KÖLYÖK

Se órarend, se lecke, úszni és angolul viszont mindenki tud

2015. január 27., kedd 10:08

Lara 11 éves, és 7. osztályos. Hollandiában él a családjával a 190 ezres Almerében, Amsterdamtól néhány kilométerre.

Lara családja hétköznap reggel hét órakor kel. Kényelmesen összekészülődnek, reggeli közben átbeszélik a napot, majd útnak indulnak. Az iskola fél kilenckor kezdődik, a gyerekek nyolc óra 20 perckor kezdenek gyülekezni, ekkor nyitják a kapukat. A legtöbben tömegközlekedéssel vagy kerékpárral érkeznek, autót csak nagyon kevesen használnak a mindennapi bejáráshoz. Az iskolában a gyerekek és a tanárok hatalmas, fedett kerékpártárolóban tehetik le a járgányokat. Az eső, a szél itt senkit sem zavar semmiben, a biciklizésben sem.

A reggelek általában nyugodtan telnek. Senki sem izgul amiatt, hogy elfelejtette bepakolni a táskáját, mert nincs is táska, és a miatt sem, hogy nem csinálta meg a leckét, mert lecke sincs. Hollandiában az oktatás 16 éves korig ingyenes. Úgy ingyenes, hogy a könyveket, a füzeteket, de még a filctollat és a radírt is az iskola adja. Hazavinni semmit sem kell, a tanulás az iskolában kezdődik és ér véget, otthon már nincs feladat. Egy apró csomagjuk azonban mégis van a gyerekeknek: az uzsonnás doboz. Közétkeztetés nincs, azt, hogy a gyerek egyen nap közben, a szülő dolga megoldani, nem az iskoláé és nem is az önkormányzaté.

Larának és osztálytársainak reggel derül ki, hogy aznap milyen óráik lesznek. Konkrét órarendjük nincs, a tanárok egy meghatározott tanrendre támaszkodva önállóan állítják össze a napi tervet.  Valamennyi osztálynak két tanára van, ők megbeszélik és beosztják egymás közt, hogy melyik nap ki, milyen órát tart, ám még ez sincs kőbe vésve, mert ha valamivel nem végeztek, másnap nyugodtan folytathatják.

Az osztályterem berendezése is a közös munkát segíti: az asztalokat fészekszerűen rendezték el, hogy tudjanak egymáshoz szólni a gyerekek. A számonkérés év közben szinte ismeretlen. Vannak ugyan néha röpdolgozatok, ám ezek inkább a tanároknak jelentenek információt arról, hogy hogyan sikerült átadniuk a tananyagot. Félévkor és év végén azonban Hollandia-szerte minden gyerek megírja az úgynevezett CITO tesztet, ami valamennyi tantárgyat felöleli, és több napig is eltart. Ha valakinek nem sikerült túl jól valamelyik teszt, arra az iskola odafigyel, és lehetőséget ad a gyakorlásra, javításra.

Általában délelőtt vannak a nehezebb, koncentrációt igénylő tanórák. A délelőtti tanítást háromnegyed tizenkettőkor egy hosszabb ebédszünet zárja le. Ekkor a szülők eljönnek a gyermekükért, és elviszik őket az iskolából. Az ebéd rendszerint szendvics, a főétkezés Hollandiában a vacsora. Ha valaki nem tudja elvinni a gyermekét, csomagolhat neki ételt, amit az iskolában fogyaszt el, de a déli gyerekfelügyeletért fizetni kell.

A délutáni oktatás egy órakor kezdődik, ekkor már többnyire a kreatív foglalkozások, etika, viselkedésmód (!) és más, könnyebb tantárgyak vannak, egészen negyed négyig. Hetente kétszer van testnevelésóra, de nem követelmény az egyenruha, mindenki abban tornázik, amiben szeret. Ahogy az iskolai ünnepségeken sem kell egyforma ruhába bújniuk a gyerekeknek – mindenki maga döntheti el, hogy mi az ünneplő ruhája.

Az iskolában hittanóra sincs, holott Lara katolikus iskolába jár. Az egyházi ünnepekre ugyanakkor kiemelten készülnek, és meg is tartják azokat. KRESZ oktatás van az iskolában, nagy gondot fordítanak arra, hogy a gyerekek időben megtanuljanak biztonságosan közlekedni. Ez nem véletlen, hiszen Hollandiában tényleg majdnem mindenki biciklivel jár, a kisgyerekes családok is.

A nyelvoktatásra különösen nagy hangsúlyt helyeznek Hollandiában. Már kisiskolás korukban elkezdenek angolul tanulni a gyerekek, ezt a nyelvet szinte kivétel nélkül mindenki el is sajátítja. Pár évvel később bejön mellé a német is, majd középiskolában újabb két nyelvet is elkezdenek tanulni. Elvileg tehát mire leérettségiznek, négy idegen nyelvet ismernek (valamilyen szinten) a holland gyerekek.

Lara magyar kislány, családja pár évvel ezelőtt költözött Hollandiába. Az első évben ezért ő és húga egy úgynevezett nyelvi centrumba járt, ahol megtanultak hollandul. Eleinte csak nyelvóráik voltak, később fokozatosan bevezették a tantárgyakat is. Mivel Lara húga itthon járt óvodába, más előkészítőre már nem volt szüksége az iskolába (basis school) lépéshez. A nyelvi centrumban egy vagy két évet tölthetnek el a gyerekek, haladástól illetve életkortól függően, ezt követően integrálódnak a normál iskolába. Egy ideig azonban még nyomon követik a külföldi gyerekek beilleszkedését, az utógondozás keretében segítenek, ha valami nem úgy megy, ahogy kellene.

Hollandiában egyébként öt éves kortól kötelező az iskola, de sok gyerek már a negyedik születésnapja után elkezd járni.  Az első két évben, ahogy a magyar óvodákban, csak előkészítés folyik. Írni, olvasni tanulni csak harmadik osztályban kezdenek el. A basis schoolba 4-12 éves korig járnak a gyerekek. Az iskolai év augusztus közepén elkezdődik és július elejéig tart. Év közben sok szünet van, ezekről év elején értesítik a szülőket.

Hiányzáskor nem kell orvosi igazolást vinni, elég, ha odaszól a szülő, hogy miért nem megy iskolába a gyermek. Ennek ellenére a visszaélések nem jellemzők, alighanem azért, mert a gyerekek szeretnek iskolába járni. Az intézmények kialakítása is nagyon gyermekbarát, nagy udvar, barátságos környezet, sok játék, és a folyosókon is számítógépek várják a gyerekeket.

Amikor társaságban kiderül Laráról, hogy külföldi, az első kérdés, amit feltesznek neki, hogy megvan-e az A típusú úszódiplomája. Ezt Hollandiában nagyon komolyan veszik, anélkül nem mehet a szülei nélkül uszodába, kirándulni, víz közelébe. Márpedig Hollandiában mindenhol van víz. A diploma megszerzéséhez nem elég úszni tudni, hanem speciális körülményekre is „kiképzik” a gyerekeket már nagyon kicsi korban. Megtanulnak például ruhában, cipőben úszni, tárgyakat kell megkeresniük a medence fenekén, és úrrá kell lenniük váratlan helyzeteken is.

Lara szülei a város legerősebb iskolájába íratták be a gyerekeiket, abba, amelyből a statisztika szerint a legjobb eséllyel juthatnak tovább gimnáziumba (atheneum, líceum). A továbbtanulás irányáról a teszteredmények és a tanárok véleménye alapján döntenek, felvételi nincs a középiskolákba.

Hollandiában szabad iskolaválasztás van, ami az állami, magán és egyházi iskolákra is kierjed. A kiszemelt intézménybe célszerű a gyereket minél előbb beíratni, hogy legyen hely számára, mivel a jobb iskolákban várólista van. Lara édesanyja szerint Hollandiában az iskolai közeg nagyon barátságos, mindig szem előtt tartják, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, és érvényesüljenek az érdekeik.

Köszönjük Lara anyukájának a cikk elkészítésében nyújtott segítséget!

KOMMENTEK

  • 2015.01.27 13:59:19retinax

    Bartush: Gondolom, így van kitalálva a rendszer. Mindenkinek szünet van akkor, mint az olaszoknak? Vagy valami hasonlóra tippelnék.

  • 2015.01.27 14:01:32vizsla_barat

    en is jobban egyet ertek a negyedevenkenti bizonyitvannyal. Bar 4-5-ik osztalyig a jegyeknek nincs sok ertelme. Nem tudom miert van ez: az angolszasz orszagokban az ebed nem lenyeges,valamit odab@sznak a gyerek ele es egyel fiam. Az egyik baratunk gyereke PBJ szendvicsen nott fel. Minden nap. Nalunk a katolikus iskolaban van hittan, van meleg kaja (igaz kb 10-fele fel-junk-food kozt megy a rotalas), $3.5-be kerul egy ebed. A sportot hianyolom,de nagyon. Bar el voltunk kenyeztetve, telepi sportiskolakent heti 10 tesi volt,bar akkor meg az uszodaban is csak minket lattak,ma mar a bolcsodeseket is viszik.

  • 2015.01.27 16:08:26gerrardo

    Ezek szerint Hollandiában nem gond, hogy szendvicset ebédelnek, nem ez az egyetlen ország, s a szöveg szerint este van a legfontosabb étkezés, és ott sem kell feltétlenül elvinni délben a gyerekeket, van fizetős felügyelet. Viszont ingyenes az oktatás.

  • 2015.01.27 16:31:24uluk4i

    @báró Csekonics: nekünk is hasonló rendszerben vanak tapasztalataink és végülis az ebéd hiánya nem nagy ügy. Szendvics, jobb esetben az előző napi vacsorából eg kis adag elég. Igaz, 6 éves koráig a tanárok főztek a gyerekekre (!), de mióta alsős lett, ezt nem nagyon lehet megoldani.
    A számonkérés egyszerűen azért nem szükséges, mert a tanárok állandó kapcsolatban vannak a gyerekekkel. Majdnem, mintha minden órán lenne felelés, kivéve, hogy ez nem megalázó, számonkérő, hanem nap mint nap leülnek és egymással kommunikálnak és a tanár napra pontosan tudja, hogy jár a gyerek a tananyaggal. Most szombaton voltam "apás" reggelen a gyerekkel, első kézből láttam :) kicsit ugyan irigykedtem, de annak örülök, hogy neki már van lehetősége egy ilyen iskolába járni.

  • 2015.01.27 18:21:26Iceflowerz

    Még gimis cserediákként voltam kint, akkor már nyilván kisebb a felügyelet. Naponta 30 km-eket lebicikliztünk, ha bulizni mentünk, akkor is csak akkor jöttek értünk a szülők, ha nagyon esett éjjel. Ebédre tényleg kiül mindenki a folyosóra, vagy ahol kedve van/helyet talál és eszi a kis szendvicsét. A nagymama pedig jobban tudott angolul, mint én. (Bár azért az itthoni főtt ételeket nagyon élvezte a cserediák :) )

  • 2015.01.27 20:26:48Budapesti Szeretkezési Vállalat

    Vajon mennyi idő megtanulni egy indexes idiótának, hogy az ötéves egy szó?
    (Meg minden egytagú számnév + egytagú melléknév v. határozószó.)

    Egyébként meg a képzési rendszer az ostobák képzésének legjobb módja, főleg a tesztes visszakérdezés, feleltetés nélkül. Lásd Amerika.

    A mindenki 4 nyelvet beszél óriási kamu, angolul tényleg mindenki tud (úgy-ahogy, mert azért nem mindenki jól), németül már kevesen, más nyelven meg nagyjából senki.

  • 2015.01.28 08:07:42pepita ceruza

    MI EGY IDIÓTA ORSZÁGBAN ÉLÜNK, AMIKOR OTT A JÓ PÉLDÁK TÖMKELEGE, AHELYETT, HOGY KIMAZSOLÁZNÁNK A HOLLAND ÉS PL. A FINN PÉLDÁKBÓL A POZITÍVUMOKAT, RAGASZKODUNK AHHOZ, AMI ÚGY SZAR, AHOGY VAN. NYILVÁN PÉNZ KELL HOZZÁ, MERT OTT NEM 30-AS AZ OSZTÁLYLÉTSZÁM AHOL SZEMÉLYESEN TUDNAK FIGYELNI A GYEREKRE , ÉS MEGBECSÜLT PEDAGÓGUS, PEADÓGUS-ASSZISZTENS, NYUGODT LÉGKÖR, ÚJ TANÍTÁSI MÓDSZEREK. TALÁN FIGYELNI KÉNE VEKERDYRE, HOGY NE MENJÜNK MESSZIRE. (bocs, "beragadt" a caps lock, amit nem is bánok, a kommentelésnél ez kiabálást jelent! hát, KIABÁLOK!

  • 2015.01.28 10:16:22pirospottyos

    Luxemburg kb detto ilyen.

    Ebedidoben persze lehet otthagyni a gyereket, kap meleg kajat (fizetni kell erte, de nem sokat) de egy csomo anyuka hazavarja ebedre a gyerekeket, mert nem dolgoznak, apuci keres annyit, hogy nem kell.

  • 2015.01.28 10:34:56connector

    Értő olvasás? Nem azt írja a cikk, hogy mindenki 4 nyelven beszél, hanem azt, hogy "
    Elvileg tehát mire leérettségiznek, négy idegen nyelvet ismernek (valamilyen szinten) a holland gyerekek." Angolul gyakorlatilag mindenki tud, ha nem is tökéletesen, de elég jól.

    Az iskolai szüneteket azért tudják relatíve jól megoldani, mert 1. sokan részmunkaidőben dolgoznak (ami nem jelent egyet az éhbérrel és a karrierlehetőségek feladásával), 2. a munkáltatók nem csak hallottak a rugalmas munkaidő beosztásokról, hanem alkalmazzák is, 3. tudnak bébiszittyót fizetni, ha úgy alakul.

  • 2015.01.28 15:18:52Sandokohn - a maláj jiddis

    Számos hollandot ismerek a munkámból kifolyóan. Nem túlzottan tájékozottak a világ dolgaiban és a tényanyag ismeretük is meglehetősen hiányos. Cserébe lazák, nemtörődömök és sok könnyű drogot fogyasztanak. Jah, az érdemi munkát a bevándorlókkal végeztetik, ők maguk az alibi munka területén jeleskednek.
    Meg lesz ennek a böjtje számukra szerintem 20-30 éven belül.

  • 2015.01.28 15:32:37Cockpuncher

    Ez nagyon szép. Kérdezném, hogy a holland gyerekek mennyire lesznek műveltek, mire kijönnek a suliból. Továbbá kérdezném, hogy ha ezt megpróbálnánk itthon átültetni a gyakorlatba, akkor a nagyon okos tanácsadók szerint mit csinálnának az ózdi cigányok a nekik juttatott ingyenes taneszközökkel. Illetve ha nem lenne számonkérés és szinte semmilyen tanulási kényszer, akkor a taktakenézi orkok gyerekeinek milyen motivációs tényezőt tudnának felmutatni. És ha az esetleg nem jön be, akkor hogyan integrálnák ezeket a "fiatalokat" (kanokat és szülés előtt levő gádzsikat) mondjuk a 7-8. osztályba.

    "Ha valakinek nem sikerült túl jól valamelyik teszt, arra az iskola odafigyel, és lehetőséget ad a gyakorlásra, javításra." És ha Kolompár Dzsenifer, ne adja isten, esetleg nem akar javítani?

  • 2015.01.28 15:56:51tralalala

    Az a vicc, hogy az ilyen cikkekben ez mind tök jól hangzik, ha megy Magyarországon van ugyanez vagy csak egy része (pl. 16 éves tankötelezettség, etikaórák), akkor az meg maradi fasizmus meg népnevelés.

  • 2015.01.28 16:11:44tralalala

    Csak pár példa, ha Magyarországon lenne mindez, mi lenne a reakció, indexcikkel, felháborodott blogokkal, vasingtonposztos véleménycikkekkel (amiket persze magyarok írnak, csak mégis jobban hangzik, hogy ez a vasingtonposzt véleménye, mint hogy XY-é):

    - "Az ebéd rendszerint szendvics" Orbánviktor éhenhalasztja a gyermekeinket!!!
    - "A délelőtti tanítást háromnegyed tizenkettőkor egy hosszabb ebédszünet zárja le. Ekkor a szülők eljönnek a gyermekükért, és elviszik őket az iskolából." És aki nem ér rá akkor az dögöljön meg, mi? Kösz Orbán!
    - "Közétkeztetés nincs" - aki szegény haljon éhen mi, rohadt felcsúti!
    - " az asztalokat fészekszerűen rendezték el, hogy tudjanak egymáshoz szólni a gyerekek" Így nem tudnak figyelni a tanárra, micsoda marhaság!
    - "Hollandiában szabad iskolaválasztás van, ami az állami, magán és egyházi iskolákra is kierjed" Úristen dehát ez SZEGREGÁCIÓHOZ vezet, azonnal be kell tiltani!!!
    - "etika, viselkedésmód (!) " Agymosáás! Népneveléés!
    - "egészen negyed négyig" Orbánviktor elveszi tőlünk a gyerekeinket!!!
    - "Hollandiában az oktatás 16 éves korig ingyenes" és akkor 16-18 év között fizessen, kapzsi kormány!!! És akinek nincs pénze mit csináljon?

    és a többi, és a többi.

    Aztán meg megy a fórumon a siránkozás, hogy de nálunk miért nem olyan az oktatás, mint Hollandiában. Ugyan gyerekek.

  • 2015.01.28 17:37:04Fekete Pestis

    tralala, m.o-nilyen biztos nem lesz sose, mert ott a tanugyi banya rendszere all most nyeresre.

    Csak ugy kerdezem, hogy hogy jon ide orban?

    Hogy a lenyeghez is hozzaszoljak: a holland rendszer nagyon jo otvozete a versenykozpontu nevelesnek (mert 12 eves korban a tantoneni igenis a teljesitmeny alapjan teszi be gimnaziumba/szakkozepbe a gyereket[link] ), es a mar emlitett laissez faire rendszernek. A gimnazium tetje meg az egyetem, ami eleg sok stresszt okozhat |( L.[link] konyvet ).

    Mindenesetre nezegettem a holland fizika es matek erettsegi peldakat es csak gratulalni tudok a szerzoiknek. Pont olyan, amilyen az alkalmazott tudomanynak lennie kell: ismert tenyekbol es torvenyekbol kell szamukra (joreszt) ismeretlen anyagreszeket levezetni. A peldak felepitese logikus es konstruktiv. Szerintem a magyar erettsegizok nem tudnak oket megoldani, mert vagy nem tanulnak M.o-n jo fizikat vagy nem tanuljak meg az alkalmazasokat.

    A dan rendszer p.l. tul szabad a hollandhoz kepest (es azert valami fegyelem meg verseny azert kell), a magyarorszagi versmagolassal meg nem tudok mit kezdeni (meg azzal sem ahogy a tanugyi banya mindenkit gledaba allit).

  • 2015.01.28 20:33:48retinax

    @Cockpuncher: miért, itt művelt lesz valaki az iskolai tananyagtól? Próbáltál már villogni a János vitézzel? :D Az meg, hogy ki mit kezd az ingyenes taneszközzel, nos, elolvastad-e a posztot? Nem visznek haza semmit, mert az iskolában tanulnak, otthon már nem. És nem tudják eladni, mert kinek, ha mindenkinek jár ugyanaz a taneszköz. Nem is értem a felvetést. Nehéz ám ezt megérteni, de vannak a világon befogadó kultúrák is, nem csak olyanok, amelyiknek a tagjai még a pirézeket is utálják.

  • 2015.01.28 20:49:22Emmanuel Goldstein

    bezzeg nálunk suli végére mindenki egy kétlábon járó enciklopédia ami mieglátszik az ország morális, intellektuális és anyagi helyzetén is
    vagy profi kummantógép aki a csillagot is lelopja az égről,csak hagyják a picsába békén sunnyogni.
    most hirtelen nem jut eszembe melyik

  • 2015.01.28 22:16:59ailmagirl

    Kedves retinax! aki azt gondolja, hogy nálunk ez működne, az nem járt mostanában iskola közelében, max "elit iskolában". talán azon a szinten működhetne. Meg se tudnám számolni hány tollat, ceruzát, füzetet adtam már a gyerekeknek,és valóban eszükbe sincs eladni, hisz mindenki kap, úgyhogy széttörik, kidobják, széttépik...

  • 2015.01.29 01:13:55trabant

    Gyermekközpontú társadalmakban az oktatás és a munkavégzés (a munkaidő beosztása) is családbarát. Lásd: Hollandia, Finnország, Németország stb.

    A munkaalapú társadalmakban mindezeknek nyomuk sincs. Lásd: Magyarország.

  • 2015.01.29 08:48:53retinax

    alimagirl: teljesen átlagos iskolába járnak a gyerekeim, és az osztályban is van mindenféle gyerek. Olyan is, aki vigyáz a cuccaira, meg olyan is, aki nem. Mindig elgondolkozom, hogy ha egy pedagógus azt mondja, hogy a gyerek a hibás, mert rossz meg hülye meg gondatlan, akkor nem a saját szakmájának a létjogosultságát kérdőjelezi-e meg? Nem azért van ott a pedagógus, hogy okos, gondos, rendes gyerekeket neveljen? Ha egy tanár úgy látja, hogy gyereket nevelni teljesen esélytelen, akkor szerintem el kell mennie inkább péknek.

  • 2015.01.29 11:02:32Kispangit

    Ez a feleltetés tényleg 1 akkora marhaság. Gimis töritánárunk anno 40 percig feleltetett és 5 percig adta le az anyagot, mindenki gyomorideg volt. De 20 perc minimum feleltetéssel ment el. És emléxek valamire? Fenét...Kémia dettó.

  • 2015.01.29 11:02:36csakférfi

    Gondolom hollandiában a szülű nem okosabb a tanárnál mint magyarországon.meg a politika sem okolja a pedagógust miért nem tanul jól a gyerek.A gyerek miatt van az iskola hogy tanuljon .Nem a szülő miatt hogy oktasson.Ott is van "lemaradt" rossz" tanuló.Csak úgy állnak hozzá hogy javíthat.Ez a különbség .A szülő elfogadja ha a gyerek alul teljesít.Nem okolja sem magát sem a tanárt.
    Kellene ezt megérteni és alkalmazni. :)

  • 2015.01.29 11:56:54Betta SzaBÓka

    retinax: a pedagógusok az óvodában/iskolában CSAK PLUSZT adnak!!! Az ALAPOKAT otthonról KÉNE hozniuk a gyerekeknek!!! Ilyen pl. az, hogy ha belépek valahová, illik köszönni, az időseket előre engedem az ajtóban, átadom a helyemet nekik/várandósoknak/kisgyerekeseknek, nem dobálom szét a kaját az ebédlőben, nem beszélek ocsmányul - főleg nem egy felnőttel, akinek tisztelettel tartozom, ha egy felnőtt, akinek a felügyeletére vagyok bízva, mond nekem valamit, akkor annak eleget teszek (pl. vedd le a lábad a padról!), és még sorolhatnám......................................... Ezek NEM a pedagógusokra váró feladatok!!! Ennyi erővel akkor 0-24órában lehetne a diák az iskolában, merthiszenhátakkor a tanár tanítsa meg a késsel-villával evést, az orrfújást, a popsitörlést, stb....!!!

  • 2015.01.29 12:41:55Cockpuncher

    RETINAX, drága, a te gyerekeid hova járnak? Jó lenne, ha megneveznéd legalább a települést. Mert hogy nem Birhaszittyósra, abban biztos vagyok. Az ilyen hozzászólásokból látszik, hogy az embereknek mennyire fogalmuk sincs a "gyerekhelyzet" alakulásáról. Nem az itt a probléma, hogy bevezessük-e a negyedik nyelvet, hanem hogy mit kezdjünk az olyan gyerekekkel, akik 13 évesen elmennek szülni -- amiből valahol azért az is következik, hogy talán az elmúlt éveiket sem azzal töltötték, hogy éltanulók legyenek... A pirézekkel kapcsolatban: kérdezz meg egyszer egy tanárt egy problémás helyen, hogy a problémás gyerekek hány százaléka cigány és mennyi nem. És nem kell az a duma, hogy nem tehetnek róla. Mert akkor is problémásak, akár tehetnek róla, akár nem. Én csak azt kérdem: mit csinálsz egy egész iskolányi ilyen gyerekkel? Aki mondjuk lekurváz minden óra elején, mert neki ahhoz van kedve. Utána órán meg festi a körmeit és mobiltelefonon játszik egész évben. És ehhez 12 éves. Nos? Várom a javaslatokat a holland modell adaptálására.

  • 2015.01.29 13:10:36Facel Vega

    Azért holland anyanyelv mellett az angol és német elsajátítása nem valami nagy huncutság. Bár Finnországban engem is meglepett, amikor egy kis sziget közértesnénije a finn mellett angolul, svédül és franciául is folyamatosan beszélt azalatt a félóra alatt, amit a boltja környékén töltöttem.... Bár a fiatalok körében az angol szerintem már nálunk sem gond...

  • 2015.01.29 14:28:4030-06

    Nem lehet idegen modelleket adaptálni
    Vagy 30 évvel ezelőtt itt is voltak un. cigány osztályok, ahova gyakorlatilag szinte kizárólag cigányok jártak ( most szegregációnak mondanák) Az iskola legfelkészültebb tanárai tanítottak benne kiemelt bérrel.Aki nem vált be, lecserélték.Onnan -párhuzamos osztályban jártam- nem mindenki ment el ipari tanulónak, de dolgozni igen. Most megköveznék aki ilyent csinál bármilyen eredményt is tud hozni.
    Nem egyszerű a dolog. Ha a cukrász elszór valamit, legfeljebb megeszi, ha a tanár, az meg majd kiderül 10 év múlva

  • 2015.01.29 15:25:26Mercel

    Irigylésre méltó rendszer. Régebben volt szerencsém hollandokhoz, hát nagyon kijött a más kultúra de, hogy ostobák, műveletlenek, felkészületlenek, ellenségeskedők, csőlátásúak nem voltak az tuti.
    (Néhány idióta kommentelővel ellentétben.)

    Az, hogy ez a rendszer a mai Magyarországon országos szinten nem bevezethető az tény.
    De nem azért mert ez egy rossz rendszer lenne, hanem azért mert a durván elrontott oktatási, és társadalmi rendszerünk erre tökéletesen alkalmatlan. De ez nem a Hollandok szégyene, hanem a miénk.
    Kísérleti módszerként azonban igencsak megfontolandó lehetne, és ha nem is mindent de a nálunk is alkalmazható részeket igenis el lehetne terjeszteni lépésről lépésre.

    Mert a mai oktatási rendszer egy dologra jó, mégpedig arra, hogy (egy két nagyon törekvő és magától is nagyon szorgalmas gyerek kivételével) már kisgyerekként elrontson embereket, később pedig egy rossz rendszernek megfelelve végezzenek el alacsonyabb, magasabb szintű iskolákat. Egy elrontott gyerekből pedig a legritkább esetben lesz sikeres és a társadalomnak valóban hasznos polgár.

    Mondom mindezeket úgy, hogy foglalkoztam oktatással nem csak ugatom a témát és az a szomorú tapasztalatom, hogy sokszor (akár frissen) érettségizett / diplomás emberek képtelenek az alapvető logikai gondolkodásra és elemi szövegértésre is.

  • 2015.01.29 21:23:35H.Krisz

    Az én lányom itt jár iskolában Hollandiában. Most 3-os és szeptemberben kezdte az ismerkedést a betűkkel. Ehhez képest 4 hónap után már tud olvasni Hollandul és Magyarul is, valamint Hollandul írni. (magyarul most tanítom neki) Annak idején amikor ideköltöztem bevallom féltem, hogy én még egy erős oktatásban részesültem. Igaz a nagyobbik lányom ugyan abba az Ált. Isk.-ba járt és már érezhető volt nagyon a színvonal csökkenése. Aztán a félelmem akkor oszlott el amikor látom, hogy a gyerek lecke és otthoni gyakorlás nélkül jól teljesít a suliban. Sőt előrébb tart sokkal a magyarországi kortársainál a kötetlenebb oktatási forma miatt. Itt már az első héten megtanultak 5 szót leírni. (nagyon rondán hatalmas betűkkel, illetve minden gyerek úgy ahogy tudta) Majd most amikor már minden betűvel tudnak szavakat alkotni akkor kezdték el ezeket vonalak közé is beszorítani és most tanulják a betűk szép formálását. Sokkal hatékonyabb módszer. A matekot is másképp oktatják és az is jobban halad itt. Most már látom, hogy az egész világon csökkent az oktatás színvonala, de Mo-n sokkal jobban, mint itt. Az idegen nyelv elsajátításában sokat segít, hogy az eredeti nyelveken adják le a filmeket és már a 8 éves kórtól ajánlott rajzfilmeket is. Valóban itt a követelmény nagy része majd csak a főiskolákra hárul, de az ált. és közép sulik követelménye sincs a magyar követelmények alatt. Nyilván egy rendszer nem átültethető egyik tanévről a másikra, de itt lenne az ideje változtatni lépcsőfokonként. Az unokaöcsémen látom, hogy mennyi nevetséges értelmetlen dolgot követelnek a sulik, de közben a fontosabb dolgokat csak felületesen érintik.

  • 2015.01.29 22:59:47ágnesálmok

    a dolgozó szülőket a gyereknevelő au pairek (bébiszitterek, ha úgy tetszik) váltják fel nap közben..
    sokszor ők viszik, hozzák a gyerekeket az iskolából.. ők adnak ebédet nekik, ők viszik el délutáni foglalkozásokra a gyerekeket iskola után (úszás, foci, tenisz stb) .. ők főznek vacsorát, és ha kell megfürdetik, ágyba teszik, mesét olvasnak..

    18 évestől felfele .. lányok (de a fiú au pair is egyre gyakoribb), akik egy idegen országból költöznek be egy család életébe (és házába is ), a nyelvet nem beszélve, angolul társalogva (amit a szülő megért, de a kisgyerek ritkán).. meg kell szokni egymást.. alkalmazkodni kell.. nagy feladat..

    nagyon jól kitalált rendszer.. le a kalappal..

    nemcsak gyerekbarát, hanem modern, elfoglalt, dolgozó, karrierista, nyugati szülőbarát is.. akik nem sajnálják a pénzt az au pairre.. könnyebb vele, még ha egy idegen is költözik be a házukba..

    lassan megszokják.. a gyerekek is.. takarít is, ha kell.. ritkán pofázik, mert fizetést kap a könnyű munkáért cserébe.. főz is.. mos is.. mindent megcsinál..

    emberségen múlik, hogy ezt ki hogy értékeli :)

  • 2015.01.30 01:46:21Krumpli Bogart

    Tetszik nekem ez a rendszer. Jókedvűen járnak iskolába, nem lesznek frusztrált felnőttek és a rendszer KÉPESSÉGEIK, KÉSZSÉGEIK alapján úgy rostálja őket, mint a futószalag az almákat nagyság szerint.
    Egy ilyen rendszerben a nyomulós szülő nem tudja otthon magoltatni a nehézfejű gyerekét, csak azért, hogy bejuttassa az egyetemre és semmire sem használható "értelmiségi" legyen belőle. Mindenki oda jut el, ahova képességei alapján könnyen el tud érni.

    Megjegyzem, a gyereknek nem tányérból fogyasztandó meleg ebédre, hanem megfelelő minőségű tápanyagra van szüksége az egészséges fejlődéshez. Ha a szendvics tartalmazza a megfelelő tápanyagot, akkor semmit nem veszít a csemete, ha délben nem eszik főtt ételt. Ha ez szempont, vacsira is ehet meleget, akkor legalább összeül a család és asztal mellett beszélik meg a napi eseményeket.

  • 2015.01.30 01:57:53Krumpli Bogart

    Ami pedig a műveltséget és a tájékozottságot illeti: tudomásul kell venni, hogy erre nem mindenkinek van igénye, s az igény független az iskolai végzettségtől, de még az oktatás színvonalától is.

    Az iskolában pedig tanítani kell(ene), nem pedig "követelni", meg "számon kérni".

    A magyar iskolában megírják a gyerekek a dolgozatot, látja a tanár, hogy a fél osztály közepes szint alatt teljesít, megvonja a vállát és halad tovább a tananyaggal. Eszébe sem jut felzárkóztatni a lemaradókat. Akkor mi a fenének írják a dolgozatot? hát azért, hogy osztályozni tudjon.
    Rendben, de ki fogja MEGTANÍTANI a tananyagot a nehézfejűeknek?
    Senki.

  • 2015.01.30 02:16:48Krumpli Bogart

    Retinax! Ha nem haragszol, a gyerekemet én akarom nevelni, a tanár pedig tanítsa, mert ahhoz én nem értek.
    Majd én példámmal is megmutatom, hogy mi a családunkban mit tartunk helyesnek, erkölcsösnek, udvariasnak. Mi itthon, a családban liberálisak és demokraták vagyunk, hiszünk istenben, de nem vagyunk vallásosak, minden embert egyenlőnek tartunk, tisztelünk másokat és mindig segítünk a rászorulóknak. Ezen kívül udvariasak és ápoltak vagyunk, testünket sporttal, lelkünket művészetekkel tápláljuk és érdeklődünk a közügyek iránt. Kb. ez a családi minimum.
    A tanár meg azt tudja, hogy a szaktárgyából mi az a minimum, amit tudni kell és azt is tudnia kellene, hogy ezt hogyan tanítsa meg. (Ehhez képest nem tudja megtanítani, ha gond van, akkor nekem kell privát tanárt szereznem.)

  • 2015.01.30 02:46:37H.Krisz

    ágnesálmok: igen ritka errefelé az AUPAIR állás. (itt gyermek elsősegélynyújtó vizsgával kell rendelkeznie annak aki vigyázhat gyerekekre) Leginkább a megoldás a nagyszülők vagy más rokonok esetleg szomszédok. Itt szerencsére törvény kötelezi a munkáltatókat, hogy rugalmasak legyenek a munkabeosztás kívánságoknál ott ahol 12 év aluli gyerek van a családban. Nálam is az első kérésre beleegyeztek, hogy állandó délutános legyek. (én lehettem az egyetlen a munkahelyemen) amikor pedig végkép nincs senki akkor marad a szülői munkaközösség. Ők vigyáznak az ebédidőben a gyerekekre (6 gyerek/felnőtt) ez 1,5€/nap. (csak arra a napra kell fizetni amikor vigyázni is kell a gyerekre) Suli után pedig van gyerekvigyázó cég aki több iskola gyermekét gyűjti össze. Ez már 7€/óra azonban erre ad támogatást az adóhivatal havonta. Ráadásul itt sok a nem kapzsi ember és ezért képesek mind a ketten csak fél állásban dolgozni így több idő marad a családra és mégis elég a pénz a normális megélhetéshez.

  • 2015.01.30 02:54:49H.Krisz

    Az étkezéshez pedig annyit: minden gyerek otthonról megreggelizve kell suliba menjen. Utána 10:00-kor kötelező gyümölcs evés van. (nekünk kell csomagolni) erre figyelnek és ha a gyerek többször nem eszi meg akkor figyelmeztetik a szülőt, hogy valami nem jó. Csomagoljon mást vagy beszéljen a gyerekkel, hogy ez az egészséges. Majd ebédre szendvics. Ennél is oda figyelnek, hogy egészséges legyen. (ha valaki minden nap csak mogyoró krémet vagy csokis croissant esetleg gyors kaját visz be akkor szólnak a szülőnek) Ha napközibe kell maradjon a gyerek, ott megetetik (óránként 7€-ba még jó, hogy belefér egy uzsonna) Majd este meleg vacsora, de ez a legtöbb családban 17:30-18:30 között zajlik, tehát van ideje leülepedni alvás előtt. Mi tartjuk ezt a rendet és a hétvégéken meg a magyar hagyomány szerint ebéd a meleg étel ideje és egy könnyed vacsora. A lányom jól megszokta ezt. Érdekesség képen a kórházakban továbbra is az ebéd a fő étkezés. Katolikus suliba jár a lányom is, de azért, mert a városban 6 iskolából csak egy ami nem az, de ott már minden hely le volt foglalva rég. Azonban az osztályban van hindu és muszlim is, mivel egyáltalán nincsen vallás oktatás jól megvannak egymással a gyerekek.

  • 2015.01.30 06:19:44Pi Natátlia

    Aztaaaaa, miljen cukii minden a Hollandilyábann, aztán megg miljen rosssz ez magyarszar, cúúnya orbán!

  • 2015.01.30 08:31:54H.Krisz

    Pi Natália: Látod ilyen az amikor egy IQ betyár megpróbálja kiforgatni mások szavait és egy rosszindulatú cinizmusba fullad. Nem minden cuki itt sem és nem aranyrögökkel dobálózik az ember a kavicsok közé. Itt is megvannak a problémák más területen, azonban nem lehet elvitatni, ha van olyan terület amiben fejlettebb, vagy előrelátóbb ez a politika. Szerintem itt is túlfizetettek a politikusok, mint az világ 95%-ban és túl is értékelik őket. Ha pedig azt nézzük az egészségügy területén van bőven itt is fejlődni való. (orvosok szakképzettsége és hozzáértése, valamint csökkenteni a konspirációt a biztosítókkal) Azonban a kórházak 4-5 évente teljes felújítást kapnak, modern és jól működő berendezéssel és felszereléssel. Ellenben a Mo-i omladozó vakolattal és sok helyen a már 70-es években használt ágyakat nyúzzák még mindig. Azonban sokkal biztosabb az orvosok tudása.

  • 2015.01.30 10:24:24SuperMouse

    En Hollandiaban elek. Nem Almereben, oda soha nem koltoznek, de izlesek is pofonok kozott kulonbseg van.
    Azert azt ne felejstuk el, hogy miert is tud itt mindenki jol angolul?? 1. A holland es az angol nyelv kozott rengeteg hasonlosag van. 2. A TV-ben szinte semmit sem szinkronizalnak. 3. Itt nem volt kommunizmus, ahol az orosz nyelv tanulast nyomattak.
    Uszni Magyarorszagon is megtanitjak a gyerekeket iskolai kereteken belul.
    Az etkezesrol annyit, hogy nagyon szegenyes, egyszeruen borzalmas. Melegetelt ebedre itt semmelyik gyerek nem kap. Nem hinnem, hogy az egeszseges, hogy egeszen estig a szerencsetlen gyerekek szendvicsen tengodnek. Ebbol kifolyolag rengeteg a dagi, tulsulyos gyerek, tinedzser, a felnottekrol ne is beszeljuk. Ezt miert nem emelte ki a cikk???
    ES!!!! Az ebedidoben fizetni kell a gyerek felugyeleteert.
    Elhiszem, hogy a magyarok szeretnek panaszkodni, de ha annyira rossz az otthoni oktatasi rendszer, MIERT NEM LAZADNAK ELLENE A SZULOK????

  • 2015.01.30 10:42:23Doryyka

    Tegnap kaptam meg a gyerek ovodai papirjait Svajcban (4 eves gyerekek). A gyerktöl elvaras,a kezdeti hogy gyakorlas utan egyedül menjen ovodaba es jöjjön haza (lehetöseg szerint a legközelebbibe osztjak be öket). Ebed ügyeben, mint a holland. Ovi csak delelött, a masodik evben heti ket delutan is van, az alt. Isk. harmadikig szinten csak delelött.

  • 2015.01.30 11:56:58Krumpli Bogart

    Super Mouse! Én egész életemben utáltam az un. főtt ételt, ma is csak a babot, sárgaborsót, lencsét, krumplit, rizst eszem főve. Egyszerűen fáj a szívem a szétfőzött vitaminokért és rostokért.
    Számomra nincs finomabb, mint beleharapni a sárgarépába, uborkába, paradicsomba, paprikába, retekbe, salátába, káposztába, zöldborsóba, natúr, minden nélkül, harsog a fogam alatt és tolok mellé egy falat sajtot vagy hideg sült pulykahusit.
    Semmi jót és élvezetet nem találok a puhára főtt, megsózott ételben. Hetente 1-2 alkalommal eszem meleg, megfőzött ételt.
    Ettől 54 évig nem lett semmi bajom.

  • 2015.01.30 16:52:09Zuzimama

    Nem olvastam el az összes hozzászólás csak a cikket, de mivel az én gyerekeim is Hollandiában árnak iskolába, úgy érzem pontosításra van szükség néhány esetben.

    Az iskola 4 éves kortól kötelező, nem 5 éves kortól.
    Nem minden iskolából kell elhozni a gyereket ebédszünetben vagy amennyiben ott marad akkor fizetni kell a felügyeletért. Az én nagyobbik lányom is járt ilyen suliba. De most olyanba járnak, ahol a gyerekek együtt ebédelnek a saját tanáraikkal és nem kell fizetni érte.

    Nem minden osztálynak van két tanára, némelyiknek 1, némelyiknek 2 és mondjuk egy segédtanító - ha az osztály nagy létszámú.

    Vannak számonkérések - habár felelés nincs - röpdolgozatok rendszeresen vannak - hatodik osztályól. És mivel osztályzatot kapnak rá a gyerekek, így a szülőknek is tudomásuk van a gyerek teljesítményéről. Ellenben rengeteg projektet végeznek a gyerekek, közös kutatásokat, olvasónaplót készítenek vagy beszámolókat tartanak az osztály előtt amire akár heteket is készülnek, otthon.
    Házi feladat annak a gyereknek van általános iskolában, akinek a teljesítménye a minimum nívó alá esik.

    Az én kisebbik lányom is jár nyelvi extra oktatásra, ez államilag finanszírozott, tehát ingyenes. És logopédiának hívják, habár nem csak a beszédhibát javítják hanem a szókincset is tágítják.

    Az úszást nagyon szeretik túlmisztifikálni a külföldiek.... főleg a ruhástól való úszást.
    Van ilyen amúgy, ez a C diploma.
    Az "A" diploma megszerzése alap, DE NEM KÖTELEZŐ! Ennek ellenére nem tudnék olyat mondani akinek nincs meg. Ez tart a legtovább, ez tartalmazza az alap úszásnemeket. A "B" diploma a technika finomítására ill. extrább úszásmódok megtanulására irányul. A "C" diploma pedig a túlélésre fókuszál, hogyan lehet ruhában, cipőben kiúszni a partra.

  • 2015.01.30 16:56:45Zuzimama

    El is felejtettem a legfontosabbat: általános iskolában egyáltalán nem tanulnak nyelveket - tehát kisiskolás korban nem kezdenek el angolul tanulni, ahogyan a cikk azt állítja.

  • 2015.01.30 20:17:46Adrimanka

    Szinten Hollandiaban elokent szolnek hozza a dologhoz.
    Ketsegkivul vannak elonyei ezen tipusu oktatasnak, de akad hatrany is boven.
    Tudtatok, hogy anya a gyerek 3 honapos koraig maradhat otthon a babaval?
    Utana a fizetese kb. arra lesz eleg, hogy kifizesse az ovodat. Merthogy kevesen tudnak visszamenni teljes munkaidoben, az ovoda ugyanis nem ugy mukodik, mint nalunk, hogy reggel 7-tol este 6-ig van nyitva. Ha megis, akkor sem lehet benn a gyerek heti 5 teljes napban. Raadasul nagyon draga, tehat szinte teljes egeszeben elviszi anya keresetet.
    Az is teny, hogy sokkal kisebbek a gyerekcsoportok, 2 gondozo jut atlagban 6-8 gyerekre. Akar 16-an is lehetnek egy csoportban, de ez egyaltalan nem jellemzo, a napi beosztasok miatt egyszerre 8 gyereknel tobb nemigen tartozkodik benn. Viszont szabad jatek szinte egyaltalan nincsen, minden borzalmasan kotott az ovoda idoszakaban. Hiaba van benn 8-tol a gyerek, ha a foglalkozas 10-kor kezdodik, akkor 2 oran keresztul a beszelgetosarokban ulnek, es csak szinezni vagy konyvet nezegetni lehet.
    Raterve az iskolai oktatasra: Jo, hogy ismernek nyelveket a gyerekek, es megvan az uszovizsgajuk is, de pontosan ennek a rendszertelensegnek koszonheto, hogy a nalunk megszokott alapmuveltseg kozelebe sem ernek.
    Ki is volt Jezus apja? Adam?
    A tehen gyereke? Tehenke?
    Mi az, hogy megkovezes? Vannak gyerekkatonak?
    Es ezek nem szelsoseges peldak, hetente talalkozom ezekkel es hasonlo kerdesekkel a 16-20 eves korosztalyban.
    Az egyhaz halodik, mert a vallasos iskolaban sem lehet vallast tanitani (majd csak a teologiai szakon foiskolan, egyetemen). Meg vallasi tartalmu enekeket/dalokat sem. Kiveve, ha ez egy nepszeru popdalba van beleepitve, akkor esetleg evente egyszer eloveszik.
    Felnottek tisztelete? Meg a tanaroknak sem jar. Nagyon szabad es fuggetlen mindenki, csaladon belul is.
    A kollegakbol ritkan lesznek baratok; havonta, kethavonta gyulik ossze a csalad 1-1 ebedre.
    Tenyleg igy jo?
    Kulonbozo kulturak, minden europaisag ellenere...

  • 2015.01.30 21:50:53H.Krisz

    Adrimanka: Mi Noord-Brabant megyében lakunk és én sok mindent nem tapasztaltam itt abból amit te írtál. Az én kislányom heti 5 napot járt "óvodába/bölcsőde" vagy minek nevezzem. A feleségem heti 30 órában inburgerings kurzusra járt én pedig dolgoztam heti 36 órában. Valóban így egy hónapra a bölcsőde 1300 euro volt, de ebből az adóhivatal fizetett 1062 euro-t a mi anyagi helyzetünkre kalkulálva. Mivel ez a család jövedelmétől függő támogatás. Persze ennek már 3 éve, lehet, hogy ilyen mértékben változtattak, vagy csak más megye más szokások. Mi nem tapasztaltunk olyat, hogy bármi is olyan kötött lenne, teljesen szabadon játszhatott és nem csak színezés volt, hanem pont úgy ahogy én is anno az oviban. Voltak kötött dolgok napi 2x45 perc fejlesztő foglalkozás, reggeli, tízórai, ebéd, alvás, uzsonna. Nem tudom, szerintem valamilyen szinten túlmisztifikálják Mo-n az alapműveltséget, vagy sokkal többet képzelnek bele, mint ami tényleg szükséges lenne. Én nem tapasztalom a környezetemben olyan sík hülyének az embereket. Ami nekem zavaró, hogy nagyon kevesen tudnak logikusan gondolkozni.
    Tisztelet szerintem otthoni nevelés kérdése. Az én lányom tiszteli a felnőtteket és a tanárokat, persze van olyan osztálytársa aki nem és ezt el is meséli itthon és olyankor megerősítem benne, hogy ő cselekszik helyesen.
    Tényleg nehezebben barátkoznak az emberek a család, meg mindenkinél olyan amilyenre formálta. folyt. köv.

  • 2015.01.30 21:52:12H.Krisz

    Pont két napja beszélgettem erről és mondtam el az aggályaimat egy holland szociális munkásnak, hogy nem szeretném ha majd az én gyerekem is eltávolodna tőlem úgy ahogy láttam holland gyerekeket. Azonban jött a jó kérdés, hogy megfigyeltem-e a már 25 fölötti korosztályt, mert azok újra vissza húznak, csak a 18-25 közötti korosztály keresi a saját útját és olyankor természetesnek veszik az eltávolodást, de tudják, hogy ez újra szorosabb lesz amikor megtalálta amit keresett. A vallás oktatás engem hidegen hagy, nem vagyunk hívők.

    Zuzimama: itt 7. osztálytól tanulnak angolul (10 éves kortól)

  • 2015.01.30 22:21:49Ruben.s

    Olvasva a hozzászólásokat felmerült egy-két gondolat, amit megosztanék.
    - Az angol oktatás az általános iskolában bizony kötelező. Amiben az iskolák dönthetnek, hogy mikor kezdik el az oktatást. A legtöbb általános iskolában a Group 7 és 8-ban tanítják, de egyes iskolák már a Group 4-ben elkezdik. Sőt, az általános iskola végén számot is kell adni erről a tudásról.
    - Az alapműveltségre is hangsúlyt fektetnek, ez alatt nem csak a történelmet, földrajzot stb. kell érteni, hanem a napi politikát és a nagyvilág dolgait is.
    Nálunk a gyerekek az iskolában híradót néznek (jeugdjournaal.nl), ami kifejezetten nekik készül és meg is beszélik, hogy miről volt szó. Ezen kívül hetilapjuk is van (Kinder week) a nagyvilág híreivel, az ő szintjüknek megfelelő fogalmazással.
    - Az általános iskola végén vizsgát kell tenniük, ami 6 területet ölel fel (http://www.government.nl/issues/education/primary-education):
    - Holland nyelv
    - Angol nyelv
    - Matematika
    - Társadalom- és környezetismeret (pl. történelem, földrajz, biológia, állampolgári ismeretek, egészséges életmód, kresz, társadalmi rendszerek, politikai ismeretek)
    - Kreativitás (zene, rajz, kézművesség)
    - Sport és mozgás

    - A holland törvényhozás 2015 augusztus 15-vel kezdődően lehetővé teszi, hogy az általános iskolák a tantárgyak 15%-át idegen nyelven oktassák (angol, német vagy francia) (http://www.expatica.com/nl/education/schools/Education-in-the-Netherlands_100816.html)

    - Az úszásoktatás lehet, hogy uszodánként eltér, de a lányom az "A" diplomájára készül és már most cipőben és ruhában úsznak.

  • 2015.01.31 13:34:19CoPi52

    Kevés tisztelettel, de annál nagyobb meggyőződéssel, és nyomatékkal ajánlanám, különös tekintettel - a rendszerváltoztatás utáni, az önmagukat oktatáspolitikusnak kikiáltott kutyaütők! - Fodor Gábor, Magyar Bálint, Hiller István, Pokorni Zoltán, Balogh Zoltán és a legnagyobb "kedvencem" Kunhalmi Ágnes figyelmébe ezt az irányvonalat!!!
    A cikket különös tekintettel a megnevezett - többségükben - oktatási minisztereknek ajánlottam, akik a politikai karrierjük érdekében és a "szakma" ismeretének teljes hiányában, az elmúlt 25 évben többet ártottak, az egyébként világszínvonalon kiemelkedő magyar oktatásnak, mint 500 év óta az összes téves nézet, beleértve a monarchia nyomását is!

  • 2015.02.02 10:59:16SuperMouse

    Krumpli Bogart, sajnalom, hogy neked a fott etelrol az agyonfott etelek jutnak eszedbe. En is rengeteg zoldseget eszem, s figyelek arra, hogy semmit ne fozzek szet, de a szendvics-kulturat nem tamogatom. Kiprobaltam kb. egy felevig itt kint Hollandiaban, hogy minden nap reggelire es ebedre csak szendvicset eszem, s olyat, amilyet a hollandok. Rettenetesen unalmasnak talaltam, nekem egyaltalan nem jott be. Szerintem barmelyik kozetkeztetes valtozatosabb otthon, mint ahogyan a hollandok itt etkeznek.

  • 2015.02.02 11:50:05Krumpli Bogart

    Nem kell sajnálnod. :)))) Nem szétfőtt ÉTELről, hanem szétfőtt VITAMINról írtam. Remélem, érthető a különbség. Nem tudom, hogy a hollandok milyen szendvicset esznek, nekem a saját szendvicsem nagyon bejön. Ha neked nem jön be a szendvics, akkor természetesen nem kell azt enned.
    Ez részben hagyomány kérdése is.
    Nekem egyetlen összezördülésem volt a párommal (nálunk ő főz), amikor összekerültünk. Vettem magamnak otthonra zöldséget és mire átvettem a házi ruhámat, meg kettőt fordultam, már meg is volt főzve. Főzve viszont nem eszem meg, mert felpuffadok tőle. Aztán egyszer megelégeltem, felöltöztem, este elmentem zöldségért és a retikülömből ettem meg. Jót röhögött és azóta nem főzi meg.
    Van valami konkrét érv arra vonatkozóan, hogy miért kell délben feltétlenül főtt ételt enni a gyereknek? Komolyan kérdezem. :))))

  • 2015.02.17 18:11:46informatikus

    Az étkeztetésről meg tényleg nem érdemes vitatkozni. Aki azt hiszi hogy a disznózsírban tocsogó rántott hús az út az egészséghez, azt úgysem lehet meggyőzni hogy miért fog a gyermek jobban járni ha az „unalmas” szendvicset eszi délben. A gyermek étkeztetés nem szórakoztató ipar. Adok egy másik nézőpontot is, mi van ha a szülő vega, paleo, cukormentes, vagy akár kóser, halal ételt szeretne a gyermekének délben, és nem a „finom” rántott-grízes lencsefőzeléket? Semmi érteleme az egységes menzának egy olyan országban ahol minimum 150 féle nemzetből származó lakosság él.

    Sok holland munkahelyen teljesen elfogadott hogyha a szülőnek el kell tekernie a suliba a gyerekéért délben. Semmi akadálya hogy utána egy a biciklizéstől felfrissült aggyal produktívabb legyen az illető, és ne adj isten egyben egy boldog alkalmazott is, hisz a munkáltatója emberként kezeli. Része a rendszernek a déli iskolaszünet, így a munkáltatók ezzel teljesen tisztában vannak mikor családos alkalmazottnak adnak munkát.

    Természetesen ez mind csak az én szubjektív véleményem.

  • 2015.02.17 18:12:37informatikus

    Azoknak akik a holland diákok műveltségén aggódnak az iskola végeztével válaszolnám hogy ez a kérdés nem annyira fontos egy olyan kereskedelem centrikus országban ahol sokkal nagyobb érték felnőttként az együttműködésre való képesség, a közös egyetértés megtalálása problémáknál, és a kommunikáció idegen kultúrákkal. Bár nem fog a gyermek 200 rendkívül fontos évszámot fújni, és lehet mély gondolatú verseket sem fog szavalni, de ami a jelenlegi nyugati világban szükséges ahhoz hogy produktív tagja legyen a társadalomnak azt magasabb szinten sajátítja el mint egy magyar iskolában (tisztelet a kivételnek). Ha a haszontalan évszámokra meg a versekre annyira kíváncsi, akkor azt az általa választott egyetemi szakon, vagy akár otthon a saját idejében megtanulhatja.

    Kedves Cockpunchernek annyit tudok mondani, hogy Hollandiában is van cigányság gyermekekkel akik holland iskolába járnak. Nem lopnak a gyerekek, tanulnak és haladnak mint bármilyen török, iraki, iráni, egyiptomi, és még sorolhatnám hány féle helyről származó diák. Hogy miért, azt nehéz elmagyarázni egy olyan rendszerben élő embernek ahol az egyedüli etnikai kisebbséget sem tudja semmilyen szinten kezelni sem a kormány, sem a társadalom. Mint annyi minden másban, a hollandok híres toleranciáját nem nézve ebben is generációkkal előrébb járnak mint a keleti blokk.

  • 2016.03.03 19:11:08értékes

    Nálunk is van ilyen iskola:
    [link]

SZÓLJON HOZZÁ!

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés