Minden nő életének az egyik legcsodálatosabb pillanata, amikor megajándékozhatja a szeretett férfit egy gyerekkel. Sokan szembesülnek azonban a helyzettel, hogy szerelmük már átélte ezt egy másik nővel, aki ráadásul egyáltalán nem hajlandó elfogadni őket, mint „pótmamát". A következő történet nem végződött happy enddel, de tanulságos.Egy megtörtént eset
A. és G. hosszú évek óta nyűglődött egymás mellett, se veled, se nélküled kapcsolatukban még egy abortuszt is túléltek. A lány végül úgy érezte, hogy egy gyerek talán mégis helyrehozhatná kapcsolatukat, ráadásul amúgy már a harmincat tapossa, így épp itt az ideje, hogy szüljön. Élete talán legfelelőtlenebb döntése volt, amivel több ember életét is megnehezítette. Kapcsolatuk ugyanis a terhesség első hónapjaiban végleg zátonyra futott, és külön utakon várták közös gyermekük érkezését, amit állandó veszekedések, csatározások kísértek.
Ebbe a világba csöppent bele akaratlanul is E., aki legmerészebb álmában sem gondolta, hogy beleszeret egy olyan férfiba, akitől egy másik nő vár gyermeket. Hosszú hónapokig titkolták viszonyukat, hiszen senkinek sem volt igazán előnyös ez a kapcsolat: a férfi nem akarta gyermeke anyját még nagyobb stressznek kitenni a terhesség alatt, E.-nek pedig hosszú időbe telt, míg eldöntötte, kell-e neki egyáltalán ez a bonyolult és kicsit sem kényelmes élet. Tépelődött, hogy vajon képes lesz-e megbirkózni azzal a ténnyel, hogy a szeretett férfinek egy másik nő szül gyereket, ami örök kapoccsal lesz kettejük között, és hogy képes lesz-e hétvégi pótmamaként élni az életét, miközben - habár imádja a gyerekeket - ő még nem áll készen az anyaságra. És képes lesz-e a végeláthatatlan csatározásra az ex-szel, aki eddig sem mutatta a kompromisszum legcsekélyebb szikráját sem, és aki az új kapcsolat gondolatától is falra mászott.
Harc a gyerekért
A gyerek születése után azonban elérkezett az idő, amikor már nem lehetett tovább halogatni. E. felkészült rá, hogy rendkívül nehéz lesz, de a másik nő viselkedése minden képzeletét felülmúlta. Sosem lehetett leülni vele megbeszélni, hogy itt egyedül a gyerek érdekei a fontosak, így végeláthatatlan harc kezdődött a kicsi láthatásáért. A. ugyanis azzal akarta büntetni egykori párját, hogy ha éppen olyan kedve volt, akkor nem engedte a fia közelébe az apját és még a nagymamát is eltiltotta unokájától. „Vetélytársának" a gyerek nevében írt üzenetet, miszerint soha nem lesz a kisfiú pótmamája. G. még az egyéves születésnapján sem láthatta gyermekét, ha a játszótéren meglátta, csak messziről nézhette. A csatát a bíróságon folytatták, ahol az anya - többszöri könyörgés után - olyan engedményt tett, hogy a férfi hetente 3 órát (!) elviheti a fiát, amennyiben minden hónapban utal neki egy bizonyos összegű gyerektartást.
Sehogy se jó
E. kezdeti kételyei ellenére azon kapta magát, hogy minden hétvégén alig várta, hogy együtt töltsenek egy délutánt párjával és kisfiával, aki szintén megszerette apukája élettársát. Az örökös harc hevében igyekezett mindig a gyerek érdekeit szem előtt tartani és csitítani a feleket, hogy próbáljanak meg józanul gondolkodni és végre felfogni, hogy az állandó veszekedés csak a gyereknek árt. A szülőkben azonban olyan sérelmek gyülemlettek fel, amelyeket talán soha nem lesznek képesek megbocsátani egymásnak.
Mindenki sérült
Ezt a kegyetlen helyzetet mindenki megsínylette. Bár párja gyermekét imádta, E. sosem tudta elfogadni azt a másik nőt, aki állandó feszültségben is tartotta párját és ezáltal őt is. Úgy tűnt, soha nem lesz nyugodt életük és ez az áldatlan állapot csak még jobban felerősítette a nő gyötrődését. Hiszen nem az ő közös gyermeküket fogja először a kezében tartani a férfi, az ő gyermeke már csak a „második" lehet az életében. Hosszú éjszakákon át vívódott magában, főleg, hogy párja egy beszélgetés alkalmával kijelentette, többet nem akar bent lenni a szülőszobában, elég volt neki egyszer, sőt, azt sem titkolta, hogy ő bizony sosem nevelné egy másik férfi gyerekét.
G. hozzáállása teljesen kiábrándította, és többet nem tervezte a közös gyereket, pedig annyiszor szóba került közöttük. Kapcsolatuk egy idő után teljesen kihűlt, meghitt pillanataik már csak akkor voltak, amikor hármasban töltöttek egy napot a gyerekkel. Egy idő után - természetes más problémák miatt is - úgy döntött, hogy ezt nem éri meg folytatni, és elhagyta a férfit.
Bár képtelen volt feldolgozni, mégis, kapcsolatuk fénypontjának a mai napig azt a gyereket tartja, aki egy másik nővel köti örökre össze egykori szerelmét. Talán ha mindannyian intelligens felnőttként álltak volna a kialakult helyzethez, akkor ma az a kisfiú is boldog családban nőhetne fel és talán már egy kistestvérnek is örülhetne.
