7 pszichológiai tévhit, amit tényként kezelünk

Zanza!

Vannak témák, amikhez mindenki ért. Tipikusan ilyen a gasztronómia és a gyereknevelés, de ilyen a pszichológia is, legalábbis annak a naív, hétköznapi formája. Életünk során mindannyian elméleteket alkotunk arról, hogy működnek az emberek, az emberi kapcsolatok, és jobb esetben arról is, hogy működünk ebben a rendszerben mi magunk. Az elméleteinket részben a saját és a környezetünk tapasztalataira alapozzuk, de sokat merítünk a népszerűvé váló tudományos elképzeléseiből, pontosabban azoknak a sokszor leegyszerűsített formáiból is.

A leegyszerűsítés azonban sokszor torzít, ráadásul a tudomány fejlődésével gyakran be is bizonyosodik, hogy az egykor igaznak hitt elméletek részben vagy egészben, de hamisak. Éppen ezért a közgondolkodásban számos pszichológiai tévhit él, ezeknek egy részéről - például arról, hogy az ellentétek vonzzák egymást, vagy aki beszél róla, az úgysem lesz öngyilkos - már írtunk korábban, és most itt van újabb hét haszontalan elképzelés. Köszi a tippet, Research Digest!

Hatékonyabbak vagyunk, ha a saját tanulási stílusunknak megfelelően tanulunk

A népszerű elképzelés szerint mindenki jobban tanul, ha a számára megfelelő módon, például vizuálisan, auditívan vagy mozgásos formában tanítják. Ebben az elméletben egy nemrég megjelent vizsgálat szerint a brit tanárok 96 százaléka hisz, a pszichológiai kutatások szerint alaptalanul. Úgy tűnik ugyanis, hogy valamennyien ugyanolyan módon tanulunk meg új dolgokat, és a tanítási formát nem a tanulóhoz, inkább a tananyag természetéhez érdemes igazítani. Egyébként a tanulási stílusokat felmérő vizsgálatok eredményei is ellentmondásosak, nincs egyetértés abban, hogy egyáltalán milyen tanulási formák léteznek, és ezek tényleg kizárólagosan jellemzőek-e egy-egy emberre. 

shutterstock 206222293

Az emlékezetünk olyan, mint egy kamera

Bármennyire is szeretnénk azt hinni, hogy az emlékezetünk egy minden részletet pontosan rögzítő, a felvételeket bármikor visszajátszani képes gép, ebben nagyot tévedünk. Az emlékezeti folyamatokat rengeteg dolog befolyásolja, az információk megjegyzésétől azok tárolásán át az előhívásik mindenhol rengeteg hiba csúszhat a rendszerbe, ráadásul az emlékképeinket az elvárásaink, sémáink, előzetes tudásunk és a hangulatunk is erősen módosítja. Ahhoz, hogy mindezt belássuk, nem kell más, mint egy sztorizni vágyó nagyszülő, aki képes minden héten ugyanazt a történetet kicsit máshogy elmesélni. Egy vizsgálat szerint egyébként az emberek 63 százaléka meg van győződve arról, hogy emlékezete pontosan működik, és ennek a tévhitnek számos negatív következménye lehet például a rendőri, bírói gyakorlatban, de akár egy családi vita folyamán is. 

A brutális bűnelkövetők mind elmebetegek

Bár gyakran könnyebb azt gondolnunk, hogy brutális tettekre csak elmebetegek képesek, a kutatások ezt egyáltalán nem erősítik meg. Volt terroristákkal végzett pszichológiai vizsgálatokból például az derült ki, hogy körükben a mentális betegségek aránya ugyanolyan vagy alacsonyabb, mint az átlag populációban. Más vizsgálatokból tudjuk, hogy a mentális betegséggel küzdők 90 százaléka nem erőszakos, és az erőszakos tettek elkövetőinek túlnyomó többsége nem mentálisan beteg. Egy 2011-es metaanalízis eredményei szerint a gyakran magukra és a környezetükre is veszélyesnek tartott skizofrén betegeknél is sokkal kisebb a valószínűsége az erőszakos cselekedeteknek, mint azt korábban feltételezték. 

Az autizmust a sérült tükörneuronok okozzák

Ha az empátia - és ezzel a társas érintkezés - idegi alapjait a tükörneuronok adják, akkor a társas, kommunikációs készségek fejlődési zavarával jellemezhető autizmust nyilván ezeknek az idegsejteknek a sérülése okozza. Logikus. Kár, hogy tudományosan nem alátámasztható. Egy 2013-ban megjelent, 25 tanulmányt áttekintő cikk szerint legalábbis eddig semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy igaz lenne az elmélet. Persze az autizmussal kapcsolatban nem ez az egyetlen, széles körben elterjedt téves elképzelésünk. Sokan hisznek abban, hogy az autizmust a védőoltások okozzák, míg mások hiszik, hogy az autizmus mindig különleges képességekkel, kiemelkedő matematikai intelligenciával jár együtt. Pedig nem. 

Az amnézia az, amikor elfelejtjük, kik vagyunk

Az amnéziát - vagyis az emlékezet részleges vagy teljes elvesztését - számos dolog okozhatja az agysérülésen és az agyhártyagyulladáson át az alkoholizmusig. Az amnéziának többféle formája is van, de elsődleges tünete az, hogy az ember nem tud új információkat megjegyezni. Még olyanokat sem, amikkel a sérülés után éveken át napi szinten találkozik. Ezek a betegek gyakran nem tudják követni a beszélgetést, elfelejtik hová indultak, miért vannak ott, ahol. Az amnézia egy másik formájában a betegek a sérülés vagy betegség előtti eseményeket képtelenek felidézni. Az, hogy egy óra vagy évek esnek ki, emberenként változó lehet. Bármelyik emlékezetzavarról van is szó, a világra vonatkozó általános ismeretek ritkán sérülnek. 

shutterstock 238107721

A mentális betegségek oka a kémiai egyensúlyzavar

Egy néhány éve végzett amerikai felmérés szerint az emberek 80 százaléka hiszi, hogy a mentális betegségeket az agy kémiai egyensúlyának felborulása okozza. Valójában azonban senki sem tudja pontosan, hogy milyen is az az egyensúly az agyban, így annak finom elmozdulásai nem felételenül informatívak a pszichiáterek számára sem. Igaz, a mentális betegségek esetén használt gyógyszerek a szervezetünk kémiai kommunikációjába piszkálnak bele, ami alapja lehet a tévhitnek, bár a kezelés alapján következtetni a betegség eredetére körülbelül olyan, mintha azt hinnénk, hogy a paracetamol hiánya okozza a fejfájást. 

A poligráf megbízható a hazugság leleplezésében

A poligráf olyan műszer, ami a szívritmus, a vérnyomás, a légzés és más testi jelek mérése alapján jelzi, ha valaki hazudik. Elvileg. Valójában azonban a poligráf nem képes a hazugság felismerésére, csupán az izgatottságból, stresszből adódó testi jelek mérésére. Ezeket pedig sok minden okozhatja. Például az, hogy egy szobában morcos arcú emberek ránk kötnek egy gépet. Hasonlóan: a gyakorlott hazudozó nem aggódik, ha valótlanságot állít, így esetében a gép sem jelez semmi gyanúsat. Hogy akkor mégis hogyan buktassuk le azt, aki hazudik? Biztos módszer nincs, de a nem verbális jelzések tanulmányozásával el lehet bíbelődni. Bár azt sem feltétlenül érdemes

Blogmustra