KÖLYÖK

Dobáljuk a Földet, gyerekek!

cukorka 2015. november 25., szerda 12:37

A 9-14 éves korosztályt célozta meg a Kultúrpart a Weöres Sándor rockandroll című előadással, mondván, hogy nekik (róluk) soha semmi nem szól. És ebben még akkor is van némi igazság, ha például az általunk igen nagyra tartott Szputnyik Mentőcsónak Egysége és a Kolibri Színház is megpróbál fiatalok számára nagyon is emészthető előadásokat gyártani, igaz ők gyakorta a valamivel idősebb korosztály részére.

Nyilván kapóra jön a Kultúrpart csapatának, hogy Weöres Sándor tényleg nagyon menő költő volt, ráadásul van neki egy Rock and roll című verse, ami aztán meghozhat egy csomó jó ötletet – mondani pedig szerencsére bőven van mit ennek a korosztálynak. 

Egy müpányi fiatalt elhallgattatni már önmagában is komoly kihívás, pedig a koncertterem a hétfő délelőtti előadáson zsufig van kis- és valamivel nagyobb iskolásokkal, akik éppen eléggé fel vannak pörögve a tudattól, hogy nem kell az iskolapadban ülniük.

Hogy mégis szinte az első perctől csend van a nézőtéren az nagyban köszönhető Novák Péternek, aki az előadás rendező-játékmestere, és aki úgy tud megszólalni, hogy nem nagyon lehet mellette másra figyelni. Ezt a tulajdonságát már sokszor megtapasztalhattuk, de mivel az előadás amúgy is azzal kezdődik, hogy van-e a nézőtéren valaki, aki unatkozik - borítékolt a siker.

A gyerekek örülnek, hogy rögtön a legelején beszólhatnak a színpadon folyamatosan jelen lévő szereplőknek, itt nincsen feszengés, azonnal leesik mindenkinek, hogy ezen a délelőttön semmi komolyabb stressz nem fogja érni őket, lesznek viszont a nyugalom megzavarására alkalmas események, amit a színpadon helyet foglaló zenekar fog biztosítani. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így vállalhatnak munkát a diákok

Primilla 2015. november 24., kedd 20:48

Egy törvénymódosításnak köszönhetően idén nyártól már azok a fiatalok is vállalhatnak munkát iskolaszövetkezeten keresztül, akik évet halasztottak (úgynevezett passzívosok) az egyetemen vagy a főiskolán, vagyis diákok, csak valami miatt most éppen nem tanulnak. Ennek kapcsán megnéztük, hogy mi ennek a dolognak a jelentősége, mitől jó, hogyha valaki iskolaszövetkezetben dolgozik. Egyáltalán, milyen szabályok vonatkoznak a diákok munkavállalására.

A Munka Törvénykönyve szerint 15 éves kortól a nyári szünetben már lehet dolgozni, ekkor azonban még a szülő hozzájárulására is szükség van – vagyis alá kell írnia a munkaszerződést. Iskolaidőben 16 éves kortól vállalhat munkát egy kamasz, 18 éves koráig szintén szülői kontrollal. Mivel ekkor még kiskorú munkavállalóról van szó, egy csomó szabályt be kell tartani, ami a gyerek egészségét, érdekeit védi, például nem dolgozhat éjszaka, napi 8 óránál többet nem vállalhat, nem emelhet nehéz súlyokat, és nem vállalhat felelősséggel járó munkát, így például nem lehet pénztáros. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Testvérkonfliktus, és a szülő, mint igazságosztó

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 20., péntek 20:10

Gyakran kerülnek az anyák és az apák olyan szerepbe, hogy valaki azt várja tőlük: legyenek bírák a gyerek konfliktusaiban. Jöhet az igény a gyerek felől, vagy a másik féltől, és az egyik legnehezebb, ha a testvérek állítják ilyen feladat elé a szülőket. Nehéz ellenállni a nyomásnak, illetve eldönteni, mi a helyes viselkedés.

A leggyakoribb igazságosztó helyzet a testvérháború. Ahol egynél több gyerek van, kikerülhetetlen, hogy megtalálja a szülőt a felhívás: „gyere, állj mellém”. Sokszor azért provokálják a harcot, hogy kiderüljön, a szülő kit támogat inkább, és ezzel befolyásolják az erőviszonyokat. Talán ijesztő ez a megközelítés, mert nehezen illeszthető a jótestvérségről alkotott ideálképbe, hogy a gyerekeknek ilyen akcióik lennének.

shutterstock 205548031

Ha belegondolunk, mégis érthető a motiváció, és nem rossz szándék áll mögötte. A nagyobb testvér szeretné, ha nem uralkodna el élete minden területén a kicsi, ezért igyekszik az irányítást magánál tartani. A fiatalabb érzi, hogy ő a gyengébb, ezért szeretné megszerezni a szülői támogatást, olykor saját maga sajnáltatásával, kihasználva a szülő részéről a „te vagy a nagy, neked kell engedned” elvét.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A Semmelweis a legjobb magyar egyetem

Edicsek 2015. november 19., csütörtök 10:01

A HVG 2016-os felsőoktatási rangsorát idén is a Semmelweis Egyetem vezeti, a második helyezett továbbra is az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, harmadik helyre viszont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem került. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így beszéljen gyerekével a párizsi vérengzésekről

mzd 2015. november 18., szerda 08:08

A francia, egyébként fiatalokat megcélzó Astrapi magazin elég gyorsan reagált a november 13-i párizsi vérengzésekre, és olyan röplapot készített, ami egyrészt letölthető, másrészt segít elmagyarázni a gyerekeknek, hogy mi történt, és a történteket hogyan kell értelmezni.

A Time pedig a szülőket megcélzó anyaggal jelentkezett: leírják, hogy - korosztálytól függően - hogyan érdemes elbeszélgetni a gyerekkel.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szégyellik magukat a dohányzó kamaszok

Primilla 2015. november 17., kedd 13:48

A dohányzás káros hatásait már mindenki kívülről fújja, talán még unja is egy kicsit (tudom, sál, sapka), most pedig ráadásul még az is kiderült, hogy nem is teljesen igaz, hogy a kamaszok attól hiszik magukat menőnek, hogy cigarettáznak, mint a nagyok.

Egy új kutatás, melyet a Science Daily foglalt össze, rámutatott: a kölykök valójában szégyellik magukat, vagy bűntudatuk van amiatt, hogy dohányoznak, és megpróbálják a károkat csökkenteni, például sporttal – amivel nem is járnak rossz nyomon.

A Concordia Egyetem kutatásában összesen 1017 dohányzó és nemdohányzó, 16-17 éves fiatalt vizsgáltak, miközben a fizikai aktivitásuk szintjét összevetették az országuk (Kanada) hivatalos ajánlásaival.

shutterstock 108900479

A saját testükkel kapcsolatos bűntudat és szégyen érzése azoknál a fiataloknál volt a legenyhébb, akik rendesen sportoltak, és soha nem nyúltak cigarettához. Azok a kamaszok, akik sportoltak, és ismerték az egészségügyi ajánlásokat, gyakran küzdöttek bűntudattal az egészségük rombolása miatt. A legegészségtelenebbül élő csoport – a nem sportoló dohányosok – pedig egyszerűen csak szégyellték magukat. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ez történik egy kamasz agyában, ha az anyja kritizálja

Puskás Pálma 2015. november 16., hétfő 14:35

A szülők valószínűleg évezredek óta kritizálják kamasz gyerekeiket, hiszen valahogy meg kell tanítani nekik a helyes viselkedést, nem beszélve az öltözködésről és a házimunkáról. Amikor kamasz gyerekeinket kritizáljuk, ezt általában abban a reményben tesszük, hogy hatására változtatni fognak viselkedésükön. A túlzásba vitt kritika persze nem jó, hiszen az bántó, és a gyerek önbecsülését, önbizalmát is aláássa, ha egyfolytában csak szapuljuk szerencsétlent. Ugyanakkor a megfelelő mértékben és stílusban előadott kritika segít abban, hogy a gyermek megtanulja a társas viselkedés szabályait és fejlődjenek a problémamegoldási módjai.

De hogyan hat a kritika a kamaszokra, hogyan dolgozzák fel és miért van az, hogy gyakran szemlátomást lepereg róluk? Egy új tanulmány során az agykutatók ezekre a kérdésekre keresték a választ, ehhez pedig kamaszokat vizsgáltak az agyi aktivitást mérő fMRI-készülékben, miközben azokat anyjuk kritizálta.

Nagyon zavar benned valami

A kutatásban összesen harminckettő, 9-17 éves egészséges kamasz vett részt. A kamaszok befeküdtek az agyi aktivitást mérő MR-készülékbe, majd fülhallgatón a következőket hallották: saját anyjuk kritizálja őket; saját anyjuk dicséri őket; saját anyjuk valami semleges dolgot mond. Mindegyik megjegyzés a gyerek nevével kezdődött, és nagyjából így hangoztak: „Miklós, nagyon szeretem benned, hogy ....” vagy „Hanna, nagyon zavar benned, hogy ... „. A pontok helyére az anyák igyekeztek valósághű dolgokat beilleszteni, azaz a rendetlen gyereket nem dicsérték meg precizitása miatt. A semleges megjegyzések a gyerek számára érdektelennek tűnő dolgokról (bevásárlás, időjárás stb.) szóltak.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Igenis jót tesz, ha sokat van a gyerek kezében a tablet

Edicsek 2015. november 15., vasárnap 15:06

Örök kérdés, hogy mikor cselekszik a szülő a gyerek hasznára? Ha a kezébe adja a tabletet és hagyja, hogy azzal üsse el az időt, vagy ha eltiltja mindentől, ami digitális, és marad a képeskönyv nézegetés, közös társasjátékozás, gyurmázás és színezgetés.

A válasz pedig az, hogy mindkét esetben, és egyik esetben sem. Trine Falbe tanár és UX tanácsadó segített nekünk a kérdéskör megértésében.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Minek sportoljon, minden nap van tesi!

Primilla 2015. november 14., szombat 13:34

A mozgás jó és fontos, különösen gyermekkorban, ezt mi sem győzzük hangsúlyozni, számos cikket is írtunk már a témában. Aki edzettebb, az iskolában is jobban teljesít, a mozgás nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez és a jó közérzethez, sőt még a látása is jobb lesz annak, aki a szabad levegőn ugrabugrál. Tudja ezt mindenki, szülő és tanár egyaránt, és mennyivel kényelmesebb dolog felelősségünk tudatában a gyereket sportoltatni saját magunk helyett, úgyhogy a legtöbb szülő küldi is őket minden héten legalább kétszer.

A mindennapos testnevelés órák és a délután négyig tartó iskola világában azonban felvetődik a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem fér bele a gyerek idejébe, vagy túl fáradt, leterhelt ahhoz, hogy még edzeni is elmenjen. Egyáltalán van-e szükség még arra, hogy külön is sportoljon a gyerek, amikor órarend szerint úgyis mindennap mozog 45 percet? Utánajártunk. 

GettyImages-170493925
Fotó: View Pictures / Europress / Getty
Távolról sincs vége, olvasson még »

Otthontanulók: nem csak a muszájra jut idő

Primilla 2015. november 13., péntek 16:16

Két év próbálkozás után Éváék búcsút mondtak a közoktatásnak és úgy döntöttek, hogy szeptembertől otthontanulók lesznek a lányok. A feladatot Éva vállalta magára, a négy gyermeke és a vállalkozása mellett ezentúl a második és harmadik osztályos lányait is nap mint nap tanítja, akik ugyan mindketten kitűnő tanulók voltak, mégsem érezték sikernek az iskolai működésüket. Azt már leírtuk, hogy miért döntöttek így, az első hónapok tapasztalatai pedig most következnek.

Az alapötlet az volt, hogy a tananyagot a mindennapi életen keresztül fogják elsajátítani a gyerekek, nem pedig elvontan, könyvek fölött ülve. Ahol két gyerek van és nem harminc, persze megy minden, mint a karikacsapás, nem kell kivárni, míg harmincan elmesélik az élményeiket vagy kikanyarítják a betűket, idejük tehát bőven lesz – gondolta Éva. Beépítették a tananyagba például a mindennapi ebédfőzést (halmazállapot változások) vagy az okmányirodai ügyintézést is (szintén egyfajta környezetismeret óra). 

shutterstock 223557415

Nem egy rossz elgondolás ez: ahelyett, hogy bezárják a gyerekeket egy tanterembe, hogy megtanítsák nekik a világot, Éva úgy döntött, hogy nem zárja be a lányait sehova, hanem inkább megmutatja nekik a világot. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tiszta biológia: ezért borul ki mindenen a kamaszlány

Puskás Pálma 2015. november 12., csütörtök 20:12

A kamaszkor csodás dolog: kinyílik a világ, kisgyermekünkből most már megállíthatatlanul felnőtt formálódik. Persze, az is lehet, hogy addig kiegyensúlyozott, kedves, higgadt és értelmes kislányunk például egyik pillanatról a másikra őrjöngő fúriává változik. Dráma, dráma, dráma minden nap, minden napszakban. A kamaszkor során végbemenő idegrendszeri és hormonális változások tükrében ez nem is meglepő. De mégis, mi történik a kamaszlány hormonrendszerével, és miért kell ennek az agyát is kimosnia? Elmagyarázzuk.

Evolúció és szemhéjtus

A kamaszlány idegsejtjei a hormonális változások hatására újraszerveződnek, és ez valóban ahhoz vezet, hogy az orrára nőtt pattanás tökéletesen ki tudja borítani. Agyuk ugyanis ilyenkor az evolúció során belékódolt és a nővé válásért felelős instrukciókat hajtja végre. Ez az oka annak, hogy a tinilány indokolatlanul sokat foglalkozik a külsejével: a nővé válás időszakában ugyanis evolúciós örökségként létezését az határozza meg, hogy szexuálisan kívánatos legyen a másik nem számára. Az illetlenül mély dekoltázsok, rövid szoknyák és a több tonna smink tehát nem azt jelenti, hogy kamaszlányunk az ősi mesterség felé vonzódik, csupán azt, hogy agyában bekapcsolt a biológia.

Hormonok minden mennyiségben

A mögöttes okok a kamaszkorban végbemenő hormonális változások. Louann Brizendine, a kaliforniai egyetem pszichiáter professzora szerint a kamaszlányok viselkedését alapjaiban határozza meg az, hogy kisgyermekkoruk óta most először lesz magas az ösztrogénszint az agyukban. A gyermek most először éli át a petefészekből havi rendszerességgel érkező ösztrogén- és progeszteronhullámokat – vagyis eddig viszonylagos nyugalmat átélő agya most hormontengerben úszik.

shutterstock 320668688
Távolról sincs vége, olvasson még »

Mi van, ha túl csöndes a kamaszgyerek?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 11., szerda 19:57

A kamaszkor problémái kapcsán jellemzően arról panaszkodnak a szülők, hogy a gyerek szemtelen, harsány, borzasztó barátai vannak, velük tölti minden idejét, ahelyett, hogy tanulna stb. De azért nem minden kamasz ilyen, van, aki tizenéves korában is csendesebb, visszahúzódóbb marad, vagy éppen erre az időszakra válik azzá. Kérdés, hogy reagáljon a szülő, örömre vagy aggodalomra van-e oka inkább.

Van olyan anya és apa, aki örvendezne, ha egy kicsit vadabb lenne a gyermeke, mert létezik az emberek fejében egy kép, hogy néz ki a kamaszkor, a szülő erre készül, már előre felvértezi magát, hogy fogja viselni a vitákat, ajtócsapkodásokat, a bulizás időszakát, aztán, ha valami egészen mást tapasztal, az zavarba ejtheti.

shutterstock 320835332

Vannak aggódó szülők, akik akár segítséget is kérnek azért, mert a fiatal nem mutatja a kamaszkor tipikus tüneteit. Igaz, hogy a túlzott csöndesség és elzárkózás mögött lappanghatnak problémák, akár depresszió is meghúzódhat, ne felejtsük el azonban, hogy ahogy semelyik életkorban nem egyformák az emberek, a tizenéves kor sem kivétel: lehet, hogy zárkózottabb és csendesebb a fiatal, de ezzel együtt jól érzi magát a bőrében. Valószínű, hogy könnyebb az élete egy extrovertált, társaságkedvelő fiatalnak, de ettől még nem mondhatjuk, hogy betegség vagy hiba lenne, ha valaki befelé forduló, inkább szemlélődő alkat.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A jövő iskolája már itt van, és működik

Primilla 2015. november 10., kedd 19:03

Jászfényszaru egy hatezer lelkes kisváros Budapesttől 60 kilométerre keletre, de van valamije, amivel fényévekkel az ország előtt jár az oktatás terén. Méghozzá két tanterme, amelyekben minden gyereknek jut egy-egy tablet, ezeken folyik az oktatás. És nem úgy, hogy időnként előkapják az eszközt és megnéznek valamit, majd jegyzetelnek tovább a füzetbe, hanem teljes tantárgyakat, szeptembertől júniusig csak tabletekkel tanulnak, se füzetre, se tankönyvre nincs szükség. Tanárokra viszont igen, nem is akármilyenekre. 

Az egész úgy három évvel ezelőtt kezdődött. A Samsung, melynek a magyarországi TV gyára éppen Jászfényszarun van, megkereste a város iskoláját, lenne-e kedvük kísérleti jelleggel belevágni a SMART School projektbe. Az iskolavezetés és a tanárok tanakodtak egy ideig, majd rábólintottak.

Az önkormányzat felújított egy régi kastély épületet, amelyben két, androidos Samsung tabletekkel és interaktív táblával felszerelt tantermet alakítottak ki. Az egyik ilyen tanteremben 16, a másikban 18 eszköz van, ami egyben azt is jelenti, hogy a jászfényszarui iskolában jellemzően kis létszámú, 14 és 20 fő közötti osztályokban folyik az oktatás, és minden gyerek tablethez jut az adott órán. A termekben negyedik osztálytól fölfelé az iskola valamennyi osztályának van valamilyen órája.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A "legyen könnyebb élete mint nekem" nevelés buktatói

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 9., hétfő 21:22

A szülő szeretné óvni-védeni a gyerekét, minél könnyebbé tenni az életét, ugyanakkor szeretné neki megtanítani, hogy a tetteinek, mulasztásainak van következménye – és ez a két cél sokszor ütközik. Kimentsük a galibákból vagy ne, mit adjunk meg neki, és mit várjunk el tőle, ez itt a kérdés.

Az anyai és apai vágyak között az első helyek egyikén szerepel, hogy próbáljuk meg simává tenni a kölyök útját: a gyerekkorát mindenképp, de ha lehet, még a felnőttként való indulását is. Van, aki úgy fogalmazz: „legyen könnyebb élete, mint nekem volt”. Van, aki egyszerűen csak nem bírja nézni a fiatal küszködéseit, és ezért old meg sok mindent helyette, ezért tesz meg érte olyat is, amire maga is képes volna.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Napi 9 órát töltenek kütyükkel a kamaszok

mzd 2015. november 8., vasárnap 21:07

A (kis)kamaszok médiafogyasztási szokásaira lehet legyinteni és lehet rajta bosszankodni is, egy dolog viszont biztos: létező jelenség az, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek a képernyők előtt – legyen szó akár mobiltelefonról, tabletről vagy televízióról. Olyannyira létezik, hogy már kutatják is: a Common Sense nemrég 8 és 18 év közötti amerikai diákok szokásait vizsgálta, és tette közzé az ezzel kapcsolatos tapasztalatait. Kiderült: már a 8-12 évesek is napi hat órát töltenek valamilyen kütyüvel, és az is, hogy bár használják a különböző közösségimédia-felületeket, nem feltétlenül élvezik is azt.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nagy a baj a kamaszok állóképességével

Primilla 2015. november 8., vasárnap 11:19

Tavaly először kellett felmérniük a testnevelő tanároknak a rájuk bízott 10-18 éves tanulók fizikai állapotát. Az adatokat egy egységes értékelő rendszerben rögzítették, ez a NETFIT rendszer. Ami az első ránézésre is szembetűnő, hogy a kamaszok állóképessége zavarba ejtően gyenge. Statisztikáról beszélünk, vagyis nyilván vannak olyan 10-18 évesek, akik fittek és ügyesek, és akár órákon át is képesek kifulladás nélkül futni, a többség azonban egyáltalán nem ilyen.

A „többséget” itt szó szerint kell venni: a 18 éves lányok 58 százalékának a fokozottan fejlesztendő kategóriába, és további 21 százaléknak a fejlesztendő kategóriába esik a teljesítménye alapján. A fiúknál sem sokkal jobb a helyzet, itt ugyanez 48 illetve 16 százalék.

Ami összességében annyit jelent, hogy az érettségiző lányoknak csak 21 százaléka, a fiúknak 36 százaléka mondható jó kondiban lévőnek. A tízéveseknél a fenti arány még éppen fordított, 80 százalékuk kiváló állóképességnek örvend, ám ahogy nőnek, a helyzet úgy romlik. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

7 ok, amiért a hatalmas korkülönbség jó

Steiner Kristóf 2015. november 7., szombat 09:54

Nem sokan tudják rólam, mert erről speciel nem szoktam hencegni a Facebookon, pedig bevallom, nagyon büszke vagyok rá: van egy kishúgom. Ő most kezdte az általános iskolát, én pedig már a krisztusi korból is kifelé battyogok - ebből adódóan már akkor is meglett férfi voltam (már amennyire ez tőlem kitelik), amikor született.

Sosem felejtem el a napot: a jeruzsálemi The Coffee Bean & Tea Leaf kávézóban kavargattam a szójatejes kapucsínómat, amikor felhívott az apukám: megszületett a kistesóm. A kávét azonnal egy gigantikus ünnepi reggelire cseréltem fel örömömben - a lelkesedésem pedig azóta sem hagyott alább, minden találkozásunkkor a torkomban dobog a szívem: mekkorát nőtt, örül -e majd nekem, mi foglalkoztatja manapság, milyen a frizurája, hogyan öltözködik - hiszen csupán néhány havonta talákozunk: ő Budapest él, én pedig Tel Avivban.

Sok szülő mondja, hogy azért akar iparkodni a második-harmadik gyerekvállalással, mert minél kisebb a korkülönbség, annál jobb barátok lesznek majd a tesók, sőt olyannal is találkoztam, aki a képembe mondta: "Ja, ha ennyivel fiatabb nálad, akkor nincs is semmilyen kapcsolatotok, mi?" Ezért most úgy határoztam, 7 pontba szedem, miért is örülök annyira, hogy a húgom és én pont annyi idősek vagyunk, amennyi (amellett, hogy vele sütit sütni sokkal érdekesebb, mint egyedül). Plusz egy extra okként pedig: biztos vagyok benne, hogy a szülők sem bánják, ha nem csaknem egyszerre kell több gyereket felnevelni a nulláról, aztán pedig - ismét csak majdnem egyszerre - mindet elbúcsúztatni, mikor kirepülnek otthonról...

Távolról sincs vége, olvasson még »

Felnőttnek tűnik, de nem az!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 5., csütörtök 19:07

Ha az embernek tizenéves gyereke van, az egyik gyakori hiba, amibe könnyű belefutni, hogy nem veszi észre, ez már nem az a kisgyerek, aki régen volt. Illik másképp kezelni, például ne akarjuk minden titkát tudni, fogadjuk el, van már magánélete, önálló elképzelései, véleménye stb. Csakhogy ott van a másik lehetséges hibaforrás is, ha elhisszük, hogy már-már felnőtté vált a gyerekünk, hiszen olyan nagy már, néha annyira komoly, szinte bölcsebb, mint mi. Ez a tévedés azzal járhat, hogy olyan kérdésben is megpróbálunk rá hagyatkozni, ami nem az ő felelőssége. Ezzel túl nagy, felnőtt léptékű terhet teszünk a vállára.

Lehet, hogy a nagyfiunknak egészen mély már a hangja, egy fejjel magasabb nálunk, felelős feladatokat lát el túravezetőként vagy kortárssegítőként, de akkor is szüksége van a szülői háttérre, támaszra. Kellenek neki a rendezett viszonyok, az, hogy anya és apa legyen az ő szülője, ne pedig fordítva: ő adjon tanácsot és nyújtson támaszt nekik.

Na persze, ha valamihez jobban ért, gyakorlati tanácsot kérhetünk tőle, ezzel mindenki jól jár: számára önbizalom növelő, a szülő pedig büszke lehet a gyerekére, nem mellesleg megoldódik a probléma. De érzelmi kérdésekben, komoly döntési helyzetekben ne tegye át a felelősséget a szülő a gyerek vállára!

shutterstock 107053310
Távolról sincs vége, olvasson még »

Kisherceg film: Saint-Exupéry nem forog a sírjában

cukorka 2015. november 4., szerda 17:59

Antoine de Saint-Exupéry fő műve az egyik legszívesebben elővett és feldolgozott, nyomokban gyermekek számára írt alkotás, amit most a Kung Fu Pandáért is felelős Mark Osborne rendezett úgy meg, mintha egyszerre próbálna A kis herceg feldolgozása és folytatása lenni.

Pedig a folyamatos feldolgozási próbálkozást nagyban nehezíti, hogy Saint-Exupéry a franciák Rejtő Jenője, A kis herceg pedig hiába a világirodalom egyik remeke, ha egyszer megérteni és befogadni másfél órában szinte lehetetlen. Pláne, ha hat éves kor alatt nem ajánlott karikával ellátva az egészet gyerekmeseként próbálják letolni a torkunkon. 

Mi egy öt (és háromnegyed) és egy mindjárt nyolcévest vittünk el rá, magukhoz mérten mindketten jól viselték, de a pulzusszámuk aligha emelkedett meg a 108 perc alatt, amíg néztük az amúgy meseszépen megrajzolt filmet. A kicsi, neki nem felróható módon nem értette (bár azóta a rajzolást dolgozásnak nevezi, nem tudni van-e köze a filmhez), a nagy sem nagyon tudta megmondani, hova is futott ki valójában a történet, de még azt sem, hogy mi miért történt úgy ahogy. Nem hibáztatom érte. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így kezelje az iskolafóbiát

Puskás Pálma 2015. november 2., hétfő 14:58

A tapasztalatok szerint az iskolás gyermekek körében a szeptemberi izgalom lecsillapodása után gyakran ilyentájt válik nyilvánvalóvá az iskolától való szorongás, illetve az iskolába járással szembeni ellenkezés. A szorongás tárgya természetesen függ a gyermek életkorától: az iskolával kapcsolatos tipikus stresszorok az új osztályba, új társaságba való bekerülés, az új (vagy régi, de még mindig félelmetes) tanároktól való félelem. Kicsiknél ehhez társulhat még némi szeparációs szorongás is a szülőktől való elválás miatt, nagyobbaknál a felsőbb osztályba vagy másik iskolába való átlépés kapcsán megnövekedő terhelés lehet ijesztő.

Sajnos még ma is gyakran előfordul, hogy egyes tanulási zavarok, nehézségek (figyelemzavar, diszlexia, diszkalkulia enyhébb esetei) feltáratlanok maradnak, és az ezekkel küzdő gyermek az iskolai és házi feladatokkal nem boldogulva szorongani kezd.

Az iskolakerülő és iskolától szorongó gyermekek körében alaposabb vizsgálódással gyakran pszichés zavarok is feltárhatóak: a kutatások gyakorinak találták a szeparációs szorongást (22,4%), a generalizált szorongást (10,5%), az úgynevezett oppozíciós típusú magatartászavart (8,4%), a depressziót (4,9%), a specifikus fóbiákat (4,2%) és a szociális fóbiát (3,5%).

shutterstock 200190830
Távolról sincs vége, olvasson még »

Megnéztük a világ legjobb gyerekmúzeumát

Becca 2015. november 1., vasárnap 16:13

Annyira belejöttünk a múzeumlátogatásba – de legalábbis a gyerekkiállításokba – hogy londoni utunk során nem hagyhattuk ki a Science Museumot (a Tudomány Múzeumát) sem. Meg egyébként is, a szerkesztőségben többen is ódákat zengtek róla, szóval feltétlenül meg kellett néznünk, hogy mit tudhat, na meg hogy mitől annyira menőség gyerekekkel is körbejárni.
 
Őszintén szólva először nem tűnt valami frenetikus élménynek ez a program, ugyanis nem biztos, hogy mindenkit érdekelnek az űrhajók, régi autók, vagy a gőzgép működése, de szerencsére az is megtalálhatja a számításait a gigantikus építményben, akit az interaktív okulás jobban leköt.  

Amit mindenképpen tudnia kell

Olyan hatalmas a múzeum, hogy amikor már azt hinné, az utolsó kiállítást is látta, még mindig simán rádöbbenhet, hogy vagy van még egy emelet, ahol még nem járt, vagy éppen még egy terem áll ön előtt felfedezetlenül. Javasoljuk, ha gyerekkel megy, minimum egy napot szánjon a programra, mert mindegyik tematikus kiállítás érdekes lehet, és bizony nagyon fárasztó egyszerre bejárni az összeset. Nézze meg, hol van a környéken olyan pihenésre alkalmas étterem (igen, a múzeumon belül is van, sőt, még 3D-s mozi is), ahol egy kicsit átgondolhatja és átbeszélheti a gyerekkel a látottakat, és közben még akár ebédelni is tudnak (no, meg persze az sem árt, ha van működő WiFi is). Egyébként a múzeumon belül is van, de ott a kütyük nyomkodása helyett, inkább a kiállításokra érdemes koncentrálni.

Tipp: A közvetlen szomszédságában lévő Natural History Museum (Londoni Természettudományi Múzeum) földszintjén  van egy nagyon kényelmes kis étterem, tiszta mosdóval és ingyenes internettel.

Na, de ebben a múzeumban látható többek között Stephenson első gőzmozdonya, a világ első sugárhajtóműve, és a világ első DNS-modellje is. Plusz, csak hogy fokozzuk az izgalmakat, itt van az Apollo–10 parancsnoki kabinja is, melyben három űrhajós jutott a Holdig ’69-ben. Akit ez nem annyira köt le, megcsodálhatja a 10 000 évesre tervezett órát, amelyik csak egyet üt évente, és a mutatója évszázadonként megy egyet előre. (Egészen jó lenne ilyen tempóban öregedni, nem?!) És ha szerencsés, talán még a kakukkot is elcsípheti, bár erre elég kicsi a sansza, ugyanis ezerévente szólal meg, de azért jó lenne szelfizni vele, persze. 

Ha már nagyon elfáradt és megpihenne kicsit, beülhet akár a 3D-s moziba is. Itt a felnőtt jegyek 6 fonttól indulnak (2530 forint), a legolcsóbb gyerekjegyért, 5 fontot (2110 forint) kell fizetni.

Science Museum, London

A világ egyik legnagyobb tudományos gyűjteménye a londoni Science Musemban található. Átfogja a tudomány valamennyi ágát: mezőgazdaságot, ipart, repülést, autókat, hajózást, az emberi testet, orvostudományt és a természettudomány legkülönbözőbb ágait.

A hajtás után megtudhatja, mi melyik kiállítást szerettük a legjobban!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Négy dolog, ami nem tudtunk a figyelemzavarról

Puskás Pálma 2015. október 31., szombat 13:28

A hiperaktív figyelemzavar, közismert rövidítéssel ADHD viszonylag sok kisgyerek és kisgyerekes szülő életét képes megkeseríteni. A betegség gyakorisága évről évre nő, amely részben a fejlettebb diagnosztikának, részben pedig környezeti hatásoknak tudható be.

A probléma a kutatások kereszttüzében is áll, így egyre többet tudunk róla. Ha lemaradt volna a legújabb fejleményekről, összefoglaljuk, mi derült ki az ADHD-ról az utóbbi időben.

ADHD - attention deficit and hyperactivity disorder

Figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban (ADHD) szenvedő gyerekeknek problémát okoz az önfegyelem, a koncentráció fenntartása. Szétszórtak, ezért bár az intelligenciájuk nem különbözik a többi gyerekétől, tanulási nehézséggel bajlódnak. A betegség krónikus, az esetek 60 százalékában a tünetek intenzitása felnőttkorban sem csökken, ami döntően befolyásolhatja az érintettek életét és párkapcsolatát.

Négy újdonság, amelyet csak 2015 óta tudunk a hiperaktív figyelemzavarról.

shutterstock 304156559

1. A környezetszennyezés az egyik oka

A legújabb kutatások szerint erősen befolyásolja az ADHD előfordulási kockázatát az a tény, hogy mennyire van kitéve a magzat a környezetszennyezés hatásainak. Kiderült, hogy a fejlődési zavarok, mint amilyen az ADHD vagy az autizmus, nagyban függenek a környezetszennyező anyagok mennyiségétől. Különösen veszélyesek a PCB (poliklór-bifenil) vegyületek, amelyeket elektromos eszközökben, illetve hűtőfolyadéknak használtak, erősen környezetszennyezőek, de szerencsére ma már több országban betiltották alkalmazásukat.

Az autóforgalomból adódó légszennyezés szerepe is szóba került. Még nem teljesen világos, hogy pontosan melyek azok a szennyező anyagok, amelyek, ha magzatkorban találkozunk velük, károsítják az idegrendszer fejlődését – ez a téma további kutatásokat igényel. Az eddigi eredmények azonban felhívják a figyelmet a téma fontosságára, azaz arra, mekkora tétje van annak, tiszta-e a vizünk és a levegőnk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Önnek kell félnie a gyerek kamaszkorától?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. október 30., péntek 12:51

Ha két régi ismerős összefut az utcán, és egyik megkérdezi a másiktól: „Hogy van a gyerek?”, mire ő úgy felel: „Hát, kamaszodik!”, nem is kell, hogy különösebben gondterhelt arccal mondja ezt, rögtön érteni fogja a másik, hogy ez inkább problémákat, gondot és feszültséget jelent, mintsem azt, hogy jól vannak. Ha úgy fogalmaz, „nagyon kamasz már!”, akkor még inkább egyértelmű a közlés. Holott csak egy semleges állítás hangzott el. De már maga a korszak elnevezése rosszul cseng. Sok szülő előre fél, hogyan fogja venni az akadályt, és ha választhatna, kitolná az addig tartó időszakot, vagy átugorná az egészet. De vajon miért félnek tőle ennyire?

A kamaszkorhoz gondolatban társítunk egyfajta hirtelen jövő, kiszámíthatatlan változást, ami aztán hullámokban csap fel: magyarán a gyerek hol olyan, mint rég, hol előtör belőle a vadállat. Az egészet még ijesztőbbé teszi, hogy emögött biológiai változás is áll, azaz nem bízhat benne a szülő, hogy ha elég ügyesen neveli a csemetét, akkor valahogy megússza a dolgot. Tovább ront a helyzeten, hogy a serdülőkor egyben valamiféle eltávolodást is jelent, amit nem minden szülő fogad jó szívvel, ráadásul az egész a felnőttkorba torkollik, azaz nem várható, hogy a gyerek idővel lecsillapodik, és minden visszatér a normális kerékvágásba.

shutterstock 195908582

Aztán sokaknak eszébe jut még a tiszteletlenség, az, hogy a gyermek ebben a korszakban már el fogja utasítani az alá-fölé rendeltséget, ha úgy tetszik neki, figyelmen kívül hagyja a szülői szót, hülyének nézi anyját, apját, sőt, kínosnak érzi őket. Aztán ott vannak a veszélyek: az alkohol, a drog, a szexuális úton terjedő betegségek, nem kívánt terhesség.

Lehet ijesztő az is, hogy lazul a kontroll, és kevésbé tudja az ember megvédeni a kölyköt. És ez nemcsak arra vonatkozik, hogyha felelőtlen a csemete, hanem, hogyha mások bánnak vele rosszul. Például, ha nem talál barátokat, vagy szerelmi csalódás éri. Ez megtörténhet korábban is, de egy hétévest még könnyebben vigasztal meg a szülő, a tizenhárom évesnek már kevés, ha anya és apa nagyon szereti, de lepattintotta a vágyott fiú vagy lány.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Aki felelősséget vállal az oktatási rendszer hibáiért

Dívány 2015. október 29., csütörtök 18:36

Különös dolgok történnek Amerikában. Az elnök nyílt levélben fordul a szülőkhöz és a tanárokhoz, amelyben a véleményüket és a segítségüket kéri, hogy együtt tegyék jobbá az oktatási rendszert. Mindeközben a jelenlegi, szerinte nem túl szerencsés és hatékony rendszer létezéséért felelősséget is vállal. Leírja, hogy bár nyilvánvalóan alapvetően jószándékú intézkedések és lépések során alakult ki a mostani helyzet, mégis kénytelen elismerni, hogy változtatásokra van szükség.

"Egyszerű a kérdés. Ha a gyereknek több szabadideje lenne az iskolában, mit szeretne, mihez kezdjen vele? Ha ön is olyan, mint a legtöbb szülő, akkor gyanítom, hogy amit szeretne a több időben, az nem még több központosított felmérés. Én legalábbis biztos nem ezt kívánnám a lányaimnak. Hiszek abban, hogy a nem túlzásba vitt, okos, fontos felmérések segítenek abban, hogy megmérjük, hogyan teljesít egy gyerek az iskolában. - fogalmaz az elnök"

Ugyanakkor bizonyos iskolatípusokban az átlagos gyerek az érettségiig 112 darab különféle felmérést és tesztet tölt ki. Mint szülő - írja az elnök - szeretném tudni, hogy teljesít a gyerekem az iskolában, és szeretném, hogy ezt a tanárai is tudják. Mint elnök viszont azt akarom, hogy valamennyien, akik ezért felelősek vagyunk, tegyünk azért, hogy minden gyerek, mindenhol azt tanulhassa meg, amire szüksége van arra, hogy sikeres lehessen - teszi hozzá Obama.

shutterstock 158049410
Távolról sincs vége, olvasson még »

Három budapesti gimi vezeti a középiskolák rangsorát

Dívány 2015. október 28., szerda 15:53

Fazekas, Radnóti, Eötvös - ezek ma Magyarország legjobb középiskolái. A HVG október 28-án megjelenő kiadványában a tanulmányi és a felvételi adatok alapján elkészítette a 100 legjobb gimnázium és szakközépiskola összesített listáját. Jöjjenek az eredmények, köszi az infót Eduline!

A 10 legjobb középiskola

1. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium (tavaly: 1. hely)

2. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, Budapest (tavaly: megosztott 3. hely)

3. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (tavaly: 2. hely)

4. Lovassy László Gimnázium, Veszprém (tavaly: 9. hely)

5. ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium, Budapest (tavaly: 7. hely)

6. ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Hat Évfolyamos Gimnázium, Budapest (tavaly: 6. hely)

7. Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola, Budapest (tavaly: 8. hely)

8. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium, Budapest (tavaly: megosztott 3. hely)

9. Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium (tavaly nem volt az első 10-ben)

10. Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (tavaly nem volt az első 10-ben)

A tavalyi és az idei lista első tíz helyezettje között nem meglepő módon elég sok az átfedés, idén a Toldy és a Budaörsi Illyés Gyula került be újonnan a top 10-be, kiesett a tavalyiak közül a Budapest XIV. kerületi Szent István Gimnázium (akkor megosztott harmadik helyen állt), és a Budapest XXII. kerületi Kempelen Farkas Gimnázium (a 10-edik helyről).

Tavaly a kiadvány megjelenése után elég alaposan kiveséztük a különböző alkategóriák top 15-jét is, ha kiváncsi arra, kik vezették a felvételi rangsorokat, hol sikerült legjobban a matek érettségi, vagy éppen melyik iskolák a nyelvtudás fellegvárai, kattintson ide

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27

Blogok, amiket olvasunk

HATÁRÁTKELŐ A finn csoda testközelből is csoda?

Tényleg a finn a legjobb iskolarendszer? Mesés ott anyának lenni? Mindenki jól él? Tapasztalatok első kézből, hat év után.

TÉKOZLÓ HOMÁR Tényleg bármit kicserélhetünk 3 napon belül?

Három munkanapon belül visszavihetjük a terméket a kereskedőhöz, aki köteles azt kicserélni vagy visszafizetni az árát? Van ilyesmi, de jó tudni, mikor élhetünk a lehetőséggel!

KISZÁMOLÓ Mennyire koszos a pénz?

Nem biztos, hogy megnyugtató ötlet azt vizsgálgatni, mi minden van a bankjegyeken. De azért megvizsgálták.
Ajánlok blogbejegyzést

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés