Zanza!

Dr. Hartman Gábor szülész-nőgyógyász főorvost kérdeztük arról, hogy pontosan mi, hogyan és miért történik a legelső, illetve a további nőgyógyászati vizsgálatokon.

Előbb-utóbb minden lány szembesül a ténnyel, hogy túl kell esnie az első nőgyógyászati vizsgálaton, amit a szakma szerint 14 és 16 éves kor között érdemes elvégezni. A legtöbb nő azonban még a sokadik ellenőrzés után is ódzkodik az újabb találkozás gondolatától, mert hát na, nem az új cipőnket mutogatjuk a barátnőnknek, hanem az intim testrészeinket egy tök idegen embernek. Ilyenkor akaratlanul is végigpörög a fejünkben egy csomó aggasztó kérdés és kép arról, hogy mi és hogyan fog történni, mennyire lesz kínos a helyzet, mit gondol majd a doki, amikor épp odalent nézelődik és így tovább. Aztán vagy jönnek a megnyugtató gondolatok, hogy csak a munkáját végzi, minek parázni? - vagy nem.

Mekkora mázlisták a férfi nőgyógyászok! De kár, hogy nem ezt a szakmát választottam! Sanszos, hogy az ilyen, poénosnak szánt bugyuta megnyilvánulásoknak is köze van ahhoz, hogy már előre kellemetlen élményként könyveljük el a rutinvizsgálatot. Pedig “a páciensben az orvos soha nem a nőt, hanem egy szűrésre vagy egy egészségügyi problémával érkező személyt látja. Ez egy nagyon fontos etikai kérdés” - szögezi le dr. Hartman Gábor szülész-nőgyógyász főorvos, a Duna Medical Center orvos igazgatója.

És akkor most nézzük, valójában hogyan is zajlik egy ilyen vizsgálat.

shutterstock 563132869

A legelső alkalommal

A legelső alkalommal tapasztaltak mérvadóak abból a szempontból, hogy a jövőben hogyan viszonyul egy lány a nőgyógyászati kezelésekhez. Ilyenkor belső vizsgálatot még nem végeznek, ha a páciens még szűz és nincs panasza, vagyis az ultrahangvizsgálat is hason keresztül történik. “Mindenekelőtt azonban alaposan át kell beszélni, hogy milyen félelmei és kérdései vannak a rendelőbe érkező személynek, ami első körben az anyuka, a legfőbb bizalmas feladata: fontos ugyanis tudnia, hogy milyen történeteket hallott a lány a barátnőktől - arról, hogy ők hogyan élték meg az első vizsgálatot. A tizenévesek a fájdalmas(nak hitt) vizsgálattól félnek a legjobban és az orvos előtt általában nehezebben is nyílhatnak meg, hiszen eleve feszültséget kelt bennük, hogy le kell vetkőzniük, hogy intim dolgokról kell beszélgetniük egy idegennel, és persze az is, hogy fel kell feküdniük a vizsgálóasztalra. Az is fontos kérdés, hogy az anya bent legyen-e a vizsgálatnál vagy sem. Jellemzően a szexuális kapcsolaton még át nem esett lányok igénylik édesanyjuk közelségét” - nyilatkozta a Díványnak dr. Hartman Gábor szülész-nőgyógyász, aki szerint a felkészítés legfontosabb eleme az, hogy az anya őszintén elmondja a kamaszlánynak saját tapasztalatait a nőgyógyászati vizsgálatokról.

Amire tapintás, látás és szag alapján lehet következtetni

A mellek átvizsgálása két kézzel történik, és az egyszerű mozdulatokkal érdemes otthon is minél gyakrabban önvizsgálatot tartani, de tudni kell azt is, hogy ez nem helyettesíti az orvosi diagnózist

“A vizuális ellenőrzésnél képet kaphatunk a páciens hormonális állapotáról is. A rendkívül dús fanszőrzet, valamint annak növekedési iránya (pl. köldök felé felhúzódó szőrzet) utalhat hormonális problémákra, PCOS-re és rendszertelen menstruációra. De számításba kell venni olyan tényezőket és eltéréseket is, mint például azt, hogy a déli országokban a nők genetikailag lényegesen dúsabb szőrzettel rendelkeznek” - magyarázta a szakember.

Attól sem kell mindjárt megijedni, ha az orvos egy dudort észlel a nemi szerveden, hiszen a tünet mögött nem csak szexuális úton terjedő betegség, hanem számos más ok is állhat. De a szövet színének elváltozása is éppúgy lehet egy szappan vagy intim mosakodógél okozta irritáció jele, mint egy fertőzésé. A vörösességen kívül a nőgyógyász a sötétebb elszíneződésekre is figyel, ugyanis a szeméremajkakon is lehet melanóma. Arról pedig, hogy a hüvelyváladék szaga mi mindenről árulkodhat, itt olvashatsz részletesen. 

shutterstock 502223884

Belső vizsgálat

Miután az orvos ellenőrizte a külső nemi szerveket (nagyajkak, kisajkak, szűzhártya), előkerül a hüvelytükör, amit óvatos mozdulatokkal bevezet a hüvelybe. Ilyenkor azt vizsgálja, van-e a hüvely falán, illetve a méhnyakon bármi szokatlan: csomó, daganat, seb vagy fekély. “Az úgynevezett feltárás során láthatóvá válik a hüvely hámrétege és a méhszáj, és vizuálisan megállapíthatók a hüvely fejlődési rendellenességei. A méhszájról való sejtlevétel célja maga a rákszűrés, a hüvelyváladék kenetvizsgálatából pedig kimutatható a hüvely PH-ja, általános állapota, valamint a benne lévő kórokozók és a hüvely esetleges gyulladása. Ezt követi a bimanuális vizsgálat, amikor az egyik kéz egy vagy két ujját bevezetjük a hüvelybe, a másik kézzel pedig rátapintunk az alhasra, és a két kezet közelítjük egymáshoz. Ezáltal tapinthatóvá válik a méh, és az is rögtön érzékelhető, ha a petefészkek meg vannak nagyobbodva. (A normális nagyságú petefészkek bimanuális úton általában nem tapinthatók ki). A csomók, duzzanatok cisztára vagy fibrómára utalnak, a pontos azonosítás azonban ultrahangvizsgálattal történik” - fűzte hozzá dr. Hartman Gábor.

Valószínűleg neked sem a kedvenc időtöltésed nőgyógyászhoz járni, de a panaszmentesség nem jelenti azt, hogy a szűrővizsgálatokat el lehet sumákolni. Nem véletlenül hangoztatják a szakemberek a citológia és az oltás fontosságát sem: Magyarországon évente körülbelül 1200-1400 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak és ezeknek mintegy egyharmada halálos kimenetelű. A lényeg, hogy megúszni nem éri meg, de ha már muszáj, akkor könnyítsd meg a dolgod azzal, hogy bátran kérdezz vagy mesélj, bármi aggályod felmerül a vizsgálattal kapcsolatban, mert bármennyire is nehéz elhinni, egy nőgyógyásznak nem tudsz olyat mondani vagy mutatni, amit ne látott már volna kismilliószor.

Blogmustra