Boldogtalanok vagyunk és nem is teszünk ellene

Zanza!

A balkáni régióban a magyarok várják leginkább a szájukba a sült galambot – derült ki a Budapest Metropolitan Főiskola kutatásából. A felmérés azt vizsgálta, hogyan látják a különböző nemzetek a saját testi-lelki jóllétüket: bár szeretnénk boldogabbak és egészségesebbek lenni, a régiós országok közül jóval kevesebbet teszünk ennek érdekében. 

A felmérésről

A volt jugoszláv államok mellett Albánia, Görögország, Bulgária és Törökország és Magyarország lakosait kérték fel (országonként 1000-1000 főt), hogy tizennyolc boldogságfaktort pontozzanak egy egytől ötig terjedő skálán – ezekből kiderült, hogy mit tartanak fontosnak egészségükért és boldogságukért.

Lesújtó eredmények

Egy dolog biztos: a kedvező éghajlat nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ott élők boldogabbak – bizonyíték erre az, hogy a görögök lettek a sereghajtók (a magyarokkal együtt) az ő 3,5 pontjukkal. A vizsgált országok közül a legboldogabbak a Boszniában, Macedóniában, illetve a Montenegróban élők és bár lelki jóllétüket ugyanolyan fontosnak tartják a magyarok is. a kutatás szerint azonban sokkal kevesebbet teszünk ezért, mint a többiek (Az összesítésből az derül ki, hogy a régióban élők a skálán 4,24 pontra értékelték az erőfeszítésüket, a magyaroknál ez a szám csak 3,64).

GettyImages-459105816
Fotó: Ute Grabowsky / Europress / Getty

Ha mégis, akkor a magyarok harmada a családdal és a barátokkal kapcsolódik ki, vízpartra utazik, vagy a főzésben és evésben leli örömét. „Míg más országokban tánccal, énekkel és zenével vidítják fel magukat az emberek, nálunk ez kevésbé jellemző. A természetben is kevesebb időt töltünk el, a utazás élményét viszont többre értékeljük a többi nemzetnél" – mondta el Puczkó László, a MET munkatársa.

Nincs kiút

A magyar válaszadók egy része teljesen kilátástalannak tartja a helyzetét, nem lát semmi lehetőséget, hogy jobbra forduljon az élete, boldogabb legyen. A balkániaknál ez a negatív szemlétet hiányzik, sőt, a megkérdezett országok lakosai mindig találnak kiutat a nehéz helyzetekből, nagyrészt a közvetlen közösségükből, a közös időtöltésből merítenek energiát, például több időt töltenek el természetben és spirituális tevékenységekkel, például meditációval is gyakrabban foglalkoznak.

 A Balkánon az albánok és a görögök érzik magukat legegészségesebbnek, a macedónok dolgoznak legtöbbet azon, hogy fizikailag jól érezzék magukat, mi, magyarok pedig a legkevesebbet. Ha az egészség megőrzése, javítása a cél, akkor a magyarok 30 százaléka fürdőkbe látogat, ebben viszont megelőzzük a balkáni régiót.

Blogmustra