Így tudja legkönnyebben enyhíteni szomjúságát

Zanza!

Valószínűleg már mindenki kívülről fújja az aktuális ajánlást, miszerint naponta két-három liter folyadék elfogyasztása lenne az optimális szervezetünk számára. És valószínűleg sokan vagyunk vele úgy, hogy a napi teendők közepette egyszerűen elfelejtünk inni – nem érezzük a szomjúságot, vagy csak nem vesszük észre, nem veszünk róla tudomást. Mivel a hidratálás rendkívül fontos ahhoz, hogy szerveink, és ezáltal mi is egészségesen működjünk, több vizsgálat is foglalkozik ezzel a témával. Egy, a Science Daily-n közzétett új kutatás például sokat segíthet abban, hogy tényleg  hatékonyan tudjuk csillapítani a szomjunkat, és kellő mennyiségű folyadékot fogyasszunk. 

shutterstock 142988329
Fotó: Shutterstock

Dehidratáció akkor fordul elő, amikor szervezetünk több folyadékot veszít, mint amennyit megiszunk. Az enyhe vagy közepesen súlyos kiszáradás pl. fejfájást is okozhat, de súlyosabb esetekben azonnali orvosi beavatkozás szükséges. A veszélyeztetett csoportba tartoznak pl. az idősek, katonák, sportolók és fizikai munkások. „Már nagyjából értjük, mi vezet a szomjúság érzésének kialakulásához, most azt kell megértenünk, mi „kapcsolja ki” ezt az érzést az agyban, így elősegíthetjük, hogy az idősek és a többi veszélyeztetett csoport eleget igyon” - nyilatkozta Paul A.S. Breslin, a Monell Chemical Senses Center munkatársa.

Bár általánosságban azt gondolják, hogy a „rehidratáció”, vagyis az ivás enyhíti a szomjúságot, a valóságban ha a szomjúságunk megszűnik, az ivást is abbahagyjuk, jóval azelőtt, hogy a folyadék felszívódna a szervezetben. Úgy tűnik, a szájban létrejövő érzékszervi jelek szerepet játszanak a szomjúság csillapításában, de azok a konkrét jelek, melyek meghatározzák, hogy mennyit igyunk és mikor hagyjuk abba az ivást, még nagyrészt ismeretlenek.

A tanulmányban olyan orális érzeteket is vizsgáltak, amelyek befolyásolják a szomjúságot, és meghatározzák, hogy mennyit igyunk. A vizsgálatban majdnem száz 20 és 50 év közötti, egészséges ember vett részt, és szomjúság fokozása érdekében a résztvevők egy éjszakán át nem ettek és nem ittak semmit, majd reggel egy kis lekváros pirítóst fogyasztottak el. A résztvevők ezen a ponton a szomjúságukat "erősnek" ítélték. Ezután mindenki 400 ml vizet ivott eltérő tulajdonságokkal; a víz szoba-hőmérsékletű vagy hűtött, valamint szénsavas vagy szénsavmentes volt. Egy kis szünet után pedig a résztvevők annyi szoba-hőmérsékletű, szénsavmentes vizet (sima víz) ihattak meg, amennyit akartak. Az elfogyasztott „sima víz” mennyiségéből aztán a kutatók következtethettek arra, hogy az előtte megivott „kísérleti folyadék” mennyire oltotta az alanyok szomjúságát.

shutterstock 145927007
Fotó: Shutterstock

A kísérletek alapján a hűtött víz jobban csillapította a szomjúságot, mint a szoba-hőmérsékletű víz. Ha ezt még szénsavval is dúsították, még jobb hatást értek el. Az viszont nem befolyásolta a szomjúságérzetet, hogy a folyadéknak édes, fanyar és enyhén savas íze volt.  

„Kutatásaink alátámasztják az emberek természetes késztetését; amikor szomjasak, hideg és gyakran szénsavas folyadékot isznak, hogy enyhítsék a kínzó szomjúságot” - mondja Catherine Peyrot des Gachons idegbiológus, a kutatás vezetője.

Egy másik kísérlet szerint a mentol, amely ugye hűs érzetet kelt, hasonló eredményt ért el szomjoltó hatásban mint a hideg víz. „Ez azt mutatja, hogy a hűvösség érzéte, mely befolyásolja a szomjúságot, nem a hűvösség maga” - állítja Breslin.

Breslin hangsúlyozza a szenzoros információ fontosságát, mely irányít minket, hogy mennyi folyadékot igyunk. „A szomjúság egy fiziológiai szükséglet jele, de a szomjúság megszűnése az agyba beérkező szenzoros információknak köszönhető.”

A kutatókat most az érdekli, hogy milyen szenzoros jelek váltják ki a szomjúságot, melyek rá tudnák venni a veszélyeztetett csoportokat az elegendő ivásra.

Blogmustra