KÖLYÖK

Honnan tudjuk, melyik szakma lesz jó a kamasznak?

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. február 21., kedd 16:09

A híres „mi leszel, ha nagy leszel” kérdésre addig könnyű felelni, míg nincs tétje a dolognak. Az ötéves tudja, hogy tűzoltó, a tízéves is nyugodt még, ha a kérdést hallja, hiszen imádja az állatokat, tehát nyilván állatorvos, esetleg a zenét, és cseppet sem zavarja, reális-e, hogy rocksztár lesz.

És egyszer csak bekopogtat a valóság, legkésőbb akkor, mikor dönteni kéne, milyen fakultációra megy, ugyebár olyanra, ami kell az emeltszintű érettségire való felkészüléshez. És ilyenkor már nem árt, ha az embernek van arról elképzelése, hogy hova jelentkezik majd, ami azt is feltételezi, hogy van róla valamiféle képe, hogy a hátralévő életében mivel szeretne foglalkozni, hogyan képzeli el magát és a hivatását.

De sokakra korábban ránehezedik a nyomás, hogy most már komolyan gondolkodni kellene a jövőről, akár már a középiskola kiválasztásánál, hiszen az is ad egy irányt. Jó esetben ezt nem a gyerek dönti el, hanem a tini érdekei alapján és vele egyeztetve a szülő. Ám a tini is érti, ez a későbbi életére hatással lesz.

shutterstock 467176736

A fenti gyakorlatias kérdések akkor merülnek fel, mikor iskolától, felvételiktől teljesen függetlenül is ott motoszkálnak, majd harsognak a tizenévesben az identitáskeresés kérdései: ki vagyok én, mire vagyok képes, hol az én helyem, mi a dolgom? Tehát ezek akkor is érdeklik őt, ha a szülők és az iskola nem erőlteti a témát. Kérdés, hogyan segíthet a szülő? A tininek kell kimunkálnia saját válaszait, de az anya és az apa is könnyítheti vagy gátolhatja ezt a folyamatot.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Akarunk mesterséges intelligenciát a tantermekbe?

Primilla 2017. február 20., hétfő 16:55

Vivienne Ming elméleti neurológus azt állítja, hogy bármit meg tud jósolni egy gyerekkel kapcsolatban: hogy mennyi pénzt fog keresni, vagy, hogy meddig fog élni. Előre megmondja, hogy milyen végzettséget fog szerezni, sőt, még azt is, hogy melyik kérdésre nem fogja tudni a helyes választ a záróvizsgán.

Nem, nem kristálygömbje van, hanem egy mesterséges intelligencián alapuló szoftvere, amely megfigyeli a gyereket, kezdve a tanulási szokásaitól, és társadalmi interakcióitól a kognitív modellezés és a gépi tanulás kombinációján át. Ez utóbbi fogalmak persze elég homályosak azoknak, akik nem foglalkoznak a témával, sebaj, ez is a világhoz tartozik, hogy mindenhez nem érthetünk. 

Semmi sem fest világosabb képet egy társadalomról, és annak jövőjéről, mint az adott ország középiskolái

Ugyanakkor az osztálytermeket röhögve maga mögött hagyja a hihetetlen sebességgel változó világ, és benne az egyre mélyülő társadalmi különbségek, a példátlan globalizáció és a technológiai újítások.

vlcsnap-2014-06-26-14h35m15s186
Fotó: lucasfilm

A Siri által kezelt határidőnaplótól az önvezető autókig a mesterséges intelligencia (AI – artifical intelligence) a feje tetejére állította a világot, kivéve persze az oktatást, mert az, mint egy masztodon, csak áll, és nem reagál gyakorlatilag semmire. Habár a tőzsdén már rég számítógépek kereskednek az ember helyett, az iskola nagyjából ugyanúgy néz ki, mint a 12. században.

A gyerekek ugyanolyan rendezett sorokban ülnek évszázadok óta, és az euklideszi geometriáról tanulnak, miközben szénné unják magukat. Jó, a mai gyerekek oda vannak ragadva az IPad-jükhöz, ugyanakkor a technológia szinte alig tesz hozzá valamit a tanulásukhoz – legalábbis egyelőre. A mesterséges intelligencia megjelenése az osztálytermekben azonban olyan áttörést ígér, amire régóta várnak a diákok – írja az Ozy.com.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szomorú jövőt képzelnek el a középiskolások

Böszörményi Edina 2017. február 19., vasárnap 09:58

Aggódnak a jövőjük miatt, és sokan külföldön élnének a magyar középiskolások közül.

A magyar középiskolások majdnem 70 százaléka aggódik a jövőjéért - derült ki az SOS Gyermekfalvak kutatásából, amelyben több mint 1000 középiskolás gyereket kérdeztek meg országszerte. A kutatók arra voltak kíváncsiak, mennyire elégedettek magukkal a fiatalok, és mit várnak a jövőtől.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A boldog ember jó akar lenni, nem másoknál jobb

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. február 18., szombat 18:48

Több divathullám is megerősödött, majd leáldozott már azzal kapcsolatban, mi a legfőbb módja a gyerek dicsérésének, hogy mennyire fontos ez, és el lehet-e rontani. Abban az időben, mikor elkezdtek arra figyelni, ne próbáljuk ridegtartással, kis katona módjára trenírozni a gyerekeket, a büntetés és szigor helyett nagyobb teret kapott a biztatás és dicséret. Aztán kiderült, ez vissza is üthet, ha félreérti a módját a szülő.

Nehéz volt nem észrevenni, milyen sok ember önbizalma vált olyanná, mintha fel lenne habosítva, hasonlóan a lufihoz: nagy, de mégis sérülékeny. Ezek az emberek, akikre a hétköznapokban egyszerűen csak azt mondjuk, elkényeztették őket a szüleik, hiába a látszólagos önbizalom, valahogy mégsem tudnak kitartóan dolgozni komoly, erőfeszítést kívánó, a kudarc lehetőségélt is magában hordozó célokért, ám vágynak rá, hogy jó munkájuk legyek, magas pozícióba kerüljenek, jól keressenek.

shutterstock 365508296
Távolról sincs vége, olvasson még »

Felemás a mellem: normális ez?

Farkas Edina Lina 2017. február 17., péntek 12:06

Felemás a mellem! Undorító, hogy tele vagyok pattanással! Vajon mindenkinek így néz ki a puncija? -  ismerős kérdések és dilemmák, amelyek a legtöbb tinit foglalkoztatják. Sajnos az is legalább annyira jellemző rájuk, hogy csak kevesen jutnak el odáig, hogy saját testükkel kapcsolatos aggályaikat egy felnőttel is megosszák.

A fiatalok leginkább a neten próbálnak meg válaszokat keresni kérdéseikre, ami viszont sok szempontból káros lehet. A Yelon nevű szexedukációs okostelefon-alkalmazás és weboldal viszont pont azért jött létre, hogy biztonságos virtuális teret biztosítson a tinik számára, ahová bátran kattinthatnak tájékoztatásért, egy anonim csetfelület segítségével pedig személyes tanácsadást is kérhetnek.

Hogy miért van szükség egy ilyen weboldalra, miért fontos az egészséges testkép, és mik határozzák meg egy fiatal szexualitását, arról Dr. Gyurkó Szilviát gyermekjogász szakembert,a Hintalovon Alapítvány alapítóját kérdeztük. És magunkat tininek kiadva ki is próbáltuk, milyen az alkalmazás. A rövid válasz: nagyon meggyőző. A hosszút a cikk végén olvashatják.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Foglalkozása: szupertanár

Primilla 2017. február 15., szerda 13:38

Prievara Tibort szinte mindenki ismeri, akit érdekel az oktatás. Van, aki Tanárblogról, ahol szerzőtársával, Nádori Gergellyel évek óta ad ötleteket a kreatív tanításhoz. Van, aki az új felfogású értékelési rendszere miatt figyelt fel rá; ebben a diákjai azzal foglalkozhatnak, ami érdekli is őket, és mégis megtanulnak angolul.

Prievara Tibor könyve, a 21. századi tanár dedikálásán
Prievara Tibor könyve, a 21. századi tanár dedikálásán
Fotó: Tb

Prievara Tibor

Az Apáczai gimnázium angoltanára. Pályafutása első évei után egy alapjaiban új pedagógiai rendszert alakított ki, amely azonban a létező keretek között tud működni. Alapja a játékosítás (gamification) és az IKT (infokommunikációs) technológiák beemelése. Egy teljesen újszerű értékelési rendszerben diákjainak nem csak az eredményei figyelemreméltóak, hanem az is, hogy szívesebben, lelkesebben tanulnak. Prievara A 21. századi tanár címmel könyvet írt tapasztalatairól. Erről az Új pedagógiai szemle írt recenziót, ebből idézünk, ez segít megérteni, miben újító a szerző.

(...) A lapokon ugyanis a jelenkorban mindenki hasznára váltható, 21. századi módon emberközpontú (és nem képzet-központú), cselekvő pedagógia körvonalazódik, olyan, (...) amit az élő iskola – élő diákokkal, tanárokkal, illetve szülőkkel – állít, mutat, üzen magáról nap mint nap. Legitimitása sem felettes erkölcsiségből (szakmai múltból vagy normatív világképből) adódik; a legitimitás mindenkori alapja a diákok (illetve a pedagógusok és egy s más tekintetben a szülők) lehetséges és szükséges nyugalma, önbizalma, önállósága, munkaképessége és az ezekben való fejlődési lehetősége – háttérben a jelen gazdasági normatíváival, az előtérben pedig annak tudatával, hogy ha bármilyen módon felelőtlenek vagyunk tanárként, ezek a gazdasági normatívák éppenséggel „halálra stresszelt” (azaz megfelelni nem, vagy csak az életük árán tudó) vagy „zombivá vált” (azaz megfelelni csak a robottá válás árán tudó) emberek százezreit is kitermelhetik. Mindez együtt tulajdonképpen egy nagyon egyszerű pedagógusi alapállás tudatosságát tükrözi: „segíteni, ha akarok, akkor valóban akarok neked, ártani pedig valóban nem.” Ugyanakkor így tenni, így dolgozni nap mint nap: óriási munka. (Sokan nem ehhez a tudatossághoz szoktunk hozzá.)

A 21. századi tanár alapállásának megfelelően nem tudományos nyelven beszél, hanem a figyelem nyelvén. Ez utóbbit valahogy úgy lehetne definiálni: figyelem, amely nem elsősorban ügyekre (vagy küldetésre) irányul, hanem diákokra, akiknek viszont figyelme saját érdekükben saját ügyükre kell hogy irányuljon. (...) A könyv három nagy feladatot végez el. Először is kísérletet tesz az iskola és az információs társadalmi valóság kibékítésére. Aztán töviről-hegyire elmeséli egy új szemléletű, megvalósult és működő iskolai munkaszervezési-értékelési rendszer folyamatos kifejlődésének történetét. (...) Mindeközben pedig a tanárság új, a tisztességességen és a hasznosságon alapuló filozófiáját vázolja föl.

Kétségtelen, hogy a könyv legnagyobb ajándéka a pedagógusoknak az az adaptálható, továbbgondolható értékelési (és munkaszervezési) rendszer, amely a meglévő iskolai kereteken belül képes biztosítani egy pedagógiai forradalom „hasznosíthatóságát”

Forrás

Emellett időről időre kitalál valami hasznos projektet – a krónikus beteg gyerekek kórházi tanításáról már mi is írtunk – amiről aztán nem csak álmodozik, hanem meg is valósítja és pályára állítja, hadd menjen!

A napokban azért kerestük, mert megint egy új ötlettel állt elő: a váci börtönrádióban, a Rács FM-en elindítanak egy börtönsulit, méghozzá úgy, hogy rádiójáték formájában sugároznak a zeneszámok között rövid, érdekes, frappáns és szórakoztató kultúrtörténeti szösszeneteket. Ezek megírásához keres most munkatársakat.

Prievara célja úgy általában az, hogy elérhetővé tegye az oktatást mindazok számára, akik egyébként nem jutnának hozzá. Nem szeretné lenyomni a tanulást senki torkán, nem vár kőkemény, megfeszített és önfeláldozó tanulást ott, ahol más, fontosabb bajok vannak, például betegség, nyomor vagy börtön, hanem inkább az érdeklődés felkeltésében, a lehetőségek felkínálásában és a fogyasztható, befogadható tananyagban és tanítási módszerekben hisz. Akkor is, ha nem ez a könnyebbik út a tanárnak. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezt az éjszakai buszozás-tilalmat át kellene gondolni még egyszer!

Primilla 2017. február 14., kedd 19:26

Lőttek az iskolai velencei karneválozásoknak, az olcsó sítáboroknak, és a többi jóárasított iskolai kirándulásnak, ha jogszabállyá változik, amit Palkovics államtitkár belengetett: diákokat szállító busz éjszaka nem közlekedhet.

Ezek a túrák annak köszönhették az olcsóságukat, ezzel együtt népszerűségüket, hogy az éjszakai utazással megspórolták egy-két vendégéjszaka költségét. És hát tegyük hozzá: ez volt az, ami miatt a legtöbb gyerek családja megengedhette ezeket magának. Vagy legalább a gyereknek. Hát, mostantól ez sem lesz.

Pár héttel ezelőtt szörnyű tragédia rázta meg az országot, a veronai buszbalesetben tizenhatan meghaltak, és sokan megsérültek, amikor a sítáborból hazatérő diákokat és felnőtteket szállító busz lesodródott az útról, és kigyulladt. Egy ország gyászolt, akiket pedig közvetlenül érintett a tragédia, sokáig nem fogják tudni kiheverni a testi, lelki sebeiket. Minden együttérzésünk az övék.

A kormány is úgy érezte, hogy gyorsan tenni kell valamit, elgondolkoztak, és hamarosan meg is lett a megoldás, mi az a szuperrendelkezés, ami garantálja, hogy soha többé nem hal meg senki az utakon: nem utazhatnak a diákok éjszaka. Tényleg szuper ötlet, csak két baj van vele.

Egyrészt nem oldanak meg vele semmit. Lehet, hogy a kormány tud valamit, amit elfelejtett a nagyközönség elé tárni, de jelenleg még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mi is okozta a tragédiát. Mert az, hogy mit suttognak, gyanítanak, vagy feltételeznek, hát, eléggé kevés ahhoz, hogy döntést alapozzanak rá. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mit keres két magyar gyerek a világ legjobb programozói között?

Juhász Edina 2017. február 14., kedd 12:39

Názer Lili 11 éves, szabadidejében a tesójával játszik és tehetséges vívó, több érmet is bezsebelt már. Horváth Roland 15 éves, a soproni Széchenyi István gimnáziumba jár. Erős iskola, gyakran adnak sok házit, de ha ráér, akkor szeret fotózni és moziba járni a barátaival.

És hogy mi bennük a közös? Az, hogy mindketten olyan menő appot fejlesztettek szabadidejükben, hogy a korosztályukban megnyerték a UPC Future Makers hazai nagydíját, sőt itt nem álltak meg, már a  Future Makers nemzetközi döntőjében is a legjobb 10 között vannak. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Vegyük komolyan a tinit, ha szeretnénk jóban lenni!

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. február 11., szombat 17:13

Sokan érzik, hogy a tizenéves gyerek rettenetesen távol került tőlük, és nehéz megragadni, mikor és hogyan is történt ez. Az ovissal, a kisiskolással is voltak viták, akár hangos balhék is, de aztán mindig helyreállt a béke. Persze, a szülőben továbbra sem kérdőjeleződik meg, hogy a gyereke számára a legfontosabb a világon, és a tininek is szüksége van a szülőkre (még ha arra nem is tudna egyértelmű igennel felelni minden pillanatban, hogy szereti-e őket), de mintha ez amolyan rejtett tudás lenne, aminek már nincsenek egyértelmű jelei.

Ha kamaszodik a gyerek, előfordulhat, hogy kissé hideggé, rideggé válik otthon a légkör, hogy nincsenek látható megnyilvánulásai a szeretetnek.

Szenved ettől a szülő és szenved a gyerek. Attól nehéz ez, hogy már sok olyan gesztus elveszítette a létjogosultságát, amik korábban oldották a feszültséget és csökkentették a távolságot. Van tini, aki elhúzza a fejét a puszi elől, öleléstől, buksi simogatásról rég óta szó sem lehet. A humor van, akinél hat, de van, aki csak megsértődik, gúnyt hall ki belőle. Olykor a dicséretre is csak vállvonás a válasz, vagy, hogy „nem érdekel a véleményed”. Nem minden családban van így, egyes szerencséseknél még a gyerek jön oda, és ad puszit, de nem ritka, hogy a fent vázolt hangulat uralkodik el, noha a szülő úgy érzi, megtett mindent, hogy ne így legyen.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A középiskolai felvételi sima elnyomás

Primilla 2017. február 10., péntek 12:53

Itt a február, és vele együtt menetrendszerűen megérkezett a középiskolai felvételi hisztéria. Nehéz volt, sok feladat volt, kevés volt az idő, miért nem egységes, miért egységes, hány pontom lett, mennyit viszek, bejutok-e, a haver is bejut-e, mert egyedül nem megyek. Megannyi kérdés és panasz, és hát lássuk be, bizonyos szinten jogos a kétség(beesés), mivel (legalábbis ettől rettegünk) mégiscsak a gyerek jövője múlhat azon, hogy felvették-e.

Tavaly már megírtuk: a felvételi egy szűrő, hát persze, hogy nehéz. Így lehet széthúzni a mezőnyt, így derül ki, hogy kik a legjobbak, akik bejuthatnak. De fel a fejjel, hiszen mindenki, az összes gyerek ugyanazt a feladatsort írja meg, vagyis mindenkinek egyformán nehéz. A rendszer tehát igazságos.

A felvételi nem egy szokványos dolgozat, nem úgy van, hogy 90 százalék fölött ötös, 60 százalék alatt egyes, hanem simán lehet, hogy 41 százalékos eredménnyel már felveszik a gyereket az áhított gimnáziumba, mert a többiek sem írtak sokkal jobbat.

shutterstock 520160416

Persze, ha ezt meg is értik a szülők, attól még nem lesznek boldogok, ha kiderül, hogy a csemetéjük az intézménybe felvételizők átlaga alatt teljesített – vagyis nem kerül be a kiszemelt gimnáziumba. Általában ők panaszkodnak hangosan a rendszer hibáira, meg, hogy hogy lehet, hogy az ő jó tanuló gyerekük nem tudott nyolcvan százalékot írni? Hát úgy, ahogy az előző bekezdésben leírtuk. Akiknek meg jól sikerült, és bejutnak, azok szerint teljesen rendben van ez a kiválasztási szisztéma, jé.

Az oktatáskutató szerint sincsen rendben a rendszer

Nos, a neves oktatáskutató, Nahalka István szerint sincs rendben, de nem a felvételi rendszerével van a baj, hanem eggyel távolabbról kezdi.

„Ez az egész nagyon perverz. Itt van egy egészen szélsőségesen szelektív szisztéma, amiben a legdurvábbak a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok.”

Vagyis szerinte nem a kiválasztási rendszerrel van a probléma, hanem egyáltalán azzal, hogy bizonyos iskolák kimazsolázhatják a legtehetségesebb gyerekeket. Amire egyébként kimondottan van társadalmi igény, méghozzá a felső-középosztálybeliek elkülönülési igénye: mivel azt hiszik, hogy nekik mindenből, tehát az oktatásból is a legjobb jár. Szerinte ez nem más, mint sima társadalmi elnyomás. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A háziállat a gyerek legjobb barátja, nem a testvér

Böszörményi Edina 2017. február 9., csütörtök 19:21

A gyerekek viszonya a háziállatokkal időnként sokkal jobb, mint a testvérekkel kialakított kapcsolat – derült ki a Cambridge-i Egyetem új kutatásából. A kutatás eredményei újabb bizonyítékai annak, hogy az állatok nagy hatással vannak a szociális fejlődésükre és az érzelmi jól-létükre. Eddig meglehetősen kevés tanulmány foglalkozik a gyermek-állat kapcsolatokkal, ezért is tartották fontosnak a témát a kutatók.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tinik: mikor a lájk többet ér mint a pénz

Edicsek 2017. február 8., szerda 17:55

Minden harmadik magyar gyereknek van olyan online ismerőse, akit személyesen nem ismer, és akinek kilétéről valójában fogalma sincs.

A középiskolás lányok és fiúk szerint a társadalmi megítélés attól függ, hogy mennyi lájkot kapnak egy képre, és itthon is vannak olyan gyerekek, akik egy negatív komment hatására kárt tesznek magukban. 

Tíz országra, köztük Magyarországra is kiterjedő felmérés eredményeit tette közzé a Vodafone Csoport, amelyben több, mint ötezer 13 és 18 év közötti fiatalt kérdeztek meg az internethasználatukkal kapcsolatos szokásaikról és tapasztalataikról.

Az Ipsos MORI-val közös kutatás célja, hogy felmérje, milyen kihívásokkal és fenyegetésékkel jár együtt a digitális világba beleszületett fiatalok életében és mindennapjaiban az online- és mobiltechnológia, és hogyan változtatja meg a világról alkotott képüket.  

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezért jó, ha jól dicsérjük a gyereket

Böszörményi Edina 2017. február 7., kedd 18:17

Dicséretre vágynak a magyar gyerekek

Az alacsonyabb önbizalmú gyerekek dicséretre, több pénzre, valamint a közösségi média elismerésére vágynak - derült ki a  Cartoon Network friss felméréséből, ahol a  magyar gyerekek önbizalmát, és önbecsülését vizsgálták.

A csatorna többek között arra volt kíváncsi, hogy mit jelent a gyermekek számára az önbizalom fogalma, magabiztosságukat mi határozza meg, illetve, hogy a különböző helyzetekben hogyan érzik magukat. A pszichológusok által vezényelt felmérésben ezer 5 és 15 év közötti gyerek vett részt, a átlagéletkoruk pedig 9 év volt. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Otthondolgozó anyák az élet császárai! Vagy mégsem?

Primilla 2017. február 6., hétfő 09:51

Ha az ember azt akarja, hogy mindenki irigyelje (tehát utálja), nincs más dolga, mint úgy intézni, hogy otthondolgozó anya legyen, a többi pedig jön magától. Ez ugyanis minden ember fejében a legideálisabb életforma, előnye számtalan. Mivel dolgozik, és nyilván nem szalag mellett, három műszakban: van egy csomó pénze. Viszont nem kell bejárnia, ezért van rengeteg szabadideje is, amikor a gyerekek iskolában vannak, szóval az élete nagy részében azt csinál, amit akar. Álommeló, álomélet, álomfizetés.

Hát muhaha!

A valóság ezzel szemben az, hogy otthondolgozó anyának lenni sok szempontból kimondottan szívás. Na jó, ez így eléggé sarkos, fogalmazzunk úgy, hogy nem mind arany, ami fénylik, és az előnyöknek van ára is. És ez az ár általában úgy kezdődik, hogy "te úgyis otthon vagy, meg tudnád akkor..."

Lássuk!

Az otthondolgozó anya addig alszik, ameddig csak akar. Ja nem. Ugyanúgy felkel minden reggel fél hétkor, mint a bejárós társai, mivel a gyerekeket el kell indítani az iskolába. Sőt, bizonyos kor alatt elkísérni, nehogy véletlenül ottfelejtsék magukat út közben egy izgi hangyaboly mellett. Ezért az otthondolgozó anya, ugyanúgy, mint mások, elkészíti a gyerekeit az ismert reggeli őrület ritmusában, valamint saját magát is. Természetesen kaját is csomagol, nehogy már a gusztustalan menzatízórait egyék a gyerekei (amit egyébként úgysem ettek meg soha).

shutterstock 552662392
Távolról sincs vége, olvasson még »

2 perc alatt felvilágosíthatjuk a tiniket

Böszörményi Edina 2017. február 5., vasárnap 15:14

Minden szülő életében eljön az a pillanat, amikor a gyermeke belép a pubertáskorba, és akarva-akaratlanul eljön a felvilágosítás ideje. Az a tapasztalat, hogy sok szülő félvállról veszi ezt a feladatot, pedig egyre többen vallják azt, hogy időben, okosan és részletesen kell beszélnünk magáról a szexualitásról is

Az AmazeOrg Youtube csatornáján olyan felvilágosító videókat találtunk, ahol vicces és tanulságos eseteken keresztül beszélnek a magáról a szexualitásról, pubertáskori problémákról. A videók 10-14 éves gyerekeknek készülnek, és számukra értelmezhető példákon szemléltetik ezeket a kérdésköröket. Olyanokról van szó, mint a testi változások - külön videó fiúknak és lányoknak-,  a menstruáció, a pattanások, randi, szerelem, a szex, önkielégítés, a pornó és a valóság, a beleegyezés kérdése, csupa olyan téma, amit nem feltétlenül könnyen vesz elő egy gyerek otthon. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezért nem isznak, cigizinek, drogoznak a fiatalok Izlandon

Puskás Pálma 2017. február 3., péntek 09:46

Izlandon az utóbbi húsz évben meglepő mértékben csökkent a kamaszkori dohányzás, alkoholfogyasztás és droghasználat. Húsz évvel ezelőtt az izlandi tinédzserek Európa élvonalába tartoztak az elfogyasztott alkoholmennyiség terén. Míg 1998-ban a tizenöt-tizenhat éves kamaszok 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy berúgott az elmúlt hónapban, addig 2016-ban már csak 5 százalékuk.

Míg anno 17 százalékuk, ma csak 7 százalékuk használt kannabiszt. Régebben 23 százalékuk dohányzott naponta, ma csak 3 százalék teszi ezt.

Hogy csinálták? És miért nem csinálja minden ország utánuk? Az izlandiak elég radikális módon érték el a változást, ugyanakkor a módszerben semmi meglepő nincs, józan ésszel belátható, hogy miért sikeres.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A figyelem olyan a kamasznak, mint a levegő

Cziglán Karolina, pszichológus 2017. február 2., csütörtök 17:10

Egy amerikai férfi, Roy Petitfils, aki tanácsadóként kifejezetten kamaszoknak segít, azt fogalmazta meg, hogy tapasztalata szerint a tiniknek elsősorban arra van szükségük, hogy „lássák őket”. Ez azt jelenti, hogy igazi figyelmet igényelnek, és olyan kapcsolatokat, amiben ezt megkapják.

És igen: felnőttektől is, még akkor is, ha igaz, hogy a serdülők a kortársak felé fordulnak, hogy már jobban számít a véleményük. Ő azt tapasztalta, bármilyen tüskések is látszólag ezek a gyerekek, ha az ember olyan viszonyba kerül velük, hogy megnyílhatnak, akkor elmondják, hogy valójában nagyon is vágynak rá, hogy jóban legyenek anyjukkal, apjukkal. Még egy olyan kamasz lány is megfogalmazta ezt, akinek szülei mindenféle anyagi javakkal elhalmozták, mert elhitték, hogy erre van szüksége.

shutterstock 154638731

A kamasz sajnos nem mondja ki nyíltan, hogy „köszi, nem pénzt kérek, hanem szeretetet”. Sőt, mindent megtesz, hogy az ellenkezőjét higgyük. Ő is szenved tőle, de ahhoz, hogy autonóm személyiséggé váljon, szükséges némi visszavonulás, tüskésség. Védi magát, de nem a szeretettel és a megértéssel szemben, hanem a formálódó egyéniségét. Képzeljük úgy el, mintha a felnőtt identitását komplex, rafinált védelmi rendszer venné körül, a tiniét pedig még csak egy vékonyka tojáshéj. Persze, hogy óvatosan enged bárkit közel magához.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem kellene, hogy koloncként éljenek az autik

Primilla 2017. február 1., szerda 12:13

Dórának négy gyereke van, a 22 éves Dani hat nyelven beszél anyanyelvi szinten, Levi pedig hétéves korára magától megtanult angolul. Zalán 11 évesen mindent tud az erdőkről, és bármilyen térképről profin tájékozódik. Dani aspergeres, a két kicsi pedig autista. Dóra autizmus-specifikus mentorszülőként igyekszik a sajátjai mellett más, érintett családok sorsát is egyengetni, miközben folyamatos létbizonytalansággal küzdenek.

Pedig a felnőttek dolgoznak, csakhogy a gyerekek fejlesztése minden pénzüket elviszi. Nem azért, mert szörnyen igényesek, és nekik csak a fizetős megoldások felelnek meg, hanem mert az állami rendszer egyszerűen nem tud mit kezdeni az okos autistákkal.

Interjú, egy csomó hasznos információval. Ön például felismerné, ha a gyermeke autista, vagy aspergeres?

Dívány: Négy gyereketek van, közülük három autista. Bemutatnád a családotokat?

Tóth-Turgonyi Dóra: Három fiam és egy lányom van, Dani 22, Bernadett 20, Zalán 11 éves lesz hamarosan, és Levente 7 éves. Dániel aspergeres, a két kicsi, Zalán és Levente pedig autizmusban érintett.

Mind a három magasan funkcionáló autista, (vagyis okosak, intelligensek), de Levente az, aki a legjobban érintett az autizmusban. Az első három gyerek az első férjemtől származik, aki sajnos nagyon korán meghalt. Levi a második férjemmel közös gyermek.

Dani az ELTE BTK Skandinavisztika szakos hallgatója, most fog diplomázni. A nyelvek a speciális területe, zseni, ez tény, de jó bogaras. Hat nyelven beszél anyanyelvi szinten. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Már a 6 évesek is elhiszik, a férfiak okosabbak

Böszörményi Edina 2017. január 31., kedd 07:38

Már a 6-7 éves kislányok fejében is élénken él az a sztereotípia, hogy a férfiak okosabbak és tehetségesebbek a nőknél. - derült ki egy friss amerikai kutatásból, ami a Science tudományos lapban jelent meg, és a U.S News-on bukkantunk rá.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Regina: négy gyerekkel élünk Alaszkában

Primilla 2017. január 30., hétfő 07:35

Regináék nyolc éve élnek négy gyermekükkel Fairbanks-től nem messze, az alaszkai North Pole-ban. Ez nem azt jelenti, hogy az északi sarkon laknak, de innen nézve majdnem: az alig kétezer lelket számláló városka csak 190 kilométerrel fekszik délre az északi sarkkörtől. Innen negyedórányi autózásra van Fairbanks, Alaszka második legnagyobb városa, ami 30 ezer fős népességét tekintve egy közepes méretű magyar településnek felel meg, viszont van például egyeteme is.

Vagyis pontosabban Fairbanks-ben van Alaszka három egyeteme közül az egyik, a másik pedig a fővárosban, a 6-7 órányi autózásra fekvő Anchorage-ben, és van még egy kisebb Juneu-ban is. A három Spanyolországnyi kiterjedésű Alaszkában egyébként nem túl nagy a népsűrűség, 2014-ben összesen mintegy 740 ezren éltek az egész államban.

Ez a rövid bevezető azért kellett, hogy érzé keltess ük: ott azért egészen mások a léptékek, és nyilván az éghajlat is. Az a mínusz 10-13 fok, amit itt mi itt jelenleg farkasordító hidegnek gondolunk, meg sem kottyan Alaszkában, vagyis hozzátartozik a normál ügymenethez. Amikor Reginával beszé lgett ünk, Fairbanks-ben éppen mínusz 45 fok volt. Nappal. Az azért már ott is elég hidegnek számít, de mínusz harminc fokig egész jól bírják, különösebb fennakadást nem is okoz az életükben.

A nyár maga az idill

Regina magyar, a férje pedig magyar származású amerikai, és egy állásajánlat nyomán döntöttek úgy, hogy három kislányukkal Alaszkába költöznek. Azóta megszületett a negyedik lányuk is, eltelt jó pár év, és egészen megszerették ezt a vidéket. Regina szerint annál idillibbet el sem lehet képzelni gyerekneveléshez, minthogy egész nyáron mezítláb szaladgálnak a ház körül az erdőben (North Pole-ban a városon kívül minden házhoz tartozik nagyjából félhektárnyi földterület, nagyrészt erdővel). Nap mint nap találkoznak például jávorszarvasokkal, velük állandó versenyben vannak, hogy ki legelheti le a bogyókat, áfonyát, ilyesmit – általában az állatok nyernek. Mivel a lányok tudják, hogy hogy kell viselkedni ezekkel a hatalmas patásokkal, nem is történt még semmi baj. 

Állati ürüléket azonosítanak. Adott esetben fontos lehet a túléléshez. Regina fotója
Állati ürüléket azonosítanak. Adott esetben fontos lehet a túléléshez. Regina fotója
Távolról sincs vége, olvasson még »

A D-vitamin az új C-vitamin. Ön szedi?

Puskás Pálma 2017. január 29., vasárnap 15:35

A D-vitaminnal kapcsolatban az utóbbi években változtak az ajánlások: sok olyan kutatás látott ugyanis napvilágot, amely szerint többre van szükségünk, mint eddig gondoltuk. Ez azt jelenti, hogy hazánkban a felnőtteknek, a kamaszoknak és a kisgyerekeknek is D-vitamin pótlásra van szükségük a téli hónapokban.

A Semmelweis Egyetem felmérése szerint a magyarok 95 százaléka tél végére D-vitaminhiányossá válik – pedig a D-vitamin - többek között - az influenza ellen is véd. Vagyis, ha eddig nem szedett, és adott a gyereknek D-vitamint, akkor itt az ideje!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Segítség, menstruálni fog a kislányom!

Primilla 2017. január 28., szombat 17:03

Attól a pillanattól kezdve, hogy egy anya észreveszi a kislányán a nemi érés első jeleit, normálisan elkezd legalább lélekben felkészülni az első menstruációra. Meg persze felkészíteni a lányát is, ami mégiscsak egy vicces és hihetetlen dolog, mert hiába kezdett el már kicsit csúcsosodni a cicike, meg zsírosodni a haja, és a dezodor sem egészen felesleges már, azért látszik, hogy nagyon kislány még. Félig mesevilágban él, és az életről szőtt elképzelései sokkal közelebb állnak a fantáziához, mint a realitásokhoz, a kedvenc énekese pedig Justin Bieber.

Hogy lehet ebbe a gyereklélekbe véres betétekkel és hasgörcsökkel belerondítani? Hát nagyjából úgy, hogy nincs más választás. Másrészt pedig, lássuk be, nem olyan szörnyű az, mi is túléljük valahogy, és még mindig itt vagyunk. Szóval jobb, ha elfogadjuk, hogy ez van, és próbáljuk kihozni a dologból a legjobbat. Mármint nem a menstruációból, hanem a gyerek felkészítéséből.

Azt ugye nem nagyon kell senkinek sem magyarázni, hogy nem igazán lehet megúszásra játszani, „majd úgyis megtudja” felkiáltással, mert ez kimerítené a szemérmességből elkövetett, gyerekkel való tudatos kicseszés tényállását.

shutterstock 540945814

Mikortól válik aktuálissá?

A szakirodalom szerint a mellek fejlődésének kezdetétől számított másfél-két év múlva, illetve a hónaljszőrzet megjelenése után fél évvel szokott megjönni az első menstruáció. Nos, körbekérdeztem, és jól kifaggattam több lányos anyatársat is, és a tapasztalatok szerint ez nagyjából annyira megbízható prognózis, mint a kávézaccból jóslás.

Maradjunk abban, hogy a fenti tünetektől kezdve nagyjából bármikor megjöhet, lehet, hogy két hét, de az is lehet, hogy három év múlva. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Bajnok kiállítás: miben leszek olimpikon?

Edicsek 2017. január 27., péntek 16:32

1500 m2-en, 50 állomáson, 10 sportot lehet kipróbálni a Millenárison nyílt Champion kiállításon, amin a gyerekek letesztelhetik, hogy a képességeiknek melyik sport lenne a legmegfelelőbb, a felnőttek pedig megnézhetik hol csúszott el az olimpikon karrierük néhány évtizede.

Egy csendes hétköznap délelőtt mentünk el megnézni milyen bajnok lehetett volna belőlünk, ha időben tudjuk melyik sport felé kellett volna orientálódni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezek az ózdi gyerekek simán ugorják a PISA lécet

Miklya Anna 2017. január 26., csütörtök 09:57

Pocsék a PISA-teszt eredménye? Ezeknél az ózdi gyerekeknél tutira nem. 

Bódis Krisztával sokszor, sokféle formában összefutottam már, persze főleg a munkáira gondolok: ismerem írónőként, de követem azt a hihetetlenül hatékony tevékenységét is, amit a hátrányos helyzetű gyermekekért folytat. Ez a Van helyed stúdió, és annak pesti testvére, a Stúdió plusz. Interjú arról, hogy ha akarjuk, és dolgozunk rajta, a szép elméletek nagyon is működővé tehetők a gyakorlatban.

Kriszta felfogása szerint neki pedagógusként és oktatásszervezőként az a legfontosabb feladata, hogy olyan oktatáshoz és egyéb lehetőségekhez segítse a gyerekeket, amit a környezetük – az iskolák, vagy a szülők – forrás hiányában nem tudnak számukra biztosítani.

Ha hosszútávú, folyamatos és következetes odafigyelést, gondozást és tehetséggondozást kap, egy gyerek, akkor is képes kihozni magából a legjobbat, ha sokkal, de sokkal rosszabb körülmények közül jön, mint mondjuk egy rózsadombi kamasz - állítja Kriszta, aki szerint a gyerekekbe alapból nincs „belekódolva” a sikertelenség, a továbbtanulás hiánya, vagy a jövőről való lemondás, ha van olyan intézményrendszer vagy pedagógus, aki segít nekik utat találni, és támogatja őket.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Apa felvilágosít: a pizza sokszor jobb, mint a szex

Primilla 2017. január 25., szerda 14:58

Apa és tini lánya között őszintén és nyíltan beszélgetni a szexről olyan, mint a középiskola: fájóan kellemetlen, nem igazán tanul belőle senki semmit, és hamarabb vége, mint gondolnánk. Nos, többek között ezért nem szeretné egyetlen kamaszlány sem kimondani az apja előtt a pénisz szót. Soha. És többek között ezért az a refrén az esetleg mégis feltett kérdésekre, hogy „menj, és kérdezd anyádat!”, mint a helyzet kezelésére bevett stratégia apa és lánya között.

Ugyanakkor Peggy Orenstein, a Girls & Sex című bestseller szerzője szerint, ha egy apa azt szeretné, hogy a lánya felelősségteljesen éljen szexuális életet – márpedig nyilván azt szeretné – be kell látni, hogy ez, mármint a felelősség, a szülőnél kezdődik. Vagyis, hogy mit ad át a gyerekének, milyen példát mutat, és milyen tanácsokkal látja el őt. A Fatherly remek cikkben foglalta össze a lényeget, ami magyar apáknak sem jön rosszul hasonló esetben, sőt, alighanem most egy információs vákuumba csusszantunk be szemfülesen, mert adott esetben minden tanács jól jön a témában tapasztaltabbaktól.

shutterstock 519289519

A legtöbb apának a gyerek tinédzserkorára kikristályosodik az agyában a mesterterv, ami nagyjából és egységesen úgy néz ki, hogy puskával a kezében fogja elhajtani azokat a vakmerő hapsikat, akik harmincéves koráig legyeskedni próbálnának a lánya körül.

Csakhogy ez nem egy hasznos és előremutató viselkedés, mivel egy apának mégiscsak az lenne a feladata, hogy egészséges lelkű nővé nevelje a gyerekét. Aminek része az egészséges szexualitás és az ezzel kapcsolatos önkép is. 

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés