Vegye észre, ha manipulálják! - Trükkök, amiket az érzelmi zsarolók bevetnek

"Ha igent mondok az ajánlatra, mikor kellene kezdenem?" - kérdeztem a minap egy állásinterjún. "Tegnap" - vágta rá gondolkodás nélkül a potenciális munkaadó. Nekem pedig ott, azonnal döntenem kellett. Aztán megígértem, hogy még aznap visszahívom. Végül nemet mondtam a szűkös határidőre hivatkozva, és ekkor már kezdett engedményeket tenni, hogy gondoljam át, még jövő héten is kereshetem, nincs késő... Ekkor tudatosult bennem igazán, hogy az interjú során mennyire próbáltak manipulálni a sürgetéssel és szándékos feszültségkeltéssel.

Szerencsére ez csak egyetlen alkalom volt, de vannak, akik nap mint nap szereznek hasonló élményeket. Ha valaki úgy próbálja irányítani, hogy egyenesen vagy burkoltan büntetéssel fenyegeti, akkor bizony esélyes, hogy önt is manipulálják. Az érzelmi kizsákmányolás lényege, hogy az elkövető hatalmi egyenlőtlenséget teremtsen, kontrolláljon másokat, és ezzel elérje, hogy áldozatai kárára saját akarata érvényesüljön. Ha tudni szeretné, mi minden árulkodhat érzelmi zsarolásról, görgessen tovább!

„Különbséget kell tenni az egészséges szociális befolyásolás és a káros pszichológiai manipuláció között. Előbbi mindannyiunk életében állandóan jelen van, hiszen része az adok-kapok konstruktív kapcsolatoknak. Utóbbi azonban azt jelenti, hogy az elkövető szándékosan kihasznál valakit saját javára” – írja Preston N.I. professzor, kommunikációs coach a Psychology Today oldalán. A How to successfully handle manipulative people című könyv szerzője 14 olyan trükköt osztott meg az olvasókkal – a teljesség igénye nélkül -, amelyeket az érzelmi zsarolók szeretnek bevetni. Íme:

Hazai pályán szeretnek mozogni

Ha mítingről van szó, a manipulatív egyén ragaszkodik ahhoz, hogy a találkozó egy olyan helyen történjen, ahol az ő dominanciája és kontrollja érvényesülhet. Ez lehet a saját irodája, lakása vagy más olyan helyszín, ami számára ismerős és biztonságos, míg mi ebben az idegen környezetben kényelmetlenül érezhetjük magunkat.

Előbb hagynak minket beszélni

A profi értékesítők szinte mindenkire rá tudják tukmálni a hasznavehetetlen termékeket is. Ravasz módszerük, hogy először általános és sablonos kérdéseket tesznek fel a fogyasztónak, hogy felmérjék gondolkodásmódját és hozzáállását, majd ezek alapján felfedik gyengeségeit és erősségeit. Innen pedig már szinte gyerekjáték a meggyőzés. Ez a rejtett szándékkal történő kérdezősködés persze nem ritka a munkahelyen, de a magánéletünkben sem.

Mentséget keresnek és ferdítenek

A szakértő szerint a manipulatív emberekre jellemző a hazudozás, a kifogások gyártása, a kétszínűség, az áldozat hibáztatása saját nyomorúsága miatt, az igazság elferdítése; fontos információk, a lényeg eltitkolása, túlzásokba esés vagy alábecsülés; és a dolgok egyoldalú megközelítése is.

Tényekkel és statisztikai adatokkal terhelnek

Egyesek élvezik az intellektuális bántalmazást, ami abban is megnyilvánul, hogy magukat egyes területek szakavatottjaként számon tartva olyan adatokkal példálóznak és száraz információkkal traktálnak minket, amikről vajmi keveset tudhatunk. Valószínűleg ön is került már olyan értékesítői vagy pénzügyi szituációkba, szakmai tárgyalásokba vagy társadalmi és kapcsolati vitákba, ahol a manipulátor szakmailag felsőbbrendűnek mutatta magát és ezzel a viselkedéssel felülkerekedett a laikusokon. Egyesek azonban csupán azért használják ezt a kommunikációs technikát, hogy éreztessék saját szakmai fölényüket, hozzáértésük értékét.

Akadályokat görgetnek elénk

Vannak, akik bürokráciát alkalmaznak, azaz eljárásokra, jogszabályokra hivatkozva, vagy papírmunkával és más akadályokat állítva tartják meg pozíciójukat és hatalmukat, miközben megnehezítik áldozatuk helyzetét. Ez a módszer egyébként arra is jó, hogy késleltessék a ténymegállapítást, az igazságkeresést, elrejtsék a hibáikat és hiányosságaikat; vagy elkerüljék, hogy a másik fél esetleg ellenőrizhesse őket.

Indulatosan beszélnek

Az agresszív befolyásolás egy formája, amikor egy vita során valaki megemeli a hangját, mert úgy gondolja, hogy ha elég hangosan nyilvánítja ki véleményét és érzelmeit, akkor a másik behódol neki és megteszi, amit várnak tőle. Az agresszív hangnemhez gyakran erőteljes testbeszéd és heves gesztikulálás is társul.

Negatív meglepetések

A nagyon elhivatott érzelmi zsarolók váratlan, nem kívánt meglepetésekkel is szoktak "kedveskedni", hogy kibillentsenek másokat az egyensúlyukból, hiszen így azonnal pszichológiai fölénybe kerülhetnek. Ez az „alacsony labda” módszertől (a befolyásoló bebiztosít egy adott megállapodást, majd a kérés nagyságát megnöveli a rejtett költségek felfedésével) egy tárgyalási helyzetben valamilyen hirtelen szakmai követelményig sok minden lehet, aminek az áldozat nem tud megfelelni, és ezért kihasználható gyengesége. A nem várt negatív információ természetesen figyelmeztetés nélkül érkezik, hogy ne legyen időnk felkészülni és megfelelően reagálni rá. A manipulátor ekkor persze további engedményeket kérhet tőlünk, hogy folytathassa velünk a közös munkát.

Nem adnak elég időt a válaszadásra

Legalább ennyire hatásos az értékesítés vagy az üzleti tárgyalások során a határidőkkel való fukarkodás is. A válaszadás, a döntéshozatal sürgetése miatt ugyanis az áldozat megint csak stresszhelyzetbe kerül, és így könnyen hozhat meggondolatlan döntéseket. Az időbeli kontrollálás és a nyomásgyakorlás az agresszorok bevált taktikája, amivel megtörik kiszemeltjüket.

Negatív humorral élnek

Az érzelmi zsarolók abban is nagyon jók, hogy kritikus vagy szarkasztikus megjegyzésekkel rombolják le önbizalmunkat és biztonságérzetünket - legyen szó külső megjelenésünkről, ódivatú okostelefonunkról, vagy arról, hogy két perc késéssel kifulladva érkeztünk a megbeszélésre. Mindezzel azt érik el, hogy zavarba esünk, kényelmetlenül érezzük magunkat a bőrünkben és máris szellemi fölénybe kerültek.

Folyton ítélkeznek és kritizálnak

A negatív humornál durvább érzelmi zsaroló eszköz, amikor a manipulátor nyíltan vállalja, hogy pikkel ránk, vagy állandóan hangoztatja, hogy valamit rosszul csinálunk. Ezzel a viselkedéssel tudatosan elülteti bennünk azt a gondolatot, hogy bármennyire is próbálkozunk, soha nem leszünk elég jók hozzá vagy másokhoz képest. Az érzelmi zsarolók tehát mindig a negatív dolgokra összepontosítanak ahelyett, hogy őszinte és konstruktív megoldással szolgálnának, vagy felajánlják a segítségüket.

Ránk se bagóznak

Talán nem meglepő, hogy az érzelmi zsarolók azért nem reagálnak a telefonhívásokra, üzenetekre és e-mailekre, mert ezzel a nemtörődöm hozzáállással, a megvárakoztatással is bizonytalanságot és kétséget kelthetnek a másik félben. A szándékos hallgatás hatékony játszma, de azért ne gondoljon mindjárt a legrosszabbra, ha nem csipog azonnal a telefonja!

Tettetik, hogy tudatlanok

Egy másik klasszikus taktika, amikor ostobának mutatják magukat, azt szajkózzák, hogy nem értik, mit akarunk tőlük. A végkifejlet pedig általában az, hogy másokra hárul a felelősség, míg a passzív-agresszív személy vígan és győztesként kerül ki a konfliktushelyzetből. A gyerekek sokszor alkalmazzák ezt a módszert, amikor valamit késleltetni szeretnének, vagy próbálják elérni, hogy a felnőttek végezzék el helyettük a feladataikat. A felnőttek pedig akkor csinálják ezt, amikor valami rejtegetni valójuk van, vagy egyszerűen nem akarnak eleget tenni kötelezettségeiknek.

Bűnbakot csinálnak belőlünk

Jó példa erre az oktalan vádaskodás, a másik fél gyenge pontjainak megcélzása, mások felelősségre vonása boldogtalanságuk és kudarcaik miatt. A hiányosságok és gyengeségek kihasználásával a passzív-agresszív személy kiszolgáltatottá teszi áldozatait – arra kényszerítve őket, hogy ésszerűtlen kéréseinek és vágyainak eleget tegyenek.

Mártírkodnak

A manipulatív emberek hajlamosak eltúlzott vagy kitalált személyes problémákat érvként felhozni, képzelt beteget játszani, a másoktól való függést vagy saját gyengeségüket és erőtlenségüket hangoztatni környezetük szimpátiájának kivívása érdekében. Ennek a mártírszerepnek a célja, hogy kihasználják mások jóindulatát, segítőkészségét és törődését, sőt bűntudatot keltsenek a valódi áldozatban azzal, hogy lehetetlen kérésekkel bombázzák őt.

Preston szerint „azt is figyelembe kell venni, hogy a látszat ellenére nem mindenki akar feltétlenül érzelmileg zsarolni minket, hiszen egy-egy ilyen megnyilvánulás lehet csupán rossz szokás is. Egy biztos: fontos, hogy felismerjük azokat a helyzeteket, amelyek a jogainkat, az érdekeinket és a biztonságunkat veszélyeztetik.”

Oszd meg másokkal is!
Mustra