#ÉLETEM

Kell a koleszterincsökkentő, ha jól vagyok?

2017. június 15., csütörtök 13:10 |

Az orvosok évtizedek óta tanulmányozzák a sztatinok hatását, de egy fontos kérdésben még mindig nincs egyetértés: milyen következményekkel járhat az elsődleges prevenciós sztatinkezelés? Vagyis az, amikor valaki megelőzés céljából szedi a gyógyszert és még nem volt szívrohama vagy agyvérzése.

Gyakran mumusként emlegetik a koleszterint, holott annak fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében, de emellett sok hormon szintézisének kiindulási anyagaként is funkcionál. Nem véletlen, hogy az emberi szervezet minden sejtje előállítja, a legtöbb koleszterint azonban a máj termeli. Ami miatt valóban aggódni kell, az az, hogy a magas koleszterinszint növeli a súlyos kimenetelű érrendszeri katasztrófák kockázatát. Ötven évvel ezelőtt ez még csak egy hipotézis volt, amit a kutatók addig nem tudtak bebizonyítani, amíg nem jöttek a képbe a sztatinok. 

A sztatin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek a koleszterinszint-csökkentők egyik legismertebb csoportja. Hatásukat elsősorban a májban fejtik ki úgy, hogy gátolják a koleszterin előállításában résztvevő egyik enzim működését, ezáltal csökkentik a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát.  A Magyarországon jelenleg forgalomban lévő hatóanyagok a szimvasztatin, a lovasztatin, a pravasztatin, a fluvasztatin, az atorvasztatin és a rozuvasztatin. A kezelőorvos az ismételt koleszterinszint-mérések után állítja be a szükséges adagot a másodlagos vagy elsődleges megelőzés érdekében. 

Mit előzhetünk meg velük?

  • másodlagos prevenció alatt azt értjük, amikor azért él egy - érrendszeri katasztrófán már átesett - beteg koleszterincsökkentőkön, hogy ne következzen be egy újabb szívinfarktus vagy agyvérzés.
  • Az elsődleges prevenció pedig az, amikor valaki megemelkedett koleszterinszint esetén azért szed sztatin hatóanyagú gyógyszert, hogy ne legyen beteg. 

Egy blokkoló megszületése

Akira Endo japán biokémikus, a Sankyo gyógyszergyár munkatársa 1971-ben fedezett fel egy hatóanyagot, mely csökkentette a vérben keringő koleszterin szintjét. Az első ilyen szer végül nem került forgalomba, mert mellékhatásai miatt nem volt piacképes: kutyákon többek között súlyos izomkárosodást okozott. Angol kutatók is kísérletezni kezdtek és 1975-ben előállították az LDL-koleszterin szintjét csökkentő lovasztatint, mely később Mevacor néven az első koleszterincsökkentő gyógyszerként került forgalomba, utána pedig sorra jött a többi blokkoló. Arra azonban csak valamivel később derült fény, hogy...

...a sztatinok életmentőek lehetnek

Az 1980-as években a kutatók kimutatták, hogy a sztatinok képesek megelőzni egy újabb szívinfarktust vagy agyvérzést azoknál, akik korábban már tapasztalták valamelyik érrendszeri katasztrófát; és hogy ezek a szívvédő hatóanyagok semlegesítik a nem megfelelő életmód okozta egészségügyi kockázatokat.

Az orvosok egy része mégsem fogadta lelkesen a sztatinok megjelenését, mert nem hittek abban, hogy a koleszterinszint csökkentése különösen hasznos lehet a szervezet számára. Ekkor a gyógyszergyárak hatalmas klinikai vizsgálatokba kezdtek, majd be is bizonyították a koleszterinhipotézist és a sztatinok értékességét. Többek között azt, hogy csökkentik a mélyvénás trombózis és a pitvarfibrilláció esélyét, de a gyulladások, az influenza és a daganatos betegségek megelőzésében is segítenek.

1994-ben jelent meg az a tanulmány, melybe skandináv országokból 4400, mellkasi fájdalmakra panaszkodó, illetve szívrohamon már átesett önkéntest vontak be. Öt év alatt a szimvasztatint (a lovasztatin egy szintetikus változata) szedő betegek 8 százaléka, míg a placebót szedőknek 12 százaléka halt meg a vizsgált időszakban, ez pedig összesen 30 százalékkal alacsonyabb halálozási arányt jelent. 

Cholesterol Treatment Trialists' Collaboration 2005-ben 14 klinikai vizsgálatot vont be egy metaanalízisbe, amelyből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy minden 39. csepp (nagyjából 1 mmol/liter vér) sztatin 21 százalékkal csökkenti a szívroham és a stroke esélyét, valamint 19 százalékkal a koszorúér-betegség okozta halálozás kockázatát. Az eredményt 2016-ban végzett randomizált vizsgálatok is megerősítették, a minap pedig kiderült, hogy a mellrákkal diagnosztizált nőknél akár 38%-kal csökkenthetik a halálozás esélyét.

shutterstock 602140976

A kockázatok körüli vita

"A fluvasztatin hat legkisebb mértékben a koleszterinszintre, mégis ugyanolyan hatékonysággal csökkenti a kardiovaszkuláris problémák kialakulásának esélyét, mint a rozuvasztatin, ami pedig a legerősebb koleszterinszint-csökkentő mind közül. Valami tehát még mindig nagyon nem világos” - fejtette ki Dr. James Wright, a Therapeutics Initiative elnöke, aki munkatársaival együtt a mai napig kételkedik a gyógyszercsalád egyértelműen pozitív tulajdonságaiban. Egyrészt azzal érvelnek, hogy sokkal több kellemetlen mellékhatása van a sztatinoknak (pl. a kognitív képességek hanyatlása, a szürkehályog, a vesebántalmak, az izomproblémák vagy a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázata), mint amennyit bevallanak. Másrészt azzal, hogy kevésbé ismert a sztatinok azon emberek szervezetére tett hatása, akiknek "csak" megemelkedett koleszterinszintre ír fel egy ilyen gyógyszert az orvos. Természetesen, mint minden hatékony készítménynek, ezeknek a szereknek is vannak nemkívánatos hatásaik, amiket azonban a szkeptikusok szeretnek felnagyítani. 

Kimutatták például, hogy azoknál, akik hosszú távon szedik a sztatinokat, jelentkezhet álmatlanság, gyomor-bélrendszeri panaszok, gyengeség és fáradtságérzés, más vizsgálatok szerint pedig a sztatinok gátolhatják az oxidatív stressz elleni védelmet, illetve megváltoztatják az izomsejtek kémiai reakcióit, így olyan komoly mellékhatásokhoz vezethetnek, mint az izomgyengeség, sőt izomsorvadás. Ez a súlyos állapot az ún. rabdomiolízis, ami a gyógyszert szedők kb. 0,01%-ánál lép fel, a csekély előfordulás ellenére azonban a kritikusok ezekkel a ritka esetekkel is szoktak példálózni.

Azok pedig, akik már átéltek egy szívrohamot vagy agyvérzést, inkább vállalják a gyógyszerek lehetséges hátrányait cserébe azért, hogy elkerüljenek egy újabb érrendszeri katasztrófát, ami akár végzetes is lehet. De mi a helyzet az igazolt kardiovaszkuláris betegségben nem szenvedő, tehát primer prevenciós fázisban lévő érintettekkel, akik “csak” a megemelkedett koleszterinszint miatt szedik a gyógyszert? Náluk ugyanúgy fennáll a mellékhatások kockázata, miközben a gyógyszerszedés haszna jóval csekélyebb. 

Mennyire indokolt az elsődleges megelőzés?

A CTT Collaboration kutatói kiszámolták, hogy hány embert kell kezelni ahhoz, hogy egyetlen személynél egyértelműen jótékony hatásokat mutassanak ki. A sztatinterápia öt éven keresztül várhatóan 2 mmol/l-rel csökkenti a koleszterinszintet, ami tízezer betegre számolva elsődleges megelőzés esetén 500, fokozott kockázatú (hipertóniában, cukorbetegségben szenvedő) beteg számára jelenthet eredményes védelmet. Ugyanakkor a sztatinszedés nemkívánatos hatásként öt esetben izomfájdalmat okoz, amiből, ha a kezelést nem hagyják abba, egy esetben súlyosabb rabdomiolízis lehet. Rory Collins, az Oxfordi Egyetem professzora hangsúlyozza, hogy további vizsgálatokra van szükség a mellékhatások tisztázására, de a terápia jótékony hatásait nem lehet megkérdőjelezni; egyértelműen az előnyök felé billen a mérleg. Az elsődleges megelőzésnek tehát van értelme, ahogy a gépjármű-biztosításoknak is: ha lopásbiztosítást kötsz az autódra, nem biztos, hogy ellopják. De ha mégis, akkor védve vagy.

shutterstock 531298348

"A legnagyobb nézeteltérésbeli különbség a koleszterinszintek kitalálásában van. Sok tudós szerint a jelenlegi ajánlás túl alacsonyra tette a magas koleszterinszint-értéket és elegendő lenne magasabb kockázat esetén szedetni a gyógyszert. Másrészt fontos lenne az alaposabb mérés: a vér koleszterintartalmát 12-14 órás éhezés után határozzák meg, mivel a trigliceridértéket befolyásolja az étkezés; és ha nem tartjuk be az előírásokat, akkor már el lehet csúszni" - nyilatkozta a Díványnak dr. Miseta Ildikó kórház-klinikai gyógyszerész rezidens. A szakértő azt is hozzátette, hogy a sztatincsalád az egyik legrosszabb adherenciájú gyógyszercsoport, ami azt jelenti, hogy betegek nem megbízhatóan szedik a gyógyszert, vagyis nem feltétlenül hűségesek a terápiához. 

"Az, aki magas koleszterinszinttel primer prevenció céljából kap gyógyszert, nem érzi feltétlenül betegnek magát. Másrészt a mellékhatások iránti félelem ma már eltúlzottnak tűnik, de szerencsére ha valakinél az egyik hatóanyagra jelentkezik az izomfájdalom, az még nem jelenti azt, hogy egy másikfajta sztatin kis kiváltja a kellemetlen hatást. Egy esetlegesen megjelenő mellékhatás készítményváltással vagy a kezelés abbahagyásával általában maradéktalanul megszűnik, ezzel szemben az infarktus vagy az agyi katasztrófa megelőzésére a kezelés leállítása esetén nincs alternatív megoldás. Tény, hogy a gyógyszereket nem arra kellene használni, hogy változatlanul egészségtelen életmód mellett kompenzálják a rossz hatásokat, hanem nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az életmódbeli változtatásokra - akár a gyógyszer szedése mellett" - fűzte hozzá a gyógyszerész. 

Fordított orosz rulett

Nem egyszerű a helyzet; emelkedett koleszterinszint esetén kezelőorvosként azt mondani a betegnek: tessék, itt egy pirula, aminek a jótékony hatásai csekélyek és egész életében szednie kell. A gyógyszernek köszönhetően aztán felmerülhetnek olyan problémák, amik egyébként soha nem alakultak volna ki, ugyanakkor lehet, hogy pont ez a személy lesz az a szerencsés, aki a sztatinnak köszönhetően elkerülhet egy szívrohamot vagy egy agyvérzést. 

A potenciális kockázat tehát, amit a betegek hajlandóak vállalni, azon múlik, hogy alapvetően milyen az egészségi állapotuk, azaz mekkora veszélyben vannak. Az Amerikai Szív Társaság és az Amerikai Kardiológiai Társaság ajánlása szerint a 40 és 75 év közötti férfiaknak és nőknek abban az esetben javasolt sztatinszármazékot szedni, ha legalább 7,5% az esélye annak, hogy a következő tíz évben kialakul náluk kardiovaszkuláris rendellenesség. Az európai ajánlásokról és küszöbértékekről itt olvashatsz. 

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta