Jobb a memória, ha különböző érzeteket kapcsol össze az agyunk

Zanza!

Tegyük fel, hogy különböző színekben látja a betűket és a számokat - hiába feketén-fehéren sorakoznak fel ön előtt a könyv lapjain. Képzelje el, hogy a zenei hangok mindenféle alakzatokban, táncoló formákként jelennek meg a fejében. Vagy hogy a szavaknak és a neveknek szokatlan íze van, és akárhányszor találkozik a börtön szóval, mindig ugyanazt a szalonna ízt érzi a szájában, az Angéla név hallatán pedig mintha kakaót inna. Ez a szinesztéziás érzékelés, egy olyan neurológiai jelenség, amelyben az egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, vagyis például a hangokat nem csak hallani, de látni, ízlelni, vagy akár tapintani is képesek azok, akiknek megvan ez a képessége.

Sokan nem is tudják, hogy szinesztéziások

A szinesztézia nem akaratlagos, hanem egy reflexszerű, stabil, hosszabb idő alatt is csak nagyon keveset változó jelenség. Néhány évvel ezelőtt a kutatók még abból indultak ki, hogy a szinesztézia valami különleges és ritka dolog. Az újabb vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy viszonylag gyakori. Úgy becsülik, hogy az alsó határ szerint minden 23., a felső határ szerint pedig minden 10. ember szinesztetikus. A gyakori előfordulás ellenére sok szinesztetikus nem veszi észre az érzékletkapcsolódást, mivel a szinesztézia alapvetően a tudatalattiban játszódik le.

shutterstock 325919765

Egy fórumon ezeket a tapasztalatokat osztották meg egymással az érintettek: „Nekem a hétfőhöz a halványsárga társul, a Zsolthoz a natúr ömlesztett sajt íze, a kilenchez pedig egy csengettyű hangja.” „Amikor a baráti körben szóba került, azt mondták, teljesen megőrültem, én ugyanis azt hittem, hogy mindenkinek vannak ilyen élményei – egészen addig, amíg nem olvastam erről az állapotról.” „Érdekes, de nem mindig előnyös. Például amikor képtelen vagyok döntést hozni valamiben és csak azért szimpatikusabb az egyik opció, mert éppen a kék, a kedvenc színem jut róla eszembe"

Amikor egy betű mogorva is tud lenni

Szinte bármely két - vagy több - érzék között létrejöhet szinesztézia, ezért több típusa létezik, de akinél az egyik, például a színes hallás megtalálható, annál ötven százalékos eséllyel a szinesztézia más típusai (pl. bizonyos hangok és szavak különböző ízérzeteket váltanak ki) is működnek – tudjuk meg abból a TED Ed videóból, ami létező példákon keresztül mutatja be ennek az érdekes jelenségnek a lényegét.

Kilencven emberből egy ember látja különböző színűnek az egyes grafémákat (betűk, számok, írásjelek), sőt ezeknek egyeseknél neme vagy emberi tulajdonságai is vannak, például a hármas számot egy szinesztéziás személy sportosnak és atlétikusnak tarthatja, a kilences számot pedig egy hiú elitista lányként képzelheti el. De olyan is van, hogy a fonémák (hangok, kiejtett betűk) képesek különböző ízérzeteket kiváltani, így például egy szinesztéziás számára a college (főiskola), message (üzenet) vagy más –ge végződésű szavak kolbász (sausage) ízűek.

„Ugyanilyen gyakran fordul elő a kalendárium-szinesztézia, amikor olyan elvont időfogalmakat, mint a hét vagy az év, olykor formákként látják – például egy térbeli, háromdimenziós oválisként, amelyben a szinesztéziás az időbeli orientációt kiválóan meg tudja valósítani” – olvasható a Magyar Szinesztézia Társaság honlapján. Természetesen a zene is meg tud jelenni színekben és formákban, de akár ízérzet vagy felszín-tapintási inger is társulhat hozzá.

Egy csomó előnye van

Ennek az akaratlan „összeérzésnek” az oka megmagyarázhatatlan, de az eddigi feltevések alapján a különböző agyi területekhez tartozó idegsejtek keresztaktiválása váltja ki. A WHO és több kutató szerint nem betegségről van szó, a hazai ismeretterjesztő irodalomban többnyire mégis rendellenességként szerepel. A szinesztézia egy tulajdonság, akárcsak az, hogy valakinek kék a szeme vagy göndör a haja, vagyis nincs ezzel semmi baj, sőt: a szinesztéziás embereknek általában kiváló a memóriája – köszönhetően többek között annak, hogy például a nevekhez különböző színeket tudnak rendelni. Ráadásul ami gyerekkorukban összekapcsolódott a fejükben, az úgy is marad egész életük során.

Sok szinesztéziás – részben tudattalanul – számkombinációk hosszú sorát tudja memorizálni, mivel a különböző számokhoz megfelelő színérzetek társulnak, ami az emlékezeti rögzítést nagyon megkönnyíti. Mások egy-egy zenemű hangnemét tudják könnyen azonosítani, mivel a zenét színekben és alakzatokban is érzékelik, és így az adott dal tonalitása számukra egy könnyen meghatározható hangulat által rögtön felismerhető. A legtöbb szinesztetikus éppen ezért élvezi ezt az adottságát és nem véletlen, hogy művészek között nyolcszor gyakoribbnak látszik, mint a többi embernél. A hírességek közül többek között Jimi Hendrixnek, Nikola Teslának, Marilyn Monroenak, Nabokovnak vagy Liszt Ferencnek is megvolt ez a különleges képessége és egyes tanulmányok szerint van is összefüggés a szinesztéziás érzékelés és a kreativitás között.

shutterstock 410351599

De az iskolában bonyodalmat is okozhat

Marc-Jacques Mächler svájci biológus – aki 15 évesen fedezte fel szinesztéziás adottságát - Synaesthesia and Learning című munkájában a nehézségekre is felhívja az érdeklődők figyelmét. Többek között arra, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az iskolában azok a szinesztetikus tanulók, akiknek például a kortársak számára jól bevált módszerrel, a színes számtáblácskákkal vagy más, számokat és színeket kombináló trükkökkel kell a számtant tanulniuk. A szinesztetikus adottságúak ugyanis csak összezavarodnak és rosszul teljesítenek, hiszen a számjegyeket szubjektíve hibás számszínekkel kell összekötniük. A Magyar Szinesztézia Társaság szakértői is egyetértenek abban, hogy „minden tanárnak tudomást kell szereznie a szinesztézia lényegéről, és el kell fogadnia, hogy osztályában nem egy szinesztéziás gyermek tanulhat.” Mindez pedig azt jelenti, hogy a jelenség előbb-utóbb oktatáspolitikai témává válhat.

A gének szerepe

A szinesztéziásoknak biológiai hajlamuk van arra, hogy hiperösszekötő agyi neuronokat örököljenek, de ez még önmagában nem elég; a szinesztéziás érzékeléshez olyan kulturális termékeknek is ki kell tenni őket, mint a naptárak, az ételnevek vagy a betűk. Az a nagyszerű dolog ebben, hogy egyetlen nukleáris eltérés a DNS-szekvenciában megváltoztatja az észlelés milyenségét. Ily módon a szinesztézia lehetővé teszi, hogy megértsük a különböző, szubjektív észleletek közötti különbségeket, vagyis azt, hogy két ember hogyan tudja ugyanazt a dolgot másként érzékelni.

Béla például szereti a (számára) kék ízű ételeket, a tejet, a narancsot vagy a spenótot. Az ő esetében a gének fokozzák az idegi kapcsolatok számát az ízérzékelésért felelős frontális lebeny és a színlátásért felelős hátsó agyterületek között. A lényeg tehát az agyban végbemenő keresztkommunikáció. De tegyük fel, hogy valaki másnál a gén a nem szenzoros területekre van hatással, aminek eredménye, hogy az illető látszólag egymástól független dolgokat is képes összekapcsolni. Ez a metaforikus szinesztézia, amikor hasonlóságot látunk két olyan dolog között, amik valójában nem is hasonlítanak egymásra. Ezt azonban nem tekintik igazi szinesztéziának, inkább intermodális analógiának.

shutterstock 318060617

Még több érdekesség

  • Az első leírás a színes hallásról Goethétől származik. A nagy természettudományi érdeklődésű költő színelméletet teremtett és olyan szinesztéziás észleletekről írt, mint amikor a gordonka hangja ibolyaszín, a hegedűhang égszínkék, a síp hangja pedig rózsaszín színérzeteket keltett.
  • A színes halláshoz hasonló agyi jelenségeket váltanak ki különleges állapotok, a nagyfokú kimerültség vagy az izgatószerek és alkaloidák élvezése. Aldous Huxley a percepcióról, az égről és pokolról írt esszéiben idéz önbeszámolókat, amikor például egy személy hosszú, monoton beszédingereire, vagy a mexikói kaktuszkivonat, a meszkalin hatására következtek be színekben káprázatos gazdagságú víziók.
  • Szélütés, a vakság, vagy siketség következménye is lehet, de epilepsziás rohamok alatt, skizofréniában is jelentkezhetnek szinesztéziás élmények. Egyes drogok, például az LSD a hallucinációk mellett az érzékek keveredését is okozzák, ami persze a kábítószer hatásával együtt elmúlik.
  • Az anesztézia (görög eredetű szó, érzékelés nélküliséget jelent) olyan állapot, amelyben az érzékelés részben vagy teljesen blokkolva van, a külvilág felől érkező ingereket az idegrendszer nem dolgozza fel. Az anesztézia leggyakrabban valamilyen gyógyszer által kiváltott, megfordítható emlékezet- vagy eszméletvesztés, a teljes testfelületen vagy annak egy részén bekövetkező érzéketlenség, az izomreflexek elvesztése vagy ezen hatások összessége. Az anesztézia lehetővé teszi, hogy a betegeken műtétet vagy valamilyen más beavatkozást hajtsanak végre anélkül, hogy fájdalomnak vagy stressznek tennék ki őket. A már korábban létező anesthesia angol szót 1846-ban Oliver Wendell Holmes amerikai orvos javasolta az érzéstelenítés során bekövetkező állapot, illetve magának a folyamatnak a megnevezésére.
Blogmustra