A génmódosítás nem az ördög műve
Ha a génmódosított növények alapvetően károsak lennének, már csődbe mentek volna a fejlesztő cégek a perekben. A biotechnológia ipara azonban virágzik, és fejlődik - írja genetikai szakértőnk, aki most néhány ellentmondást tesz helyre.
Genetikai szakértőként sokszor kérdezik tőlem, mit gondolok a génmódosított növényekről, kell-e félni tőlük, vagy okoznak-e egészségkárosodást. A kérdésre nehéz röviden pontos választ adni. A magyar emberek általában tartózkodnak a génmódosított növényektől. A génmódosított szó ma már pejoratív értelemmel bír a köztudatban, ami főleg a téves vagy nem pontos információknak köszönhető. A feltett kérdéshez visszatérve, én minden esetben azt válaszolom, hogy attól függ, miben módosítják a növény. Ezen általában meglepődik a kérdező. Mit jelent az, hogy attól függ? Most károsak vagy nem?
A génmódosított kukorica például nem árt
A génmódosított élőlény (genetically modified organism, azaz GMO) kifejezés egy gyűjtőnév. Olyan élőlényeket értünk alatta, amelyek örökítőanyagát génsebészeti úton megváltoztatták. Minden esetben meg kell nézni, hogy mit módosítottak az élőlényben. Amennyiben a tönkölybúza egyik génjét beépítik kukoricába, abban az esetben génmódosított kukorica növényről beszélünk. Ha most belegondolunk, a tönkölybúzát és a kukoricát is fogyasztjuk, és egészségkárosodást nem okoz, pedig génmódosított. Véleményem szerint bátran fogyasztható a példaként leírt génmódosított kukorica.
Nézzünk meg egy másik példát is. A növénytermesztés gazdaságilag fontos kérdés. A jobb terméshozam érdekében ki kell választani a legalkalmasabb növényfajtát. A burgonya növény egyik kártevőjét burgonyabogárnak nevezik. Mivel a bogár a növényt eszi, ezért védekezni kell ellene. Az 1990-es években több olyan génmódosított burgonya növényt állítottak elő, amelybe a kutatók beépítettek egy „bogárölő gént". Ez a génmódosított növény olyan mérget termelt a sejtjeiben, amely elpusztítja azt őt fogyasztó burgonyabogarat. Ebben az esetben már nem lehet kizárni az egészségkárosító hatást.
Már csődbe mentek volna
A két példa alapján talán érzékelhető, hogy általánosságban nem lehet azt mondani a génmódosított növényekről, hogy jók vagy rosszak. Mivel gazdasági előnnyel bír a génmódosított növény a normállal szemben, ezért elterjedtek a génmódosított növényekből készült élelmiszerek. A mindennapi emberek közül kevesen tudják, de például az Egyesült Államokban már több mint húsz éve fogyasztanak génmódosított élelmiszereket. Ismerve az amerikai jogrendszert, ha a génmódosított növények alapvetően károsak lennének, már csődbe mentek volna fejlesztő cégek az ellenük indított perekben. A biotechnológia ipara azonban virágzik, és fejlődik.
Az Európai Unióban nagy ellenállás van a génmódosított élelmiszerekkel szemben. Ennek az oka inkább gazdasági, mint tudományos. Döntően amerikai cégek fejlesztettek ki, és szabadalmaztattak génmódosított növényeket, nem pedig európaiak. Ez ellenállás ebben keresendő.
Az új Európai Bizottság - 12 év után először - engedélyezte egy új genetikailag módosított élelmiszernövény termesztését az Európai Unióban, írja hírlevelében az LMP. A BASF konszern új burgonyafajtája olyan gént tartalmaz, mely bizonyos antibiotikumokkal szemben rezisztenciát okoz, így a termelésbe vonásának súlyos egészségügyi következményei lehetnek. Az ilyen gének használatát a WHO1 és az Európai Gyógyszerügynökség2 is kiemelkedően kockázatosnak tartja, az új fajtával kapcsolatban pedig még az általában GMO-párti Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalban is heves viták folytak.
Véleményem szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy tudja, az általa vásárolt élelmiszer mit tartalmaz. A génmódosított élelmiszer összetevőit törvényileg fel kell tüntetni a terméken, bár ez sokszor nehezen kivető a termék címkéjén. Mivel senki sem kötelezhető génmódosított élelmiszer fogyasztására, ezért mindenki saját meggyőződése szerint táplálkozzon.
Dr. Nagy Zsolt
genetikai szakértő
dr.nagy.zsolt@nagygendiagnosztika.hu
KOMMENTEK
2010.03.07 11:14:08Esztergirl
Kedves nemúgyvanaz!
Nem tudom, a Te anyukádat illette-e bármilyen jelzővel a cikk szerzője, de nem hinném, hogy ez lenne a megfelelő stílus, akkor sem, ha Te személy szerint nem értesz egyet a fent írtakkal.
Más részről nem tudom, te milyen pro és kontra érveket hoztál, véleményed alátámasztására...
Egyébként pedig nem tudom, elgondolkodtál-e már a GMO-s növények/élelmiszerek jövőbeni szerepéről a világban, pl az éhező afrikai népek élelmiszerellátásában milyen szerepet tölthetnek majd be stb...
És Neked is jó étvágyat a vasárnapi ebédhez!
2010.03.07 11:21:51norbi2k
az éhező afrikai gyerekek problémáját nem ezek a növények fogják megoldani, hanem a politika. A mai élelmiszer termelésünk elegendő lenne annak a 800 millió éhezőnek... Tudtad hogy Bécsben annyi pékárút dobnak ki minden nap ami fedezné Graz napi szükségletét? A kulcsszó a pazarlás...
A GMO növények használatától csak nekünk lesz jobb, nem nekik, mivel már 30 éve léteznek... hm, mi történt afrikában ezalatt a 30 év alatt? Semmi, hiú ábrándokat kergetsz hogy majd ez megoldja az ő problémáikat.
2010.03.07 11:25:23boldii
Ha tényleg jelentős gondot old meg a géntechnológia, esetleg elfogadható dolog, hogy használjuk. Már egy ideje termelnek géntechnológiával Amerikában. Megoldódott Afrika sorsa? Nem. Akkor egy indok kihúzva.
A másik oldalról, véletlenül a krumplibogár-méregről kiderül, hogy káros. Aztán kiderül, hogy a gén annyira elterjedt a világban, hogy minden hagyományos gazda krumplija is tartalmazza már a gént. Helyreállítási költségek mondjuk pár milliárd euró. Vagy párszáz milliárd. Vagy ki tudja mennyi.
A géntechnológiai cég erre azt mondja, hogy
a.) Bocs, tévedtünk de nem a mi hibánk
b.) Mocskok, elloptátok a génünket, fizessetek!
c.) A kárt nem tudjuk megtéríteni különben sem, legrosszabb esetben csődbe megyünk és géntech 2 kft. néven újranyitjuk a bulit.
A következő garanciák mellett akár engedni is lehetne a kisérleteket:
a.) Géntechnológiával kezelt élelmsziert csak minden más élelmiszertermeléstől 200 km-re elzárva lehet megtenni
b.) 2000 milliárd Euró letét fajtánként az esetleges károk kezelésére
c.) Embereknek csak 25 év kísérleti fogyasztás után adható
d.) Szigorú kontroll a termesztés közelében, hogy biztosan nem kerül-e "ki" a gén. Mondjuk naponta minden 100 négyzetméterről a környéken egy-egy többezer dolláros vizsgálatra gondolok.
Szóval természetesen, bizonyos feltételek mellett mindennel egyetértek, az, hogy ezek a cégek a felelősségből nem kérnek, csak a haszonból, nem az én ügyem. Akkor fulladjanak bele az iparágukba.
2010.03.07 12:01:03Esztergirl
Igen, ezzel így én is egyetértek. Nem azt mondom, hogy az eddig meg nem oldott politikai problémákat a géntechnológia fogja megoldani, csak azt akartam jelezni, hogy sztem ennek a jövőre nézve lesznek pozitív/hasznos, sőt, talán szükséges funkciói is...
A biotechnológiai cégek - felelősség vs nyereség - kérdésében is többnyire hasonló a véleményem (sajnos)...
Csak meglepett az első hozzászólás stílusa, és jelezni akartam, hogy azért mint a legtöbb dolognak, ennek is két oldala van, és semmi sem csak fekete vagy csak fehér.
És személy szerint remélem, hogy a hozzáértő szakemberek igenis olyan kutatásokat tudnak folytatni (és olyan eredményeket elérni), amelyek fontos előrelépést jelentenek majd... ebben a témakörben is!
2010.03.07 12:40:36Tatejka
1. Az amerikai gén módosított kukorica európában semmit nem ér, mivel azok a kártevők amik miatt génmódosított lett itt nem találhatóak meg.
2. A hibrid vetőmagot nem azért találták ki hogy a gazdákat újabb vetőmag vételre kényszerítsék, egyszerűen ez egy mondhatni új fajta termesztési módszer, nem írom le a lényegét aki érti az úgyis tudja aki meg nem az olvasson utána, egyébként a kukoricán kívül még van egy pár hibrides vetőmag.
3. Mi értelme a génmodósításnak? Nagyobb hozam elérése (elsődlegesen). Az Eu-ban szabályozzák a aktív termőföldeket vagyis visszafogják a termelést mert így is nehéz eladni. Ha a globális felmelegedés miatt változik az éghajlat akkor sincs szükség rá mert akkor más növények termesztése válik lehetővé, Magyarországon pl.:szója, de le kell szögezni még semmi nem változott az éghajlatunkban és valószínüleg nem is fog 10-15 évig.
4. Egy bizonyos számú termés kiesés hosszútávon ismétlem hosszútávon nem jelent nagy problémát. A nagyobb kiadások az öntözés miatt szokott keletkezni,de ha az új gén módosított csoda növényünknek nincs szüksége annyi vízre akkor a beltartalma is változni fog ami újabb problémákat szülhet és tovább lehet kutatni. Ebből kifolyólag vki jól megél(már aki kutatja és eladja) bár amit csinál annak nincs sok értelme és hosszú távon bebiztosítja magát.
Egy kis megjegyzés. A szója ami szinte mindenben van, génmódosított és igen amerikai és igen évek óta esszük és igen fogalmunk sincs milyen hatása van de az biztos, hogy nem fogunk tőle 110 évig élni.
2010.03.07 12:46:53mayt.0.10
Csak megerősíteni tudom norbi2k hozzászólását.
Ezeknek a mammutcégeknek annyi pénzük és hatalmuk van, és oly mértékben
fonódtak össze a politikával főleg a nagy ámerikában, hogy egy háborút is
simán kirobbantanak, ha arra van épp szükségük.
Egy embernek vagy pár gazdának esélye sincs szembe menni velük.
Egyedüli fegyver ellenük ha egy ország nagyobbik része kellően tudatos, és
megfelelő mértékben tájékozott, és tud nemet mondani.
Ehhez most nagyon nagy segítséget nyújtott ez a tárgyilagos, kellően alapos, cikk amely kitért ezeknek a cégeknek a gazdasági hatalmára, kényszerítő erelyére vagy hogy iszonyat
nyomással próbáltak nálunk kétszer is bevezetni olyan GMO kukoricát aminek a kártevője
szinte nem is él meg nálunk.
Köszönöm mégegyszer hogy felelős újságíróként végzik a munkájukat.
m.
2010.03.07 12:47:58vlad
Ha Magyarország tartósan ki tudna maradni a GMO-k használatából, nagyon megnövekedhet az itt, hagyományos módon előállított élelmiszerek értéke, azaz a (GMO-khoz képest) kevesebb mennyiséget a piac magasabb árral bőven ellensúlyozná.
Hosszabb távon akár a világ bio-éléskamrájává válhatunk. Ez jó kommunikáció esetén még akkor is nagy előnyt jelenthet, ha semmi GMO-botrány nem fog - vagy a fenti okok miatt nem tud - kiderülni az elkövetkező években.
Ha meg mégis olyan jók, pár évtized alatt még kiforrottabbá válhatnak és erről megnyugtató bizonyítékok is rendelkezésre állnak majd, akkor sem leszünk elkésve az alkalmazásukkal, amikor - mondjuk az éghajlati változás miatt - tényleg rászorulunk.
2010.03.07 13:15:25Linkas63
Ennyi okos ember!
A cigarettagyárak és az olajmultik szivarzsebből megveszik ezeket a cégeket, és mégis sorban vesztik el a pereket. Egész egyszerűen azért nem perelikőket mert nincs miért. Mellesleg az IKR is relatíve génmodosított termékekkel dolgozik. Ez a bio katyvasz marha jó csak az országút mellett termesztett növényekben és tartott állatokban felhamozódott mérgeket ki tartja számon?
Ja és a magyarorszégi (és az európai) marhák egy jelentős része még mindig TBC fertőzőtt.
A bio marhaság miatt széphazánkban újra probléma lett a TBC!
2010.03.07 13:25:25Degec
"Ismerve az amerikai jogrendszert, ha a génmódosított növények alapvetően károsak lennének, már csődbe mentek volna fejlesztő cégek"
--
Ugyan, ugyan az amerikai ÁNTSZ-ben a multik egykori vezérei ülnek. Akik egyértelműen kenyéradó anyacégük kénye kedve szerint járnak el. Tehát ez egy baromság. Éppenhogy a vadkapitalista amerikában MINDEN LEHETSÉGES.
A génmódosított növények pedig a módosítást végző cég tulajdonát képezik. Ezért lehetséges az amerikai gazdák, farmerek teljes mérvű kihasználtsága. Még azt is előírják, hogy az adott évben megvett termőmagokat nem használhatod újra a rákövetkező évben. Ha ezt teszed vagy nem hibrid magokat használsz, akkor mondvacsinált pert kezdeményeznek ellened, kivéreztetnek és végül közös megegyezessel lenyeled a békát.
Ja és arra is adjon választ a kedves genetikai szakértő, hogy kaliforniában, a mandulatermesztés mekkájában miért döglenek ki tonnaszám a beporzást végző méhek. Azért, mert tőkeerős, jelentős lobbitevékenységet folytató cégek operálnak az országban, akik minden áron keresztülverik új, ámde környezetre káros gyomírtó szereiket.
Ja, hogy a méheket is génmódosítani kéne?
Szóval ez a cikk vagy fizetett PR badarság vagy egyszerű dilettantizmus szüleménye.
2010.03.07 13:26:14Degec
*kihasználtsága helyett kihasználása
2010.03.07 13:31:43Degec
Ostobaságokat beszélsz. Perelik őket, de vajon miért nem számol be ezekről a CNN. Gondolkodj rajta egy kicsit. TBC, nahát, tényleg? És mit szólsz a kóli baktériumhoz, ami rendre megtizedeli az amerikai marhákat, mert ahelyett, hogy fűvel etetnék őket kukoricával etetik a szerencsétleneket és nem tud a bélrendszerük rendesen tisztulni. A kóli bacik felszaporodnak és amikor a szerencsétlen amerikai kiskölök megzabálja a húst, beledöglik, ugyanis az embert egész gyorsan megöli a kóli baktérium.
Ja hogy ezekről sem hallottál a maunika só előtti hírekben? Nahát, milyen furcsa.
Mit gondolsz miért kerül 1 dollárba egy hamburger amerikában? Mert az olcsó kukoricán felnevelt marhák husából és a még olcsóbb húspótló adalékanyagból készül.
És mit gondolsz miért van annyi rákos ember Amerikában? Mert az ÁNTSZ-ben csak makulátlan emberek ülnek. Hát persze.
2010.03.07 13:34:32Degec
Igen, lesz haszna. A génkezelt növények által okozott eü. károsodások miatt debillé vált emberek génkezelését majd fizeti az állam. És újabb üzletág született.
2010.03.07 13:40:28Linkas63
A kóli baktérium a székletben van, és ott kell is hogy legyen. Ugyanis a bélrendszernek szüksége van rá. de nem a gyomornak. Mellesleg én a TBC-ről beszéltem, mert kóli fertőzést bár ki kaphat aki lp. wc használat után nem mos kezet, vagy trágyázott szántóföldi növényt fogyaszt. És a dohánygyárak pereiről miért számol be a tv? Azok sóherek? A szegényített uránmagvas lőszerek okozta harctéri mérgezésekről vezércikkekben írtak, őrületes kártérítéseket fizettek, pedig az USA-ban a legerősebb lobbi a fegyvergyáraké.
Nincs neked egy nagyon erős üldözési mániád?
2010.03.07 13:40:43Linkas63
2010.03.07 13:43:38wendy tesztaburger
Megkérdezném a cikkirótól, vajon a Monsanto, a Dow Chemical az Agent Orange miatti perekben mennyire ment tönkre??? Ez érv??Odavágott pár ezer dollár kártéritést néhány veterán szervezetnek mutatóba, a vietnámi torzszülött gyerekek családja és szervezetei meg azóta is hiába pattognak. egy árva vasat sem tudtak eddig elperelni kártéritésként. Erről ennyit.
De a cikkel kapcsolatban mégsem ez a banális érv csapja ki a leginkább a biztositékot, hanem az a fajta hülyének nézés, amikor valaki a vélt vagy valós szakmai tekintélyére támaszkodva okitja a tudatlan pórnépet, aki csak és kizárólag félretájékozottságából és aluliskolázottságból kifoylólag ellenez ezt vagy azt. Persze, nyilván.
Ez egy bértollnok, azt se hinném el amit kérdez, gyanitom a "kutatásai" is kb ennyire hitelesek. Azt mondja amit megfizetnek neki.
2010.03.07 13:54:53Gatya
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az a nagy gondom a hozzászólásokkal, hogy mérhetetlen információhiányra utalnak!
Vitatkozni persze így is lehet, de sok értelme ennek nincs. Eredménye pedig semmi nem lesz.
Csak néhány kiegészítés:
A hibrid növényeket azért találták ki, mert sokkal többet teremnek mint a szabd elvirágzású növények és semmi köze a GMO-hoz. Magyarországon a termesztett kukorica 100% évtizedek óta hibrid!
A GMO növények használatával drasztikusan lehet csökkenteni a gyomírtó és rovarölő szerek használatát.
Ott is lehet élelmiszert előállítani ahol eddig nem lehetett a vízhiány miatt.
Nagyon sok gyógyszer hatóanyagát már már olyan szervezetek állítják elő amelyek GMO szervezetek.
2009-ben a világban több mint 125 milló hektáron termeltek GMO növényeket, ez több mint a magyar szántó terület 27 szerese!
Ha valaki kíváncsi ezekre a növényekre termesztés közben nem kell messzire menni a Monsanto már évek óta Európai szintű szántóföldi bemutatót tart Szlovákiában.
Ott és 8 másik EU-s országban már eredményesen és gond nélkül termesztik évek óta.
Azonban véleményem szerint a legfontosabb a pontos megismerése ezen növényeknek és technológiáknak. Csak így lehet megtalálni a gyenge pontjaikat és biztonságosabban termelni közös jövőnk érdekében!
Ha tetszik ha nem ez az emberiség jövője, mint ahogy az energia termelés sem lehet atom erőművek nélkül.
Az atombombáért sem maga a bomba a felelős, hanem az ökör ember aki erre használja.
Tistelettel:Gatya
2010.03.07 14:03:22norbi2k
Láttál már szarvasmarha telepet az USA-ban? Nos azok az állatok nem látnak füvet egész életükben, a saját szarukban állnak egész nap, ha egyáltalán felbirnak állni, mert olyan gyorsan nőnek hogy az izmaik meg a csontjaik nem birják a tempot.
A dohányipar más tészta... ott elég hamar rájötte az egészségkárosito hatásra, muszáj volt valamit tenni.. sajnos az egészséges táplálkozás csak az utobbi években téma, reméljük itt is lesznek perek... Ajánlom olvasgass még a témában, ez nem üldözési mánia, de amig egy hamburger olcsobb mint egy saláta addig valami nincs rendben, márpedig az usaban egy dollár egy hamburger...
2010.03.07 14:05:20Uhu
Kedves B.!
Támogatom az ajánlatát. Aki ilyen címmel jelenít meg egy cikket (ami eleve hazugság), biztos nem "nonprofit" céllal teszi ;)
Tisztelt Dr. Nagy Zsolt!
A génmódosítás az ördög műve kedves Dr. Nagy Zsolt, hisz tönkreteszik a gazdákat, akik életüket teszik fel a mindennapi betevőért...
Nem tudom járt-e már vidéken, ahol sok-sok hektár föld áll parlagon...?
Ki támogatja azokat a családokat, akik a földből szeretnének megélni? A multik? (őket csak a pénz érdekli)
Járt már Erdélyben, ahol reggel a jó Istenhez imádkoznak, hogy meg adja a mindennapi kenyerüket? De szerintem Magyarországon is ugyanez történik...
[A címválasztás nem helyes. Inkább jobb lett volna az, hogy "Minden rosszban meglelhető egy kevés jó is". Ha már fizetnek ezért, én megadtam volna a módját...]
A gazdákat nem érdekli, hogy csődbe mennek a multik!
Ilyenekkel tölteni az időt fölösleges szerintem.
De mint fiatal környezetvédő, nincs sok tapasztalatom, csak a véleményem egy részét hangoztattam.
Tisztelettel
B.G.
2010.03.07 14:15:06norbi2k
Ja, látjuk is ezeket a szép gyönyörű nagy zöldségeket, gyümölcsöket a piacon... ezek azok amiknek az ize viszont nulla, igaz? Hiába nő a termésátlag, semmi értelme, csak a cégek haszna nő, mi meg esszük az iztelen vackokat...
Mi értelme annak hogy az értékes gabona jo része állatok takarmányozására megy el, ráadásul az árát mesterségesen lenyomják... hús hús hús...
Az ipari élelmiszer előállitás rengeteg munkahely elvesztését okozta, több ezer gazdaság megy miatta tönkre mai napig... hajrá GMO meg hibrid vetőmag... haszon haszon... ha valaki azt mondja ez a fejlődés, azt csak sajnálni tudom...
2010.03.07 14:39:33kmm
Érdekes elképzelés
Az aranyat a Salétromsav és a Sósav külön külön nem bántja.
Ha azonban keverjük?
...
Biztos jó nekünk ha mindent összekutyulunk?
2010.03.07 14:50:08kkkss
http://www.agroinform.com/aktualis/10340/T%C3%B6bb_vegyszer_kell_a_GM-n%C3%B6v%C3%A9nyek_termeszt%C3%A9se_miatt.html
2010.03.07 14:58:10mayt.0.10
Tisztelt gatya kollega !
Mondj egy GMO növényt ami !!tényleg!! független kutatóintézet által megerősítetten
beéri kevesebb vízzel. ( mindig ezzel jönnek a GMOsok, de én ilyenről nem tudok)
A gyómirtószer nemhogy csökken hanem épp nő, ezt ne tudnád ?
Merthogy a GMO cuccok jórésze épphogy egy bizonyos roundup-mindenölő gyomirtószerre rezisztens, így azokat nyugodtan lehet használni dögivel, és
persze használják is ahogy hallottam, merthogy a gyomok is kezdenek rezisztensek lenni erre a jó kis roundup cuccra. Szupergyomok ellen meg még több vegyszer, így paradox módon nemhogy csökken, hanem nő a bevitt vegyszer
mennyisége.
Az hogy évek óta termesztik gond nélkül az nem érv, merthogy ezeknek a hatása
hosszabb távon mutatkozhat meg. Hú de jó lesz ha ötven évesen rákosan majd
bebizonyítják hogy hát igen 10-15év alatt 60%-al megnő a rákra való hajlandóság.
Plusz elfelejtetted említeni a kiporzás veszélyét, tudniillik ha egy véletlenül
elrontott fajta kijut, a normális környezetbe akkor onnan iszonyat munka és pénz
lesz visszagyűjteni amit persze a cég nem fog állni.
2010.03.07 14:59:34mayt.0.10
megelőztél! :)
2010.03.07 15:13:15tonyika1
Kedves Olvasók!
Pár adalék:
1, Az EU GMO politikája rossz... EU versenyképtelen ...
Szabályozásban meg kell különböztetni a CISZ génes növényeket a többi GMO-tól
2, GMO nem egyenlő a MON810-zel..ezzel a hozzá állással éhen fogunk mi termelők dögleni..
Mi 180-200 e FT-ot költünk egy ha kukoricára- USA-ban 120-140 eFT-ot ...
Nem vagyunk versenyképesek...
3, A GMO-s kukorica többet terem szlovákiában, mint nálunk!
A sötét zöldek, akik azt mondják, hogy nem terem többet, azok tévednek, mert az csak akkor igaz, ha optimális körülmények vannak.. szántóföldi köülmények között nincs optimális körülmény
2010.03.07 15:23:14nanemúgyvanaz
dr. Nagy Zsolt
egy KÚTMÉRGEZŐ.
2010.03.07 15:27:11nanemúgyvanaz
Te sötét paraszt!
Az USA kukoricája nem a GMO-tól olcsó. Jaj, megcsikarom magam az ilyen sötét hülyéktől.
Az USA termékei azért olcsók mert
- ott EGY FARM AKKORA mint a Kisalföld.
- mert az energia/üzemanyagköltség KEVESEBB MINT A FELE a magyarországinak
Te is egy KÚTMÉRGEZŐ vagy.
2010.03.07 15:30:29mindenlébenkétkanál
Kedves Mindenki!
Én még csak most ismerkedem a témával, ezért nem tudok hozzászólni érdemben.
De laikusként nem értek egyet a cikk szerzőjével...
Amit tudok: van egy francia film, ami április 22-én kerül a magyar mozikba - ha igaz, amit a magyar filmforgalmazó állít...
Ez a film a következő honlapon érhető el, egyelőre csak franciául és angolul, és erről a témáról szól:
http://www.nosenfantsnousaccuseront-lefilm.com/
Talán jobban rálát a témára, aki megismerkedik vele...
Minden jót, elég bölcsességet és jövőbelátást, előretekintést és távlatokban gondolkodást kívánok Mindannyiunknak a vitához.
Üdv!
2010.03.07 15:32:06mindenlébenkétkanál
http://www.nosenfantsnousaccuseront-lefilm.com/
valamiért megtörte az előbb...
2010.03.07 15:33:24mindenlébenkétkanál
Aham... lehet én vagyok a béna?
OK.
Aki akarja megtalálja a filmet.
2010.03.07 15:39:51nanemúgyvanaz
"éhen fogunk mi termelők dögleni"
Az a termelő,
amelyik GMO-zik,
az felőlem ÉHEN IS DÖGÖLHET.
Vagy edd magad a GMO-s szarodat.
2010.03.07 15:41:30nanemúgyvanaz
Talán így:
http://www.nosenfantsnousaccuseront-lefilm.com/
2010.03.07 15:43:56Pjeter
Kedves cikkíró, tudod te egyáltalán miben más a Monsanto féle kukorica?
Miért is jó az nekünk ha génmódosítás hatására rovarölő szert termel (olyan bogár ellen ami hazánkban csak minimális pusztítást végez) és ez 1000X nagyobb koncentrációban jelenik meg a növényben, mintha lepermetezték volna?
Továbbá miért is jó az nekünk ha génmódosítás hatására olyan gyomirtó szerekkel kezelhető amik egyébként kipusztítanák a kukoricát is? Természetesen a hozzá való gyomirtó szert is a Monsato gyártja. Persze, hogy kapaszkodnak, de ez csak nekik jó, nekünk nem.
Belátható, hogy ez a "fejlődési" irány nem normális, ez nem más, mint megerőszakolása a természetnek.
2010.03.07 15:45:07tonyika1
Aki csak mocskolódni tud azzal ne foglalkozzunk!
Köszönjük, hogy gyorsan kiállította magáról a szegénységi bizonyítványt..
2010.03.07 15:59:49ablakanapra
A cikk tényleg vérlázítóan szar. Ez a "genetikai szakértő" cím is csináltnak tűnik, meg a bizonyíték e-mailcím alatta... Mindenesetre acikkel nem szolgálta meg ezt a szép címet.
Tudományos érvelés:
"Amennyiben a tönkölybúza egyik génjét beépítik kukoricába, abban az esetben génmódosított kukorica növényről beszélünk. Ha most belegondolunk, a tönkölybúzát és a kukoricát is fogyasztjuk, és egészségkárosodást nem okoz, pedig génmódosított. Véleményem szerint bátran fogyasztható a példaként leírt génmódosított kukorica."
Ez tök gáz. A tönkölybúza és a kukorica alapvetően nem génmódosítottak. Ha összekeverik a génjeiket, akkor már igen. Létrejön valami új dolog, ami nem az eredeti kukorica és nem az eredeti tönkölybúza. Az, hogy azok nem ártottak, nem jelenti azt, hogy ez az új dolog sem fog.
A cikkben levő logika óvodás szintű, ha így gondolkodnak akik kevergetik a géneket, akkor nekünk végünk.
A bogárölő génről is lehetett olvasni már rengeteget, hogy nem csak a krumplibogarakat irtja...
A perelős logika is nagyon gagyi. Sokkal kisebb dolgokban is a lobbiérdekek mozgatják a jogrendszert és a törvényhozást. Aki még ezekben hisz, azt csak sajnálni tudom, az vagy ostoba, vagy fél és nem akarja észrevenni, hogy merre tart a világ.
Az hogy nem kötelező GMO-s növényeket enni, nagyon toleránsnak tűnhet egy felületes szemlélő számára. Az igazság az, hogy ezek a szarok elszennyezik a többi génállományt és egy idő után nem lesz választás.
(Jó, nem az ördög műve, hanem a sátáné, aki a hazugság mestere...:) )
Már ezerszer bebizonyosodott, hogy amibe drasztikusan belenyúl az ember, abból baj lesz. A természet rendkívül finom rendszer, amiről nagyon keveset tudunk, de ha pénzről van szó, akkor az sem érdekel minket.
Az afrikai éhezőket fentebb kitárgyalták. Jó reggelt ! A hatalomnak nem az az érdeke, hogy bárkinek rajtuk kívül jobb legyen!!! A hazai események is mutatják kicsiben.
Olvastam egy tanulmányt, amiben a multikat, mint személyeket elemezték a viselkedésük alapján. Antiszociális pszichopaták, őrültek, gyilkosok. Ezek uralják a pénzvilágot. Ellenük csak többségi összefogással lehet tenni bármit is. Ahhoz meg értelmes emberek kellenek, ezért megy a tömeges hülyítés az oktatás és a média által. Dolgoztál már multinál? Nézz már körül! Emberi kapcsolatok? Minek néznek Téged, termelőeszköznek? Mennyire szeretik, ha a cégen kívül más elkötelezettségeid vannak? Stb.
Könyörgöm, minden gondolkodó ember számára látszik a rohamos szellemi hanyatlás.
Attól tartok, hogy nem lesz meg a kellő összefogás és kiállás a valódi értékek mellett, ezért lesz szükség egy RESET-re, hogy újra próbálkozhassunk. Pedig szerintem elkerülhetnénk.
2010.03.07 16:01:25mayt.0.10
Hát lehet hogy ő mocskolódik, de te meg félrevezeted az embereket
a hozzászólásoddal, amiben tényleg nem elmítetted a nagyüzemi vs. kisüzemi
meg az anyagárak és támogatások közötti különbséget.
Arról meg ne is beszéljük hogy minek kellene még több élelmiszer termelni amikor
amerikában az összes élelmiszer fele, európában a harmada kerül kukába.
Szóval akkor minek is kell sok de trágya élelmiszer? Nem lenne jobb kevesbb de
minőségibb ?
2010.03.07 16:38:33zsalab
Nem a génmódosítás a probléma hanem a szekvenciák szabadalmaztatása, ajánlom mindenkinek az alábbi filmet (beszerezhető hozzá magyar felirat is).
http://www.foodincmovie.com/
2010.03.07 16:53:31wendy tesztaburger
"Amennyiben a tönkölybúza egyik génjét beépítik kukoricába, abban az esetben génmódosított kukorica növényről beszélünk. Ha most belegondolunk, a tönkölybúzát és a kukoricát is fogyasztjuk, és egészségkárosodást nem okoz, pedig génmódosított. "
bakker. ezt most hogy kell érteni? azért nem káros a búzagénes kukorica, mert külön külön is eszünk kukoricát és búzát is és sem káros?? O_o
2010.03.07 16:56:55kiona
mayt010, wendy, Pjeter és degec kollégáknak van teljesen igazuk a témát illetően!! Nagy Zsolt, genetikai szakértő bizonyára remek orvosdoktor, de sajnos se nem agrármérnök, se nem élelmiszeripari mérnök. Nem kellene ilyen témákhoz hozzászólnia. Borzasztó rossz hatással van az egyszerű olvasókra, semmi szükség ostobaságok terjesztésére egy olyan szakterületen, amely egyébként is rendkívül megosztó. Itt Amerikában minden profitérdekelt, semmi köze a genetikai kutatásoknak az egészséges élelmiszerek előállításához. Semmi! Európában nem azért nyomul a Monsanto, hogy jobb legyen a kaja az átlagnépnek, ezt ugye nem kell magyarázni. Hosszútávú hatásvizsgálatok eredményét nem szokás közzétenni, főleg, hogy jóval azelőtt kerülnek termesztésbe növények, mielőtt egyáltalán hatástanulmány készülne. Mivel a szerző orvos, további kutatásra ajánlom neki a bst használatát a szarvasmarha tenyésztésben. Elgondolkodtató, vajon itt Amerikában miért lett olyan népszerű hasnyálmirigyrákban meghalni az utóbbi időben?
egy agrármérnök
2010.03.07 16:59:25ua
A jól fizetett marketing köcsi, bizonyára okosabbnak hiszi magát mint pl.: Dr. Pusztai Árpád aki tényleg genetikai szakértő, többek között a Finn Akadémia is kitüntette, több könyvet írt a témában (mint amennyit ez a csávó olvasott) megszólal ebben a filmben is, hogy mennyire gyerekcipős még ez a technbológia:
http://www.youtube.com/truthaboutgmo ÉRDEMES VÉGIGNÉZNI MERT EZZEL A FILMMEL ÉVSZÁZADOKAT ÉS EURÓ MILLIÁRDOKAT TAKARÍTHATUNK MEG!! (ha nem, magadra vess)!
2010.03.07 17:25:26stellaz1
Akkor egy idézet:
"Az EFSA által a Mon810es kukoricáról készült véleményérõl készült egészségügyi
értékelés számos hibára, hiányosságra és kihagyásra derített fényt. Ilyen
körülmények között e kukorica biztonságossága nem garantálható, és potenciális
kockázatot jelent az emberek és állatok egészségére. Ezeket a kockázatokat nem
vizsgálta megfelelõen az EFSA.
1)
A Mon810rõl készített toxikológiai értékelés megalapozatlan.
Az EFSA
által közzétett tudományos hivatkozások alapján kijelenthetõ, hogy a Mon810
humán toxikológiai vizsgálatait vagy hibás hivatkozásokkal látták el vagy
teljesen más génmódosított fajtára, nevezetesen a Mon863ra végezték el.
Bármelyik esetben is, az EFSA által a közzétett toxikológiai értékelés
megalapozatlan.
2)
Az EFSA új ismérvet vezetett be a génmódosított növényekre: „nem
ismert = biztonságos”.
Kutatók új, eddig ismeretlen RNS töredékeket
azonosítottak, amelyek részben a Mon810es kukoricába beültetett szintetikus
transzgénbõl ill. a kukorica genomjából származnak. Számítógépes modellek
szerint ezen RNS töredékek rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy új,
„vélelmezhetõen rekombináns” fehérjéket hozzanak létre. Az EFSA is elismeri,
hogy ezen új fehérjék nem mutatnak hasonlóságot (vagy homológiát) egyetlen
ismert fehérjével sem. Ugyanakkor, ahelyett, hogy felkérnék a Monsantot,
hogy vizsgálja meg ezeknek az új fehérjéknek a toxikológiai tulajdonságait, az
EFSA egyszerûen csak biztonságosnak nyilvánította õket, mindenféle
tudományos vizsgálat vagy referált szakirodalomra való hivatkozás nélkül. A
mód, ahogy az ESFA az ismeretlen fehérjék biztonságával kapcsolatos
következtetésre jut, nagyon távol áll az elismert tudományos normáktól.
3)
Az EFSA a Mon810rõl készült értékelésében hallgat az ismeretlen
géntöredékekrõl.
Az NK603as kukoricáról készült korábbi értékelésében az
EFSA megvizsgálta a beültetett transzgénbõl nem kívánt melléktermékkén
létrejött ismeretlen RNS és DNS által jelentett lehetséges kockázatokat.
Ugyanakkor, a Mon810rõl készített értékelésben az EFSA hallgat errõl a
kérdésrõl. A DNS/RNS emlõsöknél történõ immun vagy allergiás választ
keltõ szerepe szerepe egyre nagyobb figyelmet kap a tudományos
szakirodalomban. Így ezek az ismeretlen RNS/DNS töredékek fontosak
lehetnek a Mon810 által az emberekben és az állatokon okozott
immunrendszerbeli változások és allergiák kialakulási lehetõségének
meghatározásában. Az ismeretlen DNS és RNS töredékek kérdésében az
EFSA hallgatása indokolatlan és a szervezet gyenge tudományos
színvonalára utal.
4)
Az EFSA egymásnak ellentmondó állításokat tett a Mon810rõl készített
véleményében.
Noha az EFSA elismeri az új fehérjék jelenlétét, késõbb azt
állítják, hogy nincsenek új alkotórészek, ezért nincs szükség toxikológiai
vizsgálatra.
5)
Az EFSA eltitkolja a tudományos információi forrását.
Az EFSA
homályosan támaszkodik a tudományos szakirodalomra ill. adatokra anélkül,
hogy idézné ezek forrását. Az olvasó számára lehetetlen ellenõrizni, hogy az
EFSA által közölt információ tudományos adatokon alapule. Megfelelõ
tudományos hivatkozások nélkül a Hivatal véleménye megalapozatlan, és a
ismételt csak jelentés gyenge tudományos színvonalára utal.
6)
A Mon810es kukoricába beültetett génkonstrukció (inzert) részletes
struktúrája ismeretlen marad.
Az EFSA elfogadja a Monsanto érvelését,
hogy nem frissíti a Mon810es kukoricába beültetett génkonstrukció
molekuláris szerkezetére és a határszekvenciákra vonatkozó információkat,
ezek a kérdések felmerülnek az RNS és DNS töredékek kapcsán. Ez egy
komoly kérdés, ugyanis a Mon810bõl származó szintetikus transzgén
töredékeit kimutatták állatok vérében.
7)
Az EFSA nem kiegyensúlyozott, amikor a referált tudományos
irodalomról van szó.
Az EFSA hibásnak tartja azokat a tudományos
közleményeket, amelyek a génmódosított növények kockázatait mutatják be.
Ezzel szemben, azokat a cikkekkel szemben, amelyek azt állítják, hogy kicsi a
kockázat megengedõbb az EFSA, noha a tagállamok számos hibát találtak
ezekben a tanulmányokban. Jelentõs az egyensúlytalanság abban, ahogy az
EFSA a tudományos közleményekkel bánik.
Az EFSA mellõzte azokat a Mon810rõl készült tanulmányokat, amelyek
kockázatok jeleznek vagy további vizsgálatokat szorgalmaznak.
Hogy
miért nem hivatkozik az EFSA ilyen tanulmányokat, noha a tudományos
adatbázisokban könnyen megtalálhatóak, nem világos. Mindenesetre, ez
összhangban van azzal a benyomással, hogy az EFSA tartózkodik a Mon810
es kukorica biztonságával kapcsolatos kritikus adatok közreadásától.
Az EFSA véleménye a Mon810es kukorica biztonsága szempontjából nem kielégítõ.
Fontos tanulmányokat mellõz, és a biztonsági aggályokat figyelmen kívül hagyja. A
Mon810es kukorica ismeretlen RNS és DNS töredékeket és ismeretlen új fehérjéket
tartalmaz. Mindkettõ fontos lehet a Mon810es kukorica emberekben és állatoknál
történõ allergiakeltõ és mérgezõ hatásának meghatározásában. Ugyanakkor, az
EFSA által közzé tett referenciák és az általa figyelembe vett adatok alapján világos,
hogy a Hivatal nem készített alapos toxikológiai vizsgálatot. A Mon810 értékelését a
legmagasabb tudományos színvonalon kell elvégezni – amelyre az EFSA nem volt
képes.
"
2010.03.07 17:30:08stellaz1
Az EFSA által a Mon810es kukoricáról készült véleményérõl készült egészségügyi
értékelés számos hibára, hiányosságra és kihagyásra derített fényt. Ilyen
körülmények között e kukorica biztonságossága nem garantálható, és potenciális
kockázatot jelent az emberek és állatok egészségére. Ezeket a kockázatokat nem
vizsgálta megfelelõen az EFSA.
1)
A Mon810rõl készített toxikológiai értékelés megalapozatlan.
Az EFSA
által közzétett tudományos hivatkozások alapján kijelenthetõ, hogy a Mon810
humán toxikológiai vizsgálatait vagy hibás hivatkozásokkal látták el vagy
teljesen más génmódosított fajtára, nevezetesen a Mon863ra végezték el.
Bármelyik esetben is, az EFSA által a közzétett toxikológiai értékelés
megalapozatlan.
2)
Az EFSA új ismérvet vezetett be a génmódosított növényekre: „nem
ismert = biztonságos”.
Kutatók új, eddig ismeretlen RNS töredékeket
azonosítottak, amelyek részben a Mon810es kukoricába beültetett szintetikus
transzgénbõl ill. a kukorica genomjából származnak. Számítógépes modellek
szerint ezen RNS töredékek rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy új,
„vélelmezhetõen rekombináns” fehérjéket hozzanak létre. Az EFSA is elismeri,
hogy ezen új fehérjék nem mutatnak hasonlóságot (vagy homológiát) egyetlen
ismert fehérjével sem. Ugyanakkor, ahelyett, hogy felkérnék a Monsantot,
hogy vizsgálja meg ezeknek az új fehérjéknek a toxikológiai tulajdonságait, az
EFSA egyszerûen csak biztonságosnak nyilvánította õket, mindenféle
tudományos vizsgálat vagy referált szakirodalomra való hivatkozás nélkül. A
mód, ahogy az ESFA az ismeretlen fehérjék biztonságával kapcsolatos
következtetésre jut, nagyon távol áll az elismert tudományos normáktól.
3)
Az EFSA a Mon810rõl készült értékelésében hallgat az ismeretlen
géntöredékekrõl.
Az NK603as kukoricáról készült korábbi értékelésében az
EFSA megvizsgálta a beültetett transzgénbõl nem kívánt melléktermékkén
létrejött ismeretlen RNS és DNS által jelentett lehetséges kockázatokat.
Ugyanakkor, a Mon810rõl készített értékelésben az EFSA hallgat errõl a
kérdésrõl. A DNS/RNS emlõsöknél történõ immun vagy allergiás választ
keltõ szerepe szerepe egyre nagyobb figyelmet kap a tudományos
szakirodalomban. Így ezek az ismeretlen RNS/DNS töredékek fontosak
lehetnek a Mon810 által az emberekben és az állatokon okozott
immunrendszerbeli változások és allergiák kialakulási lehetõségének
meghatározásában. Az ismeretlen DNS és RNS töredékek kérdésében az
EFSA hallgatása indokolatlan és a szervezet gyenge tudományos
színvonalára utal.
4)
Az EFSA egymásnak ellentmondó állításokat tett a Mon810rõl készített
véleményében.
Noha az EFSA elismeri az új fehérjék jelenlétét, késõbb azt
állítják, hogy nincsenek új alkotórészek, ezért nincs szükség toxikológiai
vizsgálatra.
5)
Az EFSA eltitkolja a tudományos információi forrását.
Az EFSA
homályosan támaszkodik a tudományos szakirodalomra ill. adatokra anélkül,
hogy idézné ezek forrását. Az olvasó számára lehetetlen ellenõrizni, hogy az
EFSA által közölt információ tudományos adatokon alapule. Megfelelõ
tudományos hivatkozások nélkül a Hivatal véleménye megalapozatlan, és a
ismételt csak jelentés gyenge tudományos színvonalára utal.
6)
A Mon810es kukoricába beültetett génkonstrukció (inzert) részletes
struktúrája ismeretlen marad.
Az EFSA elfogadja a Monsanto érvelését,
hogy nem frissíti a Mon810es kukoricába beültetett génkonstrukció
molekuláris szerkezetére és a határszekvenciákra vonatkozó információkat,
ezek a kérdések felmerülnek az RNS és DNS töredékek kapcsán. Ez egy
komoly kérdés, ugyanis a Mon810bõl származó szintetikus transzgén
töredékeit kimutatták állatok vérében.
7)
Az EFSA nem kiegyensúlyozott, amikor a referált tudományos
irodalomról van szó.
Az EFSA hibásnak tartja azokat a tudományos
közleményeket, amelyek a génmódosított növények kockázatait mutatják be.
Ezzel szemben, azokat a cikkekkel szemben, amelyek azt állítják, hogy kicsi a
kockázat megengedõbb az EFSA, noha a tagállamok számos hibát találtak
ezekben a tanulmányokban. Jelentõs az egyensúlytalanság abban, ahogy az
EFSA a tudományos közleményekkel bánik.
810)
Az EFSA mellõzte azokat a Mon810rõl készült tanulmányokat, amelyek
kockázatok jeleznek vagy további vizsgálatokat szorgalmaznak.
Hogy
miért nem hivatkozik az EFSA ilyen tanulmányokat, noha a tudományos
adatbázisokban könnyen megtalálhatóak, nem világos. Mindenesetre, ez
összhangban van azzal a benyomással, hogy az EFSA tartózkodik a Mon810
es kukorica biztonságával kapcsolatos kritikus adatok közreadásától.
Az EFSA véleménye a Mon810es kukorica biztonsága szempontjából nem kielégítõ.
Fontos tanulmányokat mellõz, és a biztonsági aggályokat figyelmen kívül hagyja. A
Mon810es kukorica ismeretlen RNS és DNS töredékeket és ismeretlen új fehérjéket
tartalmaz. Mindkettõ fontos lehet a Mon810es kukorica emberekben és állatoknál
történõ allergiakeltõ és mérgezõ hatásának meghatározásában. Ugyanakkor, az
EFSA által közzé tett referenciák és az általa figyelembe vett adatok alapján világos,
hogy a Hivatal nem készített alapos toxikológiai vizsgálatot. A Mon810 értékelését a
legmagasabb tudományos színvonalon kell elvégezni – amelyre az EFSA nem volt
képes.
2010.03.07 17:32:03stellaz1
Az EFSA új ismérvet vezetett be a génmódosított növényekre: „nem
ismert = biztonságos”.
Kutatók új, eddig ismeretlen RNS töredékeket
azonosítottak, amelyek részben a Mon810es kukoricába beültetett szintetikus
transzgénbõl ill. a kukorica genomjából származnak. Számítógépes modellek
szerint ezen RNS töredékek rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy új,
„vélelmezhetõen rekombináns” fehérjéket hozzanak létre. Az EFSA is elismeri,
hogy ezen új fehérjék nem mutatnak hasonlóságot (vagy homológiát) egyetlen
ismert fehérjével sem. Ugyanakkor, ahelyett, hogy felkérnék a Monsantot,
hogy vizsgálja meg ezeknek az új fehérjéknek a toxikológiai tulajdonságait, az
EFSA egyszerûen csak biztonságosnak nyilvánította õket, mindenféle
tudományos vizsgálat vagy referált szakirodalomra való hivatkozás nélkül. A
mód, ahogy az ESFA az ismeretlen fehérjék biztonságával kapcsolatos
következtetésre jut, nagyon távol áll az elismert tudományos normáktól.
Az EFSA a Mon810rõl készült értékelésében hallgat az ismeretlen
géntöredékekrõl.
Az NK603as kukoricáról készült korábbi értékelésében az
EFSA megvizsgálta a beültetett transzgénbõl nem kívánt melléktermékkén
létrejött ismeretlen RNS és DNS által jelentett lehetséges kockázatokat.
Ugyanakkor, a Mon810rõl készített értékelésben az EFSA hallgat errõl a
kérdésrõl. A DNS/RNS emlõsöknél történõ immun vagy allergiás választ
keltõ szerepe szerepe egyre nagyobb figyelmet kap a tudományos
szakirodalomban. Így ezek az ismeretlen RNS/DNS töredékek fontosak
lehetnek a Mon810 által az emberekben és az állatokon okozott
immunrendszerbeli változások és allergiák kialakulási lehetõségének
meghatározásában. Az ismeretlen DNS és RNS töredékek kérdésében az
EFSA hallgatása indokolatlan és a szervezet gyenge tudományos
2010.03.07 17:54:11tonyika1
8 éve gmo-s szóját esznek a magyar sertések=gmo-s élelmiszert fogyasztunk...
2010.03.07 18:23:56Degec
Itt megtekinthető:
http://en.wikipedia.org/wiki/Bovine_somatotropin#Human_health
És miután nyertek a felek mi lett a sorsuk? 1,7 millió dollárra perelték őket. Azaz végük lesz, de erről már senki nem fog az amerikai médiában regélni.
2010.03.07 18:25:06Nagy Sándor
Szia,
érdekes módon senki nem támadja a hagyományos növénynemesítést. Miért? Ott nem gének kicseréléséről esetleg beviteléről van szó? Dehogynem. Csak ehhez a dolgohoz volt időnk hozzászokni. Egy új fajtának az előállítása-a meglevő fajták keresztezésével történik. Ami nem más, mint új gének átvitele egyik fajtábol a másikba. Időben kb tíz év.
Ha júl tudom, a GMO növények előállítása szintén azt jelenti, hogy egy bizonyos gént viszünk be a növénybe. Magyarázza meg nekem valaki, miért jobb sok év alatt keresztezgetni, amely folyamat során nem is egy gén vándorol ide-oda, hanem sokkal több, mint célzottan és gyorsan bevinni az áhitott tulajdonságért felelős egy-két gént.
További szép vasárnapot mindenkinek.
2010.03.07 19:04:12nanemúgyvanaz
Hát egyáltalán nem ugyanaz a kettő,
de neked ez úgyis mindegy.
2010.03.07 19:10:56nanemúgyvanaz
A gének mesterséges módosítása, új szekvenciák laboratóriumi megoldasá, rendszertanilag távolu szekvenciák bevitele
MÁR ÖNMAGÁBAN IS
probléma.
2010.03.07 19:12:14Csilbli
ajánlom mindenkinek Marie-Monique Robin Monsanto szerint a világ című könyvét
2010.03.07 19:12:20nanemúgyvanaz
jav.:
megalkotása
távoli
2010.03.07 19:22:36norbi2k
Így van... Mi az hogy szabadalmaztatja a szarát, aztán ha véletlenül szegény gazda kukoricája beporozza a GMO-s vackot a gazdát hurcolják meg szabadalomsértés miatt, LOL ilyen is csak ezeknél a hülyéknél lehetséges, ez szembe megy minden normális értékkel....
2010.03.07 19:46:43nancsi
Kedves Dr. Nagy Zsolt, mi pénzed van arra, hogy a jelenlegi GMO növények károsságát 20 éven belül kimutatják? 1:1-ben állom a fogadást.
De ha el is tekintünk ettől, hogy milyen veszélyesek, a lényeg az: tök fölöslegesek. Én részemről nem tervezem Afrikát, meg Kínát, stb megmenteni. Az ő megmentésükhöz egyébként sem GMO növény kellene, hanem néhány 1000 konténer óvszer. Meg mondjuk az, hogy a különböző egyházak ne gondolják ördögtől valónak a fogamzás szabályozást. Merthogy ha Etiópia N millió embert tud eltartani, és él ott 2*N, akkor nem az a megoldás, hogy átlagosan 8 gyereket szül minden nő.
EU viszonylatban a népesség csökken, eddig teljesen jól megoldottuk a mg termelést GMO növények nélkül. Vagyis nagyobb terméshozam nem kell. A gyomirtás szintén nem érv, mivel számítógép vezérelt kapagép bárki számára elérhető (Magyaroszágon is van ilyen, keressetek rá a totalcaron valami linuxos traktor vagy hasonló címen futott). 0 gyomirtó szer, teljesen bio termelés megoldható. Még 5-10 év és a tetveket is leszedik a növényekről szoftverből. Öntözést ha az egyiptomiak meg tudják oldani abból a p.csnyi vízhozamú Nílusból, akkor talán nekünk is menni fog a Duna, és hasonló kaliberű folyókból. Na, még valami érv a GMO mellett? Ja, kéne a profit egy amcsi multinak. Köszönöm doktor úr, tudtam én hogy ismerjük egymást valahonnan.
2010.03.07 19:50:16wendy tesztaburger
igen, rakosgassuk ide-oda a géneket, egy generáció alatt, mert eddig is ezt csináltuk, csak több ezer éven keresztül.
aztán majd egyszer csak földanya megunja és visszaüt...én a magam részéről nem provokálnám a dolgot ennyire!
2010.03.07 19:56:01wendy tesztaburger
Amúgy addig amig a növények ide-oda hibridizálnak fajok közt is, természetes jellegüknél fogva, addig ez az egész GMO-s cucc egy hatalmas nagy lőporos hordó.
És ehhez képest kismiska az a téma, hogy mennyire árt vagy nem árt táplálkozástanilag a transzgénes növény.
2010.03.07 20:18:07nanemúgyvanaz
A magyar sertéstenyésztőnek legkevésbé amerikai GMO-mocskos takarmány vásárlására van kedve meg pénze.
De te csak HAZUDOZZ nyugodtan tovább,
te senkiházi KÚTMÉRGEZŐ.
2010.03.07 20:20:12Ádám567
Én nem tudom, hogy ki mit olvasott, de szerintem a cikk nem a génmódosítást támogatja. Azt mondja, hogy nézzük meg, hogy mit módosítanak, és azután döntsünk. Nanemúgyvanaz, a cikk utolsó részét már valószínűleg nem olvastad, ahol azt írják, hogy a génmódosított élelmiszereket fel kell tüntetni, hogy ne tévesszék meg a fogyasztót. Szerintem a cikk írója nem elfogult. A burkolt anyázás meg talán nem ide illik.
2010.03.07 20:27:46Ádám567
Kedves Pjeter! A cikkben sehol sem szerepel, hogy Magyarországon termeljünk GM növényeket, mert ettől szép az élet. Azt írja a szerző, hogy nézd meg mit módosítottak, és után dönts. Két szélsőséges példán keresztül bemutatja a szerző, hogy lehet előnyös és káros is. Szerintem ez jó. Gondolkodjunk, ne szitkozódjunk.
2010.03.07 20:30:03boldii
Javaslom a korábbi rizsbotrány hireinek átolvasását is. Mindenki azt hitte, semmi gond nincsen, aztán meg csodálkozik, hogy bocs, ezt nem is gondoltuk volna. Hogy nagyobb védőtávolság kellett volna? Ja, bocs, biztonságosnak tűnt. Hogy más fajtákkal kereszteződött és elterjed óriási területen? Bocs. Hogy soksok tonna rizst kellett kidobni, mert eszúrtuk. Bocs.
http://money.cnn.com/magazines/fortune/fortune_archive/2007/07/09/100122123/index.htm
(volt jobb cikk is, talán a national geographic-ban, aki tudja, külde át)
2010.03.07 20:34:15henriett
Nancsi, a cikkben sehol sem szerepel Afrika megmentése. Az sem szerepel, hogy a GM növények a világ megmentéséhez kellenek. Azt emelik ki, hogy nem mindegy, hogy mit módosítunk. Ez alapján ítéljünk.
2010.03.07 20:38:20henriett
Kiona. Én utánanéztem a neten, Dr. Nagy Zsolt alapvégzettsége biológus. Egy biológus talán tud annyit erről a témáról, mint egy agrármérnök. Más oldalról, mivel azt írja, hogy gondolkodjunk, informálódjunk, és csak utána döntsünk, ez nekem szimpatikus. Én nem szeretem, hogy mindenki csak állít, ellenez, miközben több ezer féle Gm növény van ma már. Én sem hiszem, hogy ez mind jó, de hogy mind egészségkárosító lenne, na azt sem.
2010.03.07 20:40:53henriett
Degac, talán jobban tennéd, ha inkább elolvasnád ismét a cikket. A GM kérdést ne általánosságban vizsgáld csak. Kérdezz rá, hogy az adott növénynél mit módosítottak, és utána dönts. Ez az egész, hogy csak jó vagy csak rossz, elég demagóg.
2010.03.07 21:02:57boldii
No itt van az a pont, ahol nem értünk egyet. Én nem mondom, hogy debilek leszünk. Az ilyen rémisztgetés káros, mert nincs alapja és erre könnyű visszavágni, hogy de nem.
Ellenben senki nem bizonyította, mert szinte lehetetlen, hogy NE lennének egészségügyi, gazdasági, társadalmi, mezőgazdasági, ökológiai hátrányai a GMO-nak.
És végül senki nem tudja, hogyan áll a költség-haszon arány a GMO bevezetésével.
Én elhiszem, hogy LEHET, hogy biztonságos (másnéven egyelőre nem tudunk róla, hogy káros lenne). De nem akarok semmit bevezetni, amíg nem muszáj, vagy nem TUTI biztonságos.
És a kettő között van óriási különbség.
2010.03.07 21:16:23mayt.0.10
Ragozhatjuk akármeddig de a lényeg hogy ez egy olyan technológia amit nem vizsgáltak
meg kellőképpek és kellően hosszú ideig , és kellően sok szempontból, és FŐLEG FÜGGETLENÜL, így a kockázatok és kár mértékének tekintetbevételével ISZONYATOSAN
nagy felelőtlenség kiengedni a termelésbe és fogyasztásba. ( ami persze már megtörtént )
És ez nem méregzöld-ség hanem csak józan gondolkodás hogy ne kövessük el mindig és
mindig ugyanazokat a hibákat. ( Mindenki hallott a DDT-ről )
2010.03.07 23:21:24kiona
Kedves henriett, senki nem mondta, hogy a szerző nem jó biológus, de tekintve, hogy orvos lett belőle, egyértelmű, hogy nem a kukoricamoly és a kukoricabogár kártétel problémáival foglalkozik, az írásából kiderül. Én sem írok cikket az autoimmun és metabolikus csontbetegségek kutatásáról, mert abban nem vagyok szakértő. Főleg nem hülyítem a népet olyasmivel, hogy az amerikai jogrendszert ismerve már tönkrementek volna a fejlesztő cégek. Ez egy butaság. A tájékozódást illetően igazad van, de olyan írásokból tájékozódj, aminek van szakmai alapja. Nem minden gmo káros, de amíg nincs az orrod előtt a kutatási anyag és a hatástanulmány – márpedig egyszerű fogyasztóként sosem lesz – addig fogalmad nincs róla, hogy mit eszel! Ha van kedved utánanézni, olvasd el, mit jelent a lényegi azonosság elve, ami alapján az amerikai gmo engedélyeztetés működik. Utána hidd el, kétszer meggondolod, mit egyél meg a Gmo-k közül.
2010.03.08 07:24:11Indexgarfield
Kedves Esztergirl!
Az a gondolat, hogy a GMO-s élelmiszerek jelentik a megoldást az éhezőknek a nagyobb terméshozam és a nagyobb ellenálló képesség miatt, az valóban egy jó gondolat, de leginkább éppen a GMO-ban érdekelt cégek terjesztik az emberek megvezetésére.
Ahhoz, hogy érthető legyen, hogy ez miért megtévesztés, egy pár szó a GMO-s élelmiszerek működéséről.
Pl a génkezelt kukoricában számos változtatás van. A változtatások között van néhány olyan génszekvencia, amelynek a "másolásvédelem" a célja. Konkrétan a növény elpusztítja a saját szaporító sejtjeit, így a GMO kukorica szaporodásra képtelen!
Épp emiatt nem lesz soha megoldás az éhezésre.
Sőt, nagyságrendekkel drágább az ilyen élelmiszer. Hiszen normál esetben a gazda megveszi a kukoricát, majd a meglévő állományból szaporít tovább, és így nem kell évről évre megvenni, hanem gazdálkodhat tovább.
Ezzel szemben a génkezelt kukorica nem szaporítható, hanem mindig meg kell újra venni, ami hihetetlenül nagy költség.
Azon felül éppen a módosítás miatt nagyságrendekkel drágább mint a hagyományos kukorica, és az említett okok miatt ezt a drágább árat is sokkal többször kell kifizetni, ami már nagyságrendileg is magasabb árat eredményez.
Éhező országokban SOHA nem fognak ilyen kukoricát és élelmiszert venni.
Ha hagyományos kukoricához hozzájutnak, akkor van esélyük azzal gazdálkodni évről évre, de a GMO-t sosem lesz pénzük megvenni sem évről évre, de még egyszer sem.
Tehát sajnos a jó szándékú emberek átverése ez a gondolat, hogy ez majd segít. Ez senkinek sem segít, csak az amerikai cégeknek, akik milliárdokat keresnek ezzel.
Ami még gond a kukoricával, hogy a spórolás azon van, hogy nem kell permetezni, mert a kártevőkre káros toxint a kukorica saját maga termeli meg!!!
Ez az egyik amiért megéri ilyet termeszteni. Azonban amíg a permetezés az élelmiszer megmosásával többé-kevésbé eltávolítható, addig az a toxikus anyag amelyet a növény maga termel, az bizony benne van a növényben. Kutatások alapján ezek nagyságrendekkel károsabbak mint a permetező szerek.
A másik érdekesség, hogy a terméshozam növekedése a kukorica esetében mindössze 5%! Kérdéses, hogy ez az kb. 5%-nyi profit többlet miatt megéri-e vegyszert termelő kukoricát ennünk, amely ráadásul számos olyan gént tartalmaz, amelynek az élettani hatásairól semmi információnk nincs. Ha például rákot okoz, akkor az 30-40 év múlva derülhet ki először. Nem azért, mert annyi idő alatt alakul ki a rá, hanem azért, mert addigra lehet kutatni és bizonyítani.
Az, hogy a dohányzás rákot okoz, a hetvenes években még komoly vitákat váltott ki az USA-ban, és csak sok évtizedes kutatások és bírósági perek nyomán fogadták el. Addig a dohánygyárak arról beszéltek, hogy a dohányzás egészséges! És ezt a többség el is hitte!
Ahogy ennek bizonyítása több évtizedbe került, úgy a GMO-k valódi vizsgálata is legalább ennyibe kerül.
Én biztos nem fogok GMO-s élelmiszert adni a gyerekeimnek. Persze amíg megtehetem, hogy nem adok, mert sajnos egyenlőre nem kötelező ráírni a termékekre, így azt etetnek velünk amit akarnak.
Még egy gondolat: Ott, ahol GMO termelés folyik, ott igen nagy körzetben nem minősülhet semmi sem bio élelmiszernek. Magyarország viszonylag jó biotermelésbe, csak nem itthon, hanem külföldön kerül értékesítésre. Ha jöhet a GMO, akkor ezt elveszítjük.
2010.03.08 07:51:40eszkep
"Ha a génmódosított növények alapvetően károsak lennének, már csődbe mentek volna a fejlesztő cégek a perekben."
Muhaha!
Meg a dohánygyártó cégek is már csődbe mentek mi?
Elég gáz, ha nyiltan hülyének nézik az embert egy honlapon. Komolytalan...
Magyarországnak komoly lhehetősége van a MINŐSÉGI élelmiszerek termelésében, a szart hagyjuk meg az amerikaiaknak.
2010.03.08 08:09:23szunyi
Búza pl. nem (önbeporzó).
2010.03.08 08:23:07Kasya
Nem olvastam végig az összes HSZ-t, de...
A cikk írója egy átfogó, nem túl részletes és adat dús cikket tett elénk. A biotechnológiát ajánlom kedves olvasóknak, hogy tanulgassák, mert látom, sokaknak iskolázottsági hiánya van.
A biotechnológiát elutasítoknak javaslom, hogy térjenek át a gyógyszerekről a homeopátiára. Ne egyenek semmi importáltat. Utolsó sorban minden élelmiszernél végezzék el az összetétel vizsgálatot + PCR vizsgálatot. A végén kiderítik, hogy itthon is termesztenek GM növényeket, csak nem teszik közzé :)
2010.03.08 08:36:51nikkel
Szóval nem lehet a GM kukoricát továbbszaporítani?
Ez tényleg brutálul hangzik azok számára akik nem tudják, hogy a világ nagyrészén már vagy hatvan éve hibridkukoricát termelnek, ami szintén nem szaporítható tovább eredményesen. Ami meg rovaroknak toxin, az gerinceseknek nem föltétlenül káros.
2010.03.08 08:46:25mayt.0.10
Pedig jó lett volna ha végigolvasod mielőtt leminősítesz mindenkit azzal hogy aluliskolázottak vagyunk.
De akkor mondom egyszerűen hogy te is megértsd a hatalmas tudásoddal :
NEM TUDJUK HOGY MIT OKOZ A GMO, NEM TESZTELTÉK KELLŐEN, ÉS ELÉG HOSSZÚ IDEIG, ÉS NEM ADJÁK ODA FÜGGETLEN LABOROKNAK VIZSGÁLATRA, VALAMINT NEM SZÜLETETT ELÉG HATÁSTANULMÁNY.
Innentől fogva mi a jó büdös francról beszélünk ? Engedjek be a földemre, a kajámra,
a gyerekem gyomrába olyan dolgot amiről nem tudom hogy mit okoz ?
2010.03.08 09:07:06nikkel
Dehogynem vizsgáltak. Az EU már évtizedek óta próbál a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokra a GM káros voltát bizonyító anyagot szerezni, de a tudományos kutatások semmit sem tudtak fölmutatni ami alapján indokolni lehetne a tilalmat.
2010.03.08 09:08:52wendy tesztaburger
Pedig ha vetted volna a fáradtságot, láthattad volna hogy sok szakmabeli postol, akiknek minimum annyi, de leginkább sokkal több közük van a témához, mint a szerzőnek. Csodálatos dolog hogy beszabadultál az egyetemre, és le tudod irni azt hogy Biotechnológia és PCR vizsgálat, de ettől még nem lesz igaz az, hogy a GMO-t csak természettudományos analfabéták ellenzik, akik azt sem tudják mi az hogy DNS.
2010.03.08 09:19:06nikkel
Te meg nyilvánvalóan nem ismered a hagyományos növénynemesítés módszereit.
Ezek egyike az, hogy a növényeket genetikai mutáció előidézésére akkora rádioaktív sugáradagnak teszik ki ami egy lovat leütne a lábáról. Az így keletkező mindenféle mutánsok közül válogatnak olyanokat amiknek hasznos tulajdonságai keletkeztek, és ezeket keresztezik. Ehhez képest a precíz génsebészet az elővigyázatosság mintapéldánya.
2010.03.08 09:27:06szunyi
Kérdésem, hogy mi a "kellően tesztelt" és "elég hosszú ideig".
Mekkora egy atommag? pici vagy nagy mihez visszonyitunk.
Tudod mit okoz a kukorica (500 éve kezdjük európaiak enni.)
És a mangó, a kiwi és a búza stb...
2010.03.08 09:39:33Géntechnikus
Döbbenetes, hogy mekkora zsigeri indulatot és nemtelen anyázást váltott ki ez a cikk. Pedig az írója nem írt le hülyeségeket, nem kampányolt a GMO-k mellett, épp csak rámutatott arra, hogy a sötétzöld, szemellenzős, előítéletes elutasítás helyett mérlegelni kellene.
Az anyázók, multibérencezők sikerrel leküzdötték magukat a cigány- és zsidógyűlölő szélsőséges acsarkodók szellemi szintjére, és most bégetnek, mint az orwelli Állatfarm birkái: Négy láb jó, két láb rossz...
Szomorú, és egyre szégyenteljesebb.
Ha valaki nem szereti a GMO-kat, hát ne szeresse. Ha kerülni akarja, hát kerülje. De hogy áltudományos ökörségekkel és rosszindulatú hazugságokkal próbálja megideologizálni a döntését, azt nem tűröm.
(Cégektől független, állami intézményben dolgozó biológus vagyok, pro-GM felvilágosító munkám önként és ellenszolgáltatás nélkül végzem, úgyhogy a gyalázkodó rágalmazásokat a multibérencezők tartsák meg maguknak.)
2010.03.08 09:40:26valakimas
Sztem utána kéne nézni, mennyi kruplibogár elleni mérget termel egy módosított burgonya. Ahogy hallottam az 50-100xosát simán. És ezt mind megeszed, azért ezen el kéen gondolkodni. Nem véletlen, hogy nálunk , ahol a hagyományos mezőgazdálkodással is lehetett(és lehet is) jó eredményeket elérni, tiltva van.
De pl a konzervekben sem volt ennyi E-anyga mondjuk 20 éve - és még az ítzük is jó volt. Most meg...ehetetlen szr. Előtte 100 évig változtalan módszerrel készültek a konzrevek, és jó volt. Most ez a fene nagy globális talponmaradási verseny meg betesz mindennek, csak hogy olcsóbb legyen.
2010.03.08 09:43:57mayt.0.10
A gyógyszereket ha jól tudom 3-5 évig tesztelik , állatokon, majd klinikai viszgálatokban embereken, mielőtt kiengedik fogyasztásba
A gyógyszerekre bár sok embernek van szüksége de mégse mindenki eszik belőle minden nap fél kilónyi mennyiséget . ( mint pl. a kukoricapehelyből)
A GMO termékek sokkal nagyobb mértékben épülnek már most is be a táplálékaink közé a disznók/marhák/csirkék tápján keresztül, mint egy gyógyszer.
Én nem tudok róla de te biztos tájékozottabb vagy, légyszi linkelj már ide
egy 3-5 éves hatástanulmányt a GMO hatásairól. :)
( És akkor még bele se megyek abba hogy több ilyen is legyen, és hogy
valóban független laborok végezzék el a vizsgálatot)
2010.03.08 10:38:14szunyi
Itt alapvetően 2 fajta tanulmányok vannak
1, életteni hatás (mérgező avagy nem).
Mivel több mint 20 éve eszünk GMO szóját és az átlagéletkor nő, így biztos, hogy nincs drasztikus hatása (természetesen lehetelen kiszürni az egyébb változokat pl. orvostud. fejlődése, de allergiás reakciót,érzékenységet se írtak le pl. BT-toxinra, nemúgy mint a hagyományos ételünknél (mogyoró, glutén,tej ... érzékenység))
Ettől függetlenül minden GMO növénynél kell végezni toxin méréseket (ott ahol nem is várnánk ott is felhalmozodhat méreganyag egy harmadik anyagcser útnál). Tudomásom szerint kb 200 vegyületet kell nézni.
2, elterjedés
Búza önbeporzó itt nincsen gond, más idegenbeporzó növényeknél fenn áll a rizikó. Kérdés, hogy egy lisztharmat rezisztens lucerna gén, mely beporzással átterjed a vad popluációra mennyire befolyásolja annak az alakulását.
A GMO-k általában egy + fehérjét termelnek, ami szépen lebomlik a tápcsatornánkba ugyanúgy mint a DNS is , azaz nem egy stabil kis molekulatömegű szerves anyag (aflatoxin, fusarium toxin, DDT etc .) ami felhalmozódva a szervezetbe mérgezést okozhat. Te is eszel szarvasmarhát, mégsincs szarvad, pedig a gének ott vannak az alig átsütött beefsteak-be is.
Véleményem szerint egy differenciált szabályozás kéne:
Önbeporzóknál, vegetetiv utón szaporodó növényeknél nem kéne védősáv (az farmakologiai vizsgálatok természetesen ugyanúgy kötelező lenne) és KÖTELEZŐ feltüntetni (bár én nyugodtan enném, nem KÖTELEZHETEK mást, hogy ő is egye).
folyt. köv.
2010.03.08 11:01:06elemes
hali,
A GMO cégeknek elég sok pénze van ahhoz, hogy a botrányos híreket "levásárolják" a címlapról. Akinek nem inge, ne vegye magára, de pl a Monsanto elég sok hírhedt esettel dicsekedhet.
2010.03.08 11:29:22norbi2k
Kasya: iagazad van, a gyógyszerek is megérnének egy külön postot... kurva nagy biznisz az is, főleg hogy az usaban a több éves tesztelési időt némely gyógyszerfajtánál már levitték fél évre!!! Főleg a stresszoldoknál... tudod mit jelent ez? Hogy évente tudnak újabbnál újabb szarokat az emberekre tukmálni. Jobban tetted volna ha elolvasod a hozzászólásokat....
2010.03.08 11:31:44norbi2k
Egy dolgot még te sem tagadhatsz le: az egész a haszonért megy és nem az emberek egészségéért. Mert ha az egészségünk számítana akokr nem kukoricával etetnék a szarvasmarhát, és nem felfújt paradicsomok közül kéne válogatnunk a pulton.... Van lehetőség a géntechnologiában, de nem jó uton halad az egész...
2010.03.08 12:09:31Géntechnikus
Miért, akartam én letagadni, mondott, vagy gondolt bárki olyat, hogy a multik humanitárius grál lovagok??? Nyilván nem. Mindent a profitért csinálnak, ez a létük alapja. Ha te elhiszed a PR-dumát, hogy egy multi (agrár, vegyipari, gyógyszer, stb.) a te egészségedért fejleszt, akkor hidd el azt is, hogy intelligens a mosóporod, és két mosás között vidd el múzeumba, hogy kulturálódhasson is!
De egy akármilyen fejlesztés nem attól lesz veszélyes, hogy egy cég hasznot húz belőle! Ilyen alapon a mobiltelefontól a hibridautóig mindent be kellene tiltani, elvégre nélkülük is lehet élni, és a multik hasznát gyarapítják. Ha becsődölne tőle, akkor mindjárt környezetbarát is lenne? A szezon-fazon összekeverés szarvashibáját, az összemosásokat szigorúan el kellene kerülni ebben a témában is.
Ja, és a kukoricával etetett marhának és a fűrészporízű felfújt paradicsomnak semmi köze a géntechnológiához, egyik sem GMO.
2010.03.08 12:38:08Tamas
Az alabbi link csak egy a kutatasok kozul a genetikailag modositott elelmiszerek karos hatasaira.
http://www.seedsofdeception.com/DocumentFiles/119.pdf
Patkanyokkal etettek gen modositott burgonyat ennek hatasara tobbek kozt kulonbozo emesztorendszeri elvaltozasok es immunrendszer karosodas lepett fel ezeknel az allatoknal.
(Es ez csak egy idezett pelda a kutatasok kozul) Talan nem veletlen,hogy a nyelocsorak ( az egyik legnagyobb halalozasi szazalekkal jaro rakfajta) szinte a legjobban elterjedt rak lett-- a 30-40 evvel ezelotti legritkabb statusz utan---ma az USA-ban (es Kinaban) pont ezekben az orszagokban akik elen jarnak a genmodositott termekek hasznalataban. De a multi cegeket nem az emberek egeszsege erdekli hanem a profit ami abbol is megmutatkozik amit az egyik elottem hozzaszolo irt, hogy ezek a gabonak nem szaporodnak termeszetesen evrol evre hanem minden evben ujra es ujra meg kell venni a magokat hozza. Evvel teljesen fuggove teszik a gazdakat. Az egeszseg romlasanal pedig bejonnek a tovabbi multicegek a kepbe, a gyogyszergyarak, akiknek szinten nem erdekuk az emberek egeszsegesen tartasa. Mert ugye egy egeszseges ember nem hasznal gyogyszereket igy nem termelodik profit. De ez mar egy masik tema lenne....
2010.03.08 12:39:44Géntechnikus
Hát, pl. semennyit. Mármint az Amflora krumpli, amire most termesztési engedélyt adott az EU. Abban ugyanis a keményítőképzés van megváltoztatva azzal, hogy a krumpli sok génje közül az egyiket takarékra tették. Krumplibogár ellen meg nem termel semmit.
Pontosan erről szól a fenti cikk, hogy ennyire különböző dolgokat nem szabad egy kalap alá venni. Olyan alapon, hogy GM növény, semmit sem tudsz mondani arról, hogy jó, vagy rossz, veszélytelen, vagy veszélyes.
Ugyanez a helyzet az E-számokkal is. Nagyon nem mindegy, hogy pl. természetes E-vitamin (E306), vagy vasoxid (E172) az az "E-anyag", aminek a jóságáról, vagy épp káros hatásáról beszélünk. Az E-anyagokban annyi "közös" van, hogy van E-számuk, slussz-passz. Azokat kéne alaposan megruházni, akik ezt az E-szám hisztériát is elindították, behülyítették a jóhiszemű, de tájékozatlan embereket, és most hasznot is húznak belőle.
2010.03.08 13:33:10Géntechnikus
Na álljunk meg! Ez nem kutatás.
Ez egy - meglehetősen felszínes és elfogult - összefoglaló a Pusztai Árpád féle cirkuszról. Az öregúr dilettáns módon csinált etetéses patkánykísérleteket egy hóvirág-lektint termelő GM burgonyával. (Ami egyébként egy fejlesztési zsákutca lett, sosem került termesztésbe.) A Lancet tényleg lehozta az eredményeit, és egyben el is határolódott tőle azzal, hogy nem üti meg az elvárt szakmai színvonalat, minőséget, hibákkal terhelt, de a társadalmi nyomás, érdeklődés miatt közzéteszi.
Itt a Pusztai féle kutatás eredeti közleményének azonosítója: doi:10.1016/S0140-6736(98)05860-7
Itt pedig a Lancet kommentárja:
doi:10.1016/S0140-6736(99)00340-2
A Lancet 1999-es számaiban meg lehet találni a vita többi részét is.
A lényeg: Pusztai hatalmas bakot lőtt, szakmailag hiteltelenné vált, az alaptalan kijelentései miatt, a GMO-ellenzők meg mítoszt kreáltak az esetből, Pusztait pedig mártírként piedesztálra emelték.
2010.03.08 14:35:44Tamas
Kedves Gentechnikus ur!
Igaz, a link amit irtam nem egy kutatas volt csak annak egy osszefoglaloja. Onnek, mint barki masnak joga van a sajat velemenyehez. A vegzettsege azonban nem jogositja fel hogy az orwelli allatfarm birkaihoz hasonlitsa az onnel egyet nem ertoket (kicsit fentebbi kommentjeiben). En nem vagyok szakmabeli (bar felsofoku egeszsegugyi vegzettsegem van) de tobb biologus/ genetikus ismerosom van akik szinten -onnel nem egyetertve-a genmanipulacio ellen foglalnak allast. Az , hogy on kutato az egy dolog. vannak kutatok akik teljesen onnel ellentetes velemenyen vannak .A GMO cegek hatalmas anyagi hatterrel rendelkezve, konnyeden manipulalnak kutatasi eredmenyeket, elhallgattanak nekik nem tetszo velemenyeket, hiteltelenne tehetnek kutatasokat/kutatokat... Az eletben szinte mondenhol a profit diktal ok evvel vedik magukat. Azoknak is vannak jogaik akik nem szeretnek a Gm termekeket. Sajnos ezek a gabonak megporzas utjan keverednek a termeszetessel es egy ido utan ki tudja mar megmondani mit is viszunk be a szervezetunkbe? Sajnos a GMO cegek eppen penzugyi hatalmuk reven ra fogjak kenyszeriteni a vilagot arra,hogy azt fogyasszak amit ok kifejlesztenek, manipulalnak.
2010.03.08 14:49:19szunyi
Mindenki eszi amit akar, te drágábban, én olcsóbban (fel kell tüntetni a különbségeket!)
Nem manipulávió, hanem modosítás (manipulávió:eleve rosszindulatú, itt erről szó sincs olcsobban egy árút)
Miért rendelkeznek anyagi háttérrel:
1, zsidó-cigány-moszkovita összesküvés, hogy elpusztítsák az emberiséget
2, kitermelték, megdolgoztak érta
3, Hülye a búza (gabona) önbeporzó go to ált. isk., ami keveredhet az a vadi új (400 éve fogyasztott (Eu-ba) kukorica). Ezt azért emelem ki, mert az érdeklödök nagy része ezzel nincs tisztába. Amúhy Mo.-on két multi létezik a búza vetőmag piacon az MGKI ill., a GKI (98% a búzavetőmagpiacnak) én az egyikbe dolgozok.
2010.03.08 15:10:47Tamas
Na jo ugy latom ez nekem szolt Szunyi: eloszor is megkoszonnem ha nem neveznel hulyenek. azert irtam manipulaciot mivel angolul nevezik igy is: genetically manipulated food vagy genetically modified. mindkettot hasznaljak. en mivel kulfoldon elek foleg angolul olvasok, bocs hogy ennyire erzekeny erintett hogy nem fejeztem ki magam pontosan. az anyagi hatterrol irt magyarazatodhoz nincs hozzafuzni valom: latszik rajta a szinted:)
2010.03.08 15:28:04Tamas
Meg a 3. pontodhoz irva:
Az elso, neten leggyorsabban talalt helyrol idezve meg ennyit szabad forditasban: " A megfelelo intezkedesek szuksegesek , hogy genmodositott noveny pora ne szalljon mas foldek iranyaba es ne porozzon be hagyomanyosan termesztett termenyeket."
http://www.gmo-compass.org/eng/regulation/coexistence/134.coexistence_agriculture_minimising_cross_pollination.html
The right measures need to be taken so that GM pollen won't drift into other fields and fertilise conventional cultivars.
Na most ki a hulye baratom:)?....
2010.03.08 16:19:40wendy tesztaburger
A korlátolt, bégető birka ellenzésnél csak egyetlen kártékonyabb jelenség van ebben a témában. Az pedig a szubjektiv magánvélemény végzettséggel történő nyomatékositása. Akárhol is merüljön fel a téma, előbb-utóbb feltűnik egy-egy GÉNTECHNIKUS, aki először kifejti mennyire tájékozatlanok, áltudományosak, és rosszindulatúak az ellenzők, majd pedig JÓL RENDET TESZ a sötétzöld kis birkafejekben, és ELOSZLATJA A TÉVHITEKET a GMO-val kapcsolatban. Valahányszor ezzel az arroganciával szembesülök , legszivesebben letagadnám a molekuláris biológus végzettségemet nehogy ezekkel vegyenek egy kalap alá.
2010.03.08 20:25:41Indexgarfield
Nikkel
Nekem ez a "nem feltétlenül" ez nem elég.
Lehet, hogy a kemotox sem káros, mégsem fújnám naponta egy flakonnal a csecsemőm szájába, mert nem feltétlenül káros.
A dohányzás sok évtizedig nem is hogy nem feltétlenül károsnak tekintett volt, hanem kimondottan egészséges. Azóta meg máshogy gondoljuk, de pár évtizeddel ezelőtt senki sem hitt azoknak akik szerint ezt nem feltétlenül gondolták egészségesnek.
Annak idején a kokaint is ajánlották gyermekeknek fogyasztásra, de mégis kiderült, hogy ez nem feltétlenül egészséges.
2010.03.08 22:40:27Géntechnikus
Nyugodtan minősítheted arroganciának, ha az orrod beleverik a hülyeségedbe, az attól még hülyeség marad. Ezt az "arroganciát" pedig az az agresszív és önhitt ostobaság váltja ki, amivel a városi legenda szintű hiedelmeket terjesztenek bizonyított tudományos igazságként.
Megköszönném, ha letagadnád a végzettségedet. Egyrészt, mert szégyent hozol a szakmánkra, másrészt én sem szeretném ha a hozzád hasonlókkal vennének egy kalap alá.
2010.03.08 23:15:07Géntechnikus
Teljesen mindegy, hogy mi a végzettségem, és mire érzem feljogosítva magam, mint ahogy az sem számít, hogy milyen ismerősei vannak (ha már magázódunk).
A lényeg az, hogy a belinkelt összefoglalója tisztességtelen csúsztatások, elhallgatások sorával mázolja át hiteles tudományos tanulmánnyá Pusztai szerencsétlen és dilettáns ámokfutását. Ezt saját maga is belátja, ha összeveti az eredeti Lancet cikkeket azzal, ami az "összefoglalóban" le van írva.
Az ilyen közvélemény-manipulációra nem mentség sem a cégek profitéhsége, sem anyagi erőfölénye. A cél itt sem szentesíti az eszközt, egy összefoglaló írójának akkor sem szabad hazudnia a tudományban, ha ezzel a hite szerinti célt szolgálja.
2010.03.08 23:18:20wendy tesztaburger
Ezt vmi hihetetlen, te olyan szinten képtelen vagy az önálló gondolkodásra hogy számomra az is érthtetlen hogy egyáltalán leérettségiztél, nemhogy diplomát nyomtak a kezedbe...olvasd már végig te szerencsétlen azt a sok fröcsögést, amit idehánytál erre a fórumra, más sem süt belőlük csak az agresszív és önhitt ostobaság.
2010.03.08 23:37:00Géntechnikus
A ki a hülye kérdést inkább ne forszírozzuk, mert nagyon rosszul jönne ki belőle, kedves Tamás.
A "conventional cultivars" "hagyományos fajták"-at jelent, és a koegzisztencia szabályozás arra vonatkozik, hogy a GM kukorica ne porozza át a hagyományos (nem GM) kukoricát, a GM szója a hagyományos szóját, stb. Szó nincs arról, hogy a GM kukoricától a hagyományos búzával is védőtávolságot kellene tartani az átporzás megelőzésére, ugyanis az nem fordul elő.
Egyébként a GMO-Compass az egyik legjobb GMO-kkal foglalkozó európai honlap, szakmailag korrekt és tudományosan megalapozott információk találhatók rajta. Jó szívvel ajánlom alapvető ismeretek megszerzésére egyéb kérdésekben is.
2010.03.08 23:43:18Géntechnikus
Ez a túláradó kedvesség igazán szívmelengető!!!
Objektív tudományos érvelésnek szántad, vagy inkább elvont filozófiai fejtegetésnek? :)))
2010.03.08 23:59:54Géntechnikus
Pusztai Árpád sosem volt genetikai szakértő, és ilyet nem is állít magáról. Tessék megnézni a tudományos publikációit a PubMed-en, vagy a Web of Science-en.
2010.03.09 07:24:03szunyi
OK , tényleg bunkó voltam, de felhúzom magam, ha valaki hülyeséget ír. Tényleg ált. isk.-i tananyag, hogy a gabonafélék (búza, árpa, zab) önbeporzók ergo semmiféle (átszennyezés) génvándorlás nem történhet meg. Aki leír egy ordenáré f.szágot ami hiányos ismereteiből adódik akkor 2 dolgot lehet tenni 1, kijavítani 2 ignorálni 3 na ezt tettem én (ami nem helyes).
A GMO amúgy genetically MODIFIED organism (azaz modósított!).
A manipulated mindig búlvárcikkbe van, minden hivatalos papírban modified.
Az anyagi hátteres utalást nem értem. Részletesebben légyszíves.
2010.03.09 08:13:44szunyi
Írtam már, hogy különbséget kell tenni önbeporzó ( pl. búza) és idegen beporzó (pl. kukorica) között. A linked kukoricára hivatkozik, ami nem gabona féle.
Ami gond van, hogy Mo-on a sok kisbirtok miatt egyszerüen lehetetlen GMO növényt termeszteni hivatalosan (nincs különbség ön ill., idegen beporzó között, semmi szakma nincs benne, csak legyen 400m távolság), ami a mostani birtokviszonyok mellet lehetetlenné teszi ezen növények termesztését (piac torzítás).
Nem véletlen, hogy Szlovákiába tesztelik az összes Mo-on fejlesztett GMO növényt! (MGKI,GKI Szeged).
2010.03.09 08:20:34szunyi
Egy dolgot elfelejtettem.
A kukorica mindig hibrid (vigour hatás, + 50% termés), tehát minden évben új vetőmag kell, hogy optimális legyen a termesztés (megéri a vetőmag előállító cégeknek (amugy mind multi itt Mo.-on Pioneer, Monsanto, DuPont etc... így is lefedi a vetőmag piac 90 %-át) kukoricára nézve, tehát ők egymással versenyeznek ezen a piaci szegmensben.