Zanza!

allergiaTe hogy állsz az allergiával? Nem a pasid hülyeségeire gondolok. Hanem arra a tüsszögős, orrfolyós, szemdörzsölős borzalomra. Állítólag nincs is olyan család, ahol ez a betegség nem fordul elő. Egészségügyi lexikonunk újabb fejezete következik: „A mint allergia”.


Az Egészségügyi Világszervezet kimutatása szerint a Földön az allergia a hatodik leggyakoribb betegség. Ráadásul az allergiás megbetegedések száma egyre nő. Becslések szerint Magyarországon is minden ötödik embernek vannak allergiás tünetei.

Jó, de mi is ez igazából?

Az allergia nem más, mint a szervezet idegen anyagokkal (antigénekkel) szemben tanúsított túlérzékenységi reakciója. Ezek az anyagok hasonló mennyiségben és körülmények között mások szervezetére ártalmatlanok. Az allergiás reakciót kiváltó antigéneket allergéneknek nevezzük. Jellegzetes allergének a különböző virágporok, gyógyszerek, baktériumok, élelmiszerek, vegyszerek, festékek, de lehetünk allergiásak a porra, háziállatok szőrére, akár még az olyan ártalmatlan gyógynövényre is, mint amilyen a kamilla.


És mitől van?

Jó lenne tudni. Bizonyos allergiás reakciókért – mint amilyen a szénanátha, a rovarcsípés okozta panasz vagy az asztma – örökletes hajlam a felelős. Más típusú reakciók, mint például a gyógyszerérzékenység, függetlenek a genetikai hajlamtól. Nem egy vizsgálat alátámasztotta a kisgyermekkori légzőszervi fertőző megbetegedések és a később kialakuló allergia közti kapcsolatot. Valamint azt is, hogy a jó körülmények között élő, gyakran antibiotikummal kezelt gyermekek immunrendszere nem tud kellőképpen megerősödni és hozzászokni a fertőzések önálló leküzdéséhez. Paradox módon tehát a korszerű gyógyszerek mellékhatása is lehet a későbbi túlérzékenység. Ezt azért jó tudni, mielőtt minden nyavalyára, egyszerű náthára antibiotikumot követelünk a dokiktól. Nyolcvanezernél többre becsülik azon kémiai anyagok számát, amelyeket az ember mesterségesen állított elő. A sokasodó allergia azt jelzi, hogy ezekhez még nem mindenki tudott alkalmazkodni.

Lehet-e gyógyítani?

Nem lehet. A tüneteket kiváltó allergén elkerülése volna a legjobb megoldás, nem élhetünk azonban üvegbura alatt. Azért tehetünk egyet s mást. Pollenszezon idején az ablakok zárása is segíthet. A matracok, szőnyegek, bútorok kárpitja tele van mikroszkopikus élőlényekkel. Ezek gyorsabban szaporodnak, ha nedves a levegő, ezért minden olyan eljárás, amely csökkenti a páratartalmat, enyhíti a tüneteket is. Ha az allergiát valamelyik háziállat szőre okozza, bizony macskaszrmeggondolandó, hogy lakásunkban együtt éljünk-e kedvenceinkkel. És persze vannak allergia elleni gyógyszerek is. Ezek azonban csak a tüneteket csökkentik, nem gyógyítanak. Mivel a hisztamin az allergiás reakciók leggyakoribb kiváltója, legfőképpen antihisztamin-készítményekkel lehet küzdeni ellenük. Bár a második generációs készítmények központi idegrendszerre gyakorolt hatása minimális, nem igazán örömteli dolog állandóan gyógyszereken élni.

(Következik: leggyakoribb allergiáink és mindaz, amit ellenük tehetünk)


A Dívány egészségügyi lexikonjának tartalmából:
Minden, amit a horkolásról tudni kell
Minden, amit az akupunktúráról tudni kell
Minden, amit a HIV-ről és az AIDS-ről tudni kell

Blogmustra