Kik vagyunk? Milyen a személyiségünk? És miért olyan, amilyen? Ezek a kérdések nemcsak a magukon merengő embereket, de a pszichológusokat is régóta foglalkoztatják. A személyiségpszichológia jelenlegi állása szerint a kérdésekre elég összetettek a válaszok, ugyanis a biológiai, pszichológiai és szociális hatások egyaránt formálnak minket. A személyiségünk gyerekkorban épül, felnőttkorban is változik, de ennek a változásnak megvannak a maga biológiai korlátai.
A családok és az ikerpárok tanulmányozása alapján a pszichológusok úgy vélik, hogy személyiségünk körülbelül 40 százaléka öröklött, ennyi múlik tehát azon, milyen géneket kapunk szüleinktől. A genetikusok az elmúlt években lelkesen keresték azokat a konkrét génvariációkat, melyek a személyiségünk alakulásáért felelősek, de mivel nem egyes különálló génekről, hanem azok kombinációjáról van szó, ez elég kemény feladat. A Research Digest szerint azonban egy kutatócsoport nemrég jelentős eredményeket ért el ezen a területen.
A Nature Geneticsben megjelent tanulmányból kiderült például az, hogy számos olyan gén, ami befolyásolja a személyiségünket, hatással van a mentális egészségünkre is. Vagyis a különböző személyiségjegyeket kódoló gének hatással vannak konkrét mentális betegségek kialakulására is. A Kalifornia Egyetem kutatói több százezer ember vizsgálata nyomán 6 olyan konkrét gént azonosítottak, amely meghatározott személyiségvonásokkal állnak kapcsolatban, és ezek közül 5 eddig teljesen ismeretlen volt. A 8-as kromoszómán találhatóak például azok a gének, melyek az érzelmi stabilitásunkat kódolják, és ez a terület hatással van az idegrendszer fejlődésére, ahogy az azzal összefüggő fejlődési zavarokra is.
Hasonlóan: a 12-es kromoszóma és az extraverzió-introverzió személyiségdimenzióban elért pontszámok között is összefüggést találtak a kutatók. Persze azt eddig is lehetett tudni, hogy az, milyen ingermennyiségben érezzük jó magunkat, hogy mennyire vágyunk a nyugira vagy a pörgésre, már csecsemőkorunkban is megjelenik, tehát tudtuk, hogy ennek a tulajdonságunknak erős a genetikai meghatározottsága. Most viszont a kutatók konkrét kromoszómához tudták kötni az extraverziót, a bipoláris zavarral, vagyis a köznyelvben mániás depressziónak nevezett betegséggel egyetemben..
A genetikusok később összehasonlították eredményeiket korábbi kutatásokkal, melyek megerősítették a tényt, hogy a személyiség és a pszichiátriai betegség között masszív együttjárás van, vagyis az a genetikai hatás, ami a személyiséget alakítja különböző mentális betegségek megjelenésének valószínűségét is befolyásolja. Azok például, akik az érzelmileg labilisabbak, nagyobb eséllyel szenvednek szorongástól, depressziótól, míg az extraverzió és élményekre való nyitottság a bipoláris zavar kialakulásának kockázatát növeli meg. Az extraverzió egyébként együttjárást mutat a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral, vagyis az ADHD-val is.
Bár a kutatás eredményei izgalmasak, messze vagyunk még attól, hogy teljesen feltérképezzük, megértsük a gének, a személyiség és a pszichiátriai betegségek kapcsolatát. Különösen, hogy tudjuk: a személyiségvonásokat számos génvariáció, meg persze ezek környezettel való kölcsönhatása befolyásolhatja. Az viszont valószínűnek tűnik, hogy a személyiség extrém jellemzői sérülékenyebbé tesznek minket a mentális betegségekre is.
