Mi az, ami menőbb, mint a medvehagyma és a macaron együttvéve?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A népszerűsége és menősége bőven megelőzi a pho levesét, a macaronét, de még a medvehagymáét is.

Egy úgynevezett mangalica-továbbképzésre hívtak minket kedd délelőtt egy budai étterembe, aminek az egyik célja az lett volna, hogy megtanítsák a laikusoknak, hogyan lehet megismerni a szőrös zsírsertések húsát, a másik pedig, hogy bemutatják, hogyan lehet felhasználni. A mangalica az elmúlt majdnem tizenöt évben folyamatosan felfutóban van, a népszerűsége és menősége bőven megelőzi a pho levesét, a macaronét, de még a medvehagymáét is. Éppen ezért csodálkoztunk, amikor játékból kezdetnek elénk rakott teszten olyan alapkérdéseket kellett megválaszolni, mint hogy egészségesebb-e a mangalica, hány fajtája van, vagy hungarikum-e.

Fejtágítás újratöltve

A továbbképzés ennek ellenére is meglehetősen felemásra sikerült. Az első kérdés rögtön az volt, hogy a mangalica egészségesebbe-e, mint más sertés. Erre az üzletvezető, és szakmai előadó Végh Attila azt ugyan határozottan kijelentette, hogy az csak városi legenda, hogy a mangalica egészségesebb, de azt hibásam megjegyezte, hogy más viszont a zsírsavösszetétele, ezért elvileg könnyebben emészthető. Ezzel szemben viszont, ha a mangalicahúst valamiért ebből a szempontból vizsgálnánk, akkor legfeljebb annyit lehetne elmondani róla, hogy figyelemre méltó a vitamin-, és ásványianyag-tartalma. Fogyózáshoz tuti nem ajánlott.

Galéria ikon

12

Galéria: Mangalica
Fotó: Vanik Zoltán / Dívány

Ezek után beavatták a közönséget a mangalica megmeneküléséról szóló történetbe. Ez a disznófajta ugyanis majdnem eltűnt, a kilencvenes évek legelején például már csak alig kétszáz darab volt belőle, de aztán Tóth Péter, aki jelenleg a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke, egyik barátjával meglátta benne a lehetőséget, és sikerült megmentenie a manapság a magyar húsipar büszkeségének és zászlóshajójának számító állatfajtát. Végh Attila elmondta, hogy kábé 150 tagja van az Egyesületnek, és majdnem akkora az övékén kívül eső, nem hivatalos állomány, mint a hivatalos. Évente nagyjából ötvenezer mangalicát dolgoznak fel.

Hogy mitől lett ilyen menő a mangalica? A válasz egyszerű, mert nagyon szép, márványos, azaz zsírral átszőtt húsa van. Mivel pedig az íz- és aromaanyagok a zsírban halmozódnak fel, a jól tartott mangalicából készült ételek sokkal finomabbak, mint a más sertésekből összedobott fogások. A mangalicából pedig nem csak steak jellegű ételeket lehet készíteni, hanem nagyon finom sonkákat is, a spanyolok például – Végh elmondása szerint – évente negyvenezer hátsó lábat visznek el, a belőlük készült sonka minősége pedig a középkategória tetejét jelenti. A spanyolok mellett egyébként a japánok, a németek, a hollandok, és az amerikaiak a legnagyobb felvásárlók.

Az esemény másik apropóját egyébként az adta volna, hogy Végh több étteremben is azt tapasztalta, hogy hiába szerepel mangalica az étlapon, nem azt szolgálják fel. "Az étlapra mindenki rá akarja tenni, mert vonzó termék" - magyarázta. Neveket nem említve bár, de megosztotta, hogy amikor egy menő étteremben felhozta a dolgot, hálálkodtak neki, amiért ő szólt, és nem egy kritikus vette észre. A menő étterem személyzete ugyanis – állítása szerint – nem ismerte fel a különleges, prémium húsfélét. Végh ugyanakkor azt is megemlítette, hogy mangalicából még mindig nagyobb a kereslet, mint a kínálat, némi árnyékot vetve ezzel a sikersztorira.

Galéria ikon

12

Galéria: Mangalica
Fotó: Vanik Zoltán / Dívány

Kijött a mangalicaság

A beszélgetést aztán frissen sült karaj és tarja zárta. Furcsa volt, hogy az egyébként drágábbnak számító karaj (egy kiló kábé 4000 forint a nagyjából 3500-as tarjával szemben) ezúttal valamivel rosszabbul teljesített, mint a tarja. A karajt kissé száraznak éreztük, nem biztos, hogy meg tudtuk volna mondani, hogy milyen sertésből készült. Ezzel szemben a tarján valóban jól kijött, miért érdemes időnként mangalicát fogyasztania annak, aki megteheti. A nagyobb zsírcsomók egyáltalán nem voltak rágósak, sőt szinte vajszerűen krémesek voltak, az ízük pedig végre nem volt olyan maróan sós, ami székestül hanyattvágja az embert.

A nagy túlélő

Hogy a többi kérdésre is válaszoljunk: a mangalicának három fajtája van, szőke, vörös és fecskehasú, amik a színűkön kívül alig térnek el egymástól. A mangalicát igazán egyedivé a szabadtartás teszi: folyamatosan vándorol, rendkívül ellenállló, szinte bármit megeszik, és bundájának köszönhetően a hideget-meleget is elég jól tolerálja. Annak ellenére, hogy a mangalica több mint kilencven százalékát egyelőre Magyarországon tenyésztik, így a magyar tenyésztők látják el vele a világot, nem számít hungarikumnak. Az állat az 1830-as évek elején, a szalontai és a szerb sumadia keresztezéséből született.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.