A BBC-n részletezett globális felmérés alapján úgy tűnik, a magyarok és a többi európai nemzet lépéselőnyben van ugyan Dél-Amerika országaihoz, vagy épp az indonézekhez képest, az átlag lépésszám ugyanakkor nem igazán képes megjósolni, melyik országban mekkora probléma az elhízottság.
Izgága hongkongiak
A kutatók egyébként egy a napi aktivitásunkat szemmel tartó alkalmazás segítségével tettek szert az eddigi hasonló kutatások alapját képező adatbázisok méreténél nagyságrendileg nagyobb, 68 millió napnyi adathalmazra. A 700.000 ember adatai alapján létrehozott adatbázis szerint a Föld egy átlagos lakója 4961 lépést tesz meg egy nap. A legaktívabbak Hongkongban voltak az emberek, ők 6880 lépést tesznek meg egy nap, majdnem kétszer annyit, mint a lista végén kullogó Indonézia renyhe állampolgárai.
Az egy-egy országot érintő elhízás mértékére vonatkozólag ugyanakkor nem lehet messzemenő következtetéseket levonni csupán az átlag lépésszám alapján, az ugyanis a legaktívabbak és a leglustábbak közötti különbségek alapján határozható meg a tanulmány szerint. Minél nagyobb ez a különbség, annál komolyabb problémát jelent egy adott országban az elhízás. A svédek esetében például meglehetősen kicsi volt a legaktívabbak és a leglustábbak életstílusa közötti különbség, és így az elhízottság is. A nagyjából azonos átlag lépésszámot produkáló Egyesült Államok és Mexikó esetében viszont egyértelmű a különbség: az Egyesült Államokban a napi aktivitás terén megmutatkozó nagyobb egyenlőtlenség az elhízottság szempontjából is rosszabb eredményeket szült.
A nők sokhelyütt kevesebbet mozognak
Az egyenlőtlenségek egyébként sok esetben a nemek közti teljesítménykülönbségeknek köszönhetők. Japánban például, ahol nagyjából ugyanakkora aktivitás jellemzi a nők és a férfiak mindennapjait, az elhízás sem jelent problémát, ugyanakkor az Egyesült Államokban és Szaúd-Arábiában, ahol a nők kevesebbet mozognak, az elhízás is több embert érint.
A kutatók szerint mindez nagyban segítheti az egyre nagyobb problémát jelentő elhízás elleni hatékonyabb fellépést. Feltérképezhetővé vált például az adatok segítségével az, melyik amerikai városok kialakítása kedvez inkább a gyalogos közlekedésnek: Houstonban és Memphisben például jóval többet kell autóznia a embereknek, hogy eljussanak A-ból B-be, mint a jóval gyalogosbarátabb New Yorkban vagy San Franciscóban.
