Egyszer egy biosz témazáró előtti este kétségbeesetten dugtam a párnám alá a tankönyvet, hátha csoda történik. Nyilván nem jött be az ősi trükk, de egy próbát azért megért. Jó hír viszont, hogy van egy-két olyan készség, amit alvás közben tényleg fejleszthetünk, ám ehhez bizonyos hanghatásokra van szüksége agyunknak. Az IFLScience nyomán összeszedtük, mik azok a hasznos dolgok, amiket álmunkban tanulhatunk.
Idegen szavak
Egy nemrégiben végzett kísérlet során a tudósok német anyanyelvűeket kértek meg arra, hogy kezdjenek el holland nyelven tanulni. Az alanyoknak csak a legalapvetőbb szókincs elsajátítása volt a feladata, majd amikor lefeküdtek aludni, egy részüknek – a tudtuk nélkül – számítógépről egy-egy, számukra már ismert holland szót játszottak le a tudósok, míg a kontrollcsoport alvási állapotát nem befolyásolták semmilyen hanghatással. Később, amikor tesztelték a két csoport holland szókincsét, kiderült, hogy azok a résztvevők, akik alvás közben öntudatlanul is folyamatosan hallgatták a tanult idegen szavakat, sokkal ügyesebben azonosították vagy fordították le az adott kifejezéseket – szemben a másik csoport tagjaival. Ez azonban még nem győzte meg a kutatókat arról, hogy a meglepő eredmények valóban az alváshoz köthetők, ezért bevontak egy harmadik csoportot is; olyan felnőtteket, akik ébren voltak és valamilyen tevékenységet folytattak - például sétáltak -, miközben lejátszották nekik a holland szavakat. A teszt során aztán közel sem teljesítettek olyan jól, mint alvó társaik.
Zenei készségek
Egy másik vizsgálatban a kutatók egy csapat felnőttet tanítottak meg bizonyos dallamoknak a gitáron való lejátszására egy olyan technika segítségével, amit a népszerű Guitar Hero nevű videojátékból kölcsönöztek. Ezután az önkéntesek aludni mentek és miután felébredtek, megkérték őket, hogy játsszák el újra a tanult dalt. A résztvevők azonban itt sem tudtak arról, hogy miközben aludtak, néhányuknak ugyanazt a dallamot játszották le, amit lefekvés előtt megtanultak. Ezek az alanyok ébredés után sokkal jobban emlékeztek a tanult dallamra – hiába nem emlékeztek az álmukban felcsendülő dallamokból semmire -, mint azok, akik néma csendben alhattak.
Hova raktam a kulcsokat?
Egy 2013-ban végzett vizsgálatba 60 egészséges felnőttet vontak be, akiknek az volt a feladata, hogy helyezzenek el egy virtuális tárgyat egy tetszőleges helyre a számítógép képernyőn. Amikor az alanyok felvették és elhelyezték a tárgyat, egy specifikus zajt hallhattak. Ezután kétszer másfél órán át aludtak; először hanghatások nélkül, majd a második alkalommal ugyanazt a hanghatást játszották le nekik, amit a számítógépes feladat során hallottak. Valamennyi résztvevő itt is arról számolt be, hogy nem emlékszik semmilyen alvás közbeni hanghatásra. Nem meglepő módon az egyes alvási periódusok alkalmával halványultak az alanyok emlékei - azzal kapcsolatban, hogy hova pakolták az adott tárgyat -, de sokkal kisebb mértékű volt ez a felejtés azoknál, akik álmukban is hallhatták azt a zajt, amivel a játék során találkoztak. Érdekesség, hogy még élesebbek voltak az emlékeik, amikor azt mondták nekik, hogy a virtuális tárgy nagy igen értékű.
Az emlékek megőrzésének módja
A szakértők szerint az emberi agy egy speciális jelölési rendszert használ, hogy más-más helyen tárolja a lényeges és a kevésbé fontos emlékeket. A fontosként „felcímkézett” emlékek egyenesen a hosszú távú memóriába kerülnek, míg a kevésbé fontosakat „elmossák” az új impulzusok és élmények. De a kutatók arra is rájöttek, hogy ha "meghekkeljük" ezt a rendszert, azzal javíthatjuk a rövid távú memóriánkat is. Az előbbi tanulmányból az is kiderült, hogy ha az emberek egy olyan hanghatást hallanak, amit egy bizonyos emlékhez köthetnek – még akkor is, ha ez az emlék nem feltétlenül fontos -, sokkal könnyebben fel tudják idézni az adott emléket.
A vizsgálatban először arra kérték az alanyokat, hogy a számítógép képernyőjén mozgassák az ikonokat egy bizonyos helyre. A gépet úgy programozták be, hogy egy-egy specifikus hangot adjon ki, amikor a különböző ikonok a helyükre kerülnek. A macskát ábrázoló ikon mozgatása közben nyávogást, a harang mozgatása közben pedig csilingelést hallhattak a játékosok. Miután lefeküdtek aludni, az alanyok egy részének a korábban hallott hanghatások közül játszottak le néhányat. Ez a csoport később sokkal jobban teljesített abban a feladatban, amiben fel kellett idézniük, hogy korábban hová helyezték az egyes ikonokat. Ez az érdekes kísérlet is alátámasztja tehát, hogy egyetlen hanghatással többszörös emlékeket is felidézhetünk.
De mi történik alvás közben az agyunkkal, ami olyan jó nekünk?
Az már nem újdonság, hogy léteznek különböző alvási fázisok, ami azt jelenti, hogy az agyi aktivitás időnként lelassul és az is egyénenként változik, hogy ki, mennyi időt tölt az úgynevezett rövid hullámú szakaszban (SWS). A kutatók szerint a rövid távú emlékeink ebben a fázisban kerülnek a prefrontális kéregbe, ami a hosszú távú memória működtetéséért felel. Az említett kísérletekben megfigyelték, hogy azok, akiknek agyi aktivitását alvás közben különböző hanghatásokkal befolyásolják, sokkal több időt töltenek az SWS fázisban. Vagyis, ha fejlődni szeretne az idegen nyelvek vagy a zenetanulás terén, akkor alvás közben jó sok rövid hullámra - és persze megfelelő hanghatásokra – lesz szüksége.
