Ha nyár, akkor Balaton, ha Balaton, akkor strand. Aki pedig már volt gyerekkel strandon, az tudja, hogy nagyjából a világ pénzét el lehet költeni egy-egy laza, családos-gyerekes napon.
Mert ha strand, akkor strandkaja és strand-biszbaszok, valamint strandprogramok gyerekkel. Az mégsem járja, hogy nyugodtan napozhatunk, heverészhetünk Zamárdi füves strandján a naptejfoltos, strandoláshoz megvásárolt újságokat lapozgatva!
Ha gyerekkel veselkedünk neki egy strandos napnak, az a legritkább esetben lesz pihentető és persze pénztárcabarát. Megpróbáltam összeszedni, milyen óvatlan pénzköltési lehetőségekkel szembesülhetünk – tapasztalati úton.
Elöljáróban álljon itt pár megjegyzés. Általában nem így élünk, de a nyaralás más. Valószínűleg mindannyiunknak megvannak az emlékei a Balaton-parti családi nyaralásokról, a vattacukorról, a légpuskás céllövöldékről és a horgász-játékokról. És valószínűleg mindenki nagyon kedves emlékként őrzi magában mindezeket, és szülővé válva próbálja újrateremteni saját gyerekei számára, hogy ők is el tudják raktározni az élményeket, és talán felnőttkorukban majd ők is olyan édes nosztalgiával fognak ezekre az időkre gondolni.
Meg az is benne van a pakliban, hogy nyaraláskor az ember sokkal többet megenged a gyereknek, mert hát mikor máskor lehessen tömni magunkba a vattacukrot fagyival, mint a nyaraláskor. Ezek figyelembe vételével kezdjük is el.
Az alapfeltételek; két szülő, egy gyerek, és mivel autó nélkül, vonattal utaztunk, így nem volt igazán opció a nagy strandbatyu hűtőtáskával, miegyébbel. És persze – be kell vallanom – nekem sem volt kedvem esténként a másnapi betevővel foglalkozni.
Nézzük, milyen pénztárca-zsugorító lehetőségekkel kedveskedett nekünk a balatoni strandolás! A strandkaják meglehetősen szegényes választéka nem tántorította el csemeténket, tökéletesen kielégítették minden igényét. A palacsinta és a lángos is csúszott, az előbbiből naponta több alkalommal fogyasztott.
- Egy palacsinta ára 180 és 200 Ft között mozgott, vagyis ha kétszer kettőt evett, 800 Ft-ot kellett kipengetnünk.
- Lángosból napi eggyel beérte, aminek ára 650 Ft volt sajtosan, tejfölösen.
- Aztán persze jött az elmaradhatatlan neonszínű jégkása, ami mellett még a Cserenkov-sugárzás is elbújhat. Ez 200 Ft volt, de csak két deci jutott a pohárba, de így is fél napig úgy nézett ki a gyerek szája, mintha kinyalt volna egy fél urándúsítót.
- Napi két fagyit is simán lehet számolni egy gyereknek, én „szigorúan” egyszerre csak egy gombócot szoktam engedélyezni, ez kétszer 200, vagyis 400 Ft.
- A főtt kukorica is éppúgy hozzátartozik a Balatonhoz, mint az iszap; 300 Ft-ot kérnek el egy csőért.
- A hekket sem hagyhattuk ki; a hal tartárral, krumplival, savanyúval 2100 Ft. A büfében persze még 200 Ft-ért vásároltunk kis műanyaglabdát az automatából.
És akkor jöjjenek a szabadidős, rekreációs tevékenységek,
- az„ugrálóketrec” a Balaton vize felett; 8 perc 500 Ft-ba kerül, de mi egy olyan kedves urat fogtunk ki, akinél mindig volt pár bónusz perc ugrálás is.
- Aztán ott vannak a sétányon a mindenféle bicikli-tricikli-gokart kölcsönzők; attól függően, hogy hány személyes eszközt választunk, az alap egyszemélyes gokart 800 forint félóránként, de amire a szülő is fel tud pattanni, már 1200 Ft-nál kezdődik.
- A vízibicikli bérlés sem maradhatott ki természetesen; trükkös ára van ennek is; fél óráért 2500 Ft-ot, míg egy óráért 3000 Ft-ot kérnek. Kitalálhatják, hogy az egyszeri nyaraló melyiket fogja választani! Igen, mi is az egy óra mellett döntöttünk, azt már mondanom sem kell, hogy a gyerek 5 perc után megunta az egészet, de mi kitartottunk, és nyomtuk egy órán át a pedált, a gyerek meg a hátsó traktusban senyvedett.
- A vurstli is elengedhetetlen kelléke egy-egy nyaralásnak; egy menet 500 Ft, és itt pedig határ a csillagos ég... Mi 3000 Ft-nál megálltunk, de nem volt könnyű.
A sétányon ezen kívül pénzért osztogatták a csillámtetoválást is; miniért 590 Ft, a kicsiért 690 Ft, az extra nagyért 990 Ft-ot is elkértek volna, ha hagytuk volna magunkat. Ugyanitt hajkréta 300 Ft/tincs, bármit is jelentsen, a henna tetoválások 1800 Ft-tól kezdődtek.
Az arcfestésért is pénzt kértek, ráadásul nem is keveset; egy „művészi” pillangó az arcra, és hopp, 1000 Ft már el is tűnt a tárcánkból.
A fentebb említett dolgok közvetlenül a parton, a strandon vannak, de ha beljebb merészkedünk a városba, ott is egy valag pénzt kiszórhatunk, például a szinte minden balatoni településen jelenlévő cirkuszban; a jegyárak 3000 és 5000 Ft között mozognak helytől függően, vagyis – esetünkben - egy háromtagú család alsó hangon 9000 Ft-ot perkálhat le egy előadásért.
Láttunk utazó pókkiállítást is, de ennek az árát már nem is volt kedvünk megnézni.
Ha a parton elfogyasztott dolgokat összeadjuk, durván 12.000 Ft-ra jött ki egy nap, és ebben a csillámtetkó, cirkusz, stb nincs is benne. Meg az a balszerencse sem, amikor Szandra, a cirkuszi elefánt fényes nappal kirabolt minket; a frissen vásárolt pácolt húsokat és felvágottakat is eltulajdonította tőlünk egy jól irányzott ormány-mozdulattal. (A cirkusz előtti placcon tartott állatokhoz mentünk be egy simogatásra.)
És akkor vegyünk egy nagy levegőt, fújjuk ki lassan, és közben próbáljuk nyugtatni magunkat; mikor költsünk baromságokra, ha nem a nyaraláskor?!
