Zanza!

delhiMég a legunalmasabb, legérthetetlenebb nagyváros is elviselhetővé válik, ha felfedezed néhány titkát. Ha nyűgös a lét, azt érzed, hogy egyetlen perced sincs önmagadra, ha utálod a dugót, a szürkeséget, az egyhangúságot: próbáld ki, milyen a város, amikor még éppen csak ébredezik!

Szerencsés esetben lehet régi utcákon sétálni, ódon házak titkait fürkészve, történelmi évszázadokon bukdácsolva. Ha mégsem Isztambulban vagy, mondjuk, Rómában időzöl éppen, akkor is van megoldás: próbáld ki a reggeleket!

Igen, azt a bizonyos napszakot, amelyet általában a kávéfőzéssel, férfizokni- és kulcskereséssel, tornazsákpakolással és a „jó lesz ez mára” ötperces sminkkel azonosítunk. Érdemes kipróbálni – egy-két óra alvás vagy az esti film feláldozása árán – egy kicsit másképpen. Egyedül, kettesben, barátokkal – mindegy.


Budapest

Budapesti nagy kedvencem a reggeli Margit-sziget. Mindegy, hogy hősként uszodába, kocogni vagy kutyát sétáltatni megy az ember – megunhatatlan. Ilyenkor látszik, hogy a Nagyrét valamikor tényleg a Nagyszálló golfpályája lehetett, s könnyebb elképzelni az idős Aranyt a platánfák alatt üldögélve. Ha semmi időd sincs, de arra visz utad, s van még merszed az autót otthon hagyni, akkor javaslom: próbáld ki a 26-os buszt.

Reggel is csak 20 percenként jár, ezért egy kis rákészülést igényel, de megéri: nem hasonlítható a megszokott tömegközlekedési élményekhez. Kevesen használják, tiszta és békés. Körülötted a sziget ébredezik, s akár a take-away kávédat is szürcsölgetheted békésen üldögélve. (Bár utóbbit lehet, hogy még mindig tiltja a BKV szabályzata.)


Újdelhi

loÚjdelhiben évekbe került, amíg rájöttem: 15 perces autóút árán az összes nyűgömből ki tudok reggelente lovagolni. A levegő hajnali frissességét az tudja igazán értékelni, aki élt már huzamosabb ideig úgy, hogy 42 °C a napi átlaghőmérséklet.
De a táncoló pávák szabadon, az orrunk előtt már elsőre is elbűvölőek. A Ringe, amely végtelen bozótosként terül el előtted. A napfelkelte, amikor úgy érzed, hogy hárman vagytok csak a világon, a narancs napkorong, a ló és te. Aztán tea a zöld füvön a barátokkal, a reggeli lapok, majd a valóságba való gyors visszatérésként benzinbűz és dugó a Ring Roadon.


Ankara

Ankarában legtöbbször a müezzin hajnali imája ébreszti az embert. Hála a nyári időszámításnak, mostanság úgy valamikor öt óra előtt. Ha úgysem sikerül tovább aludni, akkor irány a terasz, ahonnan az ember elkergeti a napfürdőzni készülő galambokat: nekik se legyen már olyan egyszerű! S ha tart még az elszántságunk, akkor ki lehet teríteni a jógamatracot is. A szimitárus kiáltása úgyis figyelmeztet, ha lehet már lemenni friss szezámmagos perecért.

Egy török kávé, esetleg a várható kilátások elemzése a zaccból, és indulhat a nap. Zoknikereséssel, uzsonnakészítéssel, rohanással. De az első órája a tiéd volt egészen.

Blogmustra