Önnel is előfordult már, hogy nyáron a jégkrémbe harapva vagy hideg italt szürcsölgetve nyilaló fájdalmat érzett? Az érzékeny fogakra készült fogkrémeket azért fejlesztették ki, hogy enyhítsenek a kínjainkon, de pontosan hogyan is működnek? Találtunk egy olyan videót a SciShow csatornáján, ami pontosan elmagyarázza!
Először egy kis anatómia: a fog íny feletti részét koronának hívják, és legkülső rétege a zománc, ez alatt található a dentin, legbelül pedig a fogbél helyezkedik el. A fogzománc testünk legkeményebb és leginkább mineralizált anyaga, de mivel nem tartalmaz élő sejteket, pótlását nem tudja megoldani a szervezetünk. A zománc (illetve cement) alatti dentin, szintén kemény, de kevésbé tud védekezni a külső behatások ellen, mivel több benne a szerves anyag. A dentint a fogbéltől a zománcig dentincsatornák járják át. A fogbél a fog legbelső, sejteket, ereket, idegeket tartalmazó része, ez közvetíti az agy felé a különböző ingereket, és sajnos gyulladáosos reakcióra is képes.
Ezért is kell nagyon odafigyelnünk rá, mert ha ezt a zománcréteget nem védjük kellően, akkor a dentincsatornákba bejutó levegő és folyadékok irritálhatják az idegeket, és ez fájdalommal jár, Na, és akkor itt jönnek a képbe az érzékeny fogaknak készült fogkrémek: a bennük lévő hatóanyagok vagy lezárják a nyitott csatornákat, vagy az ingerületvezető rendszert zavarják össze. A kálium-nitrát tartalmú fogkrémek például az idegsejtekre hatnak, és ugyan az ingert (hideg, meleg) nem iktatják ki, de nincs fájdalomérzet. A stroncium-klorid tartalmú termékek viszont az első módszer szerint működnek, a stronciumnak ugyanis hasonló a szerkezete, mint a kalciumnak.
És van egy rossz hírünk, ugyan a tüneteket megszüntethetik a speciális fogkrémek, de a problémára nem jelentek teljes körű megoldást, hiszen a fogzománcot nem tudják helyrehozni, így ha sokat fáj a foga, nincs más lehetősége, el kell mennie egy fogorvoshoz.
