Magyarországon is vannak veszélyes betegségeket terjesztő szúnyogok

A szúnyogok évente több mint 750 000 ember haláláért felelősek világszerte, de mi a helyzet Európában?

“Több halálos áldozata van, mint bármely más állatnak” - hangzik el a Moszkító - Az ítéletnap című dokumentumfilmben, mely a világ vezető egészségügyi szakértőivel, exkluzív szakértői véleményekre alapozva mutatja be a szúnyogok által terjesztett betegségeket, és hívja fel a figyelmet arra, hogy a katasztrófa elkerüléséhez elengedhetetlen az azonnali beavatkozás, hiszen a szúnyogok évente több mint 750 000 ember haláláért felelősek. A kétórás, négy kontinensen forgatott filmet a Discovery Channel mutatta be.

Kemenesi Gábor szerint, aki a Pécsi Szentágothai János Kutatóközpontban a szúnyogok és denevérek által terjesztett betegségeket kutatja, Magyarországon nincs ok pánikra, annak ellenére, hogy itthon is vannak halálos betegségeket terjesztő fajok, például a Pécsett azonosított Koreai szúnyog. A szakembert a Discovery Channel Magyarország kérdezte a hazai helyzetről és arról, van-e okunk az aggodalomra. 

Vannak-e Magyarországon veszélyes betegségeket terjesztő szúnyogok?

Igen, mindenhol vannak. A szúnyogok évmilliók óta élnek a földön és igen fajgazdag élőlénycsoporttá váltak. Ez idő alatt számos koevolúciós kapcsolat alakult ki vírusokkal, parazitákkal, baktériumokkal. Ismert betegségek a sárgaláz, malária de egyre inkább jellemző számos általuk terjesztett betegségre, hogy emberi aktivitás miatt újabb földrészeken jelennek meg. Ezek az úgynevezett felbukkanó fertőző betegségek megfelelő környezetbe kerülve komoly egészségügyi problémát okozhatnak. Ismert példa erre a Zika-vírus világméretű terjedése vagy a Chikungunya vírus olaszországi megjelenése is. Magyarországon évről-évre regisztrálunk humán megbetegedéseket a nyugat-nílusi láz vírusnak köszönhetően. Maga a vírus 2008 óta van folyamatosan jelen az országban és szakmai körökben már szinte elfogadott tény, hogy várható további egzotikus kórokozók megjelenése a jövőben. Komoly fenyegetés például a Zika-vírus európai feltűnése, amihez kiválóan előkészíti a terepet a különféle invazív szúnyogfajok gyors terjedése és megtelepedése Európa-szerte, ezek a fajok új területre kerülve is gyorsan szaporodnak. Innentől már csak idő kérdése, hogy egy turista mikor hurcolja be magát a vírust is.

Mekkora annak a valószínűsége, hogy hazánkban is tömegesen elszaporodnak a különböző trópusi betegségeket terjesztő fajták? Joggal félünk?

Nem kell félni, a védekezésnek megvannak a módszerei. Tudni kell azonban, hogy ezek igen komoly odafigyelést, lakossági együttműködést kívánnak, hiszen a jelenleg elterjedt és terjedésben lévő invazív fajok szoros kötődést mutatnak a háztáji tenyészőhelyekhez, gondolok itt például az apró vízgyűjtő edényekre, kerti tavakra, esővízgyűjtő hordókra. Ezek megfelelő kezelése a lakosság tájékoztatása és együttműködése nélkül lehetetlen. Tehát az elszaporodásuk valószínűségéről felesleges beszélni, hiszen jelenleg is zajló folyamatról van szó. Jó példa erre a Pécsett azonosított Koreai szúnyog (Aedes koreicus), amely tavalyi első megjelenése óta nemhogy túlélte a telet, de tovább is terjedt a város újabb területeire is. Sajnos a jelenleg folytatott monitoring nem nyújt elég információt a pontos elterjedésükről és még szomorúbb, hogy hazánkban egyelőre nem jellemző a lakosság ilyen irányú tájékoztatása és bevonása. Az pedig további aggodalomra ad okot, hogy vajon az Európában őshonos betegségeket milyen mértékben képesek terjeszteni ezek az újonnan megjelent szúnyogfajok? Erre sajnos kevés válaszunk van egyelőre.

Moszkító - Az ítéletnap infografika

Mit tehetünk, ha olyan országba utazunk, ahol reális a veszélye annak, hogy megbetegedhetünk a szúnyogok által terjesztett betegségek egyikétől?

A bizonyos területekre kötelező oltás, például a sárgaláz elleni, beadatásán felül érdemes tájékozódni a célországban jelen lévő kórokozókról. A szúnyogok által terjesztett bármilyen megbetegedést leghatékonyabban úgy kerülhetjük el, ha magát a szúnyogcsípést is elkerüljük. Erre számos kiválóan alkalmazható repellens szer kapható a piacon, jómagam is számtalanszor jártam Ázsiában és állíthatom, hogy ez a legjobb módszer. Ezen felül persze érdemes malária kezelésére szolgáló gyógyszert is magunkkal vinni. Ami talán még fontosabb, hogy gondoljunk saját közösségünk egészségére is, és ha bárminemű megbetegedésre gyanakszunk utazásunk során vagy utána, haladéktalanul jelentkezzünk orvosunknál, még abban az esetben is ha a tünetek enyhék. Lehet, hogy a mi szervezetünk képes a kórokozót egyszerűen legyőzni, de egy vírus behurcolásnak súlyos közegészségügyi következményei lehetnek.

Mit tesznek most a kutatók, hogy megállítsák az ilyen betegségek terjedését?

Rendkívül sok mindent, a terjesztő szúnyogok megfelelő gyérítésén túl, antivirális szerek és vakcinák fejlesztésén át egészen a legmodernebb kezelési eljárások kifejlesztéséig sokrétű és intenzív kutatómunka folyik világszerte. A PTE Szentágothai Kutatóközpontban például azt vizsgáljuk, hogy az itt megjelent Koreai szúnyog vajon képes-e terjeszteni a Zika-vírust, a nyugat-nílusi láz vírust és egyéb kockázatos kórokozókat, továbbá kutatjuk az említett vírusok hatását az idegrendszerünkben zajló anyagcsere-folyamatokra is. Ez számos kérdésre adhat választ, irényt mutat a további kutatásokhoz, és segít felmérni a reális kockázatot. 

Mit gondol a Discovery Channel dokumentumfilmjéről, a Moszkító – Az ítéletnapról?

Nagyon hasznosnak ítélem, tapasztalataim szerint a köztudatban igen kevés tudás áll rendelkezésre a témában, ami komoly hátrányt jelent például az invazív fajok elleni védekezésben, ami, mint már említettem, a lakosság megfelelő aktivitása nélkül kivitelezhetetlen.

Mindenkit utolérhet

A szúnyogok évente több mint 750 000 ember haláláért felelősek és az áldozatok között rengeteg a gyermek. Az éghajlatváltozás vagy a nemzetközi utazás egyszerűbbé és népszerűbbé válása pedig tovább növeli mindannyiunk fenyegetettségét. A halálos vírussal fertőzött állatok ma már olyan helyekre is eljutnak és életben maradnak, mint például Florida, Texas, Washington és New York, amire eddig még nem volt példa.

Zika-vírus első fertőzött betegei 1967-ben vándoroltak át Afrikából Malajziába. A betegség 40 évvel később tört ki Mikronéziában, majd a Csendes-óceáni-szigeteken keresztül a vírus 2014-re egészen Brazíliáig terjedt. Az első megbetegedést Puerto Ricóban 2015. decemberében jelentették, egy évvel később pedig már több, mint 34 000 ember vált hordozóvá. Európában tavaly júliusban született meg az első Zika-bébi

Ha lemaradtál a tegnap esti adásról, jó hír, hogy vasárnap délután is megnézheted a Discovery Channelen, jövő héten pedig a Discovery Science is többször ismétli a műsort. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra