Melyik az a találmány, amely először segített az emberiségnek abban, hogy teljesen máshogy nézzen saját magára? Ugyan több dolog is beugorhat ennek hallatán, például az első fénykép elkészítése a Földről, amelyet a Hold felszínéről lőttek az űrtechnológiáknak köszönhetően, vagy akár a covidos időszak alatt szinte kötelezővé vált webkamera használatára is gondolhatunk, amelytől annyira nem ismertek magukra az emberek, hogy sokan olyan plasztikai műtéteket csináltattak maguknak, amelyek kompenzálják a webkamera torzított képét, hogy elég szépnek érezzék magukat. Ezek a történelmi mozzanatok mindenkire hatással voltak országhatáron innen és túl, és mindegyik olyan újféle szemszögváltásra kényszerített minket saját magunk kapcsán, amelyre korábban nem volt példa. Azonban létezik egy olyan találmány, amely már évezredekkel korábban hasonló hatással volt az emberiségre.
Elképesztően furcsa dolgokra használták a tükröket
Az első tükörnek nevezhető tárgyat időszámításunk előtt 6200-ban készítettek el simára csiszolt obszidiánból a mai Törökország területén, és az ókori egyiptomiak is hasonló módon csiszolt kristályból készítettek tükröt, csak ők már egy plusz fakerettel is feldobták a dizájnt Kr. e. 4500 környékén. Az etruszkok és a görögök viszont már inkább kifényesített, domború bronzkorongokat használtak a kristályok helyett. Végül egészen a 13. századig kellett várnia az embereknek arra, hogy pontosabb képet kaphassanak külsejükről, ugyanis ekkor találták fel az üvegtükröket Olaszországban, amelyek hamar el is terjedtek Európában csillogó szépségüknek köszönhetően. Különleges, új élménnyel gazdagították a beléjük néző embereket az üvegtükrök: külső szemszögből pillanthatták meg az arcukat, és azt, hogy a többiek mit látnak, amikor rájuk tekintenek, akár beszéd közben is.
Azonban nem csak saját maguk bámulására használták a tükröket elődeink. Kifejezetten bizarr dolgokat is műveltek velük. Arkhimédész, a Kr. e. 3. században élt hadmérnök, például állítólag olyan tükröt vagy tükröket készíthetett, amelyek képesek voltak összegyűjteni a napsugarakat és felgyújtani az ellenséges hadihajók vitorláit. Persze, nemcsak a tudomány képzeletét ragadta meg a tükör, hanem az okkult sejtelmességére vágyókét is. Egy jóslási technikát kerekítettek e köré a találmány köré: a katoptromanciát, amely során a tükör bámulásán keresztül próbáltak bepillantást nyerni a jövőbe. Hófehérke híres mostohája is ezt a varázslást művelte a mesében, amikor azon keresztül próbálta megtudni, vajon még mindig ő számít-e a legszebbnek a vidéken.
A tükör bűvhatalma nem csak Hófehérke gonosz mostoháját ejtette rabul
Még ha nem is gyújtogatásra vagy jóslásra használjuk manapság a tükröket, még mindig nagy hatással van ránk a saját tükörképünk. Lehet, hogy időközben elveszítették a misztikumukat, de a ránk gyakorolt bűvhatalmukat nem. Belőlük próbáljuk megfejteni a szakértők szerint, hogy kik is vagyunk valójában, azonban nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb módszer erre. Narcisszusz legendája is a víztükörképébe belebolonduló férfi történetét használja intő példaként, amely olyannyira megragadta az emberek fantáziáját, hogy a narcisztikus személyiségzavart is róla nevezték el.
Ahogyan Narcisszusz is pórul járt önmaga bámulása miatt, úgy napjainkban is a disszonancia érzetéhez vezethet a tükörképünk. A tükörben nem a valós arcunk látszik, hanem egy megfordított képet látunk ahhoz képest, hogy mások hogyan látnak minket: az arcunk bal és jobb oldalát fordítva azonosítjuk be. Mi mégis ezt a képet tartjuk a saját autentikus énünknek gondolatban. Így viszont, amikor egy fényképet látunk magunkról, nem tudjuk teljesen elfogadni a fényképen szereplő énünket olyan hitelesnek, mint a tükörképünket: hiába ad reálisabb képet rólunk a fotó, nem ahhoz a látványhoz szoktunk hozzá, tehát csúnyábbnak ítéljük meg magunkat rajta (talán a tükörhöz hasonló perspektívát kínáló szelfik is ezért lettek annyira népszerűek).
A tükör mindenesetre egy nagyszerű találmánynak bizonyult, amelyet napjainkban is nélkülözhetetlennek gondolunk. Akár az elindulás előtti utolsó biztonsági mustránkra gondolunk, akár az autók életmentő visszapillantó tükreire, akár a liftekbe szereltekre, amelyeknek hála el tudjuk viselni a liftek szűkös terét.
Milyen gyakran nézel tükörbe naponta?
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
