Amikor magadban is kételkedni kezdesz, pedig a párod manipulál észrevétlenül

A gaslighting kifejlett, durván alkalmazott formájában az egyik legkegyetlenebb érzelmi bántalmazási mód. Ugyanakkor ez is apró dolgokkal, kis szófordulatokkal, a normálisba még teljesen beleférő viszonyulásokkal indul. Ha észrevesszük, hogy mik a gaslighting felé vezető kommunikáció első jelei, könnyebben megállíthatjuk a dolgot. Mindkét oldalon.

Egy korábbi cikkünkben részletesen leírtuk, milyen a gaslighting akkor, ha már kifejezetten lelketlen érzelmi manipuláció, a másik feletti gonosz hatalomszerzés és kontrollkialakítás formáját ölti. Ha valaki hirtelen nem tudná hova tenni a szó jelentését: ez az a fajta manipuláció, hazugságözön, ami arra irányul, hogy az áldozat elkezdjen kételkedni magában, az emlékei helyességében, előbb-utóbb a saját beszámíthatóságában. A gaslightingoló magabiztosan és megingathatatlanul állít dolgokat, amik nem történtek meg, hivatkozik beszélgetésekre, amikre a másiknak emlékeznie kellene – pedig azok valójában sosem hangzottak el. Ez folyamatában nézve eljut odáig, hogy az áldozat már maga sem tudja, mi az igaz, önértékelése erősen lecsökken, és egyre inkább manipulátora hatalmába kerül.

Írj nekünk

Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol. 

A módszer neve a Gaslight (Gázláng) című filmből származik. A történet szerint egy házaspár női tagja, Paula, nagynénjétől óriási vagyont örököl. Férjével, Gregoryval új helyre költöznek, egy házba, ahol azonban furcsa dolgok történnek, a nő zajokat hall, a gázlámpák fénye olykor elhalványul. Férje eközben azt hiteti el vele, hogy mindez csak a nő képzeletében létezik, hogy megőrült. Ha ugyanis a nőt őrültnek nyilvánítják, ő megszerezheti a nagynéni mesés hagyatékát.

A cikk az ajánló után folytatódik

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Gaslighting vagy nem?

Ahogy látjuk, alapvetően előre megfontolt szándékú durva hülyére vételről van szó. De mi van a hétköznapi esetekkel, kisebb jelentőségű helyzetekkel? Vegyük például Beát, aki elment ugyan bulizni a barátjával, Danival és a fiú haverjaival, de hamarosan inkább hazaindult. Elbúcsúztak egymástól Danival, és a lány ahogy hazaért, rögtön lefeküdt. Fél négykor felébredt, ösztönösen maga mellé nyúlt, ahol a fiú szokott szuszogni, de most üres volt az ágy. Egy pillanat alatt kiment az álom a szeméből: valami történt vele? Nem szokott ilyen sokáig elmaradni. Várt, várt, hátha mindjárt meghallja a kulcsot a zárban. Négy is elmúlt és semmi. Felhívja? Elég gáz hívogatni a pasidat… Azért elővette a telefonját, megnézte, jött-e üzenet. Semmi. Nem fogja felhívni! Egy óra múlva nem bírta tovább, felhívta. Azonnal hangposta. Na most már nemcsak balesetek, hanem nők is elkezdtek Bea agyában kísérteni. Hánykolódott az ágyban, még párszor megcsengette Danit, teljesen hiába. Másnap délelőtt már egészen kába volt az aggodalomtól és a haragtól, mire a srác 11 után jelentkezett. Bea kérdőre vonta, hogy mégis hol a csudában van, és miért nem jelentkezett? Elmondta, hogy már félholt volt az aggodalomtól. Dani hitetlenkedve hallgatta. Egy pillanatig nem volt szó arról, hogy éjjel Beánál fog aludni, mondta, miért is ment volna oda késő este spiccesen? Hogy felébressze? Kezd elege lenni abból, hogy Bea mindig beképzel valamit, aztán letámadja őt olyan dolgokért, amik csak a fejében léteznek. Az meg mégis túlzott elvárás, hogy azért legyen bűntudata, mert éjszaka nem kapcsolta vissza a lemerült mobilját. Jól összezördültek, és Beának bűntudata lett. Lehet, hogy tényleg nem úgy volt, hogy Dani odajön? Miért volt ő teljesen biztos ebben mégis? Bea úgy emlékezett, hogy ezt beszélték meg, sőt máskor is így szokott lenni, Dani állította, hogy ez egy abszurd feltevés volt.

A fenti eset gaslighting vagy egyszerű félreértés? A lány emlékei mások, mint a fiúéi – de így, ebből az egy esetből még nem lehet megmondani. Ahhoz, hogy érzelmi manipulációról, gaslightingról beszéljünk, sokszor kell ilyennek előfordulni oly módon, hogy nem egyet nem értésről legyen szó, hanem az áldozat önmaga megbízhatóságában kezdjen kételkedni.

Hogy is néz ez ki?

Neil Koborov amerikai kutató kísérletében a gaslightingnak az ilyen hétköznapi megjelenési formáit vizsgálta. Azt mondta, hogy az a fajta kommunikáció tartozik a gaslighting kategóriába, ahol a veled közeli kapcsolatban lévő partnered (munkahelyen is előfordulhat, nem csak romantikus kapcsolatban) a kritikádat vagy panaszodat azonnal visszafordítja rád. Ez egy olyan kommunikációs manőver, ahol a panasz vagy kritika vagy vád „fogadója” úgy fordítja a vitát, hogy a panaszkodó felet úgy állítsa be, hogy ő tett valamit, amivel kiváltotta vagy ami miatt megérdemelte éppen azt, amiért panaszkodik. Vagyis csakis ő tehet róla. Ezt úgy is hívhatjuk, hogy narcisztikus fordulat: az a cél, hogy a manipulátort semmilyen hiba, tévedés ne terhelje, mindig a másik fél vigye el a balhét.

Amikor azt hiszed, veled van a baj
Amikor azt hiszed, veled van a bajsam thomas / Getty Images Hungary

Koborov kutatásában nem a gaslightingoló személyiségére volt kíváncsi, még csak azt sem figyelte, hogy milyen története van a párok között ennek a típusú kommunikációnak. Arra volt kíváncsi, hogy egy adott beszélgetést nézve mik azok a kommunikációs machinációk, amik a gaslightingra, erre a másikra való felelősségáttolásra utalnak.

Sokórányi veszekedést elemeztek

Az egyetem környékén élő, többnyire odajáró vagy ott dolgozó 20 heteroszexuális, együtt élő pár kommunikációját vizsgálta. Arra kérte őket, hogy vegyék fel az otthoni beszélgetéseiket, különös tekintettel a vitákra. Gondolhatnánk, hogy pont a csúnya veszekedést ki fogja felvenni a pszichológus tanár úrnak – de Koborov szerint ezzel nem volt gond. Kifejezetten divat manapság szókimondónak, egyenesnek lenni és megmutatni a csupasz valóságot, így azt vehetjük (nem teljesen) készpénznek, hogy valós beszélgetéseket elemeztek a kutatók. Több mint 140 órát.

A pillanatot, amikor a hibáztatást, a vádat az egyik fél visszarakja a másikra, úgy tudták a legjobban tetten érni, hogy két típusú vitastílust azonosítottak. Az Alany-oldali érvelést és a Tárgy-oldali érvelést. Az Alany-oldali érvelésnél az ember a saját érzéseiről beszél (úgy éreztem, így kezelsz engem). A Tárgy-oldalinál a beszélő a megfigyelését tényként jelenti ki (így kezeltél engem).

Ez a következő, a kutatásból származó párbeszédben jól megfigyelhető:

Rue: A mód, ahogy úgy érzetem, hogy kezelsz engem… a szüleidnél… hülyének éreztem magam tőle.
Wes: Túlságosan erőlködsz. Te okoztad saját magadnak.
Rue: Így éreztem magam. Ne mondd meg nekem, hogy hogyan érezzek.
Wes: A te dolgod. Úgy érzed magad, ahogy akarod. Attól még nem lesz igazad.

Rue Alany-oldali mondattal kezd, elmondja hogyan érezte magát. Wes Tárgy-oldali érvvel visszatolja ár az egészet, tényként állítva, hogy túlságosan igyekszik, és ő hozta saját magát ilyen helyzetbe. Rue még próbál kiállni érzései érvényessége mellett, de Wes egy újabb Tárgy-oldali mondattal megsemmisíti, jelezvén, hogy az érzései távol állnak a valóságtól.

Az áldozat nem is érti, mi történik

A kommunikációs csavar mint felelősségáttolási manipulációs technika általában így néz ki: a) a beszélgetést kontrolláló igazságát megalapozni és elfogadtatni mint valóságot; b) a másik érzéseinek fontosságát lekicsinyelni. A technika még durvább, ha a manipulátor is Alany-oldali érveléssel indít, a másik azt hiszi, hogy az érzések őszinte megosztásáról lesz szó – de ez nagy tévedés, hamar eljön az Alany-oldali érvelés, amiben tényként kimondódik, hogy miért nem az a valóság, amit a másik hisz, és miért hülyeségek az érzései. Ártatlan beszélgetésnek hisszük, és közben a lenullázásunk a cél. Pingpongozó koromban, ahogy először találkoztam igazán megcsavart szervával – akkor éreztem magam úgy, mint egy ilyen gaslighting-típusú beszélgetés alanya: egyszerű szervának néz ki, azt hiszem, kicsit pötyögni fogunk – és közben az általam visszaütött labda ahelyett, hogy az asztal másik felén pattanna, kiszáll balra a világba.

Koborov arra hívja fel a figyelmet, amit én is örömmel adok tovább: hogy az, aki ilyen gaslighting beszélgetési technikát használ, egyáltalán nem biztos, hogy manipulatív, rosszindulatú, narcisztikus gonosztevő. Az más kérdés, hogy ez a kapcsolódási stílus destruktív, tönkreteszi a párt és a kapcsolatot. Már az Alany- és Tárgy-típusú érvelés felismerése is sokat segíthet. Ugye a baj az volt leginkább, hogy az egyik fél a szubjektív valóságáról beszélt, a másik pedig tényként állította be saját véleményét. Ki lehet lépni a problémából azzal is, hogy mindkét fél Tárgy-oldali érvelést használ, így nem gyengül le egyik sem. Vagy még jobb, ha mindketten tudatosan használják az Alany- és a Tárgy-oldali érvelést is, felismerik a csavarást, amikor a szubjektív véleményből objektív valóság lesz, és próbálják elkerülni.

Oszd meg másokkal is!
Mustra