KÖLYÖK

És apád mit dolgozik? Börtönben van

Primilla 2015. december 10., csütörtök 21:03

Magyarországon jelenleg mintegy 18000-en vannak börtönben, hozzájuk becslések szerint 30-40 ezer gyermek tartozik. Vagyis egy kisvárosnyi gyerek él úgy ebben a pillanatban, hogy valamelyik szülőjével csak fogvatartási körülmények között találkozhat. Már ha van pénzük odautazni a börtönhöz. Foglalkozik-e valaki ezeknek a gyerekeknek a bajával? Ennek szerettünk volna utánajárni.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ez az öt legmenőbb gyerekjáték idén

Becca 2015. december 9., szerda 10:06

Ha eddig nem tudta volna, hogy mit vegyen gyerekének karácsonyra, mutatunk egy listát, amelyből nyugodtan válogathat. A Google keresések alapján ugyanis ezek azok, amelyekre a legtöbbször kerestek rá, szóval a legtrendibb játékok.

A gyerekek megvesznek értük, és ajándékbontogatás után éppen úgy fognak nézni, mint Anakin Skywalker mielőtt megcsókolta volna Padmé Amidalát. (Már ezért megéri.) És most nem viccelünk, őrülten tudnak rajongani a tinédzserek ezekért a cuccokért. 

A hajtás után mutatjuk az öt legjobb játékot, a Google amerikai listája alapján.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kétségbeesve bolyongó szülők pszichés beteg gyerekkel

Puskás Pálma 2015. december 7., hétfő 16:39

Nemrég kaptunk egy levelet egy kétségbeesett és szomorú anyukától, aki óvodáskorú, feltehetően figyelemzavaros kislányát hasztalanul hurcolja pszichológustól nevelési tanácsadóig, az egyik kórházból területi illetékesség miatt utasították el, a másikban fél évvel későbbre kapott időpontot.

A gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátórendszer elvileg elég jól működik, legalábbis a fővárosban: nevelési tanácsadók, iskolapszichológusok, kórházak és speciális ambulanciák állnak rendelkezésünkre, a rendszert nem ismerő páciens (illetve szülei) mégis gyakran tanácstalanul bolyonganak orvostól orvosig.

Hova vigyük tehát a gyerekünket, ha azt gyanítjuk, hogy valamilyen pszichés zavara, tanulási nehézsége, viselkedészavara, pszichiátriai betegsége vagy lelki nyűgje van? Kell-e félnünk a diagnózisok okozta stigmától? Milyen egy gyermekpszichiátriai kórház belülről? Mit tudnak gyógyítani és mit nem? Dr. Mészáros Gergelyt, a Vadaskert Alapítvány részlegvezető gyermekpszichiáterét faggattuk.

Mennyire gyakori, hogy a szülők ilyen tanácstalanul bolyonganak a rendszerben?

Sajnos manapság ez egy tipikus betegút, ami mindenkinek problémát jelent. A Vadaskert kórházban, különösen a kicsikkel dolgozó kollégák gyakran mondják, hogy a hozzájuk első interjúra érkező betegek nagyjából 80 százalékát „feleslegesen” látjuk el mi, hiszen olyan problémája van, amivel a nevelési tanácsadóban is tudnának mit kezdeni, és amivel elsősorban oda kellene fordulni. Ezek jellemzően viselkedési, magatartásbeli, tanulási problémák, amelyek az esetek többségében nem pszichiátriai ellátást igényelnek.

Mészáros Gergely, Vadaskert Alapítvány részlegvezető gyermekpszichiátere
Mészáros Gergely, Vadaskert Alapítvány részlegvezető gyermekpszichiátere
Fotó: Szécsi István

Az efféle kusza betegutaknak egyrészt az az oka, hogy nem jó, nem kellőképpen kiépített a rendszer - ez elsősorban vidéken igaz. Másrészt pedig az, hogy a gyermek háziorvosok tájékozatlanok abban a tekintetben, hogy pszichés problémával kit hová kellene küldeni. A Vadaskert neve ismert, könnyen beugrik sokaknak, de egyrészt nem is kell minden típusú problémával hozzánk jönni, másrészt most már nagyon komolyan be kell tartani a területi ellátási kötelezettségünket. Azaz két-három éve már olyan gyerekeket látunk el, akik területi illetékesség szerint hozzánk tartoznak. A kivétel: két olyan nehézség van, amiben nem csak területet fogadunk, ez a tik zavarok, ezek közé tartozik a Tourette-szindróma is, és az autizmus, itt országos ellátást biztosítunk saját vállalásként.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Melyik töltelék tantárgyat törölné el végleg?

Primilla 2015. december 5., szombat 15:45

A magyar iskolákban a tanórák 41-45 százaléka töltelék tantárgy az OECD felmérése szerint. Ilyen kategória (mármint töltelék tantárgy) persze nincs, maradjunk abban, hogy a diákok az idejük felében rajzolnak, fúrnak-faragnak, énekelnek vagy tesiórán ugrabugrálnak, vagyis nem a fő tantárgyakat tanulják, pl. matematikát, irodalmat, nyelvtant, valamilyen természet- vagy társadalomtudományt, illetve nyelvet. A töltelék órák aránya Magyarországon jóval magasabb, minta az OECD országok átlaga, ahol csak az órák 33-35 százalékában tanítanak tinglitanglit.

Itt az idő, most szavazhat, hogy melyik tantárgyra nincs semmi szükség ön szerint, és mi az, amit viszont be kellene venni a normál, tanórai keretek közé.

shutterstock 199145072

Rajz és vizuális kultúra
Hogy a rajzórára mi szükség az iskolában, senki meg nem mondhatja. Az a gyerek, aki szeret rajzolni, otthon is pusztítja a papírt és a festéket, aki pedig nem, annak az egész kínszenvedés – kis haszonnal. Sőt, még a tehetségesen rajzoló gyereknek is rombolja a kreativitását, mert követelmény, hogy a virág piros, a fű pedig zöld legyen, akkor is, ha ő legszívesebben lilában nyomná mindkettőt. De most tényleg, ezzel pazarolni a drága időt, amikor tanulhatna a gyerek KRESZ-t, vagy gépírást is? Ha egyetért a rajzórák szanálásával, szavazzon oda, ha viszont mindennél fontosabbnak tartja, hogy a gyerek tudjon szamarat rajzolni szabad kézzel, akkor olvasson tovább.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem csak a verés és a kiabálás fáj a gyereknek!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. december 4., péntek 20:13

Ha bántalmazásról beszélünk, durva és látványos dolgok jutnak elsőként eszünkbe. Gyerekét verő apa, anya, vörös fejjel üvöltő szülő, szexuális zaklatás, gúnyolódás, megalázás. Mind aktív tett, ami a szülőtől a gyerek felé irányul.

De ez nem azt jelenti, ha mindezt: a fizikai, a lelki és a szexuális bántalmazás tipikus példáit kipipálhatjuk, mint ami nálunk nincs, akkor már nyugodtak lehetünk afelől, hogy a kölyök jól és biztonságban érzi magát a családban. Lehet más módon is bántani egy gyereket – talán nem szándékosan, talán azt hiszi a szülő, amit tesz, nincs is rá hatással. Vegyük észre ezeket is!

shutterstock 311991929
Távolról sincs vége, olvasson még »

Harmadik műszak: a családi logisztika

Primilla 2015. december 3., csütörtök 19:47

Amikor délután öt órakor a gyermektelen kollégák leteszik a tollat, és „Mára ennyit, húzzunk haza” felkiáltással kilejtenek az ajtón, na, akkor kezdődik csak igazán a nap a gyerekeseknek: a kölykök mozgatása A-ból B-be. De ha izgágább a család, nyugodtan ide sorolhatjuk az ábécé összes betűjét.

Egy tetszőleges nap - legyen, mondjuk a kedd - vázlata Gyöngyiéknél a következőképpen fest: felszedi gyerek 1-et A-ból, majd gyerek 2-t B-ből. Gyerek 2-t elviszi C-be, ugyanerre az időpontra gyerek 1-et elviszi B-be. Majd fél óra múlva összeszedi gyerek 2-t C-ben, és átviszi B-be, ahol megvárják gyerek 1-et. Levezetésnek együtt mennek D-be, majd onnan haza.

shutterstock 221694676

Onnan lehet tudni, hogy ügyesen sikerült összeállítani a heti beosztást, (kinek, melyik nap, hány órakor, hol van dolga), hogy flottul, fennakadás nélkül mennek a dolgok. Mindenki tudja, hogy mit kell előkészítenie, hol kell várni a szülőt, hány perc van átérni a másik helyre, (úgyhogy ha nem végeznek időben, akkor is le kell lépni öltözni), vagyis úgy október közepére beáll a dolgok rendje. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezekre a határidőkre figyeljen, ha iskolát vált a gyerek!

etelka 2015. december 2., szerda 16:10

Mutatunk néhány időpontot amire figyeljen, ha a gyermeke 4,6 és 8 osztályos gimnáziumba készül felvételizni. Az érintett intézményeknek már közzé kellett tenni a saját tájékoztatójukat, ahol meg lehet tekinteni, hogy mit is kér pontosan az iskola, ugyanis nem mindegyik esetében kötelező a központi felvételi, de amelyikben igen, oda ezt a papírt kell kitölteni. A jelentkezési lapot postán vagy személyesen kell eljuttatni a kiválasztott intézménybe.

Amennyiben a kinézett iskola irat központi felvételit, azt december 8-ig kell leadni. A régi rendszertől eltérően nem feltétlenül a választott iskolában kell megírni a felvételit, hanem bármelyikben, amely tart ilyet. Tehát lehet, hogy az ön gyereke a Veres Péter gimnáziumban írja meg, de közben a szentendrei Móricz Zsigmond gimnáziumba adta be a jelentkezési lapját. A felvételit tartó iskolák listáját itt találja meg. 

 
A központi írásbeli ideje január 16 10:00.  A jelentkezőknek matematikából és magyarból kell megoldaniuk az egyenként 45 perces, tíz-tíz kérdést tartalmazó feladatsort. Érdemes megnézni a korábbi feladatsorokat - ha van olyan, aki még nem ismeri, ezt itt találják.
 
A középiskolák február 16. és március 4. között tarthatnak szóbelit és alkalmassági vizsgát, a végső eredmény április 26-án derül ki. Azoknak a nyolcadikos gyerekeknek, akiket nem vettek fel sehova, részt kell venniük a rendkívüli felvételi eljáráson. A másik eset, ha az iskola nem rendez központi felvételit. Ebben az esetben, ezzel az egésszel nem kell foglalkoznia, hanem megnézni, mit vár el az iskola.

Ha érteni akarja kockuló kamasz gyerekét, ezt olvassa el!

etelka 2015. november 30., hétfő 19:40

Szombat reggel fél kilenc van, és három kamasszal a Hungexpo felé tartok. Ők izgatottak és lelkesek, azon tanakodnak, hogy a mit nézzenek meg először, én meg azon, hol fogok parkolni. Mert az már az Albertirsai út sarkán egyértelmű, hogy hely sehol nincs, a vásárváros felé pedig a még csak szemerkélő hóban hátizsákos, kapucnis tömegek özönlenek. 

Isteni csodaként mégis lett hely, a srácokat már alig lehet visszatartani. A PlayITre megyünk, ahol megpróbálom megérteni, miért mozgat meg annyi embert egy videójáték-kiállítás és -vásár. 

Az átlagéletkor valahol 14-16 között van, a kamaszok fegyelmezett sorokban várnak a bebocsájtásra, pedig irgalmatlan hosszú a sor. Ehhez képest a beengedés igen szervezetten halad, előttem egy kockára fagyott lányka álldogál, aki valamiféle amazonnak öltözhetett, ám az amazonruházatot nem 2 fokra hitelesítették, rajta meg alig van ruha. Nagyjából húsz perc alatt átváltjuk az online vásárolt jegyet, és már mehetünk is a paradicsomba.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mindenki utálja, semmi értelme, mégis létezik, mi az?

Primilla 2015. november 29., vasárnap 21:21

Hát persze, hogy a nulladik óra, ami méltán népszerűtlen, sőt, közutálatnak örvend mind a diákok, mind pedig a tanárok körében, mivel olyankor követel erőfeszítést, amikor az ember normálisan éppen csak ébredezni szokott. A hatékonysága pont ennek megfelelő, az általunk megkérdezett tanárok egybehangzó véleménye szerint. Ja, és ott vannak a szülők is, akiknek ugyancsak nem egészen őszinte a mosolya, amikor szintén kénytelenek egy órával korábban felkelni, félkómában elkészíteni a tízórait, és útnak indítani a gyereket (Reggelizzél! Nem érdekel, hogy nem vagy még éhes, egyél! Tesicucc, hajgumi, elemlámpa megvan?)

shutterstock 91697660

Nulladik órába tipikusan testnevelésórát tesznek, aminek nagyon is praktikus oka van. Nem, nem azért, mert a mozgástól olyan jól beindul az agyműködés, hogy csak úgy szárnyal a szellem egész nap. Hanem mert a tornaterem reggel nyolctól délután négyig folyamatosan foglalt, mégsem jut be minden osztály, így meg rögtön nyert az iskola egy héten plusz öt órát. Mielőtt elkezdenénk szidni a mindennapos testnevelésórát, szólunk, hogy nem mai találmány a nulladik óra, harminc éve is volt, pedig akkor még csak heti két tesi volt az órarendben. Akkor sem volt elég tornaterem, meg ma sem, ez úgy látszik, örök.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Gyerekkísérlet: képernyő nélkül, 3. rész, az olvadás

Primilla 2015. november 28., szombat 14:51

A nyári szünet közepén megelégeltem, hogy a gyerekeimnek egész nap csak az jár a fejükben, hogy mikor tabletezhetnek, vagy játszhatnak már a telefonomon, úgyhogy vettem egy nagy levegőt, és letiltottam őket mindenféle képernyőről. A fejlődéstörténetet itt és itt írtam le részletesen, ahogy azt is, hogy a kezdeti tiltakozás után egészen hamar tudomásul vették, hogy ez az új rendszer, ez van. Az életminőségünk rögtön hatalmasat javult azáltal, hogy nem kellett többé a kütyük utáni nyafogásukat hallgatnom, ellenben voltak nagy közös szerepjátékok, viháncolások, programok, bandázások és olvasások.

Nyilván nem ringattam magam abban az illúzióban, hogy a 21. században hosszú távon meg lehet lenni internet nélkül. Persze vannak ilyen remete alkatok, de nekünk azért mégiscsak az a terv, hogy boldog és okos gyerekeink legyenek, akiknek sikerélmény is jut elég, márpedig a legfőbb információforrástól elzárva ez nem igazán fog menni. Egyszerűen összehasonlíthatatlanul nagyobb energia a Gutenberg-galaxisban fellelni egy választ ahelyett, hogy rákeresünk a neten, és ha nem muszáj, ne bonyolítsuk az életünket.

Márpedig a gyerekek folyamatosan kérdeznek, én meg folyamatosan nem tudom például, hogy mit eszik a csupasz turkáló, vagy, hogy hogy mondják japánul a dobócsillagot.  Az meg egyébként is álszent szemforgatás, hogy menjünk, és nagy erőkkel keresünk a könyvtárban megfelelő könyvet (holnap, ma már nem érünk rá), miközben a kezem automatikusan nyúl a laptophoz az információért. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem is olyan könnyű a tinivel szexről beszélgetni

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 27., péntek 10:46

Mire eljön a gyerek tinikora, jó esetben már túl van valamiféle szexuális felvilágosításon. Jó esetben, mert a külvilágból, az osztályból, Internetről, innen-onnan úgyis találkozott számtalanszor a témával, ezért baj, ha az otthoni beszélgetés, sőt: beszélgetések elmaradtak. Ez az egyik ok, amiért nem érdemes késleltetni a felvilágosítást.

De van más oka is annak, hogy intő jel az otthoni kommunikációt illetően, ha valaki azt mondja, nyolc, kilenc, tíz évesen beszélgetett először a gyerekkel a szexről. Ilyenkor felmerül az emberben a kérdés, vajon hogyan teltek az óvodás évek, amikor a gyerekekben a nemiség iránti érdeklődés a tetőfokára hág, majdnem olyan intenzív, mint serdülőkorban. Ez az ödipális időszak, mikor a gyereknek ezer kérdése van azzal kapcsolatban, hogyan születik a baba, miért van a fiúknak kukija, a lányoknak pucija, szeretné látni is a különbséget, leskelődik, kérdezősködik. Legalábbis akkor, ha olyan otthon a légkör, hogy lehet kérdezni, ha nem jön zavarba a környezet, nem ijed meg, hogy „na de ilyen korán?!”, pláne, nem háborodik fel. És, bár minden határon túl nem kell részletes választ adni, azért választ, olyat, ami igaz és valódi, kell.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Van olyan betegség, hogy „nagyon rossz gyerek”

Puskás Pálma 2015. november 26., csütörtök 16:38

Barátnőm tíz éves kisfia időnként valóban elviselhetetlen: gyakorlatilag akármit kér tőle az ember, annak az ellenkezőjét csinálja. Akárcsak az én, egyébként csodálatos kétévesem: ha rá akarom adni, neadjisten levenni róla a cipőjét, borítékolható a botrány. Persze, ő épp a jól ismert dackorszakon megy keresztül: vannak olyan életkorok, amikor az ellenállás, a lázadás borítékolható, sőt, szükséges. És vannak olyan gyerekek, akik mintha jobban, erőteljesebben lázadnának a feltétlenül szükségesnél.

De hol a határ, honnan tudhatjuk, hogy a gyerek csupán normális fokban elviselhetetlen, vagy a rosszalkodás, a szembenállás valódi problémát takar? Egyáltalán, van olyan betegség, hogy „nagyon rossz gyerek”?

shutterstock 323961023

A gyermekpszichiátriában két, egymástól mégis igen különböző diagnózis alá sorolhatóak be a normálisnál rosszabb, lázadóbb, szófogadatlanabb vagy szembeszegülőbb csemeték. Ez a kettő a viselkedészavar és az oppozíciós zavar. Mindkettő az életkornak megfelelő, alapvető viselkedéses normák megszegésével jár, és szerencsére egyik sem gyakori. Fontos azonban tudni, hogy a viselkedészavarnak vagy oppozíciós zavarnak tűnő probléma mögött gyakran egyéb bajok – depresszió, tanulási zavar, hiperaktív figyelemzavar – állhatnak.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Dobáljuk a Földet, gyerekek!

cukorka 2015. november 25., szerda 12:37

A 9-14 éves korosztályt célozta meg a Kultúrpart a Weöres Sándor rockandroll című előadással, mondván, hogy nekik (róluk) soha semmi nem szól. És ebben még akkor is van némi igazság, ha például az általunk igen nagyra tartott Szputnyik Mentőcsónak Egysége és a Kolibri Színház is megpróbál fiatalok számára nagyon is emészthető előadásokat gyártani, igaz ők gyakorta a valamivel idősebb korosztály részére.

Nyilván kapóra jön a Kultúrpart csapatának, hogy Weöres Sándor tényleg nagyon menő költő volt, ráadásul van neki egy Rock and roll című verse, ami aztán meghozhat egy csomó jó ötletet – mondani pedig szerencsére bőven van mit ennek a korosztálynak. 

Egy müpányi fiatalt elhallgattatni már önmagában is komoly kihívás, pedig a koncertterem a hétfő délelőtti előadáson zsufig van kis- és valamivel nagyobb iskolásokkal, akik éppen eléggé fel vannak pörögve a tudattól, hogy nem kell az iskolapadban ülniük.

Hogy mégis szinte az első perctől csend van a nézőtéren az nagyban köszönhető Novák Péternek, aki az előadás rendező-játékmestere, és aki úgy tud megszólalni, hogy nem nagyon lehet mellette másra figyelni. Ezt a tulajdonságát már sokszor megtapasztalhattuk, de mivel az előadás amúgy is azzal kezdődik, hogy van-e a nézőtéren valaki, aki unatkozik - borítékolt a siker.

A gyerekek örülnek, hogy rögtön a legelején beszólhatnak a színpadon folyamatosan jelen lévő szereplőknek, itt nincsen feszengés, azonnal leesik mindenkinek, hogy ezen a délelőttön semmi komolyabb stressz nem fogja érni őket, lesznek viszont a nyugalom megzavarására alkalmas események, amit a színpadon helyet foglaló zenekar fog biztosítani. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így vállalhatnak munkát a diákok

Primilla 2015. november 24., kedd 20:48

Egy törvénymódosításnak köszönhetően idén nyártól már azok a fiatalok is vállalhatnak munkát iskolaszövetkezeten keresztül, akik évet halasztottak (úgynevezett passzívosok) az egyetemen vagy a főiskolán, vagyis diákok, csak valami miatt most éppen nem tanulnak. Ennek kapcsán megnéztük, hogy mi ennek a dolognak a jelentősége, mitől jó, hogyha valaki iskolaszövetkezetben dolgozik. Egyáltalán, milyen szabályok vonatkoznak a diákok munkavállalására.

A Munka Törvénykönyve szerint 15 éves kortól a nyári szünetben már lehet dolgozni, ekkor azonban még a szülő hozzájárulására is szükség van – vagyis alá kell írnia a munkaszerződést. Iskolaidőben 16 éves kortól vállalhat munkát egy kamasz, 18 éves koráig szintén szülői kontrollal. Mivel ekkor még kiskorú munkavállalóról van szó, egy csomó szabályt be kell tartani, ami a gyerek egészségét, érdekeit védi, például nem dolgozhat éjszaka, napi 8 óránál többet nem vállalhat, nem emelhet nehéz súlyokat, és nem vállalhat felelősséggel járó munkát, így például nem lehet pénztáros. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Testvérkonfliktus, és a szülő, mint igazságosztó

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 20., péntek 20:10

Gyakran kerülnek az anyák és az apák olyan szerepbe, hogy valaki azt várja tőlük: legyenek bírák a gyerek konfliktusaiban. Jöhet az igény a gyerek felől, vagy a másik féltől, és az egyik legnehezebb, ha a testvérek állítják ilyen feladat elé a szülőket. Nehéz ellenállni a nyomásnak, illetve eldönteni, mi a helyes viselkedés.

A leggyakoribb igazságosztó helyzet a testvérháború. Ahol egynél több gyerek van, kikerülhetetlen, hogy megtalálja a szülőt a felhívás: „gyere, állj mellém”. Sokszor azért provokálják a harcot, hogy kiderüljön, a szülő kit támogat inkább, és ezzel befolyásolják az erőviszonyokat. Talán ijesztő ez a megközelítés, mert nehezen illeszthető a jótestvérségről alkotott ideálképbe, hogy a gyerekeknek ilyen akcióik lennének.

shutterstock 205548031

Ha belegondolunk, mégis érthető a motiváció, és nem rossz szándék áll mögötte. A nagyobb testvér szeretné, ha nem uralkodna el élete minden területén a kicsi, ezért igyekszik az irányítást magánál tartani. A fiatalabb érzi, hogy ő a gyengébb, ezért szeretné megszerezni a szülői támogatást, olykor saját maga sajnáltatásával, kihasználva a szülő részéről a „te vagy a nagy, neked kell engedned” elvét.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A Semmelweis a legjobb magyar egyetem

Edicsek 2015. november 19., csütörtök 10:01

A HVG 2016-os felsőoktatási rangsorát idén is a Semmelweis Egyetem vezeti, a második helyezett továbbra is az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, harmadik helyre viszont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem került. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így beszéljen gyerekével a párizsi vérengzésekről

mzd 2015. november 18., szerda 08:08

A francia, egyébként fiatalokat megcélzó Astrapi magazin elég gyorsan reagált a november 13-i párizsi vérengzésekre, és olyan röplapot készített, ami egyrészt letölthető, másrészt segít elmagyarázni a gyerekeknek, hogy mi történt, és a történteket hogyan kell értelmezni.

A Time pedig a szülőket megcélzó anyaggal jelentkezett: leírják, hogy - korosztálytól függően - hogyan érdemes elbeszélgetni a gyerekkel.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szégyellik magukat a dohányzó kamaszok

Primilla 2015. november 17., kedd 13:48

A dohányzás káros hatásait már mindenki kívülről fújja, talán még unja is egy kicsit (tudom, sál, sapka), most pedig ráadásul még az is kiderült, hogy nem is teljesen igaz, hogy a kamaszok attól hiszik magukat menőnek, hogy cigarettáznak, mint a nagyok.

Egy új kutatás, melyet a Science Daily foglalt össze, rámutatott: a kölykök valójában szégyellik magukat, vagy bűntudatuk van amiatt, hogy dohányoznak, és megpróbálják a károkat csökkenteni, például sporttal – amivel nem is járnak rossz nyomon.

A Concordia Egyetem kutatásában összesen 1017 dohányzó és nemdohányzó, 16-17 éves fiatalt vizsgáltak, miközben a fizikai aktivitásuk szintjét összevetették az országuk (Kanada) hivatalos ajánlásaival.

shutterstock 108900479

A saját testükkel kapcsolatos bűntudat és szégyen érzése azoknál a fiataloknál volt a legenyhébb, akik rendesen sportoltak, és soha nem nyúltak cigarettához. Azok a kamaszok, akik sportoltak, és ismerték az egészségügyi ajánlásokat, gyakran küzdöttek bűntudattal az egészségük rombolása miatt. A legegészségtelenebbül élő csoport – a nem sportoló dohányosok – pedig egyszerűen csak szégyellték magukat. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ez történik egy kamasz agyában, ha az anyja kritizálja

Puskás Pálma 2015. november 16., hétfő 14:35

A szülők valószínűleg évezredek óta kritizálják kamasz gyerekeiket, hiszen valahogy meg kell tanítani nekik a helyes viselkedést, nem beszélve az öltözködésről és a házimunkáról. Amikor kamasz gyerekeinket kritizáljuk, ezt általában abban a reményben tesszük, hogy hatására változtatni fognak viselkedésükön. A túlzásba vitt kritika persze nem jó, hiszen az bántó, és a gyerek önbecsülését, önbizalmát is aláássa, ha egyfolytában csak szapuljuk szerencsétlent. Ugyanakkor a megfelelő mértékben és stílusban előadott kritika segít abban, hogy a gyermek megtanulja a társas viselkedés szabályait és fejlődjenek a problémamegoldási módjai.

De hogyan hat a kritika a kamaszokra, hogyan dolgozzák fel és miért van az, hogy gyakran szemlátomást lepereg róluk? Egy új tanulmány során az agykutatók ezekre a kérdésekre keresték a választ, ehhez pedig kamaszokat vizsgáltak az agyi aktivitást mérő fMRI-készülékben, miközben azokat anyjuk kritizálta.

Nagyon zavar benned valami

A kutatásban összesen harminckettő, 9-17 éves egészséges kamasz vett részt. A kamaszok befeküdtek az agyi aktivitást mérő MR-készülékbe, majd fülhallgatón a következőket hallották: saját anyjuk kritizálja őket; saját anyjuk dicséri őket; saját anyjuk valami semleges dolgot mond. Mindegyik megjegyzés a gyerek nevével kezdődött, és nagyjából így hangoztak: „Miklós, nagyon szeretem benned, hogy ....” vagy „Hanna, nagyon zavar benned, hogy ... „. A pontok helyére az anyák igyekeztek valósághű dolgokat beilleszteni, azaz a rendetlen gyereket nem dicsérték meg precizitása miatt. A semleges megjegyzések a gyerek számára érdektelennek tűnő dolgokról (bevásárlás, időjárás stb.) szóltak.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Igenis jót tesz, ha sokat van a gyerek kezében a tablet

Edicsek 2015. november 15., vasárnap 15:06

Örök kérdés, hogy mikor cselekszik a szülő a gyerek hasznára? Ha a kezébe adja a tabletet és hagyja, hogy azzal üsse el az időt, vagy ha eltiltja mindentől, ami digitális, és marad a képeskönyv nézegetés, közös társasjátékozás, gyurmázás és színezgetés.

A válasz pedig az, hogy mindkét esetben, és egyik esetben sem. Trine Falbe tanár és UX tanácsadó segített nekünk a kérdéskör megértésében.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Minek sportoljon, minden nap van tesi!

Primilla 2015. november 14., szombat 13:34

A mozgás jó és fontos, különösen gyermekkorban, ezt mi sem győzzük hangsúlyozni, számos cikket is írtunk már a témában. Aki edzettebb, az iskolában is jobban teljesít, a mozgás nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez és a jó közérzethez, sőt még a látása is jobb lesz annak, aki a szabad levegőn ugrabugrál. Tudja ezt mindenki, szülő és tanár egyaránt, és mennyivel kényelmesebb dolog felelősségünk tudatában a gyereket sportoltatni saját magunk helyett, úgyhogy a legtöbb szülő küldi is őket minden héten legalább kétszer.

A mindennapos testnevelés órák és a délután négyig tartó iskola világában azonban felvetődik a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem fér bele a gyerek idejébe, vagy túl fáradt, leterhelt ahhoz, hogy még edzeni is elmenjen. Egyáltalán van-e szükség még arra, hogy külön is sportoljon a gyerek, amikor órarend szerint úgyis mindennap mozog 45 percet? Utánajártunk. 

GettyImages-170493925
Fotó: View Pictures / Europress / Getty
Távolról sincs vége, olvasson még »

Otthontanulók: nem csak a muszájra jut idő

Primilla 2015. november 13., péntek 16:16

Két év próbálkozás után Éváék búcsút mondtak a közoktatásnak és úgy döntöttek, hogy szeptembertől otthontanulók lesznek a lányok. A feladatot Éva vállalta magára, a négy gyermeke és a vállalkozása mellett ezentúl a második és harmadik osztályos lányait is nap mint nap tanítja, akik ugyan mindketten kitűnő tanulók voltak, mégsem érezték sikernek az iskolai működésüket. Azt már leírtuk, hogy miért döntöttek így, az első hónapok tapasztalatai pedig most következnek.

Az alapötlet az volt, hogy a tananyagot a mindennapi életen keresztül fogják elsajátítani a gyerekek, nem pedig elvontan, könyvek fölött ülve. Ahol két gyerek van és nem harminc, persze megy minden, mint a karikacsapás, nem kell kivárni, míg harmincan elmesélik az élményeiket vagy kikanyarítják a betűket, idejük tehát bőven lesz – gondolta Éva. Beépítették a tananyagba például a mindennapi ebédfőzést (halmazállapot változások) vagy az okmányirodai ügyintézést is (szintén egyfajta környezetismeret óra). 

shutterstock 223557415

Nem egy rossz elgondolás ez: ahelyett, hogy bezárják a gyerekeket egy tanterembe, hogy megtanítsák nekik a világot, Éva úgy döntött, hogy nem zárja be a lányait sehova, hanem inkább megmutatja nekik a világot. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tiszta biológia: ezért borul ki mindenen a kamaszlány

Puskás Pálma 2015. november 12., csütörtök 20:12

A kamaszkor csodás dolog: kinyílik a világ, kisgyermekünkből most már megállíthatatlanul felnőtt formálódik. Persze, az is lehet, hogy addig kiegyensúlyozott, kedves, higgadt és értelmes kislányunk például egyik pillanatról a másikra őrjöngő fúriává változik. Dráma, dráma, dráma minden nap, minden napszakban. A kamaszkor során végbemenő idegrendszeri és hormonális változások tükrében ez nem is meglepő. De mégis, mi történik a kamaszlány hormonrendszerével, és miért kell ennek az agyát is kimosnia? Elmagyarázzuk.

Evolúció és szemhéjtus

A kamaszlány idegsejtjei a hormonális változások hatására újraszerveződnek, és ez valóban ahhoz vezet, hogy az orrára nőtt pattanás tökéletesen ki tudja borítani. Agyuk ugyanis ilyenkor az evolúció során belékódolt és a nővé válásért felelős instrukciókat hajtja végre. Ez az oka annak, hogy a tinilány indokolatlanul sokat foglalkozik a külsejével: a nővé válás időszakában ugyanis evolúciós örökségként létezését az határozza meg, hogy szexuálisan kívánatos legyen a másik nem számára. Az illetlenül mély dekoltázsok, rövid szoknyák és a több tonna smink tehát nem azt jelenti, hogy kamaszlányunk az ősi mesterség felé vonzódik, csupán azt, hogy agyában bekapcsolt a biológia.

Hormonok minden mennyiségben

A mögöttes okok a kamaszkorban végbemenő hormonális változások. Louann Brizendine, a kaliforniai egyetem pszichiáter professzora szerint a kamaszlányok viselkedését alapjaiban határozza meg az, hogy kisgyermekkoruk óta most először lesz magas az ösztrogénszint az agyukban. A gyermek most először éli át a petefészekből havi rendszerességgel érkező ösztrogén- és progeszteronhullámokat – vagyis eddig viszonylagos nyugalmat átélő agya most hormontengerben úszik.

shutterstock 320668688
Távolról sincs vége, olvasson még »

Mi van, ha túl csöndes a kamaszgyerek?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 11., szerda 19:57

A kamaszkor problémái kapcsán jellemzően arról panaszkodnak a szülők, hogy a gyerek szemtelen, harsány, borzasztó barátai vannak, velük tölti minden idejét, ahelyett, hogy tanulna stb. De azért nem minden kamasz ilyen, van, aki tizenéves korában is csendesebb, visszahúzódóbb marad, vagy éppen erre az időszakra válik azzá. Kérdés, hogy reagáljon a szülő, örömre vagy aggodalomra van-e oka inkább.

Van olyan anya és apa, aki örvendezne, ha egy kicsit vadabb lenne a gyermeke, mert létezik az emberek fejében egy kép, hogy néz ki a kamaszkor, a szülő erre készül, már előre felvértezi magát, hogy fogja viselni a vitákat, ajtócsapkodásokat, a bulizás időszakát, aztán, ha valami egészen mást tapasztal, az zavarba ejtheti.

shutterstock 320835332

Vannak aggódó szülők, akik akár segítséget is kérnek azért, mert a fiatal nem mutatja a kamaszkor tipikus tüneteit. Igaz, hogy a túlzott csöndesség és elzárkózás mögött lappanghatnak problémák, akár depresszió is meghúzódhat, ne felejtsük el azonban, hogy ahogy semelyik életkorban nem egyformák az emberek, a tizenéves kor sem kivétel: lehet, hogy zárkózottabb és csendesebb a fiatal, de ezzel együtt jól érzi magát a bőrében. Valószínű, hogy könnyebb az élete egy extrovertált, társaságkedvelő fiatalnak, de ettől még nem mondhatjuk, hogy betegség vagy hiba lenne, ha valaki befelé forduló, inkább szemlélődő alkat.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A jövő iskolája már itt van, és működik

Primilla 2015. november 10., kedd 19:03

Jászfényszaru egy hatezer lelkes kisváros Budapesttől 60 kilométerre keletre, de van valamije, amivel fényévekkel az ország előtt jár az oktatás terén. Méghozzá két tanterme, amelyekben minden gyereknek jut egy-egy tablet, ezeken folyik az oktatás. És nem úgy, hogy időnként előkapják az eszközt és megnéznek valamit, majd jegyzetelnek tovább a füzetbe, hanem teljes tantárgyakat, szeptembertől júniusig csak tabletekkel tanulnak, se füzetre, se tankönyvre nincs szükség. Tanárokra viszont igen, nem is akármilyenekre. 

Az egész úgy három évvel ezelőtt kezdődött. A Samsung, melynek a magyarországi TV gyára éppen Jászfényszarun van, megkereste a város iskoláját, lenne-e kedvük kísérleti jelleggel belevágni a SMART School projektbe. Az iskolavezetés és a tanárok tanakodtak egy ideig, majd rábólintottak.

Az önkormányzat felújított egy régi kastély épületet, amelyben két, androidos Samsung tabletekkel és interaktív táblával felszerelt tantermet alakítottak ki. Az egyik ilyen tanteremben 16, a másikban 18 eszköz van, ami egyben azt is jelenti, hogy a jászfényszarui iskolában jellemzően kis létszámú, 14 és 20 fő közötti osztályokban folyik az oktatás, és minden gyerek tablethez jut az adott órán. A termekben negyedik osztálytól fölfelé az iskola valamennyi osztályának van valamilyen órája.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29

Blogok, amiket olvasunk

KETTŐS MÉRCE Percenként keres annyit, mint más havonta

Mészáros Lőrinc tavaly 96 milliárd forinttal gazdagodott. Napi 263 millió, percenként 183 ezer forint gyarapodás. Nem rossz!

KREATÍV PSZICHOLÓGIA Ezek a játszmák teszik tönkre a kapcsolatainkat

A játszmákkal nem csupán saját magunkat tehetjük boldogtalanná, de embertársainkat is az őrületbe kergethetjük játszi könnyedséggel.

HATÁRÁTKELŐ Hogyan szerezzünk barátokat külföldön?

Négy éve költöztünk Svédországba, nulla kapcsolattal. Innen épült fel a társaságunk. Tippek barátkozáshoz.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés