Amit a legtöbb pár inkább letagadna, ha szóba kerül a szex

Zanza!

Most nem a bizarr szerepjátékokról van szó, sokkal inkább azokról a banálisnak és unalmasnak gondolt részletekről, amelyeket a többség egyszerűen csak cikinek tart.

Például hogy fel sem merült, hogy akár szexszel is záródhatna „életed legszebb napja”, a nászéjszaka 2017-ben ugyanis inkább a hányásról szól, mint a szexről. A Glamour szerint legalábbis egyre gyakoribb, hogy az esküvőt megelőző szenvedélyes évek oda vezetnek, hogy a nászéjszaka is csak egy, a partner részéről is megkönnyebbüléssel konstatált „Fáradt vagyok…”-ba torkollik. Innen pedig egyenes út vezet a nagy műgonnddal megszerkesztett, és még ennél is körültekintőbben letagadott szex-órarendekhez. 

„Hétfőn 14:30-kor. A gardróbnál.”

A jó előre beütemezett légyottok ugyanis hiába nélkülözik a spontaneitást, sokszor ez az egyetlen módja, hogy a havi 1.0003-as átlagot (De akkor aztán…) feljebb hozza egy-egy elfoglalt pár. Mondjuk az előre rögzített elfoglaltságok kormányablakos teendők és kötelező vasárnapi ebédek dominálta világában keresve se lehetne ennél tartalmasabb programot találni. Szóval minden szombaton 15:40 – 15:4… NEM! 16! 16:46-ig: SZEX!

shutterstock 108036353

Cserekereskedelem

„Ok, két ujjal, de elmosogatsz… És hozzál tejet!” A szexológus Amy Levine szerint mindez általában egy pár eltérő szükségleteinek, libidójának következménye, és amennyiben mindkét fél szívesen részt vesz a csereberében, hatékony és szórakoztató módja lehet a különbözőségek kiegyenlítésének.

Ne aggódj, más is maszturbál

Az önkielégítés csak akkor jelent problémát, ha teljesen átveszi a szex helyét egy kapcsolatban. A szexológus elmondása szerint gyakori, hogy a boldog párkapcsolatokban élők szégyellik a dolgot, pedig az önkielégítésnek bőven van helye egy egészséges kapcsolatban is, teljesen normális és egészséges dolog. Ahogy egyébként a közös maszturbálás is, hisz amellett, hogy szexi, kitűnő módja annak is, hogy megmutassa valaki a partnerének, pontosan hogyan is szereti.

Ők bezzeg naponta háromszor…

Az persze teljesen normális, ha valaki kíváncsi rá, hogy vajon normális, problémás vagy épp büszkeségre okot adó-e mindaz, ami a hálószobában náluk zajlik, a szexuális életünk másokéval való összevetése azonban nem biztos, hogy jó ötlet. Levine szerint általában akkor kerül erre sor, ha valaki mások szexuális életének – többnyire inkább vélt, mint valós – színvonalát igyekszik elérni ahelyett, hogy a saját szükségleteire koncentrálna; vagy pedig mások felemlegetésével próbálja rávenni a partnerét, hogy aktivizálja végre magát. Igencsak gyakori a dolog, ugyanakkor valószínűleg a magukat folyton-folyvást másokhoz méricskélők lepődnének meg a legjobban, ha tényleg kiderülne, mi folyik az „ideális pár” hálószobájában. 

Blogmustra