Világszerte a karácsonnyal, az ünnepi készülődéssel, fényes díszekkel, különleges fogásokkal, országonként változó hagyományokkal azonosítjuk a decembert. Tőlünk nyugatabbra, főként az angolszász országokban, már novemberben megkezdik a sürgés-forgást, óriási hangsúlyt fektetnek otthonuk feldíszítésére, és a lehető legtökéletesebb ajándékok beszerzésére.
A világ néhány országa viszont kakukktojásként lóg ki a sorból ebben az ünnepi időszakban. Néhol vallási okokból, néhol pedig azért, mert kicsit máshogy alakították ki hagyományaikat.
Négy ország, ahol a vallás miatt nincs karácsony
A muszlim és buddhista vallású országokban nem létezik karácsony, így náluk a december 24-25-26. csak átlagos napok. Bár tény, hogy már egyre inkább igyekeznek ezekben az országokban is kedvezni az ünnepekkor odautazó pihenni és ünnepelni kívánó turistáknak, és valamelyest feldíszítik nagyvárosaikat.
Remek példa erre két muszlim vallású ország: Marokkó és Törökország. Előbbi esetében ugyan karácsonyfa és színes füzérek nem díszítik az utcákat, de az év ezen időszakában sok kihelyezett színes lámpás jelezheti az azant, vagyis a napi ötszöri imaidő egyikét. Törökország már kicsit jobban beengedi a nyugati hagyományokat, a nagyobb városok plázáiban és szállodáiban már állítanak karácsonyfát és karácsonyi hangulatú a dekoráció is. Ha Isztambulba megyünk a karácsonyi időszakban, akkor ma már egyáltalán nem maradunk ki az igazi ünnepi hangulatból, a török főváros teljes mértékben karácsonyi alakot ölt az év ezen szakaszában.
Thaiföld és a Maldív-szigetek két olyan ország, ahol igen kis mértékben ugyan, de élnek keresztények. Azonban olyannyira kisebbségben vannak, hogy ezekben az országokban nem számít nemzeti ünnepnek a karácsony. Az éghajlatuk sem feltétlenül felel meg az ünnepi hangulatnak, de csodálatos tengerpartjaikban még ilyenkor is gyönyörködhetünk.
Országok, ahol az ünneplés máskor vagy máshogyan történik
Néhány országban igazán különböző hagyományokat tartanak karácsony címszó alatt.
Spanyolországban például nemcsak, hogy nem a Jézuska hozza az ajándékokat, de nem is december 24-én. A mediterrán országban a Három Királyok viszik a gyerekek ajándékait, vagyis a Reyes Magos tagjai, méghozzá január 5-én. A királyok hintón, tevén, de hajón is érkezhetnek, a spanyolok pedig hatalmas felvonulással ünneplik jöttüket.
Rendszerint rengeteg édesség kerül szétosztásra ilyenkor, például Sevillában átlagosan közel száz millió cukorkát osztanak szét az ünnep alkalmából.
Január 6-án, vízkereszt ünnepén kerül sor az ünnepi karneválra, a gyerekek ekkor kapják meg valódi ajándékaikat, de csak azok, akik jók voltak. Akiket a rossz gyerekek közé sorolnak, azok egy széndarabhoz hasonlatos édességet kapnak.
Angliában karácsony másnapja, vagyis december 26-a, mindig is kicsit máshogy nézett ki, mint nálunk. Ők külön nevet adtak ennek a napnak: Boxing Day – az elnevezés még a jobbágyi időkből ragadt erre a napra, ugyanis akkoriban szokás volt egy nagy fadobozban ajándékot vinni a földesuraknak.
„Később ez lett a nap, amikor a munkáltatók értékes árukat ajándékoztak dolgozóiknak, hogy ezzel is könnyebbé tegyék számukra az ünnepeket.”
Napjainkban viszont ez az a nap, amikor az angolok kulcsfontosságú focimeccseket néznek, és meghallgatják az uralkodó ünnepi beszédét, ami alatt a többség meg is ejti a nagy ünnepi ebéd utáni csendes pihenőjét.
Érdekel mennyit változott a karácsonyi menü az elmúlt évszázadban? Ebben a cikkünkben megmutatjuk.
