#ÉLETEM

Ha nem vennéd észre, rád hagyom

2010. február 9., kedd 10:40

hazugsg3indexA hazugságfokozatokat és a velejáró érzelmeket nyelvezetünk tökéletesen kifejezi, a füllentés elmegy a fülünk mellett, a mesélő túlzásain még mosolyoghatunk is, a blöffölést már pofátlanságnak tartjuk, de az igazi, jól felépített hazugságok szíven találnak, kiütnek, padlóra küldenek.

Nem árt, ha pontosan tudjuk, a hazugságformák mely típusai pontosan mit is fednek. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy bizonyos helyzetekben fel kell-e vennünk a kesztyűt, vagy épp ellenkezőleg, mint jelentőség nélküli piciny valóságferdítést - tudomást sem venni róla. Tehát, nézzük a listát:

  • A füllentés a hazugság legenyhébb formája, mert könnyen „átlátható", nem fontos dolgokat érintő dolgokra szorítkozik, például: „fillérekért, turkálóban vettem ezt a cuccot" - mutatod a barátnődnek, miközben az árcédula és a márkanév jelzi az árat és az eredetet, de ugyanezzel a szöveggel próbálod „megetetni" a párod is, vagy a feledékenységére apellálsz: „emlékezhetnél, hogy milyen régi darab".
  • Az elhallgatás, valamilyen tény, esemény (elbocsátás, egy betegség, valamilyen kellemetlenség, adósság stb.) - eltitkolása a másik elől.
  • Részletek elhallgatása: a kínos, a másik számara zavaró momentumok eltussolása, ilyen jellemző történet, hogy behorpadt a kocsi ajtaja a parkolásánál, ám nem mondjuk el, hogy mi voltunk a „hunyók", hanem ismeretlen autósra fogjuk a történeteket.
  • A ráhagyás, vagyis hagyjuk, hogy a beszélgetőpartner úgy értelmezze a történteket, ahogy neki tetszik. Ismerős történet: kolléganőnk egy cédulára ráírta a nekünk szóló üzenetet, de az ügyfelet nem hívtuk vissza. Amikor ezt számon kéri, abban a hitben hagyjuk, hogy a kolléganőnk nem adta át a visszahívásra vonatkozó kérést.
  • Az eltúlzás, amikor az igazság lényegi elemeit nem változtatjuk meg, de a mesélés során bizonyos dolgokat kiemelünk, felnagyítunk. Ilyen a férfiaknál - főleg férfitársaságban - a szexuális teljesítmény eltúlzása, vagy - főleg nőknél - a munkaterheik túlhangsúlyozása baráti, családi körben, miközben a fél napot beszélgetéssel, kávézással töltjük naponta, majd bennmaradunk túlórázni.
  • A bagatellizálás, a leghétköznapibb rutinhazugság: „de szép a ruhád", „jó a frizurád", „milyen jól nézel ma ki". Nevezhetnénk, olyan verbális mentőövnek, mint a mindent helyettesítő „izé" szó.
  • A tények átcsoportosítása, egyes részletek kiemelése - a valóságot nem változtatjuk meg, csak kicsit torzítjuk, illetve a hallgató elvárásaihoz, szükéségleteihez igazítjuk. Erre a legjobb példaként a reklámok szolgálnak: a mosópor, ami minden foltot „kiszed", a fájdalomcsillapító, ami minden fájdalmat azonnal megszüntet, és a sort folytathatnánk tovább.
  • A blöffölés, ami vagy bejön, vagy nem (pl. az „itt a piros, hol a piros" játék), ezért zömében csak profi szélhámosok játsszák.
  • A strukturált, jól felépített hazugságok, amelyeket előre végig kell gondolni, minden lehetőségre fel kell készülni a saját verzió előadásakor és végig ragaszkodni kell a hazugságtervhez (lsd. Jágó, Shakespeare Othelló-jából, vagy a Macbeth című tragédiából a királyi pár hazugságai). Sajnos a végzetes kimenetelű példák nemcsak a világirodalomból hozhatók.


Amikor a testbeszéd is jelzi...

Bizonyos testi jelekből már anélkül is tudsz következtetni arra, hogy partnered hazudik, ha meg sem hallod mondanivalója üzenetét. Többek között ezekből:

- aki hazudik, többnyire kerüli a partnere tekintetét,

-  beszéd közben megváltozik a hangja,

-   hamisan cseng a nevetése,

-   elpirul vagy elsápad, így reagál az érzelmi stresszre, amit a lelepleződéstől való félelem váltott ki belőle,

-  felgyorsul a légzése,

-  gyakran nyel,

-   izzadni kezd,

-   matat, izeg-mozog, egyik lábáról a másikra áll,

-  a szituációtól független gesztusokat használ (ültéből felugrik, elkezd sétálni, kiabálni stb.),

-   az elhangzottakra azonnal reagál, kéznél vannak az érvei, a magyarázata, általában szívesen hivatkozik valakire, aki mellette tanúskodhatna egy általa mondott hazugság kapcsán.


Mit mutat a hazugságvizsgáló (poligráf) ?

A poligráf, egy műszer, amelyet köznyelv nevezett el hazugságvizsgáló gépnek. A szerkezettel, miközben a vizsgált személynek kérdéseket tesznek fel, több élettani jellemzőt (vérnyomás, pulzus, légzési gyakoriság, a bőr elektromos vezetőképessége/izzadás/) lehet egyidejűleg vizsgálni. Ezek a mérési értékek rámutathatnak a válaszadások során fellépő szorongás mérétkére. A kiugró értékeiből arra következtetnek a szakemberek, hogy az adott válasz erős érzelmi reakciót váltott ki, ami a hazugság  kísérőjelensége is lehet. Az eredmény nem 100%-osan megbízható, mivel az alany szoronghat más okból is és tudatos hazugság esetén ellenőrzése alatt tarthatja a szorongás bizonyos jeleit. A poligráfos teszt megbízhatóságát egyes szakemberek kétségbe vonják.

(forrás: wikipédia)

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta