Örök fiatalság – A negyvenes csitrik földje

Zanza!

hunza-barack-kicsiÖrökké nem, de annál sokkal tovább fiatal maradhatsz, mint hinnéd – utánajártunk, hogyan csinálják azokon a helyeken, ahol egy negyvenes nő még csitrinek számít és a férfiak gyereket nemzenek kilencven évesen: rejtélyes helyek, egyszerű módszerek.

 

Sokan és sokféle módszerrel próbálták megfejteni az örök élet, avagy az örök fiatalság titkát, de csak kevesen értek el kimagasló sikereket.  Állítólag egy matuzsálem nevű srác elég sokáig élt, ám ő sem húzta tovább ezer évnél. És hiába dolgoztatták agyon tudósaikat a hatalmasságok az örök fiatalság gyógyszeréért, így vagy úgy, de pórul jártak. 

Egyiptomban azt rebesgették: ha egy vörös hajú, szeplős embert harminc éven át csak gyümölccsel etetnek (idáig még egészen biztató), majd légmentesen bezárnak egy mézzel teli hordóba potom százhúsz évre, akkor (ha kijön) biztosan örökké fog élni.

Lehet próbálkozni. De azt is megtehetjük, hogy szétnézünk a nagyvilágban: kik és hol élnek sokáig, egészségesen a Földön, és ők vajon hogyan csinálják?

A felfedezőút rejtélyes helyekre visz, de egyszerű megoldásokat találunk. Legelőször a Hunza-völgyben vizsgálódunk.

 

Százhúsz év, ha minden jól megy

A Hunza-völgy Pakisztán, Tadzsikföld és Kína határán fekszik. Kasmír északnyugati vidéke ez, a Himalája hatalmas hegyeivel. Egy szinte teljesen elzárt, magasan fekvő terület, amely csak nehezen járható hágókon át közelíthető meg. Bár ma már a Hunza-völgy elszigeteltsége sem teljes, a civilizáció romboló hatásai még csak legyezgetik az itt élőket.

hunza-volgy

Bár a hunzáknak nyilván mindig is kézenfekvő volt saját létezésük, a nagyvilág számára egy brit orvos, dr. Robert McCarrison fedezte fel őket. Hét évig tanulmányozta az itt élőket. Megállapította, hogy a világban dúló népbetegségek itt ismeretlenek... egész egyszerűen mindenkinek rendben van a vérnyomása, a szívműködése és a koleszterinszintje. Ráadásul nem csak egészségesek, de jó eséllyel élnek legalább száz évig. Ő maga is a 90-110 éveseket vizsgálta, ha már...

De ne aggastyánok gyülekezetét képzeljük, akik valahogy kihúzzák azt az utolsó négy évtizedet. A hunzáknál egy negyvenes nő még csitri, a férfiak gyerekeket nemzenek kilencven évesen, és még arra is van esélyük, hogy felnevelik őket. Végül is, aki itt jó formában van kilencven évesen, az okkal hihet benne, hogy meglesz gond nélkül a százhúsz. 

A hunzákat fehér hunoknak is nevezik, Attila hunjainak leszármazottai, de azért ne örüljünk, feltehetően nem származásuk okán, hanem életmódjuknak és életkörülményeiknek köszönhetően ilyen jók a kilátásaik. 

Bár ezek közül nem minden koppintható, egy kicsit te is élhetsz hunzául.

 

Élj hunzául!

Először is kell egy jó magasan fekvő völgy, kristálytiszta hegyi levegővel és ásványi anyagokban dús folyóval. Ez a nehezebb része, viszonylag körülményes idehaza reprodukálni. Könnyebben lemásolhatjuk az étkezési szokásokat. 

hunza-barackA hunzák nem esznek húst és tojást. Zöldségeket, gyümölcsöket és gabonaféléket fogyasztanak – leginkább nyersen, és persze mindent hántolatlanul. Tej és tejtermékek szerepelnek az étrendben, de ezeket is főzés nélkül fogyasztják. A hántolt, vagyis fehér rizs, a cukor és a só ismeretlenek a fehér hunoknál. Kevesebb kalóriát vesznek magukhoz, mint a nyugati ember, ráadásul napi fehérjebevitelük harminc gramm körül marad.

A "hegyek tejét" isszák – vagyis azt a vizet, ami az olvadó hegyi gleccserekből származik, és ásványianyag-tartalma nagyon magas. Ugyanez a víz táplálja a növényeiket is. A hunzák ásványi-anyag bevitele drasztikusan magasabb, körülbelül százszorosa annak, mint amit a nyugati orvosok javasolnak. (Feltehetően ennek nyomán ajánlják néhányan extra dózisú termékeiket, de hogy mesterségesen bevihető-e ugyanez, az kérdés.)

Az amerikai étrenddel összehasonlítva: a hunzák tápláléka körülbelül kétszázszor annyi nitrilozidot tartalmaz. Ez gabonafélékben és csonthéjasok gyümölcsiben fordul elő. A B17 vitaminban sem szűkölködnek. Ennek egyik alapvető forrása a hunzák számára a sárgabarack. Hatalmas ligetekben termesztik a gyümölcsöt, amelyet aszalva édesítőszernek használnak, de lámpaolajat is sajtolnak belőle.

Ja, és persze hiányoznak (bár már nem teljesen) a civilizációs ártalmak. Nem stresszelnek, ehelyett dolgoznak – a megélhetés szűkös, ezért napi 8-10 órán át, életük végéig. Ráadásul a tűző napon, és még a bőrük is egészséges marad. Tulajdonképpen nincs börtön, és jogrendszer se nagyon, bár a kiváncsi nyugatiaknak hála már a Hunza-völgybe is betört már a Coca-cola és a hamburger.

 

Hamarosan folytatjuk azon helyek bemutatását, ahol különösen sokáig fiatalok maradnak az emberek. A végén összegezzük az általános tapasztalatokat.

 

Ha ez bejött, nézz rá erre is:

Szépít a Szörnyella de Frász, ám legalább ennyire használ az Erős János vagy a Feszítsd meg a bajszod nevű gyakorlat is – a feneked feszesre dolgozod, akkor mondd, miért nem tornáztatod az arcod is? | Bonctermekbe látogatott a fiatalságért

 

Blogmustra