Egészen 1995-ig vitatkoztak, hogy Mozart, Beethoven vagy Haydn szerezte-e a csodálatos karácsonyi dalt, míg rá nem leltek egy kéziratra, amelyből kiderült: a Csendes éj szövegét 1816-ban Joseph Mohr írta, a zenéjét pedig két évvel később Franz Xaver Gruber szerezte.
Pásztorjáték ihlette az ötletet
1818 telén egy vándortársulat érkezett Oberndorfba, az ausztriai Alpok hegyei között, Salzburgtól nem messze található kis faluba. Ahogy a környék más településein is, Jézus Krisztus születésének történetét tervezték előadni a helyi templomban. December 23-án azonban kellemetlen meglepetés várta őket:
a Szent Miklós-templom orgonája elromlott – egyes források egy egeret tesznek felelőssé a problémáért, mások az előrehaladott rozsdásodást.
Akármi is volt az oka, hálásak lehetünk, hogy így alakult, különben talán sosem született volna meg a Csendes éj.
A hangszer meghibásodása miatt az előadást egy falusi otthonában tartották meg. A meghitt környezet és a gyönyörű pásztorjáték hatására Josef Mohr, Oberndorf lelkésze különleges hangulatba került. Mindössze egy évvel korábban érkezett a településre, előtte Mariapfarr segédlelkésze volt, így a környezet még aránylag új volt neki – talán ezért is döntött úgy, hogy nem a legrövidebb úton megy haza. A kerülő a falura néző hegyecskére is fölvezette, ahol megállt, hogy megcsodálja a kilátást. A fehér táj, a behavazott házak olyanok lehettek, mint egy életre kelt karácsonyi képeslap – mindez és a pecekkel korábban látott karácsonyi előadás
eszébe juttatta egy költeményét, amelyet két évvel korábban szerzett arról, ahogy az angyalok bejelentik a Megváltó eljövetelét.
Úgy érezte, hogy a versből nagyszerű karácsonyi ének válhatna a hitközsége számára. Ehhez persze meg kellett zenésíteni a költeményt. Másnap föl is kereste emiatt az oberndorfi iskola tanárát, aki a templom orgonistája is volt egyben. Franz Xaver Grubernek mindössze pár órája volt, hogy dallamot és kíséretet írjon Mohr verséhez, ráadásul orgona helyett gitárra kellett komponálnia. Mégis remekművet alkotott: így történt, hogy
1818. december 24-én, szenteste az alpesi hegyek között csendült föl először a Csendes éj.
Utazó társulatok terjesztették el a Csendes éjt
Néhány héttel később egy hangszerész érkezett Oberndorfba, hogy megjavítsa az orgonát (végül teljesen újat épített). Amikor elkészült a munkával, Karl Mauracher megkérte Grubert, hogy próbálja ki a hangszert. Az orgonista önkéntelenül is a Csendes éj egyszerű dallamait kezdte el játszani a billentyűkön. A zene annyira lenyűgözte Karl Maurachert, hogy a dallamot és a szöveget is lejegyezte, és magával vitte otthonába, egy másik alpesi faluba, Fügenbe.
A Ziller folyó völgyében található település templomi kórusában énekeltek a Rainer família lányai is. A családi utazókórus nagy szerepet játszott a dal elterjedésében,
1822-ben még I. Ferenc osztrák császár és I. Sándor orosz cár előtt is elénekelték Mohr megzenésített versét
– bár az esemény valódiságával kapcsolatban felmerültek bizonyos kétségek. Az „Ur-Rainers”-nek nevezett társulat 1827-ben Angliába utazott, ahol Ignaz Moscheles zongoraművész angolra fordította a dalt – ebben sem teljes az egyetértés; néhányan Jane Montgomery Campbell angol költő-zeneszerzőnek, mások John Freeman Young New York-i papnak tulajdonítják az első fordítást. A társulat mindenesetre olyan nagy sikert aratott, hogy még IV. György király előtt is előadott.
A család következő generációja az óceánon való, egyáltalán nem veszélytelen átkelésre is vállalkozott, és a 30 napos hajóút végén megérkeztek Amerikába. Az újsághirdetések 1 dolláros jegyárral harangozták be a Rainer család koncertjét (a családi jegyet – egy férfi, egy nő és egy gyermek – 2 dollárért adták).
A Csendes éj amerikai ősbemutatóját 1839. december 23-án, a New York-i Szentháromság-templom előtt tartották.
Kesztyűárusból koncertszervező
Mindeközben egy másik osztrák családi utazótársulat is közreműködött a dal elterjedésében. Lorenz Strasser kesztyűket készített és árult, a téli hónapokban ellátogatva Németország legnagyobb városaiba. Ezekre az utakra a gyermekei is elkísérték:
a piacon tradicionális tiroli népviseletbe öltöztek, és tradicionális tiroli dalokat adtak elő, hogy így csábítsák oda a vevőket.
A Csendes éjt ők is a Ziller folyó völgyében ismerték meg, és annyira megtetszett nekik, hogy felvették a műsorukba, így a karácsonyi időszakban rendszeresen előadták. 1831-ben még a lipcsei piacon, a következő évben már a város egyik előkelő hoteljében adtak koncertet. Ezután már nem a kesztyűk, hanem a koncertek miatt utaztak: Drezdában, Berlinben és Königsbergben léptek föl – IV. Frigyes Vilmos porosz királynak 1834-ben annyira tetszett az előadásuk, hogy a kedvenc dalának nevezte a Csendes éjt.
Noha a Strasser család 1835-ben fölhagyott a nyilvános szerepléssel, és a Rainer família társulatának vezetője, Ludwig Rainer 1893-ban elhunyt, a Csendes éj egyre népszerűbb és népszerűbb lett. Évről évre otthonok, templomok és koncerttermek szárezreiben csendül föl az adventi időszakban, sőt, még az első világháborúban is ezt énekelték a lövészárkokban. Mintegy 300 nyelvre lefordították, Bing Crosby 1935-ös verziója pedig minden idők harmadik legtöbb példányban (33 millió!) értékesített kislemeze lett.
Nem mindenhol ünneplik a karácsonyt – sok országban egészen máshogy telik ez az időszak.
