénhidrátot tartalmaz az étel – vagyis a hatás azon múlik, hogy mit és mennyit fogyaszt az ember – magyarázza a jelenséget a ScienceDaily cikke kutatásokra hivatkozva.

Hasonló a helyzet a videójátékok agyra kifejtett hatásával kapcsolatban is. Azok az akciójátékok, melyekben gyorsan mozgó célpontok vannak, egyszerre sok minden történik, és hirtelen kell jó döntéseket hozni, többnyire pozitív hatással vannak a gondolkodásra – nagyjából ugyanúgy, mint azok a logikai játékok, amelyeket kifejezetten az agyi képességek csiszolására hoztak létre. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kamaszkori dohányzás = figyelemzavar egy életen át

Puskás Pálma 2015. október 19., hétfő 19:57

Eddig is tudtuk, hogy a dohányzás nem tesz jót, ha pedig kamaszokról beszélünk, még kevésbé jó ötlet. Egy friss kutatás szerint viszont a közismert egészségügyi kockázatokon felül a tinik dohányzásának további negatív hatásai is vannak: felnőttkorban is kimutatható figyelmi problémákat okoz.

A Biological Psychiatry (biológiai pszichiátria) című neves orvosi szaklapban megjelent kutatás szerint a tinédzserkori dohányzás és a felnőttkori figyelmi problémák között egyértelmű ok-okozati kapcsolat mutatható ki. Ez a hatás még nagyobb súllyal esik latba azoknál a gyerekeknél, akik már eleve ADHD-ban (hiperaktív figyelemzavarban) szenvednek, ráadásul a figyelemzavaros tinik a felmérések szerint eleve többet dohányoznak az átlagnál.

A kutatók ikervizsgálatok során jutottak a fenti eredményre: egypetéjű ikreket vizsgáltak, akiknek genetikai örökítőanyaga és családi környezete is csaknem azonos. Tehát ha az ikerpár egyik tagja dohányzik, a másik pedig nem, akkor a problémákat biztosan nem eltérő genetika, és jó eséllyel nem eltérő környezeti hatások okozzák. A kutatók ezért a holland ikerregiszter adatait használták, így összesen 1987 felnőtt és 648 kamaszkorú ikerpár vizsgálatára nyílt lehetőségük.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Egy app, ami távol tartja a fogorvost

Primilla 2015. október 18., vasárnap 18:33

Nem szeret a gyereke fogat mosni? Esetleg tulajdonképpen semmi baja nem lenne magával a tevékenységgel, csak ne lenne olyan unalmas? Természetesen erre is van már alkalmazás, amit ráadásul tudósok is rendkívül hatékonynak találtak. A British Dental Journal-ban nem rég publikált kutatás szerint a Brush DJ nevű alkalmazás tényleg rá tudja venni a fiatalokat, hogy rendszeresen és szakszerűen ápolják a fogaikat, ami, ha belegondolunk, igazán jó hír. Mármint, hogy nem csak létezik, de működik is.  

Az app lényege, hogy fogmosás közben 2 percen át – ennyi a fogmosás ideális időtartama – zenét szolgáltat, amit a felhasználó saját telefonjáról választ ki random. Jelez, amikor ideje köpni vagy öblíteni, a végén pedig motivációs tapsot is kap a delikvens. Emellett figyelmezteti a felhasználót a napi kétszeri fogmosásra, a nap közbeni szájöblítésre, szól, amikor ideje kicserélni a fogkefét (3 havonta) és fel lehet benne jegyezni a fogorvos időpontokat. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hiszti nélkül is létezik reggel. Ugye létezik?

Primilla 2015. október 17., szombat 19:06

Van az amerikai családos filmekben az a jelenet, amikor reggel átjárja a házat a napfény, anyu hófehér frottírköntösben kijön a fürdőszobából és a frissen mosott haját törölgeti (szépen, fiatalon és mosolyogva), apu pedig nyakkendőben ül a reggelizőasztalnál és újságot olvas. A tökéletes öltözéket villantó gyerekek sorban szállingóznak be a konyhába, majd békésen megbeszélik, hogy ki mit csinál majd aznap. Ezen a ponton anyu már full sminkben és vasalt blúzban süti a palacsintát és a szalonnát, nyilván.

Na, ez az, ami nálunk, sőt rögtönzött felmérésem szerint a magyar családoknál szinte SOHA nem történik meg. Először is azért, mert amikor felkelünk, az évnek ebben a szakában kint még töksötét van, sőt, az iskolaév elejét és legvégét leszámítva mondhatjuk, hogy végig sötétben kelünk. Nem azért, mert tehenünk van, amit hajnalban meg kell fejni, vagy ilyesmi, hanem mert ilyenek az éghajlati adottságok, és a gyerekek nyolcra járnak iskolába.

Ennek megfelelően a reggel rend szerint békés ébredezéssel kezdődik, ami a kinti sötétséggel megtámogatva olyan hosszúra nyúlik, amilyenre csak lehet, aztán, ahogy az óra mutatója halad, úgy kezdenek egyre jobban felpörögni az események. A szelíd, szeretetteljes kuncogós-bújós-puszilgatós ébresztgetés egyszer csak pörgős-hajtós-kiabálós őrületté fokozódik, és akkor mi még elég jók vagyunk, mert nem szoktunk elkésni, mindenki eszik pár falatot, és nincsenek őrjöngő hisztik és sivalkodások sem.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Neveztessen el magáról egy ételt most!

Primilla 2015. október 16., péntek 13:57

Hallottak már az Igazgyöngy alapítványról? L. Ritók Nóra fantasztikus projektjéről, amelyben több száz, mélyszegénységben élő gyereknek segítenek megtalálni a jövőt. Olyan feladatot végeznek el, amivel az állam nem tud mit kezdeni, viszont az egész ország számára különösen fontos. Mindennapi életükről, a problémáikról, a módszereikről sokat elmesél a nyomorszéle blogon, érdemes olvasni.

És, hogy mi köze ennek ahhoz, hogy Lord Sandwich vagy a híresen gyönyörű Pavlova nyomába lépve rólunk is elnevezhetnek egy ételt? A kapocs egy nálunk még szokatlan, közösségi jótékonysági akció.

Létezik ugyanis magyar közösségi adománygyűjtő oldal. Igaz, az adjukössze.hu-n nem üzleti, hanem kimondottan civil célokhoz gyűjtenek tőkét, ráadásul jól is csinálják, az eddigi kampányok 80 százaléka sikerrel zárult.

A képre kattintva nézzen meg még több ilyen gyönyörű festményt az Igazgyöngy Alapítvány fiataljainak munkáiból!
A képre kattintva nézzen meg még több ilyen gyönyörű festményt az Igazgyöngy Alapítvány fiataljainak munkáiból!
Fotó: Igazgyöngy Alapítvány

A crowfounding oldalak sajátossága, hogy az adományozók kaphatnak egyet a megvalósult projekt termékeiből, ami a nonprofit szférában ugyebár elég nehézkes lenne, így a civilek csak az emberek jó szívére hagyatkozhatnak. Ezért azt találták ki, hogy híres embereket kérnek meg, hogy támogassák a projekteket, és így már talán az is szívesen adományoz, akit egyébként hidegen hagy a jótékonykodás.

Nos, ha ön is rajongója a finom ételeknek, és főleg Mautner Zsófiának, a Chilli és Vanília blog szerzőjének és az Ízes Élet háziasszonyának, akkor érdemes támogatnia az Igazgyöngy Alapítványt az Adjukössze+ kampányban. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Egyszerű: legyen gondolatolvasó, ha kamasz a gyerek!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. október 15., csütörtök 09:24

Tizenéves gyerek anyjának, apjának lenni nehéz szerep, mert ez különösen hullámzó időszak: olykor visszacsúszik a fiatal a gyerek-lelkiállapotba, máskor egészen érett, és nincs szüksége tutujgatásra. Vannak helyzetek, amikben pedig kifejezetten az segít, ha eltávolodik a szülő, békén hagyja. Nem könnyű ráérezni, mikor melyikre van szükség.

Könnyen eshet a szülő abba a hibába, hogy túl komolyan veszi a tini lerázó gesztusait, és azt hiszi, azok már minden helyzetre érvényesek. Aztán influenzás lesz a gyerek, és valaki egészen más fekszik az ágyban, mint aki tegnap felnőttes érveléssel fejtette ki, miért helytelen apa és anya világképe, értékrendje, meg persze legfőképp a gyereknevelési stílusa. Aki most ott fekszik, attól érzi magát egy picivel jobban, ha anya ugyanúgy hoz egy túrórudit a boltból, mint rég, mikor betegeskedett, és ha ugyanúgy puszit fúj az ajtóból visszafordulva. Ha ez elmarad, borzasztó magányosan érzi magát, mert ezek szerint őt már nem is szeretik... A puszi és a túrórudi nem mindenkire érvényes, de az igen, hogy a kamaszkorban vannak regresszív pillanatok vagy időszakok, mikor a gyerek több gyengédséget igényel.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Menő vagy ciki, hogy már a barátságkarkötő is okos?

Menő/Ciki

Edicsek 2015. október 14., szerda 08:44

A kézzel font barátságkarkötő ideje már úgy tűnik lejárt, megjelent ugyanis abból is az okos verzió. A Gemino karkötők lényege nagyjából ugyanaz, mint a hagyományos barátságkarkötőké, azzal a plusszal, hogy ez a karkötő világít ha a legjobb barát a közelben van. Sőt, nem egyszerűen csa világít, máshogy jelez, ha mondjuk a titkos kézfogás ejtik meg, sőt üzenhetnek is egymásnak fényjelekkel. A bökkenő csak annyi, hogy míg egy hagyományos, kézzel font karkötő nagyjából 0 és 300 forint közötti összegbe kerül, addig az okos verziójáért 19.000 és 27.000 forint közötti összeget kérnek.

Távolról sincs vége, olvasson még »
614 szavazat 691 szavazat

Negatív hős a gyerek példaképe? Nem baj!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. október 12., hétfő 19:30

A tizenévesekről sok minden az ember eszébe jut, de az biztosan nem, hogy tekintélytisztelőek lennének. A szülő olykor talán azt érzi, mindegy, hogy mit tesz, a gyerek úgyis kritikus szemmel néz rá, egyszerűen esélye sincs, hogy valamiféle példakép, pláne, hogy tekintély legyen számára. De a tanárnak se, hiszen a kölyök csak a saját feje után megy, azt hiszi, mindent ő tud legjobban. Valójában ennél összetettebb a kép.

Ha óvodás, kisiskolás gyerekeket figyelünk, látszik, ha elveszettnek érzik magukat, az óvónőt vagy tanítót követik, nála keresnek biztonságot. Na persze, szófogadatlanság előfordul, de amögött az áll, hogy a gyerek nem tud mit kezdeni az unalmával, a feszültségeivel, nem pedig egy megfontolt értékítélet, hogy megkérdőjelezi a pedagógus tekintélyét. Hasonló a viszonyulása a szülővel, lehet, hogy végigrosszalkodta a napot, de ha anya azt mondja: „nagyon haragszom rád!”, ő lefelé görbülő szájjal, hüppögve kérleli, hogy ne haragudjon. Mert félti a kapcsolatot, a biztonságot, a szeretetet. Azaz a szülő, a pedagógus személye, fontossága nem kérdőjeleződik meg.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Megmérték, mennyit jelent az anyai jelenlét

Primilla 2015. október 10., szombat 22:05

Az „érzelmi tehermegosztás” létező dolog, egyáltalán nem mindegy, hogy egy problémával, vagy nehéz helyzettel egyedül kell-e megküzdenünk, vagy valaki mellettünk áll, és fogja a kezünket – akár átvitt értelemben, akár tényleg. Tudósok kimutatták: az anyák már a puszta jelenlétükkel is képesek csökkenteni a lányukra nehezedő stresszt, ha nagyon jóban vannak, még a gyerek kezét sem szükséges megfogni. Ha viszont nincsenek olyan jóban, akkor kimondottan jót tesz a fizikai kontaktus a stresszoldásnak - adta hírül a Yahoo Parenting.

Hogy többet megtudjanak az érzelmi tehermegosztásról, egy kutatócsoport, Jessica Lougheed, a Queen’s University PhD hallgatójának vezetésével megvizsgált 66 anya-lánya párost. A lányok éppen tinédzserkorban voltak, ami ugyebár nem egy problémamentes életkor. Miután felvették a demográfiai adataikat és a kapcsolatuk erősségét is sikerült meghatározni, a résztvevőket egy műszerre kapcsolták, ami az érzelmi állapotukat mérte és rögzítette.

Ez után azt mondták a lányoknak, hogy beszéljenek bármiről három percen át a kutatóknak, mintha csak az iskolában, az osztályuk előtt tartanának kiselőadást. A lányok egyik felének a feladat végrehajtása alatt a foghatta a kezét az anyukája, a másik felének pedig nem. Az anyák nem szólalhattak meg a beszéd alatt. 

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29

Blogok, amiket olvasunk

KETTŐS MÉRCE Percenként keres annyit, mint más havonta

Mészáros Lőrinc tavaly 96 milliárd forinttal gazdagodott. Napi 263 millió, percenként 183 ezer forint gyarapodás. Nem rossz!

KREATÍV PSZICHOLÓGIA Ezek a játszmák teszik tönkre a kapcsolatainkat

A játszmákkal nem csupán saját magunkat tehetjük boldogtalanná, de embertársainkat is az őrületbe kergethetjük játszi könnyedséggel.

HATÁRÁTKELŐ Hogyan szerezzünk barátokat külföldön?

Négy éve költöztünk Svédországba, nulla kapcsolattal. Innen épült fel a társaságunk. Tippek barátkozáshoz.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés