Férfiként a legjobb dolgozni. Főleg, ha fiatal az ember. A nők sem sokkal elégedetlenebbek, több viszont a nehézség a munkán kívül. Múlt heti kérdőívünkben munkahelyükről kérdeztük önöket, most kiderül, mi számít igazán a női munkavállalóknak.
Száz női kitöltőnkből négy dolgozik felsővezetőként, 17% vezetőként, a válaszadók kétharmada beosztottként, 12% vállalkozóként. Kitöltőink több, mint háromnegyede dolgozik teljes állásban, ebből 40% rugalmas munkaidőben, részmunkaidőben és egyéni munkarendben további 10-10%. A nők fele a verseny-, harmada a közszférában vállal munkát, és átlagosan valamivel kevésbé elégedettek munkahelyükkel, mint a férfiak.
Önökről
Kitöltőink átlagosan 39 és háromnegyed évesek, 4328-an vannak, közel 80%-ban nők. Kicsit többen, mint a kitöltők fele a fővárosban, vagy annak környékén él, harmada vidéken, tíz% pedig külföldön. 84%-kal abszolút többségben vannak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, középfokú végzettsége 15%nak van, alapfokú végzettsége pedig százból egy kitöltőnek van. Válaszadóink 87%-a él kapcsolatban, ezen belül tízből kilencen együtt is élnek partnerükkel. Köszönjük mindenkinek a válaszokat!
Kik érzik jól magukat a munkahelyükön?
Például azok a nők, akiket nem ér nemi megkülönböztetés. Aki ugyanis negatív megkülönböztetést tapasztal, nem meglepő módon elégedetlenebb a munkahelyével, semennyivel sem érzik viszont jobban magukat, akikkel pozitívan kivételeznek. A témát ismerve ez sem nagy szenzáció, hiszen a jóindulatú szexizmus éppen, hogy a támogatások és kiváltságok csakis addig szólnak, amíg a nő elfogadja saját relatív vagy konkrét alárendeltségét, és erősíti ezzel a férfiak státuszát és hatalmát.
Nyilván jól érzi még magát a főnök is. A vezető beosztásúak munkahelyi elégedettsége férfiak és nők körében is magasabb volt, mint a beosztottaké, a felsővezetőké magasabb, mint a középvezetőké. A női vezető azonban ritka: míg a férfiak harmada, a nőknek csak ötöde dolgozik vezető beosztásban, felsővezetői státuszba pedig arányaiban két és félszer annyi férfi kerül, mint nő. Mindez annak ellenére is így van, hogy az iskolai végzettség eloszlása a nemeket tekintve nem különbözik jelentősen. Az iskola persze nyilván nem minden, nagyon fontosak a különböző vezetői készségek. A sztereotipikus vezetői tulajdonságokat (asszertív, erőteljes, domináns, versengő, stb) ugyanakkor maszkulin vonásként tartjuk számon, és úgy tűnik, inkább a férfiaknak tulajdonítjuk.
Akár vezető valaki nőként, akár nem, nyilván az sem árt, ha nem keres kevesebbet, mintha férfi lenne. Elégedettnek persze már az is elégedettebb, aki legalább azt hiszi, hogy nem. Annak a cégnek azonban, amelyik elégedett női munkavállalókat akar, hosszabb távon érdemes felszámolnia a nemek közötti bérszakadékot. Egy férfi ugyanis Magyarországon átlagosan 16%-kal keres többet, mint egy nő.
Virág helyett rugalmas munkaidőt – a férfiaknak is
Érdemes ezen felül több gondot fektetni a különféle családbarát kezdeményezésekre. A rugalmas munkaidőben dolgozó nők és férfiak egyaránt szignifikánsan elégedettebbek munkahelyükkel, mint a fix időbeosztásban dolgozók. És hogy van még mit tenni, jól mutatja, hogy nők esetében a gyerekek száma az élettel való elégedettséggel egyenes, a munkával azonban fordított kapcsolatot mutat: akinek tehát több gyereke van, a jobb élet mellett a munkával való alacsonyabb szintű elégedettségről számolt be. Azt, hogy a család növekedésének a gyermekek gondozásához kapcsolódó része elsősorban a nőket terheli, jól mutatja, hogy tavaly a gyermek nélküli nők több, mint 86%-a dolgozott, ez az arány egy gyerekkel 74, két gyerekkel 70, három gyerekkel 49% volt .
Sok is, kevés is
Százból húsz női kitöltőnk tapasztalt már munkahelyi szexuális zaklatást, százból ötvennek volt már része nemi alapú negatív megkülönböztetésben, és a versenyszférában dolgozó válaszadóink több, mint fele jelölte be, hogy azonos beosztásban többet keresne, ha férfi lenne. Sok, hiszen erős számok ezek. Kevés viszont azért, mert a számok vélhetően magasabbak is ennél, az Európai Unióban legalábbis a nők 30-50%-a él át munkahelyi szexuális zaklatást. Összességében nem véletlenül csúsztunk tehát le kilencvennyolc hellyel a nők társadalmi helyzetét világszintű összehasonlításban mutató Global Gender Gap Index 2016. évi rangsorában a dobogóról. A százegyedik helyen azonos pontszámmal állunk egyébként Örményországgal és a Brunei Szultanátussal.
Magyarországon belül azonban a munkahelyi elégedettséget tekintve jelentős eltérések nem mutatkoztak, női kitöltőink negyede mindenhol ötösre értékelte munkahelyét. Úgy tűnik tehát, mindenhol akadnak pozitív példák ezügyben is, aminek fontosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy válaszadóink körében az élettel való elégedettség is igen nagy mértékben azon múlik, mennyire érzi jól magát valaki a munkahelyén.
