KÖLYÖK

Nna, fiam, mit adott neked a cucc?

2015. február 4., szerda 21:18

Ha a gyerek inni akar, vagy el akar szívni a haverokkal egy spanglit, a szülő akár a feje tetejére is állhat, akkor is meg fogja tenni. Ez azonban még nem a világ vége. Zacher Gábor toxikológus, a Honvéd kórház Sürgősségi osztályának vezetője szerint az alkoholnak jobb az utánpótlás nevelése, mint a Puskás Akadémiának, a drogháborút pedig már rég elveszítettük.

A nikotinról nem szívesen beszél, mert maga is dohányos. A gyereknevelési kérdésekről azonban annál inkább; a legfontosabb, hogy legyen a szülő és a gyerek között folyamatos kommunikáció, merjünk tőlük kérdezni és tanulni. És lehetőleg ne vájkáljunk a szürkezónájukban.

Mekkora szerepe van a nevelésnek, és mekkora a vakszerencsének abban, hogy egy fiatal szerhasználóvá válik, vagy sem?

Szerintem nem jó a kérdés. Mit ért az alatt, hogy szerhasználó?

Az alkoholtól a kábítószerekig általában mindenfélét.

Az a kérdés, hogy ki a szerhasználó. Milyen kapcsolatot ápol az illető a szerrel? Pistike elmegy a buliba, megiszik három felest, elszív egy spanglit. Akkor ő szerhasználó? Ebből a szempontból tökéletesen nem mindegy.

Ha arra gondol, hogy a függőség kialakulásának mennyi az esélye, ha arra gondol, hogy a rendszeres szerhasználatnak mennyi a valószínűsége, ha arra gondol, hogy ha akarna időnként piálni, azt kell, hogy mondjam, hogy a fejünk tetejére is állhatunk. Mint ahogy annak idején az én szüleim is pontosan ugyanúgy a fejük tetejére állhattak, akkor is elmentem a buliba, és időnként piáltam, sőt olyan is volt, hogy berúgtam. Mégsem lett belőlem leszuttyadt alkoholista, aki most valami rehabilitációs intézetben próbálja rendbe tenni az életét.

A kérdésfeltevő általában belehullik ebbe a problémába, hogy mit értünk az alatt, hogy szerhasználóvá vált. Azt, hogy időnként elszív egy-egy spanglit, időnként még talán be is rúgnak a haverokkal, vagy azt, hogy napi rendszerességgel, heti rendszerességgel használ különböző tudatmódosító szereket. Nagyon-nagyon nem mindegy.

A mai szülői korosztálynak az abszolút laikus jellegű információi miatt, az, aki elszívott már egy marihuánás cigarettát, már a drogos kis köcsög kategóriába tartozik. Ebből is látszik, hogy semmit az égegyadta világon erről a dologról nem tudunk, nem is akarunk tudni. Vannak előítéleteink, és ezeket az előítéleteket nem ritkán a média szajkózza bele a szánkba. Ha mondjuk, a Blaha Lujza téren egy csávó kábítószer hatása alatt összevagdossa magát egy összetört sörösüveggel, vagy meghal, akkor ez az interneten, a tévében egy eladható történet. Ebből lehet egy első oldalas hírt csinálni, lehet ma este így elkezdeni a rémhíradót. A Pistike meg elmegy a buliba, elszív egy marihuánás cigarettát hajnali kettőkor. Ötig egy kicsit hülye lesz, nagyokat röhögnek a haverokkal. Negyed hatkor elindul haza, fél hat-háromnegyed hat körül hazaér. Hatkor lefekszik, és másnap délig alszik. Pontosan olyan kábítószer használat volt, mint a másik. Azzal a baromi nagy különbséggel, hogy a média számára ez nem egy eladható dolog, mert a kutyát nem fogja érdekelni. Mert ja, hogy ebből mondjuk, 150 ezer van, a másikból pedig kéthetente egy, az senkit se érdekel, mert engem az érdekel, hogy hogy tudom eladni a rémhíradót, hogy tudom eladni a hírportálon, és hogy tudok olyan fenyegető címeket felírni, hogy „Ismét ölt a drog”. És ha mondjuk egy fővárost kevésbé ismerő vidéki ember elolvas egy ilyen hírt, akkor meg van róla győződve, hogy Jézus Mária, följövök Budapestre, és gyakorlatilag minden utcasarkon egy félmeztelen drogos fog velem szembe jönni, akár mínusz tíz fok van kint, akár plusz huszonöt, aki aktuálisan egy félbetörött üveggel próbálja majd részben saját magát, részben pedig engem összekaszabolni. És ez nem biztos, hogy túl jó.

Ön szerint akkor előnyt, vagy hátrányt jelent, hogy a mostani kamaszoknak, kiskamaszoknak a szülei már találkozhattak, és jó eséllyel találkoztak is a drogokkal, kipróbálták valamelyiket?

Ez jó, mert ők legalább tudják, hogy miről szól ez a dolog. Ha életében kipróbált tudatmódosító szert, és volt neki ilyen története. És ha a gyerek el meri neki mondani, hogy figyelj, papa, voltunk a buliban, és elszívtunk egy spanglit a haverokkal, akkor nem az lesz az első reakció, hogy megfogja a gyerek két fülét, és egy határozott mozdulattal ráhúzza az asztal sarkára a gyerek fejét, és mondja, hogy mi lett belőled, rohadt kis drogos köcsög, hát ezt tanítottam én neked?

De azért ha megnézi, a magyar átlag nem erről szól. Jóval inkább arról, hogy nem tudunk erről az egész dologról kommunikálni. Ha tényleg megtisztel azzal a gyerek, hogy elmondja, hé, apa, kipróbáltuk a spanglit a haverokkal, a szülő nem egy jobbegyenes, balhoroggal nyit. Hanem föl meri tenni neki a kérdést, hogy na és fiam, mit adott neked a cucc? Nem kell neki örülni, szó nincs róla, hogy kurvajó, mert kipróbálta a gyerek. És akkor a gyerek azt fogja mondani, hogy fater, olyan furcsa volt. Minden más volt. Színek fények, hangok, mozgott körülöttem a világ. Most ez akkor azt jelenti, hogy kész, itt a vége, fuss el véle? A gyerek elindult a lejtőn és lesz belőle egy kis...?

Mit tenne ön, mint apa, és mint toxikológus, ha ebbe a helyzetbe kerülne?

Megmondom, hogy miért nem szeretem az ilyen kérdéseket. Belekerülhet az ember mindenféle szituációkba, ez tulajdonképpen természetes, de a „mit tenne, ha” ez olyan, mint amikor nekem egy beteg azt mondja, hogy mit tenne, ha ön lenne az én helyemben. Én nem vagyok az ő helyében. Én a saját magam helyében vagyok, a saját magam életében, a saját családomnak az életében, annak a kvázi pozitív és negatív hozadékaival, de nem tudok erre a kérdésre válaszolni, hogy mit tennék, ha…

Jó, akkor mit tanácsol apaként és toxikológusként annak a szülőnek, aki azt veszi észre a gyerekén, hogy valamit használ?

Az első kérdés, hogy észreveszi-e.

Talán sokan már észrevennénk.

Az a kérdés, hogy van-e közöttük olyan kommunikáció, egyáltalán van-e olyan kapcsolat a gyerek és a szülő között, hogy a gyerek oda mer állni, és el meri mondani.

Tegyük föl, hogy a szülő észreveszi.

De honnan?

Például ha a gyerek „szív”, akkor vörös a szeme, leegyszerűsítve.

Persze, mert másnapos.

Az se jó, ha azt veszem észre a gyerekemen, hogy minden hétvégén három napig másnapos.

Az már nagyon gáz, ha ott tart. Alapvetően azt látom problémának, hogy van-e otthon egy működőképes kommunikáció, ami alapján észre lehet venni, hogy valami nem stimmel ezzel a kölyökkel. Nem fogom tudni, hogy attól nem stimmel-e, mert összeveszett a barátjával vagy a barátnőjével, és attól viselkedik-e ilyen furcsán.

Meg szoktam kérdezni a szülőktől, hogy ismeri-e a saját gyerekét. Ismeri-e a saját gyerekét annyira, hogy észreveszi-e azokat a változásokat, amik a gyerekén megjelennek. Nagyon fontos, hogy mennyit kommunikál vele.

Fel szoktam tenni a szülőknek azt a kérdést, hogy mondja már meg, hogy milyen zenét hallgat a gyerek. És akkor mit válaszolnak rá? "Borzasztót!" Biztos? Hát, borzalmas, rettenetes. És miért? Merünk vele kommunikálni? Merünk vele egyenrangú partnerként kommunikálni? Megkérdezzük a véleményét bizonyos dolgokról? Hogy te ezt hogyan látod? Mi erről a véleményed? Van-e otthon egyáltalán kommunikáció, a kötelezőn kívül? Az "iskolában mi történt, megírtad, befizetted…" mellett?

Nézze meg a magyar átlagot, hogy ezek a kommunikációs rendszerek működnek-e, és azt kell mondani, hogy nem működnek. Hát akkor meg mi a rossebet akarunk a gyerektől megtudni? Azt, hogy drogozol-e fiam vagy nem? Amikor arról sincsenek információink, hogy egyáltalán hogy érzi magát a bőrében? És akkor bele akarunk vágni a saját szürkezónájának az olyan mélyébe, ahova az életébe nem fog minket beengedni? Amikor még a peremig se jutunk el.

Egyszer azt mondta, hogy a gyereknevelés az olyan, mint a hasmenés, hogy ha menni kell, akkor menni kell, ha hív a gyerek, akkor el kell dobni mindent, mert másodszor már nem fog hívni. Hogy lehet ezt kivitelezni? Ön orvos, sokat és rendszertelen időbeosztással dolgozik, előadásokat tart, nyilván nem ér rá mindig.

Fölhív a gyerek telefonon, mert bejött a városba, azt mondja, figyelj apa. Én mondjuk, nézek egy beteget, azt fogom a betegnek mondani, hogy bocsánat, ezt a telefont el kell intéznem. Kijövök a vizsgálóból, és beszélgetek a gyerekkel, ami hihetetlenül jó. Másfél hónapja történt, felhívott, hogy bent van a városba, és van 3 órája. Törökbálinton lakunk, ahhoz messze, hogy hazamenjen és visszajöjjön, kérdezi, mit csináljon. Mondom, mit fogunk csinálni? Bementünk a városba, és két és fél órán keresztül battyogtunk bent. Egy csomó dolgot megnéztünk. Én egy autójáró fickó vagyok, bevallom férfiasan, hogy még nem ültem a budapesti metrón. Elvitt metrózni, megmutatott két vagy három állomást. Karácsonyi vásár ideje volt, elmentünk a Bazilikához, ivott egy forralt bort, én egy puncsot, ettünk egy kolbászt a Vörösmarty téren. Két és fél órán keresztül hihetetlenül jól éreztük magunkat, egy 18 éves fiatalemberrel battyogni és beszélgetni erről, beszélgetni arról, megnézni a csajokat, bemenni egy boltba. Mondta, hogy ide szoktak járni, mert itt iszonyú jó leves van, itt van a legjobb burgerszerű a városban, ez már nem az a mcdonalds-os történet, ez már teljesen más. A harmadik helyről ezt mesélte, a negyedikről amazt. Hihetetlenül jól éreztem magam a kölyökkel. Szerintem az ilyeneket meg lehet csinálni.

Ehhez nyilván folyamatosan fenn kell tartani a kommunikációt, hogy a gyerek valóban rátelefonáljon a szüleire.

Így van! Ez erről szól! Hogy ne legyen gáz apával elmenni. Hogy ne erről szóljon a történet, hogy huhú, apámmal??? És ezért nekünk baromi sokat kell tenni.

A keménykedés ön szerint árt vagy használ?

Azért kell keménynek lenni! Legyenek elvárások, ez természetes. De úgy gondolom, hogy a jó kapcsolat fenntartásánál fontosabb nincsen.

Tehát legyen mindig elérhető a szülő, de érezze, hogy hol a határ, amikor a jelenlét már cseszegetésbe megy át?

Nem szabad a gyerekre rátelepedni, nem kell ülni a nyakán. Felvonul a szobájába, néha előjön, bejelenti, hogy éhes, és akkor beszélünk egy öt-tíz percet, aztán föláll és visszamegy, csinálja a dolgát. Tanul, olvas, mit tudom én, gitározik, hasznos, vagy számunkra haszontalan dolgot is művel, de fontos, hogy meglegyen a saját maga szürkezónája, és tudjunk kommunikálni egymással.

A másik dolog, amiről időnként felnőttek el szoktunk feledkezni, hogy ezekkel a fiatalokkal tök jó beszélgetni. Teljesen másképp látják a dolgokat. Nem arra gondolok, hogy hogy működik az új IPhone 6-os, és hogy lehet beállítani, nem ezekre a technikai dolgokra gondolok, azt úgysem fogom tudni elsajátítani. Hanem, hogy mennyire másképpen lát, mennyire más a véleménye mondjuk egy filmről. Én nem voltam különösebben sorozatfüggő, az első sorozat, amire rákattantam a Trónok harca mellett, a Vikingek. Nagyon szerettem, történelmi tárgyú, ezekért rajongok, tök jó történet volt.

Azt mondta a gyerek, apa, nézzétek meg a Walking Dead-et. Kérdezem, az mi. Hát, az ilyen zombis történet. Előtte láttuk e Brad Pittnek ezt a zombi apokalipszises filmjét, otthon megnéztük a feleségemmel, mondtuk, hogy nem is olyan szar. Elkezdtünk Walking Dead-et nézni, most ott tartunk, hogy a 4. évfolyam negyedik vagy ötödik részét néztük. Hihetetlenül jó, és beszélünk róla a kölyökkel. Kommunikálunk. Ezek a dolgok magamtól eszembe nem jutnának. Merthogy merek a gyerektől ilyen dolgokat tanulni.

Az, hogy az ember mennyire törődik a gyerekével, vagy mennyire hajlandó meghallgatni, magáévá tenni, amit mond, nem csak empátia kérdése, hanem attól is függ, hogy ő maga mennyire boldog vagy elégedett. Hiszen akinek sok a problémája, nincs rendben a saját életével, az a gyerekével is nehezebben boldogul.

Nem szabad éreztetni ezeket a dolgokat. Attól, hogy a főnököm lebasz, akár igaza van, akár nincs, azt nem lehet csinálni, hogy hazamegyek, és jól bosszút állok.

De aki maga sem boldog, az elég nehezen tud boldogságot átadni.

Ez így van. Tagadhatatlan, de mindent meg kell tenni azért, hogy legalább az otthoni környezetünket próbáljuk meg úgy alakítani, hogy az egy ütőképes dolog legyen.

Megjelentek a designer drogok, ezek most veszélyesebbek, mint a régiek, vagy csak újak? Ezeket a mostani szülők már nem biztos, hogy követik.

Egy átlag, laikus szülőnek nem kell naprakésznek lennie abból, hogy mi az a szintetikus kannabinoid, egyszerűen lehetetlenség. Számomra is az, hogy próbáljak meg szakmai szempontból naprakész maradni, egy elég komoly feladat, akkor miért kéne egy laikusnak, akinek nem ez a foglalkozása? A világ sokat változott, ez tagadhatatlan, fölgyorsult.

Ha megnézi, nagyon érdekes drogpolitikai közvetkeztetés vonható le ebből, hogy miért működik a kábítószer-piac. Azért, mert van egy vevői réteg, amely folyamatosan képes arra, hogy folyamatosan újabb szereket vásároljon, az egész drogpiacot ez a vevői réteg működteti. Ha az eladói réteget vagy a gyártókat letartóztatják, attól még megmarad az az x millió vevő, és be fog lépni egy új gyártó. Azt is letartóztatják, és jön egy új, és megint egy új. Történik-e valami? Persze, a bűnügyi statisztikák javulni fognak, ki fogják mutatni, hogy tavaly 94,6 dealert tartóztattunk le.

Ettől az eladási statisztikák még pontosan ugyanott fognak tartani, mint az előző években, mert a piacnak a vevői oldalával semmi nem történik. Ha ott is lehetne valami változást eszközölni, az értékrend változásával, a keretrendszerrel, ha egyre többen tudnának és akarnának jó döntést hozni, akkor változna a drogpiac. Ez fontos drogpolitikai üzenet. Nem saját gondolat: „a drogháború elveszett”. Ezt nem én mondtam, ezt az ENSZ jelentette ki, ami lehet, hogy nagyobb rálátással van erre a világra, mint bármelyikünk. Már régóta próbáljuk mondani, sugallni ezt, és végre a politika is ki merte mondani. Attól a pillanattól kezdve a drogpolitikának is a megelőzésre és a kezelésre kellene fektetni a hangsúlyt, és nem mondjuk, a bűnüldözési oldal statisztikáit javítani, amit nem lehet a végtelenségig.

Nézzünk egy népszerű mérget, a nikotint. A dohányzásról mi a véleménye?

Nagyon nem szeretek erről a témáról beszélni, mert magam is dohányzom. Lassan 39 éve pipázom, és semmiféle motivációm nincs arra, hogy leszokjak. Pontosan emiatt elég álságosan hangozna, ha elmondanám, hogy nikotin, meg tüdődaganat, meg mit tudom én, légzőszervi betegségek. Majd amikor, majd valamikor ebéd környékén – mert a mai napom tegnap reggel fél hétkor kezdődött – autóba ülök, akkor persze rá fogok gyújtani. Ettől a pillanattól kezdve álságos lenne tőlem, ezért nyilatkozatban sosem beszélek a cigarettáról. Én soha senkit nem akartam leszoktatni magáról a dohányzásról, pontosan azért, mert magam is dohányos vagyok, és így hülyén hangozna. El lehet mondani közhelyeket, amit honlapokon is el lehet olvasni a COPD-ről (Chronic Obstructive Pulmonary Disease, krónikus obstruktív tüdőbetegség), hogy mennyibe kerül, meg a halálról. Az viszont biztos, hogy a legnagyobb függőséget okozza.

Mi a helyzet az alkohollal? Mindenki iszik Magyarországon.

Az rendben van, hogy mindenki iszik Magyarországon, a kérdés az, hogy miért iszik mindenki Magyarországon? És a válasz az, hogy az alkoholnál jobb feszültségoldó, bánatölő szer nem igazán létezik. Az örömünkre alkoholt fogyasztunk, a bánatunkra alkoholt fogyasztunk, ami tulajdonképpen egy probléma-elodázó, problémaleszaró állapotot tud előidézni.

Valahol a függőségnek az a lényege, amikor az ember már nem tud határokat betartani. Amikor a belső, önkéntelen átalakulás történik nála, ami miatt valami mindennél fontosabbá válik. Ott tartunk most 2015-ben Magyarországon, hogy 14 liter 96 százalékos alkoholnak megfelelő mennyiséget fogyaszt mindenki, per fő, per év. Évente 30 ezren halnak meg valamilyen alkohollal kapcsolatos betegség miatt, és az utánpótlás nevelése az alkoholbetegségnek sokkal jobb, mint a Puskás Akadémiának vagy a kézilabda akadémiáknak. Nem hogy csökkenne az alkoholbetegeknek a száma, hanem folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

Akkor szeressük a gyereket és bízzunk a jó szerencsében?

Én azt gondolom, hogy kommunikáljunk a gyerekkel, legyen egy működőképes családi rendszer. Ami még nagyon fontos ebben a történetben, hogy a gyerektől mi nagyon sok mindent elvárunk. Elvárjuk tőle, hogy tudjon nemet mondani, hogy mindig jól viselkedjen, és így tovább. Álljunk már oda a tükör elé, és nézzünk már magunkba. Olyat várjunk el a gyerektől, amit magunk is meg tudunk tenni! És ha mi nem tudunk valamire nemet mondani - alkoholra, dohányzásra, arra a párkapcsolatra, bármire -, akkor azt miért várjuk el a gyerektől? Mert akkor milyen szociális mintát tudunk neki kínálni? Szerintem a hitelesség nagyon fontos dolog.

KOMMENTEK

  • 2015.02.04 23:31:45vittore

    Végre nem egy álságos, okoskodó, cikk a drogokról. Mondjuk a "dokitól" nem is vártam mást. Köszi.

  • 2015.02.05 00:04:13szigetipotyautas

    Doktor úr! Nyilatkozgatás helyett inkább csináljon rendet a kórházban, legalább a saját területén!
    gyk: a Honvéd Sürgősségin az ő neve van (volt egy féléve) kiplakátolva, mint vezető. Ami ott megy... egyébként sincs nagy véleményem az egészségügyről, de amit velem kétszer is előadtak egy éven belül, az minden kritikán aluli.

  • 2015.02.05 00:04:54szigetipotyautas

    Na ilyenkor mi van? Itt is olyan "jó" a komment rendszer, mint az index blogokban vagy előcenzúra van?

  • 2015.02.05 04:49:50mindent látó szem

    szigetipotyautas:
    Mondasz is valamit, vagy csak fröcsögsz az éterbe mer' unatkozol?

  • 2015.02.05 06:26:31kasu

    Igen, jó fej a manus, szleng és szókimondás, villog a köznyelv a szövegeiben. Bizonyára sokat látott, elhelyezte az egész rendszert, ami történik, de rohadtul keveset mond. Nem tudtunk meg mást tőle, mint hogy legyen családi kommunikáció és vegyük tudomásul, hogy a gyerek semmivel nem rosszabb, mint mi. Ok. De mi van amikor probléma van? Amikor oda a komunikáció, meg a gyerekszeretet, amikor baj van, egészségügyi, lezüllés, iskola és munkahelyvesztés, amikor hiába a kommunikáció? Sokszor nem a szülőkön múlik! Mégis megindul a lecsúszás? Nem a család működőképtelensége, a szülők primitívsége miatt, hanem minden jó együttartás és szeretet meg törődés ellenére? Mondaná, b*** meg, így jártál. Én meg azt mondom, ő is egy szarul működő rendszer okos, jópofa áldozata, aki csak sodródni tud a szűkös lehetőségek között. Legalább jókat mond.

  • 2015.02.05 06:56:55jog-ász

    tessék engem örökbe fogadni! igaz hogy 39 vagyok, de egész nap szívesen nézek trónok harcát, vikingeket és walking dead-et!:)

  • 2015.02.05 07:27:12Acmee

    Kasu: Továbbá szemszög kérdése. Lehet, hogy a Te szempontodból megvan a szeretet, odafigyelés, minden, de a gyerek szempontjából? Biztos minden rendben van? Nem pótcselekvésként, lázadásként, figyelemfelhívásként jutott oda, ahol van?
    Felnőtt esetén kicsivel talán még nehezebb a helyzet, nehezen beszélünk olyan mély problémákról, amelyek a szerekhez vezetnek. Nem véletlen, hogy a terápiák is sokat alapoznak a "kibeszélésre".
    Szerintem pár függő életútját meghallgatva jó eséllyel bárki be tudná lőni, hogy körülbelül merre is lakhat a gyökérok. Mint a szemölcs. Ha a gyökere benn marad, a probléma kiújul...

  • 2015.02.05 07:42:48samot

    Hàt igen igazat kell adnom a szigetipotyautas nevü bloggolonak.Otthoni tartozkodàsom alatt bevitték az Édesanyàm a sürgösségire(Honvéd korhàz) persze rohantam be a hir hallatàn.Hàt mit mondjak KULTURSOKK a javàbol!És még a szobeszéd,hogy az egyik legjobb korhàz!Öszintén sajnàlom a Bp.-i lakosokat!
    A témànàl maradva,annak idején ugy oldottam meg ezt a témàt,amiröl a cikk szol,hogy megfogtam a két fiam kezét(13és 15 évesek )voltak és elvittem öket arra a helyre(Zürichbe volt)ahol a drogosok mindennapjaik zajlottak !A làtottak teljesen sokkoltàk mind a két gyereket!Nemszeretném részletezni,de volt olyan làtvàny,hogy a testén màr nem volt hely és a nyelvébe szurta az anyagot.Ez mind az Ö szemüklàttàra történt!Ez volt szerintem a legjobb megoldàs,hogy meggyözödhettek rola idöben és személyesen,mert ugye amit a Papa meg a Mama mond az a tinikorban nem szàmit.Ezét döntöttem a viziuàlis meggyözés mellett,teljes sikerrel!

  • 2015.02.05 08:39:41mojoking77

    Kiraly volt az oreg, ahogy elvarhato volt, en is igy igyekszem a kis csokat nevelni, ha mar eleg idos lesz azz ilyen jellegu neveleshez. Azert a riporter csak nem tudta levetkozni a zugriporterkedeset. Foleg az elso fele volt tele idegesito, direkt bulvarmedias kerdesekkel. Hala az egnek, mint az elejen is irtam, nagyon jol lettek kezelve meg ezek a kerdesek is

  • 2015.02.05 08:48:47mojoking77

    Gyakorlo szuloknek, akik epp attol f#$osnak a bokajuk ala, hogy tizeneves fiacskajuk/kislanyuk egesz biztos valami "drogos galeri" buvkorebe kerult.
    Tessek valamelyik hetvegen megnezni egy ket filmet a csipotaval:
    -Egy kosaras naploja
    -Rekviem egy alomert
    -Traffic (esetleg)

    A masodik utan valoszinuleg nyugodtan hatra lehet dolni, egy darabig biztos nem nyul drogokhoz a besteje...

  • 2015.02.05 08:57:45Isaura

    Nem gondolbám, hogy egy egyoldalas, felületes interjú alkalmával mély szakmai előadást lehetne elvárni Zacher Doktortól. Véleményem szerint pont 2-3 kulcsszó mehet át az olvasónak: egyenrangú fél, hatékony kommunikáció, szerető család. Sokaknak már ez is magas léc, hiszen van baj. A stílus se véletlen. A Doki dumája ebben a cikkben király.

  • 2015.02.05 09:25:39mindent látó szem

    mojoking77:
    Sokkolni akarod szegény lurkókat a kosaras naplójával? Oké értem én a nevelő célzatot, de az világos ugye, hogy a kamasz az úgyis megy a saját feje után; akár behány Leonardo wc-s jelenetén akár nem.

  • 2015.02.05 09:43:20sweeney todd

    kasu: "Sokszor nem a szülőkön múlik!" hát kin múlik, hogy milyen a kapcsolatod a saját gyerekeddel?

    kiskorban kéne felépíteni egy olyan működő rendszert, hogy kamaszként, a távolodás szakaszában is visszataláljon a szülőkhöz. ez megy keveseknek.

  • 2015.02.05 09:44:01mojoking77

    mindent látó szem:Pontosan. Epp azert ajanlottam ezt a harom filmet, neked is javaslom, foleg a Rekviem egy alomert-ot (ha lattad volna, nem a kosaras naplojan akadtal volna ki :))

    Gondolkodtam a Trainspotting-en is, de az '96-ban, gyakorlo drogoskent inkabb buli film volt, szoval az inkabb a szuloknek lenne elborzaszto, nem a celkorosztalynak...

  • 2015.02.05 09:45:37gab200

    erre csak Torrentét lehet idézni::[link]

  • 2015.02.05 09:45:39sweeney todd

    mojoking77: a tizenhárom c. filmet is ajánlom! de azért, mert megnézetsz valamit még lazán elszív egy spanglit. a gyerek nem hülye, vágja, hogy az egy film, ráadásul a hernyósokról szól.

  • 2015.02.05 09:48:45sweeney todd

    samot: "A témànàl maradva,annak idején ugy oldottam meg ezt a témàt,amiröl a cikk szol,hogy megfogtam a két fiam kezét(13és 15 évesek )voltak és elvittem öket arra a helyre(Zürichbe volt)ahol a drogosok mindennapjaik zajlottak !A làtottak teljesen sokkoltàk mind a két gyereket!Nemszeretném részletezni,de volt olyan làtvàny,hogy a testén màr nem volt hely és a nyelvébe szurta az anyagot.Ez mind az Ö szemüklàttàra történt!Ez volt szerintem a legjobb megoldàs,hogy meggyözödhettek rola idöben és személyesen,mert ugye amit a Papa meg a Mama mond az a tinikorban nem szàmit.Ezét döntöttem a viziuàlis meggyözés mellett,teljes sikerrel!"

    nagy sikerrel? ezt honnan tudod? mi köze egy sapnglinak pl a külföldi lecsúszott hernyósokhoz? azt hiszed a gyerek tök hülye és nem tud különbséget tenni? a legtöbb szülő azt sem veszi észre, ha a ded csészealjnyi pupillával közlekedik a világban! anyámat megkérdeznéd, ő is azt mondaná, hogy sosem próbáltam semmit, pedig kamaszként megvolt néhány cucc a palettáról.

  • 2015.02.05 09:49:16mojoking77

    Es az miota baj, hogy a kissrac el-elsziv tizenevesen egy egy spanglit?
    Ne legyunk mar alszentek, mi nem ugyanazt csinaltuk?
    Van egy nagyon kedves baratom, akivel gyerekkent majdnem minden fa#szkodast kiprobaltunk egyutt.
    Most 14 eves a fia, es a fejemet fogom, ekora alszent idiota lett belole, ha a gyerekkel beszel.

  • 2015.02.05 09:51:22sweeney todd

    mojoking77: ráadásul ez olyan, mintha a szextől egy tizenévest egy ribikről szóló filmmel akarnál lenevelni. nem hsizem, hogy a ygerek ne fogná föl, hogy egy spanglitól nem kerül olyan állapotba, mint a requiem főszaereplői, akik hernyóztak.

    ha ennyire látványosan győzködöd, szvsz csak azt éred el, hogy nem fog beszámolni a kísérletezgetéseiről.

    az alkoholtól miért nem félnek így a szülők? pedig az sokkal nagyobb probléma.

  • 2015.02.05 09:52:15sweeney todd

    mojoking77

    "Es az miota baj, hogy a kissrac el-elsziv tizenevesen egy egy spanglit?
    Ne legyunk mar alszentek, mi nem ugyanazt csinaltuk?
    Van egy nagyon kedves baratom, akivel gyerekkent majdnem minden fa#szkodast kiprobaltunk egyutt.
    Most 14 eves a fia, es a fejemet fogom, ekora alszent idiota lett belole, ha a gyerekkel beszel."

    pontosan, totál elfelejtik, hogy voltak kamaszok.

  • 2015.02.05 09:54:23mojoking77

    Bocs, de valahogy nagyon nem vagy kepes leszallni arrol a ringlispirrol, amin itt porogsz.
    Teszek meg egy probat, utana feladom.

    KI A FENE AKAR AKARMIVEL IS MEGGYOZNI EGY TIZENEVES KAMASZT, HOGY A FU = A KEMENY DROGOKKAL?????

    Szerinted az?

    Remelem nem.

    Ugye ertheto volt amit irtam?

  • 2015.02.05 10:29:57csigafrédi

    @ Isaura "Nem gondolbám, hogy egy egyoldalas, felületes interjú alkalmával mély szakmai előadást lehetne elvárni Zacher Doktortól. Véleményem szerint pont 2-3 kulcsszó mehet át az olvasónak: egyenrangú fél, hatékony kommunikáció, szerető család."

    Ezekért a kulcsszavakért szeretem olvasni a vele készült interjúkat.
    A mostani válaszaiból nekem ez volt a mai 'nekem szóló' mondanivaló:

    "...mindent meg kell tenni azért, hogy legalább az otthoni környezetünket próbáljuk meg úgy alakítani, hogy az egy ütőképes dolog legyen."

    Tetszik ez a megfogalmazás, hogy ütőképes, egy szóban jól összefoglal egy csomó apróságot amitől valami piszok jól képes működni.

  • 2015.02.05 11:15:50mindent látó szem

    mojoking77:
    A Rekviem egy álomért valóban nem láttam, nekem elég volt A kosaras naplója meg a Traffic. Engem igazán nem ezek a filmek sokkoltak.
    Anno 16 éves koromban osztályfőnöki órára bejött egy rendőr, meg egy drogosokkal foglalkozó orvos (nem a fenti Zacher doki volt) és hoztak magukkal többek között egy videó kazettát.
    Az óra témája a drog és a droghasználat volt. Fél órás előadás volt, az osztályunk nagy része eleinte vigyorgott, majdnem mindenki fején ott ült az az igazán ütnivaló kifejezés amire csak egy kamasz képes; hogy ő jobban tudja beszéljen csak a hülye felnőtt. Aztán lejátszották a videókazettát amin 5 drogos fiatal, akkor velünk egykorú kamasz volt felvéve.
    Mire a felvétel végére ért a lejátszó, az osztályunk 98%-a halottsápadt fejjel ült, kővé meredve, 3-an (a 28-ból) konkrétan elhányták magukat, 2-en rosszul lettek (ki kellett vinni őket az udvarra), én, meg még páran a barátaim közül, napokig nem tudtam aludni attól amit a videón láttam. (az osztályunkból csak egy srác lett masszív drogos, akiről tudok, de ő nem volt ott amikor a videót lejátszották)
    Szóval ha szerinted tényleg hatásos a sokkolás, mert a kamaszok csak ebből értenek, akkor ne megrendezett filmeket, holivúdi rudikat nézess a kölykökkel. Az én tapasztalatom ez.

  • 2015.02.05 11:18:35MEDVE1978

    Sacher Gábor őszinte, ez nyilván üdítő ebben az álságosan megközelített témában. Nem vagyok kormánypárti, de azt meg kell hagyni, hogy ebben a témában egy helyen, a dohányzást illetően volt előrelépés az elmúlt öt évben. (a lépések motivációja már inkább "vegyes" és részben anyagi, de a hatása vitathatatlanul az volt, hogy sokan leszoktak a cigiről).

    A többi területen sajnos nem volt előrelépés, sőt inkább visszalépések. Viszonylag kevés a kemény drogos, de megint előtérbe került a büntetőpolitika velük szemben, a probléma felnagyítása és a szerhasználók megbélyegzése.

  • 2015.02.05 11:25:26samot

    sweeney todd
    Az elmult évek engem igazoltak!" a külföldi lecsuszott hernyosokhoz"Te honnan tudod?
    Ezek legalàbb nem kémiai szemetet hasznàltak,mint a magyarok!Mégha a végeredmény ugyan az!Csak a közte eltelt idö nem mindegy!A magyaroknàl még a nepper se tudja,hogy mit àrul!Az orvosok meg a sok szàz szar közül mindig a 101.-kel talàlkoznak amihez egy egész labort kell riasztani,hogy analizàlni tudjàk a legujjabb kémiai szemetet!

  • 2015.02.05 11:33:13sweeney todd

    samot:

    "Az elmult évek engem igazoltak!"

    vagy csak úgy gondolod, hogy téged igazoltak. és ettől rettentek el. szerintem meg nem is kell elrettentés, csak olyan hangulat, hogy ne akarjanak pótolni valamit a cuccal.

    ""a külföldi lecsuszott hernyosokhoz"Te honnan tudod?"

    te írtad, hogy azokat mutogattad nekik!

    "Ezek legalàbb nem kémiai szemetet hasznàltak,mint a magyarok!"

    azt írtad, hogy hernyósokat mutogattál nekik, szerinted azt mikkel ütik fel? nem kémiai szereket? hát, a fűvön kívül semmi sem "természetes", mindenből "kémiai szer" lesz, sőt, a fűbe is szoktak ezt-azt keverni. és a magyarok sem használnak mást, mint szerte a világban, inkább társadalmi rétegek szoktak más-mást használni, ez nem országfüggő.

  • 2015.02.05 11:34:53sweeney todd

    MEDVE1978:

    "de azt meg kell hagyni, hogy ebben a témában egy helyen, a dohányzást illetően volt előrelépés az elmúlt öt évben"

    már miért? azért, mert a dohányosok most a 4 fal között szívják és berakták a dohányárut a nemzeti izébe, attól még nem lett kevesebb dohányos, csak legalább nem kell passzívként szagolni. semmit nem tettek a dohányzás ellen, csupán eldugták magát a szokást, ráadásul álszent módon.

  • 2015.02.05 11:36:43sweeney todd

    mindent látó szem: miről szólt a videó?

    voltam Zacher előadáson ott is vannak sokkoló képek amúgy szerhasználókról.

    szvsz amúgy nem elrettentés kell, mert amitől nagyon óvod a gyereket, vagy el akarod ijeszteni, arra még kíváncsibb, hanem olyan otthoni légkör, ami elég és nem kell "kiegészíteni", átírni mással, máshogy.

  • 2015.02.05 11:41:27sweeney todd

    samot:

    "Ezek legalàbb nem kémiai szemetet hasznàltak,mint a magyarok!"

    ez vicces! már nincs "természetes" szer, hacsak nem koka cserjét rágcsálsz, vagy saját termesztésű spanglit szívsz. és amúgy a cuccok nagy része külföldről jön. amúgy meg zürich-i hernyósokról írtál az eredeti hozzászólásodban ("volt olyan làtvàny,hogy a testén màr nem volt hely és a nyelvébe szurta az anyagot"). szerinted a hernyó mennyire "tiszta", elárulom, semennyire, az is egy "kémiai szemét".

  • 2015.02.05 14:41:17mojoking77

    mindent látó szem: Megnezed, atgondolod, visszajossz, elnezest kesz.... :)))

    Visszaterve a kerdesedre, egy tizeneves srac az egadta vilagon semmi egyebbol nem fog igazan tanulni, csak a sajat hulyesegebol (remelhetoleg), vagy ha valamivel igazan sokkolod. Nem ma volt mar de tisztan emlekszem, hogy mindenkinel mindent jobban tudtunk, es magasrol tettunk mindenkire, kiveve, akiknek valos hatalma volt felettunk (a tanari kar kb 20% -a, es ez egy rohadt komoly elit technikum volt, az evfolyamunk tobb mint 80%-nak sikeres foiskolai/egyetemi felvetelivel 1995-ben!!!!). Hidd el, en meg eleg jol emlekszem. A szuloket szerettuk, tiszteltuk, de hogy rohatul senki nem hallgatott rajuk, az is biztos volt.
    A sok idiota meg, aki jon a liberalis nevelessel, meg a meggyozes hatamaval, valoszinuleg a jo eletben nem volt meg szuleje egy kamasznak... :)

  • 2015.02.05 22:15:50canahari

    Mojoking, engem soha nem sokkolt senki, és életem egyetlen spangliját simán elmeséltem édesanyámnak :). Liberális nevelés, és még halottsápadtan ülnöm, rosszul lennem és hánynom se kellett hozzá.

  • 2015.02.06 10:32:29Dacia Dubstep

    az interjú utolsó mondata a lényeg. és azzal nincs baja Zachernak. nagyon kevés ilyen ember van

  • 2015.02.06 12:47:16Ifi Géza

    ... ez a doktor olyan, mint nálunk csuháséknál a Ferenc pápa. Őszinte meg emberi.

  • 2015.02.06 12:48:35Ifi Géza

    ... ez a doktor olyan ember, mint nálunk csuháséknál a Ferenc pápa.Őszinte.

  • 2015.02.06 19:05:07mindent látó szem

    Sweeney todd: Az egyik full beallt drogos csaj az interju kozben maga ala szart, majd benyult a nadragjaba es megette. Még a kameras is majdnem eldobta a kamerat kozben. A masik total kesz vegleny csontvazza fogyott szerencsetlen azt ecsetelte szetcsuszva a kameraba, hogyan fogja egy borotva pengevel kibelezni a 2 eves kishugat es mindezt azert mert az anyjat okolta mindenert. Azt akarta, hogy az anyja szenvedjen es erre ezt talalta ki. De ő vegig bilincsben volt mert tenyleg megtamadta a szuleit. A stilus es a kegyetlenseg gyomorforgato volt. Szemernyi ketsegem sem volt arrol, hogyha alkalma lenne ra megtenne amit mond. A harmadik odahanyt sajat magara a felvetel kozben, illetve egy adagot rakuldott a kamerasra. Ez meg azt is megcsinalta hogy sajat magan nyomott el egy ego cigit es meg se rezzent. A negyedik csak siman full zombi volt alig reagalt valamire, habzott a szaja, folyt a nyala ki a szajabol még o volt a leg konszolidaltabb. Az otodik szimplan ki akart nyirni mindenkit maga korul. O "csak" acsargott, meg remegett, de annyira hogy elharapta a sajat nyelvet.
    Mindezt 16 evesen lattam, azaz 22 evvel ezelott. Akkoriban ez eleg sokkolo volt.

  • 2015.02.08 09:38:23twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX

    Nagyon jo interju volt.

  • 2015.02.08 16:50:41Mercel

    Ez a csávó nagyon menő. Komolyan le a kalapom előtte.
    Az egésznek a lényege ott volt abban amit mondott; kommunikálj a gyerekkel.
    Amúgy az egész ott kezdődik, hogy a legtöbb szülő kb. fél - egy év után kapcsol hogy úristen a gyerek drogozik.
    Az már régen késő.
    Utána lehet várni pár évet közben bejárja a saját kis poklát aztán vagy lejön a cucczról vagy meghal.

  • 2015.02.11 10:12:26wsvap

    "Olyat várjunk el a gyerektől, amit magunk is meg tudunk tenni!" aham, tehát én napi 10 órát dolgozom, gyereket nevelek, főzök, edzek ... akkor azt elvárhatom a 15 éves fiamtól is??? ne legyünk már ennyire demagógok kéremszépen! :) mi a franc köze van a kettőnek egymáshoz? az egész cikk butaságra épül. kár érte, hiszen akár egy jó írás is lehetett volna. de ez így egy buta kalap szar.

SZÓLJON HOZZÁ!

OnGo beszámolók

Hirdetés