KETTŐS LÁTÁS

Pszicho a munkahelyen – mobbing

2009. december 8., kedd 15:23

Hétköznapi stresszhelyzeteink jelentős részét a munkahelyen éljük át, ahol sok múlik a légkörön és a vezető figyelmességén is. A legújabb divat-kifejezés a mobbing, azaz kiközösítés, vagy pszichoterror. Békés munkahely vagy kínzókamra? A Díványon Tari Annamária pszichológus és Horváth Gergely (MR2-Petőfi rádió) gondolta végig a kérdést.

Tari Annamária

Az alkalmazott: „Reggel nyugtatókkal kezdem a napot, mert ébredés után, ha eszembe jut – be kell mennem – összeugrik a gyomrom. Nem merem megmondani, hogy ez már túl sok, ennyit nem bírok. Állandóan fáradt vagyok, és mostanában mindenki rám szállt. Gyakran sírok a mosdóban..”
A vezető: „Egyszerűen nem megy. A tulajdonos szorongat, nem vagyunk elég hatékonyak. Mindenki azt hiszi, hogy csak eldolgozgathat, de az élet nem erről szól. Még jó, hogy van az a pár emberem, akiben megbízhatok, az összes többivel, „csak többen vagyunk”…” Sok olyan munkahely van mostanság, ahol a fenti gondolatok mindennaposak. Valójában mindenki szorong a saját pozíciójában, eltérés csak abban mutatkozik, mihez vannak eszközei: az önsorsrontó életformához (nyugtatók, szorongásoldók), vagy a beosztottak irányításában a kemény, olykor kíméletlen ellentétek kialakításához. Egy vezető ugyanúgy tart attól, hogy eredménytelennek minősítik és elveszti a státuszát, mint az alkalmazott kollégák. Kevesek vannak olyan helyzetben, hogy derűs arccal és nyugodt érzésekkel dolgoznak olyan területen, amit szeretnek. Aki arra vágyna, hogy munkahelyén baráti érzelmek vegyék körül, gyakran csalódik. A fogyasztói kultúra megteremtette azt a pszichés légkört, amiben a közepesen kvalifikált rétegben már az elért pozíciók megtartása csak folyamatos készenléti állapottal működik, melytől a szorongáscsökkentést várja mindenki. Manapság egy – egy munkahelyen a biztonság érzését csak az adja, ha az informális kommunikációs rendszerrel tisztában van valaki, folyamatosan monitorozza a környezetét, állandó készültségben van a saját helyzete védelmezésére. Stratégiai és hierarchikus szempontból is tisztában kell lennie a kollégák napi helyzetével, tudnia kell, kinek mi a célja, milyen kapcsolati tőkével rendelkezik, hol húzódnak a határai és meddig ér el a keze. Pontosan tudja mindenki, kivel kell jóban lenni minden áron, kitől kell tartani, és hogy senkit nem szabad valódi őszinteséggel megközelíteni, mert visszaüthet. Gyakoriak a csalódások, mert a látszólagos baráti kapcsolatok is azonnal összeomlanak, ha valamilyen előnyhöz juthat az egyik fél, hiszen ezek érdekvezérelt viszonyok. A bizonytalanság mára szokásos életérzés lett, és nem csak egzisztenciális szempontból.
Az agyonhajszolt vagy szorongással jellemezhető munkahelyi közösség és az érzéketlen vezetői attitűd vezethet ahhoz, hogy a munkahelyi csoportban megjelenik a destrukció, vagyis a pozitív érzelmek helyett a csoport széthullása felé vezető negatívumok kerülnek túlsúlyba. A mobbing jelensége tartalmaz tudattalan bűnbakképzést, egy áldozatszerep kiosztását, és erőteljes csoportagressziót is. Általában olyan csoportkonfliktusról beszélünk, amiben egy valaki válik céltáblává, aki a folyamat során lassan marginalizálódik. Annak ellenére, hogy azt hihetnénk, olyan áldozatokról beszélünk, akik nem tudják magukat megvédeni és eleve gyenge láncszemei voltak a csoportnak, a valódi célszemélyek sokszor ambiciózus, karakteres emberek. A mobbing jelenléte mindenképpen arra utal, hogy a munkahelyen az érzelmi légkör destruktív, nincs jó kooperáció, csoportvédelem és biztonságérzés. A pszichoterror valójában tehát érzelmi támadás egy valaki ellen, ami az egyébként elviselhetetlen feszültséget és agresszív érzelmeket csökkenti a csoportban. Ez a magyarázat arra, hogyan lesz közös tudattalan csoportérdek a kiközösítés. Amennyiben ezt a vezető magatartása idézte elő, vagy akárcsak támogatja, akkor a csoportnorma alapján sokan csatlakoznak majd hozzá, mert mindenki a saját érdekeit nézi és nem azt, hogyan védhetné meg a kollégáját. A jó önértékelés és a megfelelő énerő az egyetlen védelem. Ha valaki a konfliktusfolyamat kezdetén már kommunikálja érzelmeit és megfelelő védelmet mutat, akkor megállíthatja ezt. Sosem szabad elmenni addig a pontig, amikor az elszenvedett sérelmek pszichoszomatikus betegségekhez, rossz közérzethez, családi problémákhoz vezetnek.
A csoportnyomás nagyon erős lehet, ahogy a filmekben látjuk, olyan emberek tudnak egymás ellen fordulni, akik egyébként sosem gondolnák magukat ennyire sodorhatónak, befolyásolhatónak.
„Hogyne visítanék mint a disznó, ha köröskörül így röfögnek…” (Morgenstein)

Horváth Gergely

A munkahelyi zaklatás főbb jelei például: ha egyedül kávézunk, ha tudatosan aránytalanul sok munkát hárítanak ránk, ha minket húznak ki a prémiumlistáról, ha bárdolatlan viccek alanyai vagyunk vagy ha rendre elővesz a főnök. Ez lenne a mobbing, vagyis az a fajta stressz, amit főnök és a kollégák felől lehet begyűjteni. Összesúgnak a hátunk mögött, láthatatlan ujjal mutogatnak ránk, és mindig mi fogjuk ki a legrosszabb nyomtatót. Mindez azonban rémületesen emlékeztet, mire is? Ja. Tiszta ovi! Felnőttként is gyakran vagyunk gyerekesek. Úgy tűnik, egy munkahelyen nagyon is hasonló játszmák zajlanak, mint egy óvodában. Különbözünk, tehát kiközösülünk. A különbséget azonban másként éljük meg, hiszen nem mindegy, hogy gyerekként nem adják a babát, vagy felnőttként az állás inog. Habár az a baba-elvétel a maga korában elég durva lehetett, nyomot hagy az is, csak akkor még általában haza tudtunk menni a szülőkhöz, az ilyen helyzetekben pedig önmagunknak kell kezelni a helyzetet. A kiközösített ember a közösség által elvetett ember. Mi lehet erre a válasz? Dr. House módszere. Sokat szívózó dokinkra sok minden mondható, de az semmiképpen sem vitatható el tőle, hogy arcba mondja, amit akar. Kimondja, és azt hiszem, ez itt a kulcs. A kimondással mintegy teste lesz a problémának, hirtelen láthatóvá lesz. A ki nem mondott ellenérzések közötti lavírozás sok olyan energiát vihet el, ami másra sokkal hasznosabb lehet. A kimondott konfliktus azonban egyből mozgásba is hoz mindenkit, valahogy reagálni kell rá. Ha ezt a kimondást emelt fővel és határozottan csináljuk, szó szerint és szimbolikusan is állva a másik tekintetét, azt hiszem, nagyjából helyre is kerülnek a dolgok. Persze, szembe kell néznünk azzal, hogy a másiknak lehet valós ellenérzése velünk kapcsolatban. A mobbing: erőszak. És ne legyen illúziónk, gyakran vagyunk elkövetők mi magunk is. Aki azonban szándékosan félelmet kelt, mások előtt önmagát alázza meg, hiszen tulajdonképpen nyilatkozatot tesz arról, hogy nincs meg benne az a lelki tartás és szellemi erő, ami a helyzet emberi rendezéséhez szükséges. Ha az ember retteg, kiiktatja a szív és az ész szerinti rendezés lehetőségét. Ekkor pedig nem marad más, mint az állati ösztön, a legjobb védekezés, a támadás. Haljon a másik! Csakhogy minden olyan alkalom, amikor kiköszön belőlük az állat, megalázó, megalázó, megalázó! Biztos módszer arra, hogy ne kövessünk el mobbingot és megőrizzük emberi minőségünket, ha a bírálatot szigorúan szemtől-szembe mondjuk. A segítést akkor már nyugodtan végezhetjük aknamunkában is…
Tari Annamária Tari Annamária Pszichoterapeuta, pszichoanalitikus kandidátus Első diplomáját gyógypedagógusként szerezte, majd az ELTE pszichológia szakán végzett. Klinikai szakpszichológusi és pszichoterapeuta szakvizsgát tett. Fiatalkori álmát váltotta valóra akkor, amikor pszichológusként kezdett dolgozni, és szakterületének a pszichoanalízist választotta. A nagyközönség először az MTV Repeta című magazinműsorában ismerhette meg mint tanácsadót. Majd a közszolgálati televízióknak, a VIVA zenecsatornának, az RTL-nek és a Magyar Rádiónak köszönhetően nevét határon innen és túl sokan megismerhették. Rendszeresen publikál. Első könyve 2003-ban jelent meg Intim szféra címmel, melyben a 17–25 éves korosztály problematikájával foglalkozik. Tavaly látott napvilágot a Sejtem című kötet, melyben a rákos betegek pszichés problémáinak kezeléséről olvashatunk. Számos publikációját olvashatjuk weboldalán, a www.tariannamaria.hun. Egyebek mellett olyan témákról: mint például a munkaalkoholizmus, a blogolás vagy éppen az étkezési zavarok. Tari Annamária a pszichoterápia mellett kommunikációs és médiatréningekkel és oktatással is foglalkozik.
Horváth Gergely Horváth Gergely

Rádiós műsorvezető, író 1972-ben született Budapesten.
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE BTK történelem szakán folytatta tanulmányait. 1995-ben kerül a Magyar Rádió Petőfi adójához, ahol olyan műsorok készítésében vett részt, mint például a Reggeli Csúcs, Moziklub, Egy férfi, egy nő. 2007-ben az Európa kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A szív útjai.

Jelenleg az MR2 Petőfi rádióban mixeli a popot a kultúrával.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta