Legalábbis az Exeter Egyetem legújabb felmérései alapján, amelyekből kiderült, hogy az alacsony férfiak iskolázottságának foka, munkahelyi pozíciója és jövedelme is alacsonyabbb mint magasabb társaiknak, míg nők esetében a testtömegindex és az életszínvonal között mutattak ki fordított arányosságot.
Nem is annyira régen úgy tartották, hogy az alacsony termet és szegénység ugyanúgy összefügg, mint a gazdagság és a túlsúly, és a szegényes étrend gyermekkorban valóban negatív hatással van a növekedésre, a szervezet fejlődésére. „A túlsúly és az életszínvonal közötti kapcsolat azonban már árnyaltabb. Az elmúlt néhány évtizedben a fejlett országokban azonban megfordult ez a tendencia: köszönhetően az ülő életmódnak és annak, hogy a kalóriadús ételek ma már könnyen és olcsón beszerezhetők, az alacsonyabb életszínvonal magasabb BMI értékekhez vezet. Ebben a vizsgálatban azonban az összefüggések helyett oksági kérdésekre kerestünk válaszokat, ezért fordultunk a genetikához” – írja Jessica Tyrrell és Timothy Frayling a brit Exeter Egyetem két kutatója a The Conversation oldalán.
A gének adottak és nem változnak
Néhány kivételtől eltekintve - mint például a rákos sejtek kialakulása – életünk során csak minimális mértékben változhatnak a gének szekvenciái, ami azt jelenti, hogy egy betegség nem változtatja meg azokat, a DNS-szekvenciák viszont hatással vannak a betegségek kialakulására, illetve a növekedést, a testalkatot (testmagasság, csontozat erőssége stb.) és a hízásra való hajlamot is befolyásolják. Életkörülményeink, életmódunk és az esetleges betegségek tehát nem változtatnak a szüleinktől örökölt tulajdonságainkra. (Most nem az epigenetikáról van szó, ahol a környezeti hatások befolyásolhatják, hogy a gének miként aktiválódnak vagy deaktiválódnak.)
Az eredmények
Vizsgálataik során a kutatók 120 ezer, 40-70 év közötti felnőtt demográfiai és genetikai adatait elemezték, mindemellett a vizsgálatban résztvevő alanyok számos információt megosztottak életükről, szokásaikról és munkájukról. A szakértők azt akarták kideríteni, hogy az alacsonyabb termet vagy a magasabb testtömegindex valóban hatással van-e az életszínvonalra.
„Miután elemeztük az adatokat, azt találtuk, hogy azok a férfiak, akik 7,5 cm-rel alacsonyabbak voltak genetikai okokból kifolyólag, évente átlagosan 1500 fonttal kevesebbet kerestek magasabb társaiknál. Azok a nők pedig, akiknek súlya szintén örökletes okokból 6,3 kg-mal volt több az átlagnál, egy év alatt szintén kb. 1500 fonttal kerestek kevesebbet, mint a velük azonos magasságú, de kisebb súlyú nők. A férfiaknál a BMI-nek, a nőknél pedig a magasságnak egyébként nem volt negatív hatása a társadalmi-gazdasági státuszra. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek csak becslések és átlagok, és természetesen az alacsony férfiak, illetve a teltebb nők ugyanúgy sikeresek lehetnek az életben, mint mások. Az eredmények inkább azt mutatják, hogy a populációban a túlsúlyos nők és az alacsonyabb férfiak anyagilag átlagosan valamivel rosszabb helyzetben vannak, mint az alacsonyabb BMI-vel/magasabb termettel rendelkező társaik” – magyarázzák a szakértők.
Mi a tanulság?
Az újabb kérdés tehát az, hogy milyen tényezők vezetnek ezen adottságokkal rendelkező emberek alacsonyabb életszínvonalához. Lehetséges, hogy például az alacsony önbecsülésnek vagy depressziónak, esetleg a diszkriminációnak is köze lehet a jelenséghez. Egy olyan korban élünk ugyanis, ahol sokan megszállottan foglalkoznak a testképükkel, így a munkaadók is elfogultabbak lehetnek. Talán nagyobb figyelmet kellene fordítanunk az esetleges tudattalan előítéletekre ahhoz, hogy ne kerüljenek méltánytalanul hátrányos helyzetbe az alacsonyabb (főként férfiak) vagy túlsúlyos (leginkább nők) emberek.
Mindennek meghatározásához még több vizsgálatra van szükség más földrajzi területek és korcsoportok bevonásával, a UK Biobankra ugyanis a vékonyabb és jobb életszínvonalú emberek nagyobb aránya jellemző, ez pedig jelentősen befolyásolhatta, torzíthatta az eredményeket, ezért az összefüggések és a konklúzió nem elég erős és megalapozott.
Mi az a biobank?
Biobanknak nevezzük azokat a mintagyűjteményeket, amelyek mintái élőlények testéből származnak, ennek megfelelően léteznek emberi, állati, növényi, mikrobiális mintagyűjtemények.
Bizonyos betegségek és biológiai jelenségek tudományos vizsgálatához, tanulmányozásához elengedhetetlenek a nagy körültekintéssel létrehozott tudományos biobankok. A szövetminták, és a belőlük kivont DNS, RNS vagy proteinek beható vizsgálata és az így keletkezett adatbázisok, adatbankok lehetővé teszik a betegség hatásmechanizmusának megértését, a gyógyszerfejlesztést, a gyógyszerek hatásainak vizsgálatát, diagnosztikai vizsgálatok kifejlesztését.
A donorok genetikai adatainak védelme érdekében a tudományos biobankok önmagukban mindig anonimok, azaz a mintákat és a hozzájuk kapcsolt klinikai adatokat csak megfelelő kódszám (nem személyi azonosító) segítségével tartják nyilván és kapcsolják össze azok a kutatók, aki számára ez, a betegek érdekeit szem előtt tartva, engedélyezett.
Forrás: www.dnsbank.hu
A tanulmány ráadásul az 1935 és 1971 között születettekre korlátozódott, így a hatások már nem feltétlenül vannak jelen a mai fiatal felnőttek körében. A következő lépés tehát a fiatal felnőttek bevonása a vizsgálatokba. Lehet, hogy a nagyobb mértékű elhízás súlyosbítja a problémát, de az is lehet, hogy a társadalom ma már sokkal elfogadóbb, és az olyan tényezők, mint a diszkrimináció vagy a társadalmi megbecsülés – már amennyiben szerepük van a jelenségben – kevésbé vannak jelen az újabb generációk körében - fűzte hozzá Tyrrell és Frayling.
A vizsgálat tehát egy tyúk vagy tojás jellegű problémát vet fel, de az biztos, hogy valami miatt a BMI és a testmagasság befolyásolja társadalmi és gazdasági helyzetünket.
