KÖLYÖK

Fiúgyerekek a modern iskola ellen - 0:1

Primilla 2016. március 25., péntek 14:09

Egyre inkább elfog a pánik, ahogy közeledik az idő, hogy iskolába adjam az örökmozgó kisfiamat, aki mindig kitalál valamit (és meg is valósítja, még ha szét is kell érte szerelni a turmixgépet), és leginkább bokáig érő pocsolyában guggolva érzi jól magát, ahogy a vízben mozgó cuccokat tanulmányozza. Vészesen közeledik az idő, hogy ezt a gyereket beültessék egy iskolapadba, és a következő 12 évben csöndben és mozdulatlanul kell gondolkodnia olyan dolgokon, amik nem igazán érdeklik, mert sokkal fontosabb dolgok járnak az eszében.

Sok-sok fiús anyuka blogját olvasom, és azt látom, hogy nem vagyok egyedül. Ők ugyanígy félnek az iskolától, az egyébként teljesen normális, jó fej gyereküket a tanárok szemével nézve „furcsának” tartják, de legalább is semmiképpen sem kompatibilisnek az iskolapaddal.

Nemrégiben találtam egy cikket a Washington Postban, és hirtelen igazolva láttam az elméletemet: a fiúgyereknek az iskola kínszenvedés. A cikkben egy nyolcéves fiú anyukája, Jennifer Fink írja meg, hogy mekkora baj, hogy az oktatási rendszer egyáltalán nem vesz tudomást a fiúgyerekek igényeiről, és csodálkoznak, hogy csak a baj van velük.  Íme.

shutterstock 292955825

"A nyolcéves fiam gyötrődik az iskolában. Már megint.

A téli szünet után nem volt könnyű visszaülni az iskolapadba. Az iskolai szabályok és elvárások – Maradj Nyugton! Légy Csendben! Csináld, Amit Mondtam! Nem Többet, Nem Kevesebbet! – bántják őt, és ez látszik is rajta. A tanára írt nekem egy e-mailt, amiben jelezte, hogy megváltozott a gyerek viselkedése, (dacoskodik, nem működik együtt), és tudni szeretné, nincs-e valami baj itthon.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tanársztrájk a tavaszi szünet utáni első napon

Primilla 2016. március 23., szerda 10:40

Egy órás munkabeszüntetést jelentett be március 30-ára Pukli István, a Tanítanék Mozgalom egyik vezéralakja. Vagyis pontosabban március 15-étől számítva nyolc napot adott a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek, hogy bocsánatot kérjenek „az elmúlt hat évben megfélemlített, megalázott emberektől, azoktól, akik Magyarország jövőjéért vagy a saját jogaikért emeltek szót”.

Ez a bocsánatkérés nem történt meg március 23-áig, vagyis március 30-án, reggel 8 és 9 óra között jön a munkabeszüntetés, ami ugyan első alkalommal csak egy órán át tart, viszont mindenkit hívnak, aki egyetért a követeléseikkel. Nem csak a tanárokat: a mozgalom számításai (és felmérések) szerint a társadalom 75 százalékát, a Fidesz-szavazók 67 százalékát, 950 intézményt, 35 ezer támogató magánszemélyt, és 70 támogató szervezetet.

A másik feltétel sem teljesült határidőig, mégpedig az, hogy Balog miniszter és Palkovics államtitkár helyett a tényleges döntési helyzetben lévő Varga Mihály vagy Lázár János üljön le tárgyalni a pedagógusok valódi képviselőivel a követeléseikről. Jön tehát az egy órás munkabeszüntetés – ami valószínűleg legalább olyan nagy tömegeket fog megmozgatni, mint a kockásinges péntek, vagy március 29-i Nem leszek suliban-nap

Távolról sincs vége, olvasson még »

Anyacsavar és Kockafej: egy autista fiú kalandjai

Puskás Pálma 2016. március 20., vasárnap 18:29

Ma már szerencsére a hazai piacon is viszonylag sok könyv elérhető autizmus témában, köztük szakkönyvek, autista gyermekek szüleinek vallomásai, illetve autizmussal élők önéletrajzai, önvallomásai. A két utóbbi csoportba tartozó igaz történetek sokat segítenek az autizmus elfogadásában és megértésében mind az érintetteknek, mind a téma iránt érdeklődő laikusoknak.

Idén elsőként jelenik meg egy olyan beszámoló, amely nem fordítás, és amelynek főszereplője egy magyar autista (kis)fiú és anyukája: Kartali Zsuzsanna Anyacsavar és Kockafej néven írta meg autizmussal élő fia, Zsombor történetét a fogantatástól a kamaszkorig.

anyacsavar.png
Fotó: Athenaeum Kiadó

A könyvben Zsuzsa, azaz az anyuka hosszabb-rövidebb történeteket mesél el a főszereplő Zsombi, illetve a család életéről, hétköznapjairól és küzdelmeiről. Zsombi már csecsemőként, majd később kisgyermekként időnként kissé nehezen kezelhető, de külső szemlélő számára nem illeszkedik a „tipikus” autista szerepébe – például kortársainál hamarabb és változatos szókinccsel beszél (autizmusban jellemző lehet a beszédfejlődés késése).

A nehézségek inkább rugalmatlanság, makacsság formájában jelentkeznek, később válik nyilvánvalóvá a társas együttélés, a szociális szabályok követésének nehézsége. Anyukája mindezt igyekszik túlélni, a lehetőségekhez képest türelemmel és szeretettel kezelni, és szerencsére (és az olvasó szerencséjére is) legtöbbször képes humorral, öniróniával felülemelkedni a mindennapi élet nehézségein.

Természetesen minden anya-gyerek páros más és más, és ez az autizmussal élő gyermekekre és szüleikre is igaz. Zsuzsa elbeszélése által megismerhetjük, milyen problémákkal szembesül ez a konkrét fiú és anyukája, milyen kalandok, küzdelmek, vicces történetek és feldolgozandó nehézségek tarkítják az életüket. Kartali Zsuzsannával a könyv születéséről beszélgettünk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Gyerekpofozó tanárt éltet a net népe. Mi van???

mzd 2016. március 18., péntek 15:50

Egy olyan, állítólag az egyik zalaegerszegi középiskolában készült videóra hívja fel a figyelmet az Eduline, amiben egy tanár pofán vág egy diákot. A felvétel körülményei és az, hogy valóban úgy és az történt-e, ami látszik még nem tiszták, az ügyben ugyanis rendőrségi nyomozás folyik – annak lezártáig pedig a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum nem kíván nyilatkozni.

Thug tanár

Zalaegerszegen ne szarozz a tanárokkal :DThug Life Hungary

Posted by Thug Life Hungary on Wednesday, 9 March 2016

A videó a Thug Life Hungary Facebook-oldalán jelent meg először március 9-én, és érdemes egy pillantást vetni az alatta született hozzászólásokra is. A legtöbben egyetértenek a testi fenyítéssel, többen pedig nevető szmájlit használnak reakcióként.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hogyan szőrtelenítsen egy tizenkét éves?

abra 2016. március 16., szerda 15:01

Nem gondoltam volna, hogy ilyen korán eljön az első szőrtelenítés kérdésköre, hiszen a lányom még csak tizenhárom lesz, de a szőrök nem vártak még éveket a növéssel, csak hogy nekem ne kelljen ezzel foglalkozni.

Nóra korán érő típus, és bár hálistennek igazi gyermeklélek, simán középiskolásnak nézik ismeretlenek. A nőiesedés velejárója viszont a szőrösödés is, ami eleinte izgatottsággal, nem titkolt büszkeséggel töltötte el, mostanra viszont teher lett számára. Főleg a hónalj- és lábszőrzete miatt vannak komplexusai (tényleg nem 4-5 szőrszálról van szó), amit télen még tudott takargatni, de nemsokára itt a jó idő, és már most szorongással tölti el, hogy ujjatlan felsőt, rövid nadrágot kell majd felvennie. 

shutterstock 220912123

Szerintem ez a pont az, amikor a szülőnek nem kell kézzel-lábbal tiltakoznia a szőrtelenítés ellen csak azért, mert mindössze egy tizenkét évesről van szó. Az ötletet a lányom vetette fel, én pedig rövid időn belül kötélnek álltam: ha ezzel segíthetek a gátlásai feloldásában, miért ne engedném meg neki? Tiltás helyett inkább megtanítom a higiéniára, mire figyeljen oda, ha szőrteleníteni kezd, milyen veszélyei vannak, stb. Ha már csinálni fogja, akkor legalább helyesen tegye, ne legyenek bőrproblémái a későbbiekben. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Támogassuk a kamasz önbizalmát – de hogyan?

Cziglán Karolina, pszichológus 2016. március 15., kedd 12:58

A tizenéveseknek általában ingatag az önbizalmuk. Ez a kor az identitás kimunkálásának időszaka, és az életkorukból fakad, hogy még nem rendelkeznek olyan kidolgozott énképpel, amilyen egy felnőttnek lehet. Ezért fontos, hogy milyen szülői támogatást kapnak: hogy megerősítik vagy elbizonytalanítják őket.

A tini önbizalma valójában nemcsak az elhangzott mondatokon múlik, hanem sokkal korábbi gyökerei vannak, tehát a szülő csak korlátozottan befolyásolja azzal, ahogyan a kamaszévekben beszél vele. De ez is sokat számít!

shutterstock 342516176

Csak tudni kell, hogy legalább ennyire fontos az egész családi légkör, hogy a legkisebb metakommunikatív rezdülésekkel a születésétől fogva mit közvetítenek a gyerek felé, mi van a levegőben: „elégedettek vagyunk veled, örülünk neked” vagy „szégyenkezünk miattad, csalódást okoztál”.

Mégis érdemes tudatosan is odafigyelni, mert előfordul, hogy a szülő valójában büszke a gyerekére, és szeretné is támogatni, de a legjobb szándék mellett úgy dicséri vagy úgy biztatja, hogy az ellenkezőjére fordul.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tüntetési kisokos: ez a baj az oktatással európai szemmel

Primilla 2016. március 14., hétfő 16:07

A kockásinges tiltakozás kapcsán mostanában sokat lehet olvasni arról, hogy a tanárok és a diákok szerint mi a baj a magyar oktatási rendszerrel, mit szeretnének elérni a tiltakozó pedagógusok, sőt már azt is megírtuk, hogy az OECD felmérése szerint milyen gondok vannak. A civilek is beszálltak a buliba, hiszen volt kockásinges nap, és olyan is, amikor sokan nem vitték be a gyereket az iskolába. Ebben a cikkben pedig azt foglaltuk össze, hogy az igazságosabb oktatás nem nulla összegű játszma, amelyben az egyik annyit veszít, amennyit a másik nyer, hanem egy olyan rendszer, amivel az egész társadalom csak nyer.

Ha a Március 15-i, Tanítanék! Tüntetés az oktatás szabadságáért megmozdulás előtt további adalékokra kíváncsi, most az is kiderül, hogy az Európai Bizottság hogyan látja a magyarországi oktatás helyzetét.

Eszerint a legnagyobb baj, hogy

  • romlanak a tanulók alapkészségei
  • az iskola konzerválja a társadalmi különbségeket
  • továbbra is bevett dolog a szegregáció
  • sokan végzettség nélkül hagyják ott az iskolarendszert
  • és kevés a diplomás szakember.

Ez az öt dolog egyébként elég erősen összefügg. Nem elég, hogy a PISA felmérés és az országos kompetenciafelmérés eredményei egyaránt azt mutatják, hogy a magyar iskolások az alapkészségek terén egyre gyengébben teljesítenek, az is kiderült, hogy az alacsonyabb társadalmi-gazdasági hátterű diákoknak a fele az alacsonyan teljesítők között van, míg a jobban szituált családból származó gyerekeknek csak a tíz százaléka teljesít gyengén az alapkészségek terén.

 

Távolról sincs vége, olvasson még »

3 ok, amiért nehéz egy tini szülőjének lenni

Cziglán Karolina, pszichológus 2016. március 13., vasárnap 12:20

Mindenki tudja, hogy bizonyos viharokra kell számítania, mikor eljön a gyerek kamaszkora. Ebből kiindulva azt is gondolhatnánk, végül is miért is ne lehetne rá felkészülni, miért ne viselhetné könnyedén a szülő a serdülő érzelmi kitöréseit, nagyobb vitakedvét, önállósodási törekvéseit, szemtelenkedését és mindent, ami ezzel jár?

A gyakorlatban látható, hogy ez nem így működik, hiába tudják az anyák és apák, nagyjából mire számítsanak, és hiába kapnak tippeket, hogyan kezeljék a helyzetet, érzelmileg mégis megviseli őket ez az időszak. De vajon milyen érzékeny pontokat érint meg a gyerek a viselkedésével, ami miatt ennyire nehéz higgadtnak maradni?

Távolról sincs vége, olvasson még »

E-napló, te spicli

Primilla 2016. március 12., szombat 21:38

Nagyjából az utolsók között, idén végre a gyerekem iskolájában is bevezették az e-naplót. Mondanom sem kell, a magam részéről imádom az ilyesmit (Primilla vagyok, és techfüggő), az elsők közt telepítettem a telefonomra és a tabletemre a megfelelő alkalmazást. És mivel a gyerek jó tanuló, naponta többször is csekkoltam, mi újság, van-e már újabb ötös. Nem mintha baj lenne, ha nincs, vagy ha rosszabb jegy érkezne, de hát az ötös, az mégiscsak olyan érzés, mintha hájjal kenegetnének: itt a bizonyíték, hogy milyen okos gyerekem van, hát nem csodálatos? De.

Egy idő után viszont kezdtem megfigyelni, hogy a gyerek által hazaszállított hírek, és az e-naplóban található bejegyzések bizonyos szinkronhiánnyal küzdenek: mondhatni, szinte semmi összefüggés nincs köztük. Jön a gyerek, beszámol egy osztályzatról, majd nézem az e-naplót, semmi. Végül harmadnap, vagy két hét múlva bekerül egy jegy, amit vagy sikerül beazonosítanom egy régebbiként, vagy nem.

Az a baj, hogy elvesztettem a fonalat. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem éltünk hiába: átírják a kínos feladatsort

Primilla 2016. március 12., szombat 15:12

Nagy népszerűségnek örvendett az a cikkünk, amelyben elmagyaráztuk, hogy miért rendkívül kínos, ha 9-10 éves gyerekeknek környezetismeret órán egymás szépségéről és jóságáról kell nyilatkozniuk, illetve szülőként miért nem örülünk annak, ha a gyereknek tanórán választania kell, hogy tetoválást, testékszert, hajfestést vagy magas sarkú cipőt szeretne-e viselni pár év múlva. Az „Így hozzunk kínos helyzetbe egy egész osztályt” című írásunkkal úgy látszik, célt értünk, jövőre ez a feladatsor már  nem, illetve nem így lesz benne a 3. osztályosok környezetismeret munkafüzetében. Ilyenkor szép újságírónak lenni.

Cikkünkre reagálva A mi világunk című környezetismeret munkafüzet kiadója, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közölte: Az OFI célja, hogy a pedagógusok a legjobb minőségű tankönyvekhez és tanítási segédanyagokhoz juthassanak hozzá, ennek érdekében az átvett kiadványokat szükség esetén alapos és szakszerű átdolgozási eljárásnak vetik alá.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Beleszóljunk a kamaszlány "női" dolgaiba?

Cziglán Karolina, pszichológus 2016. március 10., csütörtök 16:06

A tizenéves kor az ideje annak, hogy a fiatal elfogadja, teste már nem úgy néz ki, és nem is úgy működik, mint a gyereké. Kifejlődnek a másodlagos nemi jegyek, más illata van a testnek, megjön a lányok menzesze. A szülő néha elbizonytalanodik, mennyire szóljon hozzá ezekhez a kérdésekhez, hiszen ott van két, olykor ellentmondó szempont: egyrészt még tájékozatlan a gyerek, szüksége van terelgetésre, segítségre. Másrészt a szülő érzi, hogy már nagyobb tapintattal kell kezelnie a gyerek testével kapcsolatos kérdéseket, mint korábban.

Nagy a különbség a családokban, hogy mennyire kezelik nyíltan a testiség kérdéseit, és abban is jelentős az eltérés, mennyire igényli a kamasz, hogy a nemiséggel kapcsolatos kérdésekről beszéljenek (és ez tágabb téma, mint a szex). Elfogad-e segítséget, például szeretné-e, ha a szülő elkísérné az első nőgyógyászati vizsgálatra. Talán a lányoknál még több kérdés merül fel: valami módon fel kell készíteni a menstruációra, a szülő feladata jelezni, ha elérkezett az ideje a melltartó viselésének, és mintha a lányok kiszolgáltatottabbak is lennének az ebben az időszakban szerzett rossz élményekkel kapcsolatban.

shutterstock 123919609

Persze, fiúnak lenni sem könnyű, nekik is fontos, kapnak-e elég megerősítést (főként az apától), hogy elég jók, hogy elég férfiasak, hogy igen, bizony érdemes már leborotválni a „szakállat”. De most foglalkozzunk a lányokkal!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Útközben legalább kiderül, mik a határaim

Primilla 2016. március 9., szerda 17:25

Aki valamilyen érzékszervi fogyatékkal él, mondjuk hallás- vagy látássérült, nem túl valószínű, hogy bekerül a felsőoktatásba, később pedig nyolcvan százalékuk a megfelelő képesítés hiányában munkanélküli lesz. Jelenleg a főiskolai-egyetemi hallgatóknak csak egy százaléka hallás- vagy látássérült.

Pedig egyáltalán nem törvényszerű, hogy így legyen. Puha Andrea sikeres újságíró, és a Szájkóder blog szerzője hallássérült, és jelenleg a harmadik diplomáját szerzi. Andi végtelenül nyitott és jópofa lány, rengeteget nevettünk, amíg az interjú készült. Kérdezhettem őt mindenről, például, hogy hogyan hall (ez egy elég bűvös dolog), vagy, hogy hogy tanult meg beszélni. Tudták önök, hogy szájról olvasni például egyáltalán nem magától értetődő egy siket számára, hanem borzasztóan fárasztó dolog? Roppant tanulságos interjú.

Dívány: Főiskolára jársz, de ha jól tudom, nem ez lesz az első diplomád.

Puha Andrea: Az első diplomámat a Kodolányi János Főiskolán szereztem, ahol újságíróként végeztem. A második diplomámat pedig a BME mesterképzésen, kulturális iparágak szakirányon, szintén kommunikáció vonalon. Oda nem akartam igazából menni, csak mondták, ha már BA (alapfokozat) akkor legyen MA (mesterfokozat) is. Végül nem bántam meg, mert a diplomamunkám miatt is készült el a kiállításom a szájról olvasásról, és sok gyakorlati tudásra tettem szert. Most pedig harmadéves vagyok az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon, gyógypedagógiát tanulok, hallássérültek és értelmileg akadályozottak szakirányon.

Miért kezdtél el pont kommunikációt tanulni hallássérültként? Hiszen egy hallássérültnél pont a kommunikáció ütközik akadályokba, ahogy én elképzelem a dolgot.

Igaz, viszont újságíró akartam lenni. Ugye, én írásban mindig jobban ki tudtam fejezni magam. Már általánosban fogalmazás versenyekre jártam, később írótáborokba, novellákat írtam, és különféle újságokban publikáltam. Rengeteget olvastam, a betűk világában biztonságban éreztem magam, pont azért, mert élesben, verbálisan bizonytalanabb voltam bizonyos helyzetekben. Mondtam, hogy akkor én újságíró leszek. Nem gondoltam bele, hogy ott ugyanúgy kell élesben kapcsolatot építeni, ahol nagyon is fontos a verbális kommunikáció. Ez a gyakorlatok során jött elő, akkor szembesültem azzal, hogy milyen korlátok léteznek még azon kívül, amiket addig észrevettem. Viszont az elején hajtott a bizonyítási vágy, a dac, hogy meg tudom csinálni így is, gondoljon mindenki, amit akar.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Agresszív a gyerek? Lehet, hogy csak álmos!

Puskás Pálma 2016. március 6., vasárnap 21:44

A gyerekek viselkedése, az átlagtól eltérő magatartása sokszor okozhat gondot a szülőknek, de ronthatja a gyermek iskolai teljesítményét és társas kapcsolatait is. A magatartászavarok, teljesítményproblémák természetesen számtalan okból előfordulhatnak, a szakemberek szerint azonban gyakran nem gondolunk egy nagyon triviális okra: sokszor ugyanis azért kezelhetetlen a gyerek, mert álmos.

A nappali álmosság az iskoláskorú gyerekek 17-21 százalékára jellemző, azaz nagyjából öt gyerekből egy ezzel küzd. A nappali álmosság oka pedig az esetek jelentős többségében az éjszakai alvás elégtelensége: vagy nem elég jól alszik a gyerek, vagy egyszerűen csak túl keveset alszik.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Esztergomi Leánynevelő Intézet: ha film lenne, Oscart kapna. De ez a valóság.

Farkas Edina Lina 2016. március 5., szombat 12:16

Nyílt titok, hogy az állami gondozott fiúk és lányok kifejezett célpontjai az emberkereskedőknek, mégis úgy teszünk, mintha Magyarországon nem is létezne gyermekprostitúció. Nem képezi közbeszéd tárgyát, nem látunk ezzel kapcsolatban prevenciós kampányokat, jóformán nincsenek számukra rehablitiációs programok, intézmények, védett házak, néhány civil és szakmabeli kezdeményezéstől eltekintve hiányzik egy  releváns védelmi háló, amely megakadályozná, hogy be- és visszakerüljenek a prostitúcióba.

Úgy néz ki, Schermann Márta Árvaálom projektje végre megtöri a csendet, ráadásul az esztergomi leánynevelő intézet az EMMI is komoly gesztust tett, ugyanis közel harminc újságírót engedett be a zárt intézetbe, ahol a sajtó résztvevői betekintést kaptak a lányok mindennapjaiba, történeteibe. A Díványnak külön válaszolt az intézmény igazgatóhelyettese, Horváth Zoltán, megszólalt az egyik bentlakó kislány Judit (a nevet megváltoztattuk), de a témával kapcsolatban Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Szervezetek vezetője is megosztotta véleményét.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Sok kamasznál asztmának nézik a refluxot

Puskás Pálma 2016. március 4., péntek 21:08

Az elhízás egy sor betegséggel jár együtt, gyermekkorban ugyanúgy, mint felnőtteknél. Nagy teher, ha a túlsúlyos gyermek asztmás is: bár asztmában is javasolt sportolni, a sportolási lehetőségeket azért súlyosságtól függően többé vagy kevésbé korlátozza a betegség.

Egy friss kutatás szerint azonban túlsúlyos gyerekek esetében a vártnál gyakrabban előfordul, hogy olyankor is asztmának ítélik a tüneteiket, amikor valójában nem is erről van szó. Az asztma tüneteit ugyanis időnként könnyű összekeverni a reflux-betegség tüneteivel: vagyis azzal, amikor a gyomorsav a nyelőcsőbe visszakerülve okoz panaszokat.

shutterstock 174164228
Távolról sincs vége, olvasson még »

Ingyen küldheti Amerikába táborozni a gyereket

Edicsek 2016. március 2., szerda 11:18

Március 8-ig lehet beadni a pályázatot az Amerikai Nagykövetségre, hogy 16-18 év közötti gyereke egy hónapos amerikai ösztöndíjat kapjon. A Benjamin Franklin nyári iskola minden költségét, beleértve az utazást is, a követség állja. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Uber és kamaszok? Felejtse el!

Primilla 2016. március 1., kedd 10:50

Tudta, hogy az Uber ugyanúgy korhatáros, mint egy malac film? Pedig így van.

Az alapítók valószínűleg nem számoltak azzal, hogy a szülők alig várják, hogy végre lepasszolhassák valakinek a gyerekek logisztikáját, vagyis megszabaduljanak a mindennapos suliba szállítás, majd edzésre/zeneórára/egyéb különórára hurcolás időt rabló feladatától. Nem beszélve a bulizó kamaszok leglehetetlenebb időpontban való begyűjtéséről, esetleg a természetesen cseppet sem részeg tizenévesek éjszakai, önálló hazavergődésének megoldásáról.

Persze ez a problematika nem nekünk jutott eszünkbe, hanem a Business Insidernek, mi az utolsó csepp vérünkig lelkesen szállítjuk a gyerekeket, akárhányat, akárhová. 

Az Uber szerződési feltételei egyértelműen kimondják: 18 éves korig (illetve a nagykorúság eléréséig) nem használhatják önállóan a szolgáltatást, csak szülő felügyeletével. Megkérdeztük miért, és azt a választ kaptuk, hogy azért nem regisztrálhatnak az Uber rendszerébe kiskorúak, mert ez egy szerződés, és kiskorúakkal nem szerződnek. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Fél osztályok, vitázó szülők a sulimentes hétfőn

Divany.hu 2016. február 29., hétfő 14:33

Az ön gyereke volt ma iskolában?

  • 496
    Igen
  • 527
    Nem
  • 187
    Nincs gyerekem, de tuti ment volna
  • 422
    Nincs gyerekem, de tuti nem ment volna

Hivatalosan ugyan csak 34 ezren jelezték, hogy 2016 február 29-én nem viszik gyermekeiket iskolába, most, a tanítás vége felé közeledve mégis nagyon úgy tűnik, hogy a szülői kezdeményezés sikeres volt a Nem leszek suliban nevű Facebook-eseményen.

Az oktatáspolitika ellen tiltakozó tanárok mellé tehát igen komoly arányban álltak azok a szülők, akik szintén szeretnék, ha nem badarságokkal és nem végeláthatatlanul tömnék tele csemetéik fejét. 

A Googlemaps-en térképén is jól látszik, melyek azok az iskolák, amik mellett teljes mellszélességben kiálltak a szülők, de általánosságban azért az mondható el, hogy elég vegyes volt a megmozdulás eredménye. Sok szülő elve nem értett egyet a tiltakozás ezen módjával, mások a felügyeletet nem szerették volna (még a jóindulat ellenére sem) vadidegenre bízni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így fordítsuk javunkra a kamasz kritikáját

Cziglán Karolina, pszichológus 2016. február 28., vasárnap 17:29

Az ember előbb-utóbb megtudja, mi a gyereke véleménye arról, jól sikerült-e a nevelése. Ha ezt nyíltan nem is fejezi ki, és sértődött megjegyzések formájában sem dörgöli a szülő orra alá, akkor onnan megtudható, hogyan beszél arról, ő majd milyen elvek szerint szeretné nevelni a gyerekét. Amiben persze benne rejlik, milyen hibákat akar elkerülni (amiket vele elkövettek), mit szeretne másképp. De a legtöbb anya, apa nem ússza meg ilyen indirekt célzásokkal: jellemzően a kamaszkor annak az időszaka, mikor a fiatal kritikusan nagyító alá veszi, milyenek a szülei, és ő hányféle nevelési hibának vált áldozatává, és meg is osztja észrevételeit az „elkövetőkkel”.

Erre a témára egyszerre igaz, hogy komolyan kell venni, mert ennek közös feldolgozása fontos a tini számára, és egyszerre igaz, hogy tudnia kell a szülőnek, hogy sok torzítás és igazságtalanság is lehet a visszajelzésekben, így nem szabad mindenféle megfontolás nélkül magára vennie az észrevételeket. A tini még nem élte át, milyen gyereket nevelni, és azt hiszi, pusztán a szülői elhatározáson és jóindulaton múlik, mennyire adekvátan reagált a szükségleteire anya és apa, milyen légkört teremtettek otthon. Még jópár év fog eltelni, mire fokozatosan megérti, hogy a szülő maga is sebzett ember, aki csak abból tud adni, ami ő maga. Neki is megvannak a maga tökéletlen kötődési mintái, a maga vakfoltjai, nem ismeri önmagát tökéletesen: persze, hogy képtelen valami tökéletes szeretet- és törődéscsomagot adni a gyereknek. Aztán azt is sok év megérteni, hogy nem egyedül a szülőn múlik, mit ad. Például az, hogy mennyire nyugodt az élet őkörülötte, hogy kell-e szorongania az anyagi kiszolgáltatottság miatt, hogy milyen a párkapcsolat a szülők közt és még sok szempont befolyásolja, hogy képes-e megteremteni a biztonságos burkot a gyerek körül.

Ilyen, amikor tinilányok programoznak

ermiz 2016. február 28., vasárnap 12:11

Mi mást csinálhatna tizenegynéhány kiskamasz lány szombaton, mint egy teremben ülve épp egy Flappy birdhöz hasonló programot dob össze? Pedig egész normálisan néznek ki, a szünetben csicseregnek, rohangálnak, és együtt mennek pisilni - pont úgy, mint bárki más.

De ezek a lányok jelentkeztek a Skoolba, ahol videójátékot programoznak. IT-szakemberek akarnak lenni? Mind biztos nem, de lehet, hogy közülük senki, mégis teljes természetességgel használják, az MIT által kifejlesztett, a gyerekek számára is érthető és könnyen kezelhető programot, a Scratchet.

Nyilván egy csomó pénzért - feltételezi mindenki, de nem erről van szó. A Skool ingyenes és szupermenő, annyira, hogy most először sajnálom, hogy fiam van. 

Miközben a csajok bejárták az épületet, Guzsaly Péterrel, a Skool programkoordinátorával beszélgettem.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hiába a sok tesi, tragikus a magyar gyerekek kondija

ermiz 2016. február 27., szombat 16:07

Nyilvánosságra hozták a  Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 2014/2015. tanévének eredményeit. A helyzet finoman szólva sem javult, hiába a napi testnevelésóra. Ha csak a saját gyereke érdekli, kattintson, ha másé is, olvasson tovább! 

A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és a Cooper Intézet összefogásában kidolgozott programban elsőként mérték fel több mint 623 ezer diák fittségi állapotát. A felső tagozatos és középiskolás gyerekek közül az állóképességi futásteljesítményben a középiskolás évek felé egyre kevesebb az egészségzónában teljesítő tanulók aránya. A legfittebbnek számító régió a közép- magyarországi volt, míg a leggyengébben teljesítők adatai Heves és Nógrád megyéből kerültek ki.

infografika allokepesseg
Fotó: Netfit

Ha nem tudja mi az az ingafutás, ne aggódjon, megmutatják a NETFIT megalkotói.

A 2014/2015. tanév során a pedagógusok közel 3000 iskolában végezték el a diákok fittségi állapotát vizsgáló NETFIT méréseket. Az általános iskola 5. évfolyamtól kötelezővé tett mérések eredményeit a testnevelők a NETFIT informatikai rendszerbe töltötték fel, amelyekhez a tanulók és a szülők is hozzáférhetnek.

infografika testtomegindex
Fotó: Netfit

A kilenc fittségi paraméter összesített eredményei alapján a gyerekek a leggyengébben a törzsemelés és az ingafutás tesztben, míg a legjobban a kézi szorítóerő mérésben és a hasizom tesztben teljesítettek. Regionális szinten legnagyobb arányban Pest és Vas megye tanulói érték el az egészségzóna értékeit, míg a legrosszabban teljesítő iskolák Nógrád és Heves megyében voltak.

További megdöbbentő adat, hogy a fiúk mindössze 63,6 %-a, a lányoknak pedig csak 51,7%-a esik az egészségzónába az állóképesség tekintetében.

A Magyar Diáksport Szövetség a legújabb eredmények láttán szükségesnek találja új, a rendszeres testmozgás lehetőségét biztosító programok létrehozását, modellek kidolgozását. A szervezet a mindennapos testnevelésben és a gyerekek szabadidejében megvalósuló mozgásnépszerűsítés mellett fontosnak tartja és támogatja az egészségtudatos iskolai táplálkozás kialakítását, saját eszközeivel pedig elsősorban az egészségzóna értékektől elmaradó diákok egyénre szabott fejlesztését segítik.

A szövetség szerint érdemes az állóképesség javítására fokozott figyelmet fordítani a testnevelés oktatás hosszú távú tervezésekor, hiszen az állóképességért felelős élettani működések befolyásolják a gyermek- és felnőttkori fizikai, szellemi teljesítőképességet is.

Milyen nap lesz 29-én? Iskolamentes!

mzd 2016. február 26., péntek 17:14

„Kedves Szülők! Mi lenne, ha mi szülők is segítenénk a tanárokat, és egyértelműen jeleznénk a Tisztelt Kormányzat felé, hogy valódi és eredményes változást szeretnénk az oktatásban, nem csak a szokásos látszatintézkedéseket és uszító propagandát?" - ezzel a felhívással kezdődik a Nem leszek suliban Facebook-esemény leírása, amit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) egyre inkább minősíthetetlen, eredménytelen és káros működése miatt hoztak létre. 

A hétfői megmozdulás egy sorozat része: két hete pénteken például Klinghammer István nyilatkozata után több diák és tanár is kockás ingben ment iskolába. Ha jobban képben lenne a témában, itt megnézheti a tanárok követeléseit, itt elolvashatja, hogy (szerintünk) miken múlik az oktatás sikere, az Indexen pedig nyomon követheti, hogy miért vérzik több sebből a KLIK rendszere.

Ön engedi/engedte a gyerekét iskolába február 29-én?

  • 951
    Dehogyis.
  • 409
    Még nem döntöttem el.
  • 783
    Igen.
  • 571
    Nem érint.

A mellük miatt nem sportolnak a kamaszlányok

Puskás Pálma 2016. február 25., csütörtök 14:59

A sport fontosságát lehetetlen eleget hangsúlyozni, különösen kamaszok körében. A felmérések szerint a lányok jelentős része elégedetlen a testével vagy akár súlyos testképzavarban, evészavarban szenved. A dolog nem kamaszkorban kezdődik, hanem már sokkal korábban, általános iskolás korra pedig a lányok harmada-fele már szégyelli a testét.

shutterstock 326878508

A testképünk pedig az önértékelésünket, magabiztosságunkat, hangulatunkat is jelentős mértékben meghatározza. Ez az összefüggés felnőtteknél is fennáll, kamaszoknál pedig még hangsúlyosabb. A probléma az, hogy a testükkel elégedetlen kamaszlányok általában nem sportolnak, és ha eddig sportoltak, még azt is abbahagyják – ez pedig hosszú távon még inkább fokozza az elégedetlenséget. Így aztán minél elégedetlenebb egy kamaszlány a testével, annál nagyobb az esélye rá – a józan ész, és a kutatások szerint is – hogy túlsúlyos legyen. Amitől még inkább elégedetlenebb lesz, attól pedig még tovább hízik.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mit keres egy csomó táblagép egy zalai falu sulijában?

Edicsek 2016. február 24., szerda 14:40

Rezi egy 1085 fős település közel Keszthelyhez és Hévízhez. Itt található Zala Megye egyetlen olyan iskolája, ahol a Komplex Instrukciós Program szerint tanulnak a gyerekek, és az alpolgármester asszony szerint abban is egyedülállóak a térségben, hogy a gyerekek szeretnek ide járni.

A KIP, vagy ismertebb nevén a Hejőkeresztúri modell alapvetése, hogy mindenki jó valamiben és ez az az iskolatípus is, amiről mindenhol azt hallani, hogy a gyerekek imádják. Két jelmondatuk hangzott el az átadón, az egyik a "Mindenki jó valamiben" és a "Jónak lenni jó, de jót tenni még jobb"

Rezibe mentünk, hogy megnézzük mit szólnak a helyi általános iskolások azokhoz a táblagépekhez, amelyekkel fejleszthetik ismereteiket és élvezetesebbé és hatékonyabbá válhat a tanulás. 2015 decemberében jelentette be a Vodafone, hogy egy olyan országos programot indít, aminek a célja a hátrányos helyzetű fiatalok digitális ismereteinek fejlesztése, és a magyarországi oktatás digitális átalakításának ösztönzése. A program során az ország húsz iskolájába juttatnak el 1200 darab táblagépet, hozzá internetet és képzést is.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hat tinilányoknak való sorozat

polly 2016. február 24., szerda 08:30

Nincs az a pöttyös és csíkos könyv, amit lányom ne olvasott volna már ki oda-vissza, de imádja a tiniknek szóló filmeket is. Jócskán kinőtt már a Hupikék törpikékből meg a Nils Holgersonból (huszonévesen majd fogja nézni úgyis a reggeli kávézás mellett), úgyhogy nemrégiben nekiálltunk keresgélni.

A cél kamaszoknak szóló sorozat volt, és mivel én is voltam fiatal, az én kedvenceim is előkerültek a kilencvenes évekből. Sajnos az Első csók című cuki francia szappanopera szinkronizált változatát nem találtuk meg, de így is összegyűlt egy lista, ami nyári szünet végéig kitarthat. 

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés