Értékcsőd, avagy miért a gagyi kell?
Ezeket szerettétek
Vélemény
A másolat mindig olcsóbb, az egyszerű mindig könnyebben emészthető. Az instant világ értékcsődjéről…
Tari Annamária
A Wikipédián a gagyi, giccs, bulvár, sznobság fogalma alapján:
A befogadó nem a kultúrára fogékony, önálló, egyéniséggel bíró szubjektív egyén, hanem a „giccsember”. „A giccsember egyéniségében szinte kódolva van a rajongás a giccs, a bulvár, a semmitmondás iránt. Megragad a szemlélet fokán, csak a látszattöredékek felfogására képes, a hangzatos demagóg szavakra és gondolatokra fogékony, jellemző rá a gondolati mélység hiánya, intellektuális lustaság, a készen kapott »érzelmek«, »értékek« kritikátlan átvétele. (Hermann István: A giccs)
Persze érdemes különbséget tenni aközött, hogy egy falusi búcsúban vásárolt műanyag szobaszökőkútról beszélünk, vagy a fogyasztói társadalom által generált bulvármédiáról, mint értékformáló közegről, esetleg a reklámok világáról, ahol szép számmal találunk példákat a végletes leegyszerűsítésre, és a leértékelésre. A tárgyakban megjelenő értékcsökkenéshez képest a nagyobb veszélyt a képernyőről kapott vizuális útmutatók jelentik. Sablonos sztereotípiák, felszínesség, bombasztikusként feltüntetett hírek terepe ez, ahol a médiafogyasztó ízlése, véleménye, formálódik. A profitorientált működés nyilván arról szól, hogy átgondolatlan fogyasztásra buzdítson, csak nem mindegy, mennyi kárt okoz ezenközben.
A férfi-női kapcsolatok területe kifogyhatatlan tárháznak bizonyul, ha a reklámok termékbemutatása mellett a közvetített üzeneteket figyeljük. Az egyik golyósdezodor vásárlására ösztönző filmecskében a női főhős az utcára kilépve elcsúszik „egy banánhéjon”, és gördeszkán tesz meg egy kanyargós utat, mire elér egy bejárati ajtóig. Már éppen izgulhatnánk, hogyan landol az ajtófélfán, mikor feltárul az ajtószárny, és kilép egy fiatal férfi, akinek a nő a karjába omlik. A mesés találkozás azt sugallja, itt egy nagy szerelem robbanhatna be, pont, mint az amerikai filmekben. Hogy az érzelmek áradata helyett az undor kifejezése látszik a férfi arcán, az annak a ténynek köszönhető, hogy női hősünk, mialatt izzasztó kalandját átélte, nem ügyelt arra, hogy természetes testnedvei működését leállítsa. Egy izzadt nő pedig nem kell senkinek, ezt látjuk a képkockákon is, mert a férfi, grimaszolás közben eltolja magától a két női kart, és az égből pedig leszól egy hang, mellesleg ledobva egy dezodort is, hogy használni kellett volna.
A tanulság nem bonyolult, csak manipulált, leegyszerűsítő és megtévesztő. Ha izzadt vagy, nem találod meg a párod, boldogtalan leszel egy életen át, KIVÉVE, ha rendszeresen ügyelsz arra, hogy megakadályozd tested normális működését. Túl a nőknek szóló szorongáskeltés tényén, észrevehető, hogy férfiak nem szerepelnek reklámokban malacka rajzzal a hónuk alatt, mert őket inkább a vonzó parfümpárában ráfonódó női karok gyűrűjében láthatjuk. És, ha izzadnak egyáltalán, azt sportolás közben - kihívásokkal küzdve - teszik csak.
Ez a tendencia nem egyedülálló, és vélhetőleg nem is egyszeri. A fogyasztói társadalom képi világa értékcsőddel fenyeget. A termék eladhatósága a legfontosabb érdek, és a brand megalkotása mindent felülír. De fogékony életkorban lévő kamaszlányok számára - hiszen tudjuk, minden igaz, ami a képernyőn látszik -, ez életüzenet.
„Minden azon múlik majd, milyen illatod van, ha csak a természetes állapotodban mutatkozol!”
Ez a műanyag világ esszenciája tehát, ahol már csak szőrtelen és illatosított emberek kapcsolódnak egymással, minden természetes értéket és jellemzőt kiszorítva az életből..
Horváth Gergely
A minőségbiztosítás az a szakma, ahol megmérik, hogy valami akárminek a bármije emberbarát minőségű-e avagy sem. Összetevőket és funkciókat vizsgálnak, rendeltetésszerű használatot. Vannak számszaki kérdések, mértékek és egységek, a mihez tartás végett. A gagyi az a tartomány, ahová akkor látunk, ha kihajolunk és alánézünk az elefántcsonttoronyból. A gagyi a szavatosság nélküli felszín, a filléres ciki, az eredetiség nélküli másolat.
Könnyű – leginkább értelmiségi – alapállás a gagyi fölött ítélet mondani, de szerintem ez nem ilyen egyszerű. Van olyan metszete, ami förtelem és bűz, de néha azért gagyinak minősítve olyasmiket is szemétre vetünk, amiket egyébként simán kiguberálhatnánk a kukából. Számomra ilyen valami: az elérhetővé tétel.
Például: Yves Saint Laurent, a divat egyik diktátora mondta, hogy nem zavarja, ha másolják, mert ez azt jelenti, hogy őt követik, és ő mutat utat. Ez így van jól: az YSL praktikusan hordható ruháinak szabását leveszik és névtelen címkével árulják nem is feltétlenül silányabb anyagból, de jóval ésszerűbb áron. Ez azt jelenti, hogy a kisebb pénzű emberek is kapnak mintát a jól szabottságból, belebújhatnak, viselhetik. Az YSL eredetijeihez képest lehet, hogy gyengébb minőségű ruhadarabok születnek, de még ez is adhat egy stílust, emelhet az általános öltözködési kultúra színvonalán.
Tehát nem minden értéktelen, ami másolat. Ahogy nem minden haszontalan, ami könnyű. Meggyőződésem, hogy előbb kezdjük el dúdolni a Bye Bye Szása című csasztuskát a Padödötől, mint a Moneyt a Pink Floyd The Dark Side of the Moon című albumáról, noha a két felvétel zeneileg össze sem hasonlítható, viszont könnyen előfordulhat, hogy mindkettő eltalál egy-egy élethelyzetben. Ez érvényes kulturális szokásaink többségére is: néha agyatlan verekedős filmre vagy kétes humorú vígjátékra ülünk be, máskor kifejezetten azt várjuk, hogy egy alkotás megmozgasson belül. Vagy ott van az olvasás; Nora Robertstől Dosztojevszkijig bármi lehet az olvasólámpa alatt, akár egymáson, felhalmozva. De példálózhatunk a Rapülőkkel is. Nem titok, hogy az itthon „rapügyi forradalmárnak” számító zenekar valójában konkrét nyugati dalok, hát, erős igézete és zenei ihletettsége mentén alkotta meg az életművet – igaz, a magyar szöveg itt erős hozzáadott érték volt. Viszont tanulságos, hogy a Geszti-rímek között gagyi és a zseniális egyaránt előfordult. Akár egyetlen dalban, egyik nyelv-öltéstől a másikig. Mégis, a Rapülők szórakoztató élményéből a gagyinak nevezhető pillanatok nemhogy elvesznek, hanem hozzátesznek. És épp ez az: a gagyinak fontos szerepe van. Az életünket kősziklára érdemes építeni, de épp tökéletlenségünk következtében lehet, hogy itt-ott barkácsmegoldással élünk.
A gagyi időnként hasznunkra válhat, még egy ócska romantikus regény és egy pocsék sláger is hordozhat üzenetet. Talán fura, hogy ezt mondom, de szerintem hasznos, ha beszélő viszonyban van bennünk a Tiffany füzetek meg az orosz klasszikusok. A gagyi – legalábbis kulturális értelemben - mégiscsak sokszínű érdeklődésünk egyik árnyalata...
« előző rész || következő rész »
Tari Annamária
Pszichoterapeuta, pszichoanalitikus kandidátus
Első diplomáját gyógypedagógusként szerezte, majd az ELTE pszichológia szakán végzett. Klinikai szakpszichológusi és pszichoterapeuta szakvizsgát tett. Fiatalkori álmát váltotta valóra akkor, amikor pszichológusként kezdett dolgozni, és szakterületének a pszichoanalízist választotta. A nagyközönség először az MTV Repeta című magazinműsorában ismerhette meg mint tanácsadót. Majd a közszolgálati televízióknak, a VIVA zenecsatornának, az RTL-nek és a Magyar Rádiónak köszönhetően nevét határon innen és túl sokan megismerhették. Rendszeresen publikál. Első könyve 2003-ban jelent meg Intim szféra címmel, melyben a 17–25 éves korosztály problematikájával foglalkozik. Tavaly látott napvilágot a Sejtem című kötet, melyben a rákos betegek pszichés problémáinak kezeléséről olvashatunk. Számos publikációját olvashatjuk weboldalán, a www.tariannamaria.hu -n. Egyebek mellett olyan témákról: mint például a munkaalkoholizmus, a blogolás vagy éppen az étkezési zavarok. Tari Annamária a pszichoterápia mellett kommunikációs és médiatréningekkel és oktatással is foglalkozik.
Horváth Gergely
Rádiós műsorvezető, író
1972-ben született Budapesten.
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE BTK történelem szakán folytatta tanulmányait. 1995-ben kerül a Magyar Rádió Petőfi adójához, ahol olyan műsorok készítésében vett részt, mint például a Reggeli Csúcs, Moziklub, Egy férfi, egy nő. 2007-ben az Európa kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A szív útjai.
Jelenleg az MR2 Petőfi rádióban mixeli a popot a kultúrával.
Oszd meg másokkal is!
