Első telefon karácsonyra a gyereknek? Ezt olvassa el!

Így karácsony tájékán alighanem sok szülő fejében megfordul a gondolat, hogy mi lenne, ha a gyerek megkapná az első telefonját? Talán már elég nagy hozzá, hogy okosan használja, és ne is veszítse el rögtön, másrészt úgyis csak arra vágyik, és az összes barátjának van már. A karácsony pedig úgyis a nagy álmok valóra válásáról szól (legyen szó akár a Messiás eljöveteléről, a nappalok hosszabbodásáról, vagy a vágyva vágyott tárgyakról), szóval soha jobb alkalmat hozzá.

Csakhogy nem véletlen, hogy eddig nem kapta meg a gyerek azt a telefont. A mai szülők visszasírják a tíz évvel ezelőtti elődeik problémáit, úgy is, mint „jaj, mi lesz, ha hatalmas számlát csinál?” Hát ez most már a legkisebb gond, sokkal inkább a „mi van, ha mostantól csak a feje búbját látjuk, és az élete hátralévő részében ezt a szart fogja nyomkodni”, illetve „megoszt valami idióta fotót/szöveget magáról, ami örök életre ott is marad a neten”, valamint a „de mi van, ha elkezdik őt zaklatni, vagy még rosszabb, elcsalják valahová, borzalom”.

shutterstock 527448391

Vagyis félelmek vannak bőven, és egy saját telefon, amit bármikor előkaphat – és ne legyenek illúzióink, elő is fogja kapni, sőt, inkább le sem fogja tenni – valóban nagy változást hoz a gyerek és a család életében.

De hogyan legyünk okosak? Ennek próbáltam egy kicsit utána olvasni, mivel a téma, enyhén szólva, nálunk is mindennapos. Na jó, minden órás, amióta egy könnyelmű pillanatomban nem zártam ki kerek perec, hogy akár telefont is kaphat a majdnem tízéves gyerek karácsonyra.

AFatherly egyik cikke úgy válaszolt a kétségeimre és a kérdéseimre, mintha belelátna a fejembe.

A szülő természetesen azért látja el a gyereket telefonnal, hogy veszély esetén tudjon segítséget hívni, vagy szólni, ha az eredeti tervben változás állt be, hogy a szülő ne aggódjon (annyit). Ezzel szemben a gyereknek természetesen „vészhelyzetnek” minősül a legújabb mémek megtekintése, és az élet dolgainak megvitatása a barátnőivel, (természetesen bőséges emoji használattal), na de mit tegyen a szülő? 

Először is győződjön meg róla, hogy a gyerek valóban érett hozzá, hogy telefonja legyen. Másodszor: gondolják át, mire fogja használni? Ami elvezet a harmadik lépéshez: gyakorlatilag szabad ki-és bejárása, rálátása lesz az egész internetre. Tényleg ezt akarjuk?

Elég érett hozzá?

Általában véve nincs megfelelő életkor, amikor itt az ideje, hogy a gyereknek mobilja legyen, mivel minden gyerek más és másképpen fejlődik. A legfontosabb, hogy a szülők feltegyék maguknak a kérdést: Miért is szeretnék a gyereknek telefont? Mert szüksége van rá az iskolában, vagy hogy kapcsolatot tartson a többiekkel? Meg persze, veszély esetén is jól jön. És ez mind sokkal jobb ok annál, hogy azért, mert naponta hússzor nyafog miatta, és ön már marhára unja. 

Az iskolába kell, a társasági élethez, vagy hogy szexi szelfiket készítsen vele?

A gyereknek is tisztában kell lennie vele, hogy mire kell neki a telefon. Szívek szállodáját szeretne nézni rajta? Vagy snapchatelni szeretne? Vagy popsimodelleket szeretne bekövetni az Instagramon?

„A lányom 12 éves, és azért könyörög telefonért, hogy csetelhessen a barátnőivel. Én ebben maximálisan támogatom, szerintem nincs ezzel semmi baj” – mondta a Common Sense Media gyerekneveléssel kapcsolatos tartalmainak felelős szerkesztője, Sierra Filucci. (Ó, bár én tudnám ilyen határozottan a választ, ha a saját gyerekemről van szó, holott évek óta foglalkozom a tinik eszközhasználatával – sóhajtott Primilla.)

Ugyanakkor be kell látni, hogy a legtöbb dolgot, amit a telefonon művelnének a kölykök, simán el tudnák intézni a laptopjukon is, szóval valószínűleg van itt egy mélyebb ok is, amiért pont telefont szeretnének. Filucci úgy találja, hogy a lánya azért szeretne telefont, mert az egyfajta státuszszimbólum. Ez egy olyan dolog, aminek szülőként tudatában kell lenni, és beszélni kell róla. Ugyanazt tesszük-e, mint a barátaink, hogy menőnek látsszunk? Vagy saját okaink és döntéseink vannak?

shutterstock 529175527

Készen áll a felelősségvállalásra?

Ez kulcskérdés. Mi a helyzet a gyerek dolgaival? Vigyáz rájuk, és meg is vannak, vagy időnként elveszít ezt-azt, a napszemüvegtől a tolltartón át a Kindle-éig? Nos, ha a válasz igen, akkor sajnos a gyerek még egyáltalán nem áll készen egy okostelefonra. Ebben az esetben vegyünk neki egy butatelefont, vagy adjuk neki a mi régebbi, de még használható telefonunkat.

Ha így áll a dolog, lehetőleg ne karácsonyi ajándékként vessük be inkább a telefont, hacsak nem szeretnénk hatalmas sírást látni a fa alatt.

Beszéljen neki a netes-csetes viselkedésről!

Mielőtt telefont ad a gyerek kezébe, magyarázza el neki, hogy ez bizony felelősség. Tanítsa meg kezelni, használni az alkalmazásokat, és gondozni az eszközt. Beszéljen neki az online jelenléttel kapcsolatos etikettről (itt írtunk róla, nézze át, hogy fel tudjon készülni), és hogy mire figyeljen oda, mielőtt posztol, vagy megoszt valamit. Valamint fektessék le a használat szabályait: például vacsoraasztalnál nincs telefon simogatás, sem pedig késő éjjel, a takaró alatt; csetelni meg akkor lehet a barátnőivel, ha már kész van minden házi (kivéve, ha pont a házit szeretné megkérdezni tőlük).

Maradjon meg a szülői kontroll!

Nemcsak azért, mert a számlát jobb híján mi fogjuk fizetni, de a gyerek számára elérhető tartalmak miatt is érdemes bizonyos óvintézkedéseket bevezetni. IOs-hoz az Ask to Buy alkalmazás, Androidhoz pedig a Kid’s Place vagy a Safe Lagoon lehet a legjobb barátja a szülőknek, ezek ugyanis engedélyt kérnek a felnőtt eszközén, mielőtt a gyerek új alkalmazásokat töltene le, vagy költséggel járó műveletet kezdeményezne. A Kid’s Place-szel például megakadályozhatja a szülő, hogy a gyerek appokat vásároljon, de képes blokkolni a bejövő hívásokat és letiltani az összes vezeték nélküli jelet a gyerek telefonján. Ezek az appok a cyber kémkedést is képesek visszaverni állítólag.

Korlátozzuk a képernyő előtt tölthető időt (magunknál is)!

A saját telefon egyben azt is jelenti, hogy a gyerek bármikor ráfüggesztheti a szemét egy monitorra. Hacsak nem kimondott célja, hogy a gyereke olyan sápadt és beteges színű legyen, mint a textilgyári munkások az ipari forradalom idején, kénytelen lesz határokat szabni.

„Ha azt látja, hogy a gyerek állandóan a telefonjával van, nem tesz eleget az otthoni kötelességeinek, elhanyagolja az iskolai feladatait, és soha nem néz fel a kijelzőről, nos, az nem egyensúly” – magyarázza Filucci. Ha azt szeretné, hogy a gyerekéből felelős mobilhasználó legyen, kezdje saját magával, mutasson jó példát! Például ne válaszoljon az e-mailekre a vacsoraasztalnál, és ne hagyja, hogy félbe szakítsa a telefonja, amikor a családjával van!

shutterstock 530470066

Természetesen a saját ismeretségi körömben is felmértem a helyzetet, és megkérdeztem pár szülőt, hogy változott-e az életük, amióta a gyerek megkapta az első saját mobilját, amin adatcsomag is volt. Volt, aki azt mondta, hogy semmi gond ezzel, igaz, a gyerek néha elhagyja itt-ott az IPhone-ját, de eddig még mindig meglett, egyébként pedig még semmi hajmeresztőt nem művelt, leginkább úgyis a sárkányos játékkal játszik, vagy a barátnőivel csetel rajta. De olyan anyával is beszéltem, aki szerint egyenesen az életük megrontója a telefon, ők, akik eddig társasjátékoztak, és folyamatosan kommunikáltak otthon, most szinte nem is látja a nagyobb gyereke szemét, és szorongva gondol a pillanatra, amikor már nem lesz többé elég erős, hogy visszaverje a kisebb fia telefon utáni könyörgését.

Önöknek mik a tapasztalatai? Változott a gyerekük, és a családi életük, amikor a gyerek megkapta az első telefonját? Esetleg valami jó tanács van a tarsolyukban a kezdőknek?

Oszd meg másokkal is!
Mustra