"Every girl should have a gay best friend" - tartja a mondás, azaz: minden lánynak szüksége van egy meleg legjobb barátra. Már csak azért is, mert sokan tele vannak kínzó kérdésekkel és kíváncsisággal a homoszexualitásra vonatkozóan, ezekre pedig lehetetlen válaszokat kapni, hacsak nem autentikus forrásból. "Nálatok ki a lány?", "Miről ismered fel a melegeket?", "Ha egy hetero srác megtetszik, le tudod csapni egy nő kezéről?" - Íme 13+1 sztereotíp kérdés, és az (arcpirítóan őszinte) válaszok...
1. Honnan voltál biztos benne, hogy meleg vagy?
Ugyanonnan, ahonnan te biztosan tudod, hogy szereted a kakaóscsigát, a spenótot meg nem. Vagy hogy a rádióban felcsendülő zenét fel akarod hangosítani, vagy épp elkapcsolni onnan. Bár vannak teóriák azzal kapcsolatban, hogy az ember a környezete hatására, vagy épp "divatból" lesz meleg, az igazság az, hogy nem reprezentatív kutatásnak is beillő baráti beszélgetéseim tanulsága szerint melegnek bizony születik az ember. Már gyerekkoromban is kizárólag lány barátaim voltak, a kisfiúkat max megnéztem, de közös témám nem sok volt velük, majd nyolc-kilencéves korom körül az is gyanús volt, hogy míg a fiúk az osztályomból Samatha Foxra gerjednek, engem a Roxette férfi tagja, Per nyűgözött le.
Mire felsőtagozatos lettem, már egészen biztos voltam benne, hogy hajlamom van a homoszexualitásra, de azért még nem akartam elhamarkodott következtetéseket levonni, így aztán kivártam, milyen is lesz maga a szex - fiúval és lánnyal. Ez volt az a pont, amikor már egészen bizonyos voltam benne: visszafordíthatatlanul és kétségtelenül meleg vagyok.
2. Undorodsz a lányoktól?
Miért undorodnék tőlük? Ahogy azt sem tartom helyes magatartásnak, ha egy heteroszexuális viszolyog a melegektől, én sem engedem meg magamnak, hogy bárkit is undorítónak nevezzek. Nem beszélve arról, hogy a lányok a melegek számára is rendkívül fontosak: általában bennük találjuk meg a legjobb barátainkat - hiszen egyformán érzékenyek vagyunk, és egyformán rajongunk a pasikért. Emellett a meleg srácok gyakran idolizálják is a nőket: elég belegondolni abba, milyen sok díva van, akiért megőrülnek a melegek - Judy Garlandtól Barbra Streisandon át Madonnáig.
Ami pedig a szexualitást illeti, a legtöbbünk próbálkozott csajokkal is - van, akinek bejön, van, aki köszöni, de inkább nem kér belőle. Ismerek meleget, akik akkor sem szexelnének lánnyal, ha ő lenne az utolsó ember a földön, de az én személyes tapasztalatom az, hogy nővel szeretkezni egyáltalán nem rossz, ám ha már választani lehet, akkor inkább egy pasi mellett teszem le a voksomat.
3. Ha pszichológushoz mennél, vagy templomba járnál, az heteróvá változtathatna, nem?
Nem, és nem. Ez a kártékony és barbár gondolkodásmód nem csak sértő a melegekre nézve - hiszen olyan, mintha valami betegségünk volna, vagy megszállt volna minket az ördög -, de évtizedekkel veti vissza a melegek egyenjogúságáért folytatott küzdelmet. Azt erősíti, hogy ahelyett, hogy elfogadnánk magunkat és egymást, és az igazán fontos dolgokra fókuszálnánk - mint a szeretet, az együttérzés és a békesség -, megpróbáljuk mesterségesen elnyomni magunkban a személyiségünk egy hatalmas részét.
Szerencsére ma már nagyon kevés olyan pszichológus van, aki vállalná melegek "megtértítését", a terapeuták is inkább az elfogadásban hisznek. Ami pedig a vallást illeti, Isten nevében félelemben és rettegésben tartani valakit, és azzal fenyegetni, hogy a pokolra jut... nos, ennek nem sok köze van ahhoz, amit Jézus tanított: "szeresd a felebarátod, ahogy önmagad szereted", és "ne ítélj, hogy te ítéltess".
4. Nálatok ki a fiú és ki a lány?
Bár a heteroszexuális kapcsolatokban kevésbé szembetűnő, de az igazság az, hogy egy egészséges kapcsolatban mindenki mer fiú és lány is lenni, ha a kapcsolat dinamikája ezt kívánja. Mire gondololok? Arra, hogy még a legmacsóbb macsó is elmorzsolhat időnként pár könnycseppet, ha mondjuk a barátnője meglepi valamivel, vagy beállhat elmosogatni az edényeket, miután a csaja vacsorát főzött neki. Ugyanígy, egy igazán nőcis nőnek sem kell, hogy derogáljon, ha időnként ő kezdeményezi a szexet, vagy mondjuk le kell mosnia a kocsit. Ráadásul heteroszexuális férfiak között is akad, aki mondjuk odavan a balettért, és van hetero lány, aki imádja a focit. Most akkor "ki a fiú és ki a lány"? Ezek mind-mind sztereotípiák, és két külön dolog férfi/női testbe születni, és maszkulin/feminin kvalistásokkal bírni. Ennek megfelelően a homoszexuális kapcsolatokban nincs fiú és lány - két fiú van, akik a heterókhoz hasonlóan érzékenyek egymás és a világ rezdüléseire.
5. Na jó, de mi van a szexszel? Ott csak el kell dönteni, hogy ki fiú és ki lány, nem?
Bármily meglepő, nem. Bár vannak melegek, akik csak aktívak - azaz egyáltalán nem szeretik, ha bárki megközelíti a hátsójukat -, és olyanok is, akik csak passzívak - azaz egyáltalán nem izgatja őket, hogy a farkukat bármiféle lyukba dugják -, az esetek jelentős részében a meleg srácok nyitottak mindkét opcióra attól függően, hogy milyen a "kémia" két ember között, vagy épp milyen hangulatban vannak aznap.
6. Nem fáj, amikor...? Tudod, az! És különben is, mi abban a jó?
Először nem biztos, hogy kellemes - de ebben nincs semmi meglepő, hiszen a lányoknak se mindig az a szüzesség elvesztése. A későbbiekben pedig a behatolás - épp úgy, mint a nőknek - akkor fáj, ha nem tudsz lazítani, agyban máshol jársz, vagy ha az aktív fél érzéketlen, és nem figyel oda rád. Síkosító nélkül persze neki sem állunk a dolognak.
És hogy mi a jó benne? Erre leginkább azt tudnám mondani: próbáld ki. A rektum tele van idegvégződésekkel, így rendkívül érzékeny, és az izgatása férfiakat és nőket egyaránt eljuttathat az orgazmusig.
7. Jársz ilyen meleg partikra, ahol mindenki bőrtangában van, és mindenki mindenkivel szexel?
Láttam én már karón varjút, de ilyen bulit élőben még soha - hacsak nem a Rendőrakadémia "Kék Osztriga" bárjában. A meleg szórakozóhelyek látogatóira semmivel jellemzőbb a promiszkuitás, mint egy "hagyományos" bár, vagy klub vendégeire, és mindenki normálisan fel van öltözve - ha valaki latex shortban, mellbimbócsipesszel a bimbin próbálna beibbenni egy gay szórakozóhelyre, minimum kinéznék onnan, de az is lehet, hogy be se engednék.
Vannak persze fétispartik, ahol a sportruházattól a bőrszerkón át a matrózegyenruháig minden belefér, de ez egy totál más műfaj, és egyáltalán nem a melegek specialitása: fétispartikat hetero közönségnek is rendeznek.
8. Ha van egy meleg legjobb barátom, jön majd velem kozmetikushoz, shoppingolni, meg musicaleket nézni?
Erre azért nem vennék mérget. A meleg fiúk nagyrésze nem tölt sokkal több időt szépítkezéssel, mint egy ápolt hetero srác, és bár azt elismerem, sok boltkóros van köztünk, azért rengeteg olyan meleg férfit ismerek, akik számára egy áruház ruhaosztályánál sokkal izgalmasabb az elektronkai kütyük részlege - ahol a te heteró pasid is éppúgy órákat képes eltölteni. Ami pedig a musical-rajongást illeti, sajnos ez egy óriási közhely - amire én, mint musical fan csak azt tudom mondani, bár ne így lenne...! Rengeteg meleg srácot ismerek, de nagyon kevesen vannak köztük, akiket nem idegesít halálra, ha a Chicago-ból éneklek etűdöket az utcán, fennhangon. Ha pedig az ember kicsit körülnéz a londoni Westend egyik színházának nézőterén, leginkább családokat és házaspárokat lát - nem pedig tollboával a nyakukban bevonuló melegeket.
9. Hogy ismered fel, hogy egy srác benne lenne a mókában? És azt, hogy meleg?
Vannak sztereotípiák, mely szerint ha egy srác szereti Kylie-t, be van lőve a haja, és affektálva beszél, akkor meleg - ám a valóságban ez egy buta általánosítás, hiszen vannak affektáló hetero srácok, és persze vannak tök maszkulin melegek is. Ismerek fiúkat, akik vallják, hogy tévedhetetlen "gaydar"-ral, azaz melegradarral rendelkeznek, de én a magam részéről onnan tudom, ha egy srác meleg, hogy rákérdezek - ebben pedig semmi kivetnivalót nem találok.
Ami pedig a vonzalmat illeti: van ez a bizonyos teória, hogy az emberek nagy része valójában nem homo- vagy heteroszexuális, hanem szinte mindenki valahol a kettő között van. Vegyünk egy tízes skálát: aki el sem tudja képzelni, hogy azonos neművel szexeljen, az egy, aki el sem tudja képzelni, hogy tőle eltérő neművel szexeljen, az tíz, ám ha igazán őszinték vagyunk magunkhoz, még a heteroszexuálisok is inkább valahol kettes-hármas között vannak, a melegek pedig mondjuk nyolcas-kilencesnél. És persze vannak biszexuálisok is - mondjuk négyes és hatos között. Ennek fényében a vonzalmat felismerni éppen olyan nehéz vagy könnyű, mint a hetero kapcsolatok esetében.
10. A közös öltözőben/zuhanyzóban csekkolod a pasikat?
Azért lássuk be, az uszodában vagy edzőteremben sem mindenki adonisz - és ahogy egy koedukált szaunában sem jut eszébe egyetlen nőnek sem, hogy vehemensen rávesse megát a vadidegen férfiakra, mi sem vágyunk minden egyes férfi közelségére csak azért, mert az illető történetesen meztelen. Ha mégis akad egy elképesztően vonzó pasi, talán rá-rá pillantgatunk, de nem bámulunk csorgó nyállal, mint ahogy azt sokan elképzelik. Nem célunk zavarba hozni senkit, és ha az illető nem viszozza az érdeklődést, egészen biztosan nem fogjuk erőltetni a dolgot - ugyanis, ahogy a heterók, mi sem vágyunk rá, hogy hülyét csináljunk magunkból.
11. Egy meleg pasi el tud hódítani egy hetero srácot egy lánytól?
Ez megint nem homo- vagy heteroszexualitás kérdése: nem szép kikezdeni olyasvalakivel, akinek párja van, ennek ellenére sajnos millióan megteszik klasszikus férfi-női felállásban is. Sok lány lazán elcsábít házas embereket, és rengeteg pasi van, akinek szintén nem okoz morális gondot férjes asszonnyal kikezdeni - ez inkább gusztus és gerinc kérdése, mint nemi beállítottságé. Amikor pedig magukat heteroszexuálisnak valló férfiak belecsúsznak egy-egy görbe éjszakába, nem arról van szó, hogy a meleg srác orvul hátbatámadva a megcsalt asszonyt, elcsábítja a kedvesét, sokkal inkább arról, hogy a "hetero" srácot valójában évek óta izgatja a dolog, és ő maga az, aki lehetőséget teremt magának arra, hogy végre kiélje a fantáziáját.
12. És mit csináljak, ha az a gyanúm, hogy a pasim titkon férfiakkal kívánja a szexet?
Ez az a kérdés, amit rengetegszer megkaptam már - sokszor vadidegen nőktől, akik Facebookon kerestek fel, teljesen összetörve, mintha a harmadik világháború súlyával vetekedne a problémájuk. Ilyenkor mindig elmondom: az embernek két választása van. Az első számú: elismeri önmaga és a párja előtt, hogy az emberi szexualitás nem fekete-fehér, hanem millió árnyalata van, egyetlen emberrel szexelni egy egész életen át pedig gyakorlatilag lehetetlen - így aztán ne is várjuk ezt el egymástól. Ebben az esetben két ember egymás egészen nyugodtan leülhet beszélgetni egymással a szexuális fantáziáikról, és eldönthetik, mi fér bele a kapcsolatba - lehet, hogy egy édeshármas már ki is elégíti az elnyomott vágyakat.
És aztán ott a kettes számú megoldás, amely arra alapszik, hogy önmagunkkat és a párunkat is meggyőzzük róla: a mi szexuális fantáziánk kizárólag a közös hálószobánk falaiig terjed, és egy egész életet élünk le abban a tudatban, hogy egyrészt mélyen elnyomjuk magunkban a vágyainkat, másrészt pedig "ha nem tudom, nem fáj" alapon egyszerűen ignoráljuk a témát.
13. Nem szomorít el, hogy sosem lehet gyereked?
Elszomorítana, ha nem lehetne, de szerencsére lehet - még akkor is, ha ez egyeseknek piszkálja a csőrét. Ma már a világ fejlett országaiban Amerikától Európán át egészen Ausztráliáig számos lehetősége van a homoszexuális pároknak a gyermekvállalásra. A legnépszerűbben az örökbefogadás, a dajkaanya és petesejtdonor segítségével történő meserséges megtermékenyítés, és az alternatív családmodellek, ahol például két leszbikus nő és két meleg férfi áll össze egy nagy családként.
Bár Magyarországon, sőt, általában véve Kelet-Európában a melegek családalapításhoz való joga gyerekcipőben jár, idén Budapesten is megrendezték a Szivárványcsaládok Napját, ahol a lehetséges alternatívákról tartottak előadást ügyvédek, orvosok, aktivisták.
+1 Hogy viseled a beszólásokat?
Baromi jól, ugyanis lehetőségnek tartom őket arra, hogy kommunikáció induljon el két egymástól - ebben a pillanatban még - meglehetősen távol álló szubkultúra közt. Ami a szülővé válás kérdését illeti, sosem hibáztatom azokat, akik nem tudják elképzelni, milyen is lehet egy "szivárvány család" - hiszen sokak előtt semmiféle példa nincs erre vonatkozólag.
Éppen ezért mindig türelmesen elmagyarázom: a jó szülőt nem a szexualitása különbözteti meg a rossz szülőtől, hanem az, hogy hogyan neveli a gyermekét. Nem homo- vagy vagy heteroszexualitásra, és nem arra, hogy "ez normális, az pedig abnormális", hanem elfogadásra, nyitottságra, és mindenekfelett az élet szeretetére. Ha nem így teszünk, csak egy újabb olyan generációt nevelünk fel, melynek tagjai minden okot megragadnak rá, hogy kirekesszék, cikizzék és megvessék a másikat - ehhez pedig nem kell, hogy egy gyerek meleg szülőkkel nőjön fel, elég, ha valaki mondjuk duci, szeplős, vöröshajú, vagy épp nincs menő iskolatáskája.
Általános igazság, hogy azért ítélkezünk olyan élesen mások felett, mert nehezen mondunk le a nagy nehezen, hosszú évek tapasztalatai álltal kialakított értékrendünkről. Pedig a valódi értékek nem a dogmák és berögződések, hanem az elfogadás, az önzetlenség, és a szeretet.
