A jógának csak mellékterméke a tökéletes test

A hippiknek köszönhetjük, hogy lehet nyugaton is jógázni, de ez nem azt jelenti, hogy a jóga pusztán az ászanák gyakorlásából áll. Életmód és életszemlélet is egyben, így ha a jógatanárunk hamburgeren él, érdemes elgondolkodni, valóban hiteles oktató-e. Jógasorozatunk aktuális részében arra térünk ki, hányféle jóga van, és valójában mit is jelent jóginak lenni.

A nyugati világban a jóga a nagy reneszánszát a hippik megjelenésének köszönheti, ugyanis a 70-es években divattá vált a keleti filozófiákat újra felfedezni, illetve jógázni. Az is kiderült, hogy a nyugati ember legtöbb bajára kiváló gyógyír a jóga, hiszen testi-lelki egyensúlyt ad, tökéletes egészséget, kiegyensúlyozottságot és tiszta tudatot. Persze ezért tenni kell, nem is keveset, de valódi eredmények születnek, ha komoly erőt fektet bele az ember.

Az ashtanga jóga az egyik legnépszerűbb

Szakértőnk,Kiss Zoltán vállalta, hogy segít eligazodni a jóga világában. Elsőként arra hívta fel a figyelmünket, hogy a jóga jóval több, mint gondolnánk, mert nem csak egy mozgásforma, hanem egy életszemlélet, életmód, amelynek az elsajátításával rengeteget tehetünk az egészségünkért is.

„Sokfajta jóga létezik: karma, gjána, dhyána, bhakti jóga, és még sorolhatnám. Ezek mind más-más folyamatokra mennek rá. Minden jógatípus önmegvalósítási folyamatot takar, azok számára, akik tökéletes megvilágosodást keresnek, és szeretnének eltávolodni a mai világ vonzó, de kötöttségekkel teli szférájából. A Bhagavad Gita részletesen ír a különböző jógafolyamatokról, többek közt említi a dhyána jógát is, ami jelen esetben a meditációs jógarendszert jelenti. Azt a 8 fokú jógarendszert, amelyet ashtanga – és esetleg hatha – jógának hívnak, többek között Patanjali Mahayogitól származik.”

Az ashtanga jóga lett a legnépszerűbb és legismertebb a nyugati ember számára, ezért is erre térünk ki a leginkább. „A nyolcszintű jógának az első két szintje a létünk megtisztításával kapcsolatos tevékenységekből és a szabályok gyakorlásából, követéséből áll. Itt gondoljunk a gyakorlati elvek követésére, például a vegetáriánus táplálkozásra, a tisztaságra, a morális elvek követésére, amiknek a gyakorlása elindítja a kezdő jógit a megtisztulás útján. - Ezekre részletesen kitérünk majd a sorozatban, amikor a jógáról, mint életmódról lesz szó. - A harmadik szint az ászanák, vagyis a pozíciók gyakorlása. Ez az, amit a nyugati fitnesz világ kiszakított magának, és a jóga fő céljaként feltüntetve használ.”

A végcél a transz

A keleti emberek számára az ászanák gyakorlásának az volt a célja, hogy megtisztítsák a testüket a gyakorlók, és egy tökéletes testet elérve, ne legyen a fizikai testük akadály a hosszan tartó meditáció során. Az ászanák gyakorlásának csak mellékterméke, hogy tökéletes formára és egészségre tesz szert a gyakorló.

„A negyedik szint a pranajama – légzőgyakorlatok,.amelyekkel jobban tudunk összpontosítani az elménket, arra amire szeretnénk. A testben öt életlevegő áramlik, és az elme ebben az öt életlevegőben van. A légzéssel meg tudjuk nyugtatni magunkat és képesek vagyunk fixálni a tudatunkat is a meditáció során. A többi szint már arról szól, hogy miről kell meditálnia annak, aki a megfelelő tudást már megszerezte. A végcél az, hogy a jógázó elérje a transz vagy samadhi állapotát, amelyben megvilágosodik, és megérti azonosságát és az abszolút igazsághoz való viszonyát. Röviden ez a jóga lényege.”

Pocakos jógik

Kiss Zoltán arra is felhívta a figyelmünket, hogy a jóga egy összetett történet, ezért nem lehet kihagyni belőle semelyik folyamatot, mert akkor nem érjük el vele a megfelelő eredményt. „Vannak, akik még az ászanákat sem gyakorolják, ezeket hívjuk lusta jógiknak. Meditálnak, zümmögnek nagy pocakkal, és maximum egy lótusz ülést tudnak produkálni."

A magyar jógavilág nagyon vegyes – mondta Kiss, aki szerint mindenfélére van itthon példa: a pocakos, lusta jógán át, zsírégető fitnesz jógán keresztül a szellemiséget nélkülöző jógáig. „Két kezem meg tudom számolni Magyarországon azokat a helyeket, ahova ha elmegy valaki, komplett, egész dolgot kap, nem csak részleteket, morzsákat. Annak, aki esetleg maga is jógaoktató akar lenni, és nem egy gyorstalpalón akar a tudásáról bizonyítványt szerezni, nehéz dolga van. De mindenki megtalálja, amit keres, csak nem biztos, hogy amit művel, az valóban jóga – tette hozzá Kiss Zoltán.

Így a pilatesről vagy például a body artról sem érdemes a jóga párhuzamaként beszélni, mert mint mondta Kiss, bár tele van jógaelemekkel, az erőssége a marketingben rejlik. „A pilates és body art és a hozzá hasonló mozgásformák általában arról szólnak, hogy kicsit átalakítjuk a jógát, és eladjuk más néven. Szerintem a tradicionális dolgokat, amik ezer éveken keresztül működtek, nem érdemes megváltoztatni, mert akkor egész egyszerűen nem fog működni.”

Játssz velünk!

Most 4 alkalmas jógabérletet nyerhetsz a Ganapati Yogaklub jóvoltából. Ehhez nem kell mást tenned, mint like-olnod és megosztanod a hivatkozást!

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek