#ÉLETEM

Miért jó és miért veszélyes sokat lógni a neten?

2017. augusztus 7., hétfő 18:55 |

A közösségi média virágkorát éljük. A szolgáltatások egyaránt rejtenek lehetőségeket és kockázatokat, előbbieket jól használni, utóbbiakat minimalizálni kell megtanulnunk.

Tudod mi a közös a villamosban, az ügyfélszolgálati irodában és a huszonegyedik században? Hogy mindenki állandóan a telefonját nyomkodja. És hány olyan terméket ismersz, ami legális, de addiktívabb a ciginél vagy az alkoholnál? Szerintem többet is. Itt van mondjuk öt: Facebook, Instagram, YouTube, Twitter, Snapchat. Napjaink legnagyobb és legnépszerűbb közösségi médiumai amellett, hogy mindegyikre igen könnyű rákattanni, számos egészségügyi kockázatot is hordoznak. A szaklapok és magazinok tucatjával hozzák le a cikkeket a szociális média túlhasználatának testi és lelki következményeiről. De mennyire lehet ezeket általánosítani? Egy kalap alá vehető-e a Facebook és a YouTube, ha mondjuk az online zaklatásról beszélünk? Nyilván nem. És ha az önértékelés csökkenéséről? Vagy pozitívumként a közösségi hatásról? Akkor sem. A Royal Society for Public Health idei jelentésében ezért médiumonként külön is megvizsgálta az egyes kockázatokat. 

shutterstock 552149878

A napos oldal

Az egészségügyi kockázatokon túl nyilvánvaló, hogy a közösségi oldalak használata pozitív hatásokkal is jár. Különben nem használnák annyian akár tanórán, autóvezetés közben, de még az alvásidő rovására is. Nézzük tehát, miért is olyan jó dolgok ezek, illetve hogy melyik szolgáltatás hogyan teljesít a pozitívumok terén (a sorrend balról jobbra olvasva, a legpozitívabb hatástól a legkevésbé pozitívig értendő)!

Egészségügyi információk forrása - Egészségügyi szervezet lévén a tanulmány a különböző egészségvédelmi - betegségmegelőzési információk terjesztési lehetőségeivel kezdi a pozitívumok bemutatását. A kulcsfontosságú szempont ebben az elérhetőség. Minél több emberrel állunk valamilyen szinten kapcsolatban, annál több lehetőségünk van egészségügyi témákban is informálódni. Ha például valamilyen krónikus betegséggel küzdünk, csatlakozhatunk egy közösséghez, tanulhatunk egymás tapasztalataiból akár egy nagyon specifikus témán belül is. Találhatunk (video)blogokat, vagy akár receptgyűjteményeket is egy-egy speciális diétához, edzéstervhez.

A sorrend: YouTube-Facebook-Twitter-Instagram-Snapchat

Egészségkampányok - A közösségi média másik nagy lehetősége a publicitásban rejlik. Vagyis az információk és üzenetek rengeteg embert érhetnek el, akik azután egyetlen gombnyomással ajánlhatják is őket egymásnak. A hivatalos egészségkampányok, amilyenek például a véradások, az egészségnapok, vagy az ingyenes szűrővizsgálatok népszerűsítése így több embert érhetnek el. Jó lehetőség ez ugyanakkor olyan, nem hivatalos kampányokra is, mint a száraz november vagy a közösségi sportesemények.

A sorrend: YouTube-Facebook-Twitter-Instagram-Snapchat

Érzelmi támasz - Az ember társas lény, nehéz időkben pedig különösen nagy szükségünk van barátaink támogatására. Egy-egy mély beszélgetést vagy szeretetteli ölelést a közösségi oldal persze sosem tud pótolni, összehozni azonban segíthet, csakúgy, mint elérni azokat, akikre ilyen helyzetben számítunk. Úgy tűnik, élünk is ezzel, hiszen az idézett tanulmányban megkérdezettek hetven százaléka kap valamilyen közösségi médiumon keresztül (is) érzelmi támogatást, ha fájdalom, veszteség éri, vagy nehézségei akadnak.

A sorrend: Facebook-YouTube-Snapchat-Instagram-Twitter

Közösségépítés - Az emberek az ősidők óta közösségekben élnek, megosztják a munkát, az információkat, segítik, támogatják egymást, a tagokat számtalan dolog köti össze. A közösségi média nem csupán arra alkalmas, hogy segítse egy-egy valódi közösség működését, de új csoportokat is képes létrehozni. Eltűnnek egyrészt a földrajzi távolságok, így olyan emberek is alkothatnak közösséget, akik egyébként nem találnának egymásra. Másrészt, a valódi közösségekkel ellentétben olyan időszakos vagy tartós csoportosulások jöhetnek létre, akik egyébként az életnek csak egy nagyon kis szeletén osztoznak. Követhetik például ugyanazt az ismert zenészt vagy sportolót egy oldalon, vagy csatlakozhatnak valamilyen tematikus csoporthoz egy másikon.

A sorrend: YouTube-Facebook-Twitter-Instagram-Snapchat

Identitás - Önazonosságunk megteremtése, megszilárdítása klasszikusan a serdülőkor feladata, jóllehet a huszonegyedik században ez az életszakasz némiképp túlnyúlik a tizenéves koron. A közösségi médiumok mindenesetre nagyszerű lehetőséget kínálnak a világ dolgainak megismerésére, így szinte végtelen széles spektrumból választhatjuk ki, mi az, amivel azonosulni tudunk, ami kifejez valamit abból, ami mi vagyunk, és mi az amivel viszont nem.

A sorrend: Instagram és YouTube (holtversenyben)-Twitter-Snapchat-Facebook

Önkifejezés - Az identitás megszilárdulásának egy másik fontos eleme az önkifejezés lehetősége. Azáltal, hogy bizonyos értékeket nyíltan felvállalunk, környezetünktől különféle visszajelzéseket kaphatunk azokra. Serdülőkorban az első ilyen visszajelzések általában az "Úristen fiam/lányom..." kezdetű mondatok a szülők részéről. És persze a kortársak bátorítása vagy rosszallása. Ezek a társas jelzések azután fontos támpontokat adnak az identitásfejlődés további szakaszait illetően, emellett a társas elfogadás, a valahova tartozás kulcsfontosságú üzenetét is hordozzák. De persze terepe ez a rosszalló megjegyzéseknek, a társas megaláztatásnak is, ezekről azonban majd később, a negatívumok között lesz szó.

A sorrend: Instagram-Twitter-YouTube-Snapchat-Facebook

shutterstock 573033001

Kapcsolatépítés - Akár új kapcsolatok kialakításáról, akár meglévő kapcsolatok ápolásáról van szó, a közösségi médiumok különleges és új lehetőségeket teremtenek. Az online társkereséstől a régi ismerősök felkutatásáig, a távkapcsolat fenntartásától a külföldi barátokkal csevegésig. Élményeink szöveges, képes, videós megosztása hozzájárul ahhoz is, hogy az élő beszélgetést se a nulláról keljen kezdeni.

A sorrend: Facebook-Snapchat-Instagram-Twitter-YouTube

A sötét oldal

A lehetőségek után jöjjenek tehát az oly sokat emlegetett veszélyek. Persze itt sem mindegy, melyik alkalmazást használja az ember, a sorendet balról jobbra a legkisebbtől a legnagyobb kockázat felé haladva olvashatod.

Szorongás - Az a rengeteg retusált kép, hogy mindenki gyönyörű, mindenki szuper helyeken jár, mindenkivel csodás dolgok történnek. A videók, hogy mindenki mennyi mindenre képes, mennyi mindent megengedhet magának. Az a sok lájk a posztjaik alatt. Mind arra utalnak, hogy a többiek nagyszerű életet élnek, mindenki szereti őket, többen irigylik is. Veled meg nem történik lényegében semmi extra, és ha nem vigyázol, nem is fog. Lemaradsz a tutiról, kimaradsz a társaságból, magányos leszel. Rengeteg szorongás származik abból, ha a felhasználó fel akar nőni a kortárs ikonok sokszor irreális világához tekintet nélkül arra, hogy az valójában nem létezik. Csakúgy, mint a posztolásból. A posztolás lényegében egy online lámpaláz: kiteszed magad a közönség elé, hogy azután megítéltess. Ezt bizony nem mindenki bírja jól, nem csoda hát, hogy az öt vizsgált appból négy rendesen meg is ágyaz a szorongásnak.

A sorrend: YouTube-Twitter-Snapchat-Facebook-Instagram

Depresszió - A közösségi médiumok és a hangulati zavarok kapcsolatát legtöbbször az online tér óriási intenzitásával magyarázzák. Az emberek folyamatosan elérhetők, mindig történik valami érdekes, mindenki szép és okos. Ehhez képest a valóság szürke, kevésbé inspiráló, tele van frusztrációval, és persze az ember önértékelésének se tesz jót az a sok negatív összehasonlítás. Minél többet használja valaki a közösségi médiát, ez a szakadék annál tágabb lehet, de napi két óra után már bizonyítottan magasabb a depresszió kialakulásának (vagy súlyosbodásának) veszélye. Soknak tűnhet ez a két óra, pedig hazánkban a tizenhat éves korosztály átlagosan több, mint hat órát nyomkodja a telefonját naponta, ennek harmadát pedig közösségi médiumokon tölti. És még nem nyúlt se a tablethez, se a laptophoz.

A sorrend: YouTube-Twitter-Snapchat- Instagram-Facebook

Alvás - Már rég aludnom kéne, de ránézek még egyszer a telefonra. Aztán találok valami érdekeset, aztán még valamit, aztán rám ír valaki, mert látja, hogy fent vagyok. A közösségi médiumok legerősebb káros hatása az alvásidő csökkenése. Akár az online pörgés miatt, akár más folyamatokon, például a szorongás növelésén keresztül okos alvásmegvonást, a napközbeni fáradtság és ingerlékenység később újabb problémákhoz vezethet. Amivel utána még nehezebb lesz elaludni. A belső folyamatokon túl tudjuk azt is, hogy alvásunknak már a kijelző fénye önmagában sem tesz jót.

A sorrend: Facebook és YouTube (holtversenyben)-Snapchat-Instagram-Twitter

Testkép - A tizenéves lányok kilencven százaléka elégedetlen a testével, hetven százalékuk pedig plasztikai beavatkozáson is gondolkozott már. A helyzet a fiúk esetében sem jobb, a nagyrészt vizuális ingereket közvetítő, és ezzel a külső megjelenést túlhangsúlyozó szociális médiumok pedig még tovább rontják. Az agyonretusált és -filterezett képeket látva pedig nem nehéz elégedetlenné válni saját testünket illetően.

A sorrend: YouTube-Twitter-Snapchat-Facebook-Instagram

shutterstock 496146535

Cyberbullying - Ahogy az önkifejezésről szóló részben is felmerült, a posztolás nem csak a pozitív, de a negatív visszajelzéseknek is felületet biztosít. A bullying magyarra fordítva tulajdonképpen a kortársak szekálását, zaklatását, megfélemlítését jelenti, amire ma már az online térben is lehetőség van. Mi több, a tanulmányban szereplők hetven százaléka át is élt már ilyet, és bár az egyes médiumok elméletben szűrik az ilyesmit, többségük mégsem tapasztalta, hogy következménye lenne annak, ami velük történt.

A sorrend: YouTube-Twitter-Snapchat -Instagram-Facebook

Ha kimaradsz, lemaradsz - A kimaradási félelem (FOMO) esetében attól félünk, hogy az életünkből kimarad valami fontos történés, nagyszerű élmény, vagy soha vissza nem térő lehetőség. Ezekből pedig nincs is hiány a közösségi oldalakon, csak éppen azt látjuk, hogy mindig csak másokkal történnek. A jelenségről bővebben itt írtunk.

A sorrend: YouTube-Twitter-Facebook-Instagram-Snapchat

A pozitív és a negatív hatásokat összesítve végül egyedül a YouTube marad pozitívban, az összes többi szolgáltatás esetében több a kockázat, mint a lehetőség. Az öt médium közül összesítésben az Instagram végzett a legrosszabb helyen. Már ha értelme van összesíteni ezeket a hatásokat. Az egyes médiumokban rejlő lehetőségek kihasználásához és kockázataik elkerüléséhez ugyanis sokkal több segítséget jelenthet, ha részleteiben tudjuk, hogy hol mire érdemes figyelni. 

A végső sorrend: YouTube-Twitter-Facebook-Snapchat-Instagram

Ha ön jogellenes, vagy kiskorúakra káros online tartalommal találkozik, olvassa el a témáról szóló cikkünket és használja a cikk végén található bejelentő felületet!

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta