Minden, amit sose szeretett volna tudni a nyilvános mosdókról, pedig muszáj

Önnel is előfordul nyilvános helyeken, hogy térddel nyitja a mosdóajtót, könyökével zárja magára és a lábfejével próbálja megnyomni az öblítő gombját? Nincs ebben semmi szégyellnivaló, sőt nagyon is jól teszi. A higiénia kedvéért sokan akár akrobatikus mutatványokkal is képesek megnehezíteni kis- és nagydolgukat. A kutatók szerint legtöbbször meg is éri, de léteznek más hasznos trükkök is.

Mindenkinek megvannak a sajátos illemhelyi praktikái a kórokozókkal való érintkezés elkerülésére, történjen az napi szinten a munkahelyen, az edzőteremben, egy szórakozóhelyen vagy bevásárlóközpontban. Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság új tanulmánya alapján – amely a nyilvános mosdókban élő mikroorganizmusok előfordulásának gyakoriságát vizsgálta – viszont sok mindentől függhet, hogy mennyire szükségesek ezek a rituálék. Jason Tetro mikrobiológus, a The Germ Code szerzője szerint pedig nem árt tisztában lenni azzal sem, hogyan kerülhetjük el a mások által is sűrűn használt felületeken élősködő baktériumokkal való közvetlen érintkezést.

Nem az ülőke a legveszélyesebb

Az már talán nem újdonság, hogy a vécéülőke nem a nyilvános illemhelyek legveszélyesebb felülete, azt viszont még mindig kevesen tudják, hogy célszerű öblítés előtt lecsukni a WC fedelét. Ha ugyanis nem így tesz, kisebb mennyiségű – négyzetcentiméterenként párszáz - székletbaktérium kerül az ülőkére, ennél viszont jóval több a levegőbe - igen, akár másfél- két méter távolságra és magasságba a csészétől is –, tehát nem csoda, ha maga a WC kabin minden egyes négyzetcentiméterén kórokozók ezrei hemzseghetnek (persze, attól függően, hogy mennyire gyakran fertőtlenítik). “Soknak tűnik ez a szám, de az emberi bőrfelületen található baktériumok számával összevetve  - ami ehhez képest százezres nagyságrendű - ez a mennyiség még mindig elhanyagolhatónak tekinthető. Ráadásul egy gramm fekáliában a baktériumok előfordulásának aránya egy a százbillióhoz” - nyilatkozta Jason Tetro a Women's Health magazinnak. Magyarán szólva: mindez kevésbé veszélyes, "csupán" gusztustalan.

Persze nem csak a mizofóbiások szeretnek meggyőződni környezetük tisztaságáról; természetes, hogy a kényelem és extra védelem kedvéért fertőtlenítőkendőkkel járunk a mosdóba, vagy hogy használat előtt vécépapírral töröljük le/párnázzuk ki az ülőkét. Mivel azonban a le nem csukott tetejű WC-csészéből az öblítés során a székletről származó baktériumok akár kétméteres körzetben is szétfröcskölődnek minden irányba, a vécéfedél lecsukásán túl érdemes bevetni egy egyszerű és hasznos trükköt: dobjon egy darab vécépapírt a lefolyóba, mielőtt öblítene, így megakadályozhatja a szennyeződésekkel teli víz szétpermeteződését.

453951458
Foto24

Így öblítsen

A lábbal való öblítés nem rossz ötlet, mivel így nem kell hozzáérnie a kevésbé elővigyázatos vécéhasználók által szennyezett vízzel összefröcskölt WC tartályhoz és az öblítőkarhoz vagy -gombhoz. "A kórokozókkal való érintkezés elkerülésére a legtöbbeknek eszébe se jutna, hogy visszatartsák a lélegzetüket, amikor lehúzzák a vécét. Pedig ha nem akarjuk belélegezni a vécécsészéből finom permet formájában távozó szennyvizet, érdemes ezt a trükköt is alkalmazni" – javasolja Tetro. A cikk szerint egyre több nyilvános illemhelyet szerelnek fel mozgásérzékelő automata öblítőrendszerrel, amelyek sokszor korábban működésbe lépnek, így esélyes, hogy visszacsap és a bőrön landol a kórokozókkal teli víz. Ilyenkor az érintett bőrfelületet fertőtlenítőkendővel törölje át - tanácsolja a cikk. Mi ehhez hozzátennénk, hogy hazánkban ez kevésbé reális veszély, lévén a legtöbb vécében nemhogy mozgásérzékelős öblítőrendszer nincs, de még a papír is luxusnak számít, a visszacsapódás azonban itt is előfordulhat, szóval egyáltalán nem túl paranoid szokás fertőtlenítőkendőt vagy zselét hordanunk magunknál.

Tudjon kezet mosni és szárítani is

Legtöbben a vécékabinban élő baktériumoktól rettegnek, miközben nem is gondolnak arra, hogy ennél sokkal több kórokozó rejtőzik a mosdókagylók környékén. Azok, akik nem félnek hozzáérni a vécékabin kellékeihez – mondván, utána majd úgyis jól kezet mosnak –, onnan a káros mikrobákat a kézmosás során a mosdókagyló és a csaptelep felületére továbbítják. Innen jóval nagyobb az esélye egy-egy fertőzésnek, hiszen gondoljon csak bele, hogy miután megmosta a kezét, majd elzárta a vizet a szennyezett csap segítségével, naponta hányszor nyúl az arcához, szeméhez, szájához...

Apropó, azt tudja, hogyan kell megfelelően kezet mosni, hogy annak értelme is legyen? A nőknek 60, a férfiaknak pedig csak 30 százaléka van tisztában a helyes kéztisztítás szabályaival. Meleg vízzel és szappannal legalább 15-20 másodpercig sikáljunk, majd öblítsünk és – amint a fentiek alapján kitalálhatta – a csaptelepet lehetőleg egy papírtörlővel vagy zsebkendővel zárjuk el, különben mit sem ér a kiadós kézmosás.

Ha a mosdóban csak kézszárító van, akkor győződjön meg arról, hogy annak használata során az arcát nem éri a légáramlat, mert ha esetleg nem mosott rendesen kezet, akkor a mikroorganizmusok a levegőbe kerülve a száján vagy orrán keresztül bejuthatnak a szervezetébe. Ezután még mindig érdemes kézfertőtlenítő kendőt vagy zselét is használni.

IV0C1477
Nagy Attila

A mosdón túl

Figyelni kell arra is, hogy mit fogdos össze kifelé menet, hiszen az ajtókon és kilincseken is hihetetelenül sok baktérium élősködik, így könnyen hazavághatja a higiéniájáért vállalt körülményes rituálé eredményét. "A papírtörlő bevált módszer ilyenkor is – hacsak nem a csap elzárásából megmaradt darabot hasznosítjuk újra" - tanácsolja Jason Tetro.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek