Állandó szerzőnk, Bánkuti Gabriella nemég egy igazán különleges utazáson vett részt, ugyanis egyik ismerősének köszönhetően kimehetett Korzikára, hogy edzést tarthasson a Francia Idegenlégió 2. ejtőernyősezredének. "Van egy régi barátom, aki szintén ebben az ezredben szolgált és kint élt Korzikán. Ő hívott meg és intézte el az ezred sportirodájának vezetőjével a közös bemutató edzést. Soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen komoly és különleges lehetőséget kapok. Hihetetlenül megtisztelő, hogy civilként, külföldiként és első nőként beléphetek a 2. ejtőernyősezredbe edzést tartani." További részletek az útról a hajtás után!
Milyen ismereteid voltak az idegenlégióról és hogyan készültél fel az utazásra?
Ha férfinak születtem volna, biztos én is megpróbáltam volna egy felvételit, de ugye nők nem mehetnek. Így most egy picit ezt az űrt kitöltöttük. Édesapám katona volt, általa és ismerőseim által már hallottam róluk, de igazából akkor kezdtem el mélyebben elmerülni az ő világukban, a rendszerükben, kiképzéseikben, amikor a felkérés megérkezett.
Mennyire cáfoltak rá azokra dolgokra, amiket előzetesen gondoltál róluk?
Az első pár napon csak a környezettel ismerkedtem. Ugyan furcsállták, hogy mit akar egy nő náluk, de mindenki kedves és segítőkész volt. Az elképzeléseimen és a megnézett videóanyagokon túlmutatott az ő habitusuk, életük, szervezettségük, az, hogy mennyire alázatosak, céltudatosak.
Korábban dolgoztál már együtt katonákkal?
Hellyel-közzel igen. Volt már alkalom, amikor fegyveres szervek rendezvényein léptem fel vagy tartottam edzést, de előfordult, hogy ők tartottak az én Spartan Fighter csapatomnak tréninget.
Hogyan fogadtak? Mennyire volt fura nekik, hogy most egy nő a főnök?
Annyira azért ismerik már a feletteseiket és az ezred tradícióit, hogy egy civil - legyen az nő vagy férfi -, csak akkor tart edzést, ha profi abban, amit csinál. Alaposan végignéztek és felmértek, de azt hiszem amit láttak, meggyőzte őket. A barátom külön felhívta a figyelmemet arra, hogy csináljam meg velük az összes gyakorlatot, mert csak így leszek 100 százalékban hiteles és csak így nyerhetem el a megbecsülésüket. Érdekes volt látni azokon a légiós élet keményítette arcokon a küzdelmet és igyekezetet. Az edzés végére mindenki elismerte azt, amit ott velük végigcsináltam. Az egyik század parancsnoka a századépület folyosóján külön gratulált nekem, hogy hallotta milyen kemény edzést tartottam az embereinek. Ez a gratuláció nagyon jólesett, ez az egyik legkomolyabb elismerés eddigi életemben, felér a világbajnoki címeimmel is.
Meséltek arról, hogy miért lettek légiósok?
Ez egy olyan kérdés lett volna tőlem az ő irányukba, amire még nem értem meg. Ha maguktól akarnak erről beszélni úgyis megteszik. Ilyet kérdezni egy légióstól indiszkrét dolog.
Voltak köztük sportolók? Ha igen, milyen sportágat űztek?
Komoly fizikai felvételi van. A kiképzések kötelezővé teszik, hogy kitűnő állóképességgel és kondícióval rendelkezzenek, ezek nélkül nincs esély ide bejutni. Rengeteget futnak, menetelnek, húzódzkodnak, felüléseket csinálnak, talán a legtöbb edzés saját testsúlyos. Én azt gondolom, hogy mindenki sportol és sportoló valamilyen szinten.
Mennyiben volt más őket oktatni?
Kiemelkedő a fegyelmük, a motivációs szintjük és a küzdési hajlamuk. Ezt tőlük tanultam: "Tedd be a követ a fejedbe és fuss!". Bármit kérhetsz tőlük, ők megcsinálják, nincs számukra lehetetlen.
Hogyan állítottad össze az edzéstervet?
Tudtam, hogy milyen típusú edzéseket csinálnak, miután átbeszéltem az edzéseiket az ott szolgáló volt légiós barátommal, majd ezek után több videó anyagot kielemeztem, így fel tudtam térképezni a hiányosságokat, azokat a pontokat, ahol érdemes őket fejleszteni. A Spartan Fighter tréningek alapja a küzdősport, a magas intenzitású edzések, a test mobilizáció és a mentális fejlesztés, az ember saját határainak a kitolása. Ugye az utóbbi már adott náluk, borzasztó nagy tűrőképességük van, a közelharcban is jártasak, így tudtam, hogy izolációs gyakorlatokkal, új eszközök bevonásával és intervall edzésekkel elérem a kitűzött célt.
Hogyan tudják majd hasznosítani a tőled tanultakat?
Én bemutattam nekik egy új edzéstípust, egy új lehetőséget. Biztos vagyok benne, hogy sokat alkalmazni is fognak a későbbiekben. Valószínűleg beépítik az ejtőernyős ezred, és – ha itt sikerrel járnak – a légió többi harci ezredének az edzésterveibe is. De itt még nincs vége, hamarosan újra megyek hozzájuk.
Mik voltak a legfontosabb dolgok, amiket tőlük tanultál?
Amit tőlük tanulni lehet az a fegyelem, az összpontosítás, a motiváció, az akaraterő.
Így élnek a légiósok
Bánkuti Gabriella ismerősének köszönhetően betekintést kaptunk abba is, hogyan tartják magukat formában a légiósok.
Milyen napirend szerint élnek?
Minden percük meg van határozva. Minden egyes nap előtti este kiteszik a pontos parancsot, ahol megjelenítik, hogy kinek mi a következő nap a teendője. Hivatalosan a napjuk reggel 6:00-tól este 18:00-ig tart, amennyiben nincsenek szolgálatban 18:00-től másnap reggel 6:00-ig kimenőjük van.
Hogyan tartják karban a testüket és a lelküket?
Heti öt nap század, illetve szakasz szinten kötelező reggeli kollektív sport van, ami 80%-ban futás, esetleg röplabda vagy foci. Az ezredben működik még több különböző sportszakosztály, különböző küzdősportok, Krav Maga, birkózás, ökölvívás valamint kerékpározás, vízi sportok és természetesen, mivel ez egy ejtőernyős ezred, lehetőség van a sport- és siklóernyőzésre. A testépítésnek is komoly kultúrája van.
Hogyan étkeznek?
A légiósok étkezéséről, akárcsak a Magyar Hadseregben, az ezred konyhája gondoskodik, külön a legénységről, a tiszthelyettesekről és a tisztekről. Ezek, még az adott kategóriákon belül is külön épületekben, illetve külön helységekben étkeznek. Ez a tradíció még a tengerentúlon lévő bevetéseken vagy szimpla kiküldetéseken is érvényes.
Mennyire lehet egyéni edzéstervet és étrendet követni és mennyire határozzák ezt meg központilag?
A reggeli kötelező közös sporton kívül, a megfelelő orvosi vizsgálatok és a felettesektől beszerzett engedélyek után, a légiósok szabadon megválaszthatják azt a sportot, amivel foglalkozni szeretnének.
