Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha valaha gyújtottál már meg illatos gyertyát, vagy tettél pár csepp illóolajat a fürdővizedbe, pontosan tudod, hogy milyen hatással lehetnek az illatok az ember hangulatára, lelkiállapotára. Az aromaterápia napjainkban reneszánszát éli: leginkább stresszoldásra használjuk.
Öt érzékünk közül az érzelmekhez és a memóriához leginkább a szaglásunk kapcsolódik, ez az egyik oka annak, hogy ilyen intenzív hatást gyakorolnak ránk az illatok. Egyes kutatások szerint a szervezetünk működésére is hatással vannak bizonyos szagok: a levendula hatékonyan nyugtatja az idegrendszert, míg a neroliillat növeli a pulzusszámot. Az aromaterápia-kisokost a Medium oldalának köszönhetjük.
Valóban hatékonyak?
Az aromaterápia adta lehetőségeket egyre több ember használja ki. Az illatokat széles körben alkalmazhatjuk, hiszen nemcsak ellazulni, de koncentrálni vagy felfrissülni is segíthetnek, alkalmazásuk pedig meglehetősen egyszerű. De valóban van az aromaterápiának tudománya, vagy csak akkor hat, ha hiszünk benne? Mivel a szaglás szorosan kötődik a memóriához, az adott illat hatását nagyban befolyásolja, hogy találkoztunk-e már vele korábban, és ha igen, milyen körülmények között.
Egy 2012-es kutatás eredményei szerint egészségügyi problémák orvosi kezelésére nem alkalmazható az aromaterápia, a mentális és érzelmi állapot kezelésével kapcsolatban pedig vegyes eredményeket kaptak. Ennek ellenére sokan hisznek abban, hogy a megfelelő illattól boldogabbak, nyugodtabbak vagy éppen bátrabbak lesznek – az ő esetükben valószínűleg tényleg működik az aromaterápia. 2004-ben Estelle Campenni, a Marywood Egyetem pszichológiaprofesszora megállapította, hogy sokkal inkább az egyén hitén múlik az aromaterápiára adott reakciója, mintsem az illóolajokon. Campenni a levendulaolajat és a neroliolajat használta kísérletében. Elmondta a résztvevőknek, hogy az első segít ellazulni, míg a második növeli a pulzusszámot. Amikor felcserélte a címkéket a két olajon, a résztvevők szervezete ennek megfelelően reagált.
Bár az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal tiltja, hogy az illóolajokat gyógyászati céllal árusítsák, a legtöbb cég az érzelmi állapot javulásával, a szorongás oldásával kecsegteti a vásárlókat. Természetes, hogy az illatokról eszünkbe jutnak régi érzések, akár jók, akár rosszak. Campenni szerint az aromaterápia alkalmazása mindemellett hasznos a mentális egészségünk kezelésében – de fontos szem előtt tartani, hogy az illatok segítségével inkább pillanatnyi hangulati változások érhetők el, a depresszióból valószínűleg nem ez fog kigyógyítani.
Szintén növelheti az aromaterápia hatékonyságát, ha szakértő tanácsolja az olajok használatát, hiszen a javaslat megalapozza a módszer iránti bizalmunkat. Ennek ellenére az aromaterápia önmagában nem jelent megoldást sem a depresszióra, sem a szorongás tüneteire, bár segíthet a stresszhelyzetek kezelésében. „Gondolataink összefüggnek testünk működésével, ezért sokszor egy illat óriási hatással lehet a szervezetünkre. Ezért működnek például a pihentető címkével ellátott gyertyák is. Ez egyfajta placebohatás” – magyarázza Campenni.
